Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-03 / 28. szám

4 Vasárnap, 1980. február 3. értük-e? Világnézeti nevelés az Ifjúsági Házban A világnézet első hallásra az erkölcsről tartott vitáin- zetik a V'tát is. Az előadók *á«J?«alor"' Általában a vi- d(tó és beszélgetés volt a líigrol, a természetről es a es társadalomról alkotott nézetek összességeként . emiitik. Az általános definícióból kitűnik, hogy az élet, a társadalom csaknem minden területén elkerülhetetlen a világnézet formálása. Áthatja az oktatást, a családi nevelést, a kulturált művelődést és a szórakozást. Napjainkban, mikor egyre több legsikeresebb. A fiatalok mvaslatait felhasználva, a tagok véleményét figyelembe véve állítják össze a temaszórakozasa című témát pél- ukát. Ha a tanaszlala'tok az', iskola egyedül dául úgy dolgozták fel, hogy idén is helytállóak, a „diva- M Binrrv , a szu tóinak" számító témakörökben szinte véget hem érő a kör tagjai felkeresték kortársaikat a szórakozóhelyeken és megkérdezték őket. A körbe járók, miként az ifjúsági Ház közönségének nagy része, a középiskolásokból, a szakmunkástanulókból igy szép közöttük rftásnak. Ezalatt semmi eset18 éven aluliak, akikről fel- re se™a* ú£Tneve7KGtt :ké. , . nyes kérdesek* megbeszélése tehető, hogy „em elsősorban ütendő Amennyiben elég a szórakozóhelyek bűvköre- ismeret áll rendelkezésre, ben élnek. Ennek és a többi erre is sort lebet kelteni, foglalkozásnak, úgy tűnik, Űtmutató. azaz önképzőköraz volt a legnagyobb erénye, iellegü vállalkozás, amely hogy szembesítette a flatalo- bárom alkalommal tervez előadást és ismeretgvarapflémálval Közérdeklődést tást, s a negyedik alkalomAe, Ifjúsági intézmények kelt® téma volt az egziszten- ra szeroináriumjellegű besajátos tevékenységükbe SlalizmU8 kérd^köre is Mint szélgetést ugyanarról a téCsicsai Antal, az Ifjúsági , ., T, , .. , , Ház igazgatóhelyettese el- már61' Ugyancsak az ónképmondta. erre meglepően sok vóköri vonások dominálnak ..perifériális érdeklődésű" az olvasókör munkájában is. fiatal jutott- be a terembe. A tém4kr61 mé ann it. akik számára ez a fogalom " ' ,, egyet ielent valami homá- a 8ZÓ ,zo'os értelmeben vett ellenzékiséggel. Meg- direkt politikai előadások. -cgyzendS., hogy a résztve- hoz viszonylag nehéz vők zömében spontán tobor- gatóságo* találni. Csicsai zódnak. nem szervezetten ... ,,, ,, , járnak ézekre a Vitákra. Ki- Antal említette, hogy ez kohtrdetik .az előadások témá- rántsem gátolja a vitakörök it. amelyek természetesen világnézeti, politikai és ideotünk", az plvasókör és al- föllelhetők a kiadott orog- lógiai jellegének erőteljesebb kalmanként az ifi-klub -, ™mban .A ."j^tbató érvényes0iéséti viszont meg. Az iskola és a szülői ház teni akarnak gyermeküknek külső tényezők az eredméviszonyóról, kapcsolatáról az és a segítés oly módját vá- nyesek egy bizonyos' hatáutóbbi időkben sok szó esett, insztják. amely mentesiti a* rig. Nem tagadhatjuk a Ez természetes is. A jövő gyermeket az egészséges erő- külső ösztönzők fontos szenemzedék nevelése olyan feszítéstől. Ez éppoly hiba. repét, ez azonban másodsokrétű. összetett és bonyo- mint a rendelkezések és lagos a belső igények kilult feladat, amelynek az szabályok értelmetlen és alakításához képest. , Az megfelelni mechanikus megkövetelése, eredményes tanulás elképnem képes. Ebben a munká- Gondoljunk arra, hogy a zelhetetlen olyan akarati tóiéban természetes