Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

70. évfolyam 29. szám 1980. február 5., kedd Ara: 1,20 forint 41 munkaverseny hétköznapjai Tizenkétszer 35 perc Csatlakozások a Sziklai Sándor brigád kezdeményezéséhez A cél kiváló minőségű, korszerű, versenyképes, gaz­daságosan értékesíthető ter­mékek előállítása; a terme­lés fajlagos anyag- és ener­giafelhasználásának csökken­tése; a selejtmentes munka; a kooperációs kapcsolatok javítása; az importanyagok/ kai való ésszerűbb gazdálko­dás — vagyis 2 gazdálkodás ha­tékonyságának dinamikus növelése. Az egyre jobban kiterebélyesedő munkaver­senyben elsősorban ezeket a szempontokat tartották szem előtt a különböző vállalatok és szövetkezetek, amikor megtették felajánlásaikat a XII. pártkongresszus és Jel­szabadulásunk 35. évforduló­jának tiszteletére. 1979 augusztusában mun­kaverseny-mozgalom indult pártunk XII. kongresszusá­nak és felszabadulásunk 35. évfordulójának tiszteletére. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az év végén arról szá­molhatott be mindenki, hogy javult népgazdaságunk egyensúlyi helyzete. Vala­mennyien tudtuk azonban — Váci Mihály szavaival —, hogy mindez nem elég, még nem elég, még többet kell tennünk; ezért folytatódik a kongresszusi munkaverseny. A múlt hét szombatján újabb felhívást tett egy szocialista brigád. ,,A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága üdvözli a Sziklai Sándor szocialista brigád felhívását. Ajánlja, hogy a kollektívák kövessék a példamutató kezdeménye­zést, amelyben kifejezésre jut a hazánk boldogulását szolgáló tettrekészség." A felhívás lényege pedig: a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját március 22­én és 29-én munkával kö­szöntsük. A két kommunista műszak munkabérét az or­szág gyermekintézményeinek terven felüli fejlesztésére ajánljuk fel. A kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny e pótvállalásának ideje legyen tizenkétszer harminc­öt perc; ezzel utaljunk arra, hogy pártunk XII. kongresz­szusát, felszabadulásunk har­mincötödik esztendejében tartja. Olvasván a Vörös Csillag Gépgyár öntőbrigádjának vállalását, az juthat eszünk­be, hogy népgazdaságunk egyensúlyi helyzete javítá­sának érdekében minden kollektívának ezt kell tennie. Miről is van szó ugyanis? Közismert tény, hogy a be­ruházásokat vissza kell fog­ni. S mindenki tud.ia ugyan­akkor, hogy szükséges szá­mú óvoda és bölcsőde is kell céljaink eléréséhez. A fclhí­A felhíváshoz a gyufagyáriak egész kollektívája csatlako­zott. Képünkön: részlet az üzemből vás szükségszerű igényt fo­galmaz, s korántsem telje­síthetetlen pluszmunkára hív fel. Négyszázhúsz perc alatt milliókkal lehet hozzájárulni uz új gyermekintézmények építéséhez! Szeged vállalatainak ki­sebb és nagyobb kollektívái mindezt megértvén szinte azonnal reagáltak a felhívás­ra. Elsők között a giimigyár Puskás Tivadar szocialista brigádja csatlakozott. A ké­ziszerszámgyárban a Gábor Aron brigád volt a kezde­ményező — megajánlásukhoz a gyár egész kollektívája csatlakozott. Az egész kol­lektíva csatlakozásáról kap­tunk hírt a MAHART tápéi hajójavító üzeméből, az AFIT XI. Autójavító Üzemé­ből és a gyufagyárból is. Az újszegedi szövőgyárban 15 brigád -ésalakozott a traktor­gyári felhíváshoz; a Szegedi Magas- és Mélyépítő Válla­latnál pedig tizenegy. A pap­rikafeldolgozóban a Tyeres­kova brigád volt a kezde­ményező, az NKFV szegedi üzemében pedig a gázüzem Elit szociálista brigádja. Ez az együttes — bár úgyneve­zett folyamatos üzemben dolgoznak — arra tett. ígére­tet, hogy akár más üzemek munkáját segítik, vagy a vállalat beruházásait, de mindenképpen megajánlják a 420 percre járó munkabér összegét az ország gyermek­intézményeinek fejlesztésére. ülésezett az Országos Közművelődési Tanács Az Országos Közművelő­dési Tanács Aczél György­nek. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének elnökletével hétfőn ülést tartott a Parlamentben. A testület megvitatta „Az értelmiség helyzete, szerepe a közművelődésben" cimű előterjesztést, amelyet Pozs­gay Imre kulturális minisz­ter- vezetésével munkabizott­ság készített. Az előterjesztés egyebek között részletesen elemezte az értelmiség múlt­beli és jelenlegi társadalmi helyzete, szerepe közötti alapvető, lényegi különbsé­get. A tartalmas, számos lé­nyegi kérdést érintő vita után a tanács úgy foglalt állást, hogy a további felada­tok meghatározásában és ki­dolgozásában a még jobb eredmény elérése érdekében — az illetékes intézmények­nek és szervezeteknek is részt keli venniük. Javasolta: az állam* és a társadalmi szervek, szövetségek elemez­zék az értelmiség alkotó munkájának helyzetét. Tájékoztató a MÉM