Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

3 Péntek, 1980. február 1. Automata ecsetgyártó gép a va^t idei Egység a szemléletben, tervéről g mUn||abail Összevont taggyűlés a Tisza—MaroS'Szög Tsz-be?t Somogyi Kaioivne tetvetele A Szegedi Ecset- és Seprűg.várban több olyan korszerű gép dolgozik, melynek kezelése könnyű, teljesítőképessége pedig sokszorosa a régieknek. Nehéz fizikai munkától mentesütnek azok az asszonyok, akik a korongecsetgyártó, automata lömögcp kezelését megtanulták. Egy műszakban .">00 darab korongeeset készül a képen látható automatán Postások Változatlan feladat a lakossági és közületi szolgáltatások javítása — hangsúlyozta Horn Dezső miniszterhelyettes. a posta vezérigazgatója Budapesten, a Postások Szakszervezetében csütörtökön tartott aktívaértekezleten. A tanácskozáson reszt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Besenyei Miklós, a Postások Szakszervezetének főtitkára. A posta tervei szerint az idén az eddiginél jobban fejlődik a telefonszolgáltatás. A központok kapacitása 52 ezer állomással bővül, s ebből Budapesten 30 200 új előfizető juthat telefonhoz. Miután az egyéni igényeket nem tudják kielégíteni. fokozottabb gondot fordítanak a nyilvános távbeszélő-hálózat bővítésére; 700 új. korszerű utcai készüléket szerelnek fel. Négy újabb várost és 12 községet kapcsolnak be a távhívó hálózatba. A moszkvai olimpia közvetítéseihez kiépítik a telefon-, a rádió-, az űrtávközlési összeköttetéseket, amelyekkel nemcsak a hazai lakossághoz, hanem más országokba is továbbítják a műsorokat. Új és tartalékadók üzembe helyezésével bővítik a lakosság rádió- és televizíómüsor-ellátottságat. A postások élet- és munkakörülményeinek javítására, szociálpolitikai célokra csaknem félmilliárd forintot fordítanak. A vezérigazgató szólt arról, hogy egyes szolgáltatásoknál az eddigieknél alacsonyabb forgalomnövekedéssel számolnak, ugyanakkor a költségek a bevételeket meghaladó mértékben emelkednek, fennek ellenére egyetlen olyan áv-. illetve tarifamódosítást sem vezetnek be. amely a lakosságot érintené. A posta forgalma, bevétele nem egyszerűen saját elhatározásától függ, viszont szolgáltatásaik igénybevétele a jó minőségen is múlik. A levélforgalmat is fellendíthetné például, ha a küldemények gyorsabban érkeznének célhoz. Az aktívaértekezlet egyetértett azzal, hogy a nagyobb feladatokhoz a régi. megszokott módszerek már nem elegendőek. Valamennyi postai területen minden szolgáltatásban a jó minőség biztosítása mellett gazdasági szemléletnek kell érvényesülnie. (MTI) A vasút idei tervét, feladatait az elmúlt hetekben vállalati, szakmai tanácskozásokon. még korábban a szakszervezet elnöksége és a bizalmi küldöttek együttes ülésén részletesen megtárgyalták. A Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének csütörtöki ülésén ezért elsősorban a tervek teljesítését segítő szakszervezeti tennivalókkal foglalkoztak. A központi vezetőség állásfoglalásában a szakszervezeti tennivalók közül kiemelte: a tervek végrehajtását szolgáló gazdasági, szervezési intézkedéseket segítsék elő a munkaverseny jó szervezésével, a rend és a fegyelem megszilárdításával, a jogok és a kötelességek együttes érvényesítésével. A nagyobb feladatok eredményes végrehajtása nem nélkülözheti az üzemviteli tartalékok fokozottabb hasznosítását. A szakszervezeti szervek segítsék a fizikai és a műszaki dolgozók szorosabb együttműködését. A bizalmiak közreműködésével sokat tehetnek a létszámhiány enyhítésében is. Kezdemenyezéseikkel támogassák a gazdasági vezetőket a munkaerő belsó átcsoportosítására. elsősorban a kts forgalmú helyeken a kellően ki nem használt munkakörök összevonására, a szolgálat egyszerűsítésére. (MTI) Kooperáció Évi egymil|jó dollárról négymillióra nő a következő