segitő- .fegyelem szabadságkorláto- nyezök nélkül, mint a céltársa a szülői ház. Az élet- zás, de nem a szabadság tudatosság, a kitartás, állhaismeretre tehetnek szert a tizen- és huszonévesek, kü- verbuválódott, Jönöser fontos az eddigiek- számmá] akadtak nél is nagyobb figyelmet fordítani a világnézeti nevelesre. Ezen is múlik, hogy a fiatalok megértik és értékelik-e a társadalom eredményeit. kénesek-e befogadni az újabb információkat, továbbá az, hogv miiven lesz a politikai és ideológiai meg- kat" korosztályuk egyes probgyőződésük, aktivitásuk. ágyazottan foglalkoznak ezzel a munkával. A szegedi Ifjúsági Ház 1080-ra szóló munkatervében is szerepel a fiatalok különböző rétegeinek világnézeti és politikai felkészítése. Módszerként elsősorban ti vitát jelölték meg. Három vitakör is működött a múlt évben —„Szerintem, szerinted, szer inkell tatossig és az akaraterő. Syer" Ezeket a tulajdonságokat személyiségalakítók mellett mek belső indításból te- kell kialakítanunk és erősíkáros és egyéniségromboló gyen eleget a követeimé- tenLink gyermekünkben. A véleménycserékre lehet szá- 'ben a tanulókat rengeteg ha- megszüntetése. Arra mítani. Ez egyúttal rámutat j tás éri. A jellemforméló és törekednünk, hogy a a gyönge pontra is. A gyakorlott vitavezetőnek ugyanis gondja van arra, hogy ne engedje elsikkadni a vezérfonalat, s igyekszik elejét venni a felesleges szószapohatások is. Ezeket az iskola igyekszik erősíteni, illetőleg megszűrni és hatástalanítani, de nem nélkülözheti a szülői ház, a család segítő szándékát. sőt igényli együttműködését. Különösen fontos a szülői ,öbb figveimet ház együttműködése az iskolával, az iskolai fagyelem kialakításában és kimunkálásában. Ebben a kérdésben azért is előbbre kell lépnyeknek, ne kényszerből. ® Sokszor halljuk, hogy a magatartásban nem a formák számítanak, hanem a tartalom. Igaz, hogy a magatartás belső szabályozói érdemelnek, vetkezetes mint a külső formák, azon- kel1 nex!e,lni hogy akkor szoktatás többet ér, mint az erkölcsi intelmek, a várható következményekkel való fenyegetőzés, a büntetés, a megszégyenítés és az erőszak. A leckéztetés felesleges, mert csak ideiglenes és formális eredménye lehet. Kötelességtudatra és kömunkavégzésr® gyermekünket, is végezze el azonban a külső formákkal is feladatáti ha az nehézségek törődnünk kell. A tartalom legyőzésével jár, akarati és és forma egységének, ösz- fizikai erőfeszítést igényel. az nünk, mert a fegyelmezet- ^^^ffifyfT^cArioir mpu n«m Ar A mi társadalmunkban lenség szülőanyja a bajok- ^függésének meg; nem ér- egyén megítélésének alapja nak, sikertelenségeknek, ösz- t(ise nevelés, hibákhoz ve- a munka> a kötelességek szessígében fékezőjévé válik zethet. A fiatalok egy ré- maradéktalan teljesítése, a társadalmi haladásnak. A szénéi divatos a lezser test- amelyre az MSZMP Közponfegyelebx tehát nem egysze- tartá hanyag, fölényes és ti Bizottságának irányelvei ruen pedagógiai keries, ha- Wi4_,/ ulJíL-c. is utalnak: „A figyelmet a. ezeket az összejöveteleket szeretnék folytatni. A vitakörökben az aktuális politikai kérdésektől a legváltozatosabb közérdekű témákig mindenről véleményt cserélhettek a résztvevők. Talán legjobban a falakkal leválasztják a társalgót, p'hanerik az előadás, s utána. .? Utána, aki akar, marad, aki nem, annak nyitva az ajtó. felelő felkészültséget követel a vitavezetőtől. Akltő! többek között az is elvárható, hogy