ben A mezőgazdaságban is kü­lönleges jelentősége van a szakmai ismeretek bővítésé­nek. Az ezzel kapcsolatos feladatokról adóit tájékozta­tót hétfőn Kovács Imre me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes a MÉM-ben. Elkészü stúdió ! a körzeti tévé­épületének terve Szegeden négy évvel ez­előtt alakult meg a Magyar Televízió körzeti stúdiója, amely Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéből sugároz műsort. Várható, hogy az adás ideje a jövőben egyre bővül, ez a műsorok készí­tőitől korszerűbb felszerelt­séget és kedvezőbb elhelye­zést követel. Jelenleg az új­szegedi Sportcsarnok épüle­tében, társbérletben működik a szegedi tévéstúdió központ­ja. A felvételekhez az Üttörő téri régi úttörőház épületé­nek nagytermét is használ­ják. De már nem sokáig, hi­szen a Dél-magyarországi kereskedelem A fogyasztási szövetkeze­tek dolgozóinak munkájáról, élet- és munkakörülményei­ről tanácskoztak hétfőin a SZÖVOSZ és a KPVDSZ ve­zetői. Megállapították, hogy a népgazdasági feladatokkal összhangban fejlődik a szö­vetkezeti kereskedelem. A fogyasztási szövetkezetek 179 ezer dolgozójának munká­ját is dicséri, hogy az el­múlt időszakban a szövet­kezet működési területén — a városokban, a falvakban, á kis településeken és a ta­nyákon — élő, mintegy 5 és fél millió ember ellátása kiegyensúlyozott volt. (MTI) Tervező Vállalat tervezői, Rantal János építésztervező vezetésével elkészültek az új körzeti stúdió programtervé­vel. Ez a létesítmény ugyan­csak az Üttörő téren lesz, át­alakítva magába foglalja a je­lenlegi nagytermet is. A bővített részben elsősorban a technikai célokat szolgáló termek kapnak helyet. Ezek­kel együtt a tévéstúdió épü­lete mintegy háromszorosára nő. Lehetővé teszi, hogy a stáb azokat a felszereléseket is használja, amelyek nélkü­lözhetetlenek a technikai szempontból színvonalasabb műsorokhoz, s amelyek mű­ködtetésére a mostani felté­telek között nemigen nyílik alkalom. A felvételek színhelyéül szolgáló termeket, azaz a stúdiókat általában a világ minden táján a város zajá­tól távol, csendes környezet­be telepítik. Az Üttörő tér sem mopdható szegedi vi­szonylatban hangosnak. Rá­adásul hangszigetelő falak is biztosítják majd a tévések munkájának zavartalanságát. A világítást pedig a nagyte­rem mennyezetének külön­böző pontjain elhelyezett mozgatható lámpatestek biz­tosítják. Figyelemre méltó, hogy ennek a ^helyiségnek a belmagassága kétszerese az átlagosnak, 's mint egy moz­gatható asztalfiókot, úgy he­lyezik el benne a „stúdiódo­bozt". Ugyancsak a speciális kívánalmakhoz igazodik a klímaberendezés, amely té­len-nyáron azonos szinten tartja a hőmérsékletet. A technikai tervek egyébként a berendezéseket legjobban is­merő tévés szakemberek köz­reműködésével készültek. A tervezők célja az volt, hogy a stúdióterem gyorsan elérhető legyen az épület bármely pontjáról. Ennek megfelelően igyekeztek el­rendezni a helyiségeket is. Az új "Épületrész földszintjén például egyszerre két közve­títő kocsi is beállhat. Az el­ső emeleten öltözőket, s iro­dákat, a második emeleten pedig a klímaberendezést, s, a kazánházat alakítják ki, Tavaszra várhatóan elké­szül a kiviteli terv is. Az előzetes programterv sze­rint mintegy 40 millió forin­tot tesznek ki az építkezés költségei. A körzeti tévéstú­dió kivitelezője előrelátható­an a Szegedi Magas- és Mély­építő Vállalat lesz, s valószí­nűleg, még az idén elkezdik a munkálatokat. épül Rókusón Szeged legújabb lakónegyede Rókuson készül. A laká­sok átadását- három ütemben tervezik. Az első a Kossuth Lajos sugárút és a rókusi víztorony;-a második a víztorony és az'Üthalmi út; a harmadik pedig az Öthalmi út és a Csongrádi sugárút között húzódik majd, megközelítőleg sarló alakban. Rókus panelházait északnyugatról a körtöl­tés. délkeletről pedig az Északi körút határolja, összesen 2 ezer 700 lakás építését tervezik ezen a területen, s 1981 végére várhatóan az utolsó otthonba is beköltözhetnek a lakók. Az első ütemet, amelyben 950 lakás lesz. a tervek szerint már 1930 második felében átadják. A későbbiekben élelmiszer-ABC. iskola, óvoda és bölcsőde is lesz. elkészül a víztorony, amely a lakások és a többi kapcsolódó létesít­mény ellátásáról gondoskodik. Jelenleg az első ütem laká­sait építik, valamint a közművesítésen dolgoznak a DÉLÉP munkásai. Szerelik a darut a 112-cs épület mellett Lefektetik a vízvezetckcsöveket, Szállítják a 116-os épület előregyártóit elemeit Somogyi Károlyné felvételei A 112-es és a 113-as épület alapozásán dolgozik a Gagarin szocialista brigád VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE5ÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents