Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

Szombat, 19S0. február 2, i —— 3 Beruház liűs»zrinilliavdi Á Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója A Magyar Nemzeti Bank tíz idén 20 milliárd forint beruházási hitelt nyújt elsősorban azoknak a vállalatoknak és szövetkezeteknek, amelyek a pénz felhasználásával fokozzák a gazdaságos exportot, nem rubelelszámolású importot helyettesítenek, vagy az energiafelhasználást ésszerűsítik — mondotta pénteki sajtótájékoztatóján Tímár Mátyás államtitkár, az MNB elnöke. Hitelt — a rekonstrukciós jellegű beruházások kivételével — csak olyan fejlesztésekre nyújtanak, ahol a beruházás kivitelezési ideje nem haladja meg a 36 hónapot. A befejezés szerződés szerinti időpontja után a hitel folyósítását megszüntetik. Ha a befejezés elhúzódik, akkor a vállalatnak saját pénzéből kell a beruházási számlákat kiegyenlítenie. Az idén is elsősorban exportfejlesztő hitelekkel áll a bank a vállalatok rendelkezésére, ez a hitelezési forma ugyanis jól bevált. Mint ismeretes, az V. ötéves tervidőszakra eredetileg 45 milliárd forintos hitellehetőség állt e célra rendelkezésre. ezt később mintegy 10 milliárddal felemelték. Az eredeti 45 milliárd forintot a vállalatok már igénybe vették, s további 7 milliárdnak a folyósítására is kötelezettséget. vállalt már a bank. A hitelből létrehozott beruházások segítségével 1979-ben 740 millió dollár bevételhez jutottak a vállalatok, s ehhez járul még körülbelül 160 millió dolláros importmegtakarítás, vagyis körülbelül a tervezett eredményt érték el. A bank arra számít, hogy azok a vállalatok, amelyek ebből a hitelből eredményes beruházást valósítottak meg, további összegeket fognak kérni, ezenkívül feltehetőleg azok a vállalatok, különösen kis- és középüzemek is benyújtják igényeiket, amelyek a hitel segítségével az új árak és szabályozók alapján fejleszteni tudják jövedelmező exportjukat. Az ilyen jellegű beruházásokra már az 1981—82-es évekre is engedélyeznek hiteleket. A Magyar Nemzeti Bank a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását is támogatja. Hitelt nyújt azoknak a vállalatoknak. amelyek a fogyasztási cikkek gyártását, illetve az ehhez szükséges kapacitásokat bővítik. A találmányok, újitások gyors hasznosítására a bank úgynevezett innovációs alapot létesít, amelyből a szellemi termékek hasznosítását finanszírozzák. A készpénzforgalom korszerűsítésére az MNB az OTP-vel közösen csekkrendszer bevezetését készíti elő. Az OTP a mostani átutalási betétszámlák továbbfejlesztésével hozná létre a lakosság csekkszámláit, amelyek lehetővé tennék, hogy a dolgozók munkabérüknek egy részét e számlára utaltassák, és egyes vásárlásoknál készpénz helyett csekkel fizetnének. Tímár Mátyás elmondta, hogy az ország arany- és konvertibilis devizatartaléka a múlt év végére ismét növekedett, fizetőképességünk megfelelő. A magyar népgazdaság versenyképességének fokozásához az idén is szükség lesz külső források bevonására, vagyis ebben az évben is tervezi a bank középlejáratú hitelek felvét.e- | lét. ilyen hitelt valószínűleg a Szovjetuniótól is felveszünk. Az államtitkár elmondta, hogy a Magvar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamjegyzése ezentúl havonta rendszeresen