értsen a nyelvűÁltalában ugyanazok jár- kön, megértse a fiatalok r,ak el mind a három kör problémáit, s ebből a szemfoglalkozására A közönség- ., , ... ., , , nek csuoán féle cserélődik. "ogbo1 próbáIia a helyes Egveteml. főjskolal oktatók mederben tartani a véleménem végső következmény- bántó hanghordozás, álta- társadaiom fejlődésének ként társadalmi ügy. A most Iában a fölényeskedő mo- szempontjából legfontosabb 'zajló félévi iskolai osztályo- dor és stílus, ami joggal eszmei és erkölcsi kérdé" zó értekezletek — amelyek bosszantja a szülőket és a sekre kel1 összpontosítani: a értékelést adnak a tanulók közérdek tiszteletben tartámagatartásáról, szorgalmáról, egyaram. IN e- ^ és szolgálatára, a muntanulmányi fegyelméről — bez megértetni velük, hogy ka becsületének növelésére, a jó alkalmak a szülőknek a nem alázatot, hanem tiszte- kötelezettségek teljesítésére, számvetésre, arra, hogy le- iefet várunk tőlük mégper a közösségi szellem erösímérjék, mennyiben tettek ,. , ipár.tunk h ' tésére." eleget azoknak a követeimé- aig nemcsaK irántunk, hanyeknek. amelyeket az álta- nem egymás iránt is. En- Q lános társadalmi nevelés nek Pedig vannak külső törvénye rájuk ró. Ezek az formái, mint például a tisz- A szülői nevelésben dönértckezletek a szülőket is tességes köszönés, s nem tő szerepe van a szülő— osztályozzák. Nem ké'ségcs merev, de tisztelettudó test- gyermek viszonynak. Az ugyanis hogy egy tanuló ki- tartás, a természetes beszéd- eredményes nevelésnek alapfoeósolható magatartásában stílus' RA kel1 nevelnünk vető feltétele, hogy ez a fogasomat© magatartasapan, gyermekünket, hogv a for- kapcsolat kölcsönös bizalszerelemről, a családról és tartiák a bevezetőt, ők veTörténészműhely ző: egyrészt tisztázza a korabeli magyar—bizánci kapcsolatok szempontjából rendkívül fontos, a közelmúltban előkerült bizánci | forrás keletkezési idejét, történeti témával foglalko- másrészt pedig pontosítja a zik; Theophylaktos Simo- Dalmáciáért folyó. magyar— kattés bizánci történetíró velencei—bizánci rivalizálás 582—602 közötti eseménye- Időrendiét. Az Acta Historlca ^orozat 66. kötete öt történész középkori tárgyú kutatásaiba i\yújt betekintést Az első tanulmány, Olajos Teréz munkája, egyetemes nyeket. Ha mindez adott, kisebb a veszélye, hogy kellő ismeretek ' hiányában szócséplés lesz a vitaköri foglalkozásból. Mert vitatkozni kell, vitatkozni jó és érdemes. Az ifjúság vitafórumai a közélet előiskolái. Jámbor Ernő elégtelen tanulmányi fe- mák nem mlnd üresek éa mon alapuljon és kiegyensúgyelmében a szülői felelős- tartalmatlanok, ezékre szűk- lyozott legyen. Ha ez a ,viséget is értékelik. Ugyanak- lég van, s ezeken keresztül szony jó, akkor a szülő tud kor a tanuló példás maga- ™ía Mlönbö- hatni gyermekére, mégpező helyzet viseletében, kiemelkedő ta- seikedjék nulmányi eredményében a ket tartalmazó művét, illetve történetírói módszerét vizsgálja. A szerző megállapítja. hogy Theophylaktos Simokattés nemcsak ismerte és tudatosan folytatta elődje, Menandros Protéktór Kristó Gyula tanulmányába rí Anonymus gestája keletkezési idejének meghatározására tesz kísérletet. Ez a kérdés egyébként mar régóta az érdeklődés középpontjában álL Mindenektörténetírását hanem for- előtt a téma újszerű megráskérit használva merített közelítése érdemel figyeljél belőle. Szegfű László államszervezés egyik kiemelkedő személyi ségéról. Gellért püspökről