években a Csepel Művek szerszámgépgyárának exportja. Ezt a nagyarányú fejlődést egy csütörtökön aláírt kooperáció teszi lehetővé. A csepeli gyár, a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével, első ízben kötött gyártási együttműködési szerződést egy osztrák céggel. Ennek értelmében a csepeli üzem és a Heid AG. Maschinen Fabrik a következő öt évben közösen tervezi meg. majd gyártja és értékesíti az új esztergagépcsaládot. A szerszámgépekbe az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában kifejlesztett és már sorozatban készülő Hunor—712 típusú CNC, azaz miniszámítógép-vezérlést szerelik. (MTI) Tizennégy pártcsoportban es négy alapszervezetben 150 párttag vitatta meg a kongresszusi irányelveket, az 1980-as cselekvési programot, és választotta meg az új pártv'ezetöséget a Tisza—Maros-szög Tsz-ben. Az összevont taggyűlésen Marion Nándor, a pártvezetőség titkára teljes. tiszta képet tárhatott a párttagság elé mind a páitéietről. mind pedig a gazdaságpolitikai célkitűzések eléréséről, a közös gazdaság eredményeiről . az elmúlt öt évben. Alapvető és legnagyobb eredmény itt, hogy Szőreg, Kübekháza, Űjszentiván és Tiszasziget térsége nemcsak a földdel, minden ingó és ingatlan vagyonával egyesült közös gazdasággá. A téesz tagsága e négy helységből mára összeforrott. együttes akaratot képvisel, s a valamikori rivalizálás átterelődött a munkára, a közös bizonyításra. A szQiegí központú gazdaság Szegedhez tartozik, s ilyenformán a kübekházi, az' újszentiyáni és a tiszaszigeti téesztagok is közelebb kerültek a városhoz, lakóinak ellátásához. Mire is mentek az együttes erővel? Termelési értékben , meghaladták a 230 millió forintot. Ennyivel zárják majd az 1979-es esztendőt, amelynek rossz időjárása ugyan kivett a közös kasszából 11 millió forintot. A szövetkezet vagyona évről évre emelkedett, s most 408 millió forint értéket képvisel. 1976tól 1979 végéig a termelés 11,1 százalékkal emelkedett, a nyereség pedig 13.4 százalékra gyarapodott. Az agazatok — a növénytermelés, az állattenyésztés, a kertészet és faiskola, a kisegítő, ipari .jellegű üzemek — évről évre fejlődtek, ha nem is egyenletesen. Csak néhány példát erre: itt van az ország második legnagyobb faiskolája. Évente 7 ezer 500 sértési adnak a népgazdasagnak. továbbá nagy mennyiségű baromfit, tojást, zöldségfélét, tejet. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés itt 3 ezer 952 liter. 1975-től napjainkig saját erőből 89 millió 688 ezer foriptot fordítottak beruházásokra. A szövetkezet sok irányú segítségével és közvetítesével a háztáji gazdaságok tavalyi termékforgalma 23 millió forint. Ez a növekedés 1976-hoz viszonvítva több mint 100 száza, lek. A pártvezetőség és az alapszervezet cselekvési prxfgramjJban a többi között továbbra is a különösen fontos feladatok között szerepel a háztáji gazdaságok árutermelésének segítése olyan eszközökkel,* amelyek szinkronban vannak , a szövetkezet terveivel és érdekeivei. E gazdaságra jellemző a dinamikus fejlődés — a nehézségek ellenére is —, amely a közösből eredő jövedelemre is érvényes. Az egy főre jutó évi jövedelem most 47 ezer 952 forint. A most kifizetett évi prémium 3,5 millió forint. Az összegezés szerint ebben a gazdaságban teljesítették az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában a kitűzött feladatokat, .