fennmaradt két legenda és a XIV. századi krónikakomrrfet: a szerző ugyanis nem e magyar külső szempontok alaoján kúrának vizsgálja e rendkívül értékes forrást, hanem azt próbálja tisztázni, mit tekintett a Névtelen gestájában jelen időnek, vagyis saját pozíció egymáshoz való vi- korának. Kristó ennek során szonyát elemzi. A két legenda szövegének összehasonlító vizsgálata során bizonyítja, hogy Gellért nagyobb legendája — a forjut arra a következtetésre, hogv az egyik jelen időre utaló passzusban szereplő rómaiakon (Romani) a német—római birodalom alattrásértékét megkérdőjelező valóit kell értenünk. akik véleményekkel szemben II. András felesége, Gertrúd olyan valóságelemeket tar- királyné kíséretében jöttek talmaz, amiért is a Vata-la- hazánkba. Mivel Gertrúdot zadás egyik hitelesített epi zódjának kell elfogadnunk. Makk Ferenc tanulmányában a III. István kori fi 162—1172) magyar—bizánci kapcsolatok három fontosabb kérdésével foglalkozik. a magvar előkelők 1213-ban meggyilkolták, a gesta 1205 és 1213 között, minden bizonnyal 1310 fáién íródhatott. A mű keletkezési idejének meghatározása mellett a tanulmány még számos Más tudományágak legfris- rendkívül fontos megállaoísebb kutatási eredményeit is felhosNoálva hitelt érdemlően cáfolja azt a széles körben elterjedi nézetet, miszerint Mánuel Komnénosz császár az 1100-as években magyan—bizánci perszonális unió megteremtésével kívánta volna megoldani Matást taríalmaz a gesta hite. lességéröl és célzatosságáról. A kötet Petrovics István fo>""ism'hlikációiával zárul A fiaial kutó*ó három olvan naplninkie kiada'lan oklevelet tesz közzé, amelyek a XIV—XV. századi Szeged és közvetlen környéke gazőagyárország és Bizánc béké6 sági-társadalmi történetéhez egyesítését. A tanulmány második felében kronológiai problémákat vizsgál a szerés településképéhez szolgáltatnak fonto* n-tom'-at F. Font Márta Uj fürdő Szombaton Karcag-Berekfürdőn átadták rendeltetésének Szolnok megye negyedik fedett termálfürdőjét. A világhírű hajdúszoboszlói gyógyfürdő vizével azonos minőségű vízzel táplált termálfürdő az őszi és téli időszakban napi 300, gyógyulást kereső fürdőző vendég befogadására alkaLmas. ző helyzetekben hogyan vi- dig nem a külső zés eszközeivel, , , A fegyelemre nevelésben a szülök jelesre vizsgáznak. ienhatásosabb módszer a jó A szülői nevelés alapvető példa. Ha magunk is fekövetclménye, hogy össz- ^e'mezettek vagyunk, gyer, , . . mekunkhoz való viszonyunk hangban legyen a mai szo- stílus és felcialista iskola nevelési el- lénés tekintetében kifogás- „ , - ,. , veivel és nevelésgyakorlatá- talan. akkor ez a ió példa Ezqk ugyan idolegesen hatr«í. Az első követelmény, nevelőleg és irányítólag hat, *ak- de « ' p * „„„ a„J követésre indít. A szülői nem vezetnek, jellemformalo nogy KivanjuK meg gyer- le)ssergés, és közönvösség a és személviségalakító hatámekünktől a külső és belső pvermek magatariása fegyelmehanem a meggyőzés belső erejével. Ha ez a viszony nem jó, akkor a szülő kezében nera marad más a fegyelmezésre, mint a külső formális eszközök: az utasítás, a felelősségre vonás és a büntetés. fegyelmezettséget mind a ma- tönkreteheti az iskola gatartásban, mind a mun- den nevelési szándékát, s veszélyezte'i a gyermek em bérré válását. A tanulmányi fegyelem nem születik a gyermekkel. vatos, nem „sikk" fegyelmezettnek lenni. A tanulók egy része Igyekszik elhárító- Kiskorában"éretlen ahhoz, ^ -Jn'tlroIWnriA ni magától a rendelkezése- hogy a tanulás hasznossá- csalaaöan "raiKoao ket és a szabályokat, s ez a sát és szükségességét belás magatartás sokszor némely sa' Ezért honosodott .... , , . , ... az a szem'elet. hogy szülő rosszul értelmezett hu- nulmanvi faelem kialamanizmusából fakad. Segí- kításában és fejlesztésében a Hűemlékyédelem Az idei program Mintegy 50 millió forintot hasznosítására kerül a nafordithat az idén hazánk gyobb hangsúly, építészeti emlékeinek védel- _ idén mintegy száz mére az Országos Műemléki munkahelyen dolgoznak a Felügyelőség. Folytatják műemléki felügyelőség kiviegyebek között Sopron kö- telezési részlegei. Történelzépkori városmagjának. az mi emlékekben gazdag egri varnak és Pecs varos- északl hegyvidékünk számos falának tobb éves helyreal- pontián folynak most is a lítási programját, s a már munkálatok. Hollókő néni kidolgozott tervek alapján újabb értékes ám pusztulással fenyegető épület megmentéséhez is hozzákezdhetnek — tájékoztatott Mendele Ferenc, azt Országos Műemléki Felügyelőség ígazga t óhelye ttese. — Az utóbbi években' — mondotta egyebek között — főként az ország 13 műemlék lakásának lakóházegyüttesét eredeti szépségében őrzi meg az évtizede tartó rekonstrukció, s már elkezdődött a XIII. századi góMkus várrom helyreállítása is. Miskolcon az év végére befejeződik a fél évezredes avari református temolom felúú'tása: Két kora közénkori műemlékünk ezer a feldebrőj és a tarnaszentfelújí- márlai templom restaurálátására összpontosítottuk sához pedig most kezdtek erőinket, a távlati tervek hozzá a szakemberek, szerint most a középüjetek — A Dunántúlon végzett s00 — dolgoznak majd állagmegóvására, célszerű munkálatok közül kiemelke- szakemberek. (MTI) dik a pécsi városfal feltárása : Közép-Európában egyedülálló reneszánsz falrendszer kerül igy felszínre. — A főváros környékén ts több műemléki rekonstrukció készül el, így Ráckevén a Szavoyai kastélyé — ahol egyébként építészalkotóház lesz —. Szentendrén pedig a görögkeleti püsp >ki templom rekonstrukciója. Ujabb népi épületekkel gazdagodik a szentendrei skanzen is. Visegrádon a legkorábbi közénkori freskóanvagunkat őrző prépostsági templomrom helyreállító-.? van soron. Emellett ország szerte számos kastélyépület, illetve tempjom belső terc nek megóvásán — freskók, Oltárok, szobrok restóuráláa és személyiségalakító iránt suk nincg. min" . . . , Receptet adni a helyes szülő—gyermek viszony kialakítására és fenntartására nem lehet. Egy-egy család hagyományai, szokásai, a légkör. a szülők egyénisége és még meg sok más tényező erősen béta- folyásolja a szülők és a gyermekek között kialakult viszony voltát. Ha a szülő esetleg bizonytalan valamely nevelési eljárásban, tanácstalan egyegy nevelési helyzet megítélésében és gyakorlati megoldásában, forduljon bizalommal az iskolához, az igazgatóhoz, a gyermek tanáraihoz. osztályfőnökéhez. Ezek az őszinte és nyílt eszmecserék és megbeszélések jó útbaigazítást adhatnak egy-egy nehéz szituáció megoldásához. Mindenütt igaz. de a nevelés területén különösen az, hogy a hoz/á nem értés helyrehozhatatlan hibákat eredményezhet. Az Iskola mindig szívesen és készséggel áll a szülők rendelkezésére, nemcsak gyakorlati tanáccsal, hanem tényleges közreműködéssel Is, hisz egy a célunk: kötelességtudó, fegyelmezett, jó munkaefkölcsű, boldog embereket nevelni a jövő számára. a Dr. Diós József