és számolnak a jövőben várható nehezebb .körülményekkel. A pá rtvezetőseg cselekvési programja erre részletesen ki is tért. pontosan meghatározva: mi a kritériuma annak, hogy a gazdaságpolitikai elvek érvényesülhessenek minden területen, kezove a termelés hatékonyságának fokozásától a költségekkel való gazdálkodásig, a te. melesi szerkezel alakításától a mun-* kamorál javításáig, a minőségi követelményektől az ágazatok ónállóságán-uk növeléséig. A pontosan meghatározott feladatokat névre szólóan fogalmazták meg a cselekvési programban a növénytermesztésben, a kertészetben, az állattenyésztésben, a melléküzemágban dolgozók réanyák támogatása, a nyugdíjrendszer. hol és mennyi munkahelyet létesítünk, illetve szüntetünk meg. milyenek a kereseti viszonyok, a munkakövetelmények és munkafeltételek, a közlekedés, a lakáshelyzet stb. Amennyiben tehát azt akarjuk, hogy az emberek ott dolgozzanak, ahol a korábbiaknál hatékonyabb munkát végeznek. akkor az irányítás és szabályozás eszközeivel kedvező feltételeket és körülményeket kell teremteni ott. ahol a létszám foglalkoztatása — esetleg bővítése — népgazdasági érdek. így a dolgozók szabadon, egyéni érdekeiktől vezérelve, saját akaratukból oda mennek, ahol munkájukra a társadalomnak szüksége van. Ezt szolgálja — a helytelen gyakorlat megszüntetését is elősegítve — a gazdasági szabályozás, az érdekeltségi rendszer napjainkban ismertté vált korszerűsítése, módosítása. — A termelés hatékonyságának javításához elengedhetetlen. hogy aki a többinél jobban dolgozik. az jobban éljen. Ennek az elvnek érvényesülését hogyan segíti a keresetszabályozási rendszer 1980. január elsejei változása? — A szabályozórendszer szerves részeként működő bér- és keresetszabályozásnak l'ontos szere, pe van az anyagi érdekeltség irányának meghatározásában. a munka hatékonyságának növelésében, gazdaságpolitikai céljaink elérését szolgáló intézkedések anyagi ösztönzésében. Való igaz, hogy a jelenlegi bér- és keresetszabályozás, elsősorban mértékeiben, ném mindenben elégíti ki ezeket az igényeket. Nem támaszt kellően feszített kóvetelmenyeket a vállalatokkal szemben, es eaert nem ósztónoz elegge a korábbinál hatekűffiabb mufikaia. Ei elsősorban aggal íüss oszsze, hogy az eredményes és a hatékonyságot dinamikusan javító vállalatok dolgozóinak bére az utóbbi években alig nőtt gyorsabban, mint az alacsony jövedelmezőséggel gazdálkodóké- Többek között ezért is olyan megoldásokkal egészítettük ki a bérszabályozás jelenlegi rendszerét, amelyek az eddigieknél nagyobb mozgásszabad, ságot biztosítanak ahhoz, hogy a keresetek a terv keretei között, a gazdasági hatékonyság különbségei szerint differeciálódjanak. Ez évtől kezdve következetesebben érvényesítjük azt az elvet, hogy a bér- és a keresetnövelés minden forintját követelményekhez kell kötni. Csak ott lesz lehetőség béremelésre, ahol javítják a gazdasági tevékenység eredményét... — Megszűnik az úgynevezett „bérfélc"? — „Bérfék'' eddig sem volt. A vásárlóerő tervezett keretek kokott tartása miatt azonban továbbra is fenn kelt tartani a bérszínvonal növelésének bizonyos szint feletti adóztatását. A tavalyi 6 százalékos érték 1980. január 1-töi 9-re növekedett. Ez azonban csak lehetőség, mert a bérfejlesztés kizárólag hatékonyabb munkával alapozható meg. A 9 százalék tehát nem „járan. dóság". Egyébként az úgynevezett ..adóküszöb" sem abszolút korlát, hanem olyan döntési pont. amelyen belül a bérszínvonal emeléséhez az általánosnál nagyobb követelmények fűzőcinek., A bérszabályozás uralkodó típusa a jövöben is a vállalati teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozás lesz- Ez a forma a vállalati kollektívákat anyagilag is crdekeltlé teszi a letszumfelesleg feJtarasaban es fel^zamoJasaban. mert a létszámcsökkenés reven megtakarított bei. a jogszabályokban előírt mértékig a megmaradók bérének emelésére használható. A határ meghúzásával kizárjuk a korábban laza létszámgazdálkodást folytatókat abból a ..lehetőségből", hogy — ha átmenetileg is — csak a létszám erőteljes csökkentésével teremtsenek maguknak jelentős béremelési forrásokat. Egyébként a bér- és keresetszabályozási rendszer ösztönző hatása csak akkor érvényesülhet, ha párosul a vállalatokon belüli érdekeltség javításával, a belső irányítási rendszer korszerűsítésével. Ennek következtében pedig a dolgozók keresetét mind szélesebb körben kötik olyan követelményekhez, amelyek megfelelő szoros összefüggést teremtenek az egyén, a csoport, illetve a gazdasági egység egészének teljesítménye között. — Ezt az összhangot a módosított munkajogi szabályozás is elősegíti? — Igen. A munkaerő ésszerűbb elosztása. a rugalmasabb foglalkoztatás, a szakismeretek jobb hasznosítása, a fegyelem megszilárdítása érdekében néhány új munkaügyi jogszabály is ér.vénybe lépett 1980. január elsejétől. Igv például mód lesz arra. hogy az érdekeltek vállalatukkal nem egy. hanem több munkakör ellátásában is megállapodjanak. Lehetővé válik — közös érdekeltség esetén —. hogy a dolgozó saját vállalatánál. munkaidő után. mellékfoglalkozást vállaljon. Ennek során az is kiderülhet, hogy egyesek a 'mellékfoglalkozásban végzett tevékenységben nagyobb eredmény elérésére képesek, mint főállásukban. Ebben az esetben célszerű a megfelelő következtetések levonata ANDEASSl ANTAL szére, a vezetőktói a oeot.ztottakig. s külön fejezet szol a háztáji gazdaságok segítésében az eszközök és módszerek alkalmazásáról. Az összevont taggyűlésen elnöklő Bódi Jánosnak könnyű dolga volt. A vilaban való részvételre nem kellett ösztönözni. jóllehet pártcsoportértekezleteken, a beszámoló és a vezetőségválasztó, az irányelveket, s a cselekvési programot megvitató taggyűléseken sokan elmondtuk véleményüket. Az MSZMP Szeged városi bizottságának képviseieteben dr. Boda Sándor ismertettea pártbizottság osztályainak minősítését a téesz parlvezetőségének az elmúlt öt evb-in végzett munkájáról. A vitában felszólalt Varga Istvánná, Pálinkás István. Siinicz József. Hegedűs Antal. Nicszner Ferenc, Kiss Lajosné, Molnár Imre, Nacsa Ferenc, Ross Jenő. Mondandójuk kötődött a párt XII. kongreszszusa irányelveiből adódó és erre a gazdaságra is érvényes feladafbk végrehajtásához. A pártvezetőeég megválasztását bizonyítja a jó előkészítő, a párttagság véleményét''kikérő felmérő munka, hogy azok kerüljenek az irányító testületbe, akik arra rátermettek, élvezik a párttagok és a pártonkívüliek bizalmát, és képesek a párt px>litikájának végrehajtására mozgósítani. Egyöntetű szavazással választották titkárnak ismét Márton Nándori, vezetőségi tagnak Nagy Sándort, Molnár Erikái. Kiss Lajosnét, Csengeti Józsefei, Mák Andrást, Nacsa Ferencet, Barcsai Zoltánt. Ábrahám Jánost. A jelölő bizottság és elnöke. Gulyás Győző örömmel nyugtázta, hogy körültekintő munkája eredményes volt. A párttagság azoknak adott bizalmai. akikben látni véli akarata következetes végrehajtását a Tisza—Maros-szog Tsz és tagsága érdekében. Lődi Ferenc Üj bányaüzemek A folyamatos termeles mellett az uj szénmezök bekapcsolásának előkészítőm."? összpontosítja erőit ebben • eszíendőben a Közép-dunántúli Szénbányák Vallalat. ezzel alapozzák meg a széntermelés 1982-től tervezett növelését — hangoztatták többek között csütörtökön Veszprémben, a vállalatnál megtartott műszaki tanácskozáson. A vállalat és a Bányaműszaki Felügyelőség szakemberei közösen vitatták meg az idei termelési és műszaki feladatokat. A megbeszélésen elmondták, hogy most érezteti hatását a szénkutatás korábbi Visszafogása. A vállalatnál mind sürgetőbbé vált az új szénmezök bekapcsolása, amelyek előkészítése jó ütemben halad. Az Országos Földtani Kutatú-Fúró Vállalat szakemberei Ralinkén, Dudaron és' Magyarpolányban a kutatófúrások befejezéséhez közelednek. jövőre mar új mezót Kapcsolnak a balinkai és a dudarj szénbányahoz is. A tanácskozáson a Bányaműszaki Felügyelőség képviselői méltatták a Középdunántúli Szénbányák Vallalat biztonsági intezkedeseit és a balesetek csökke.ieuében elért eredmenyeit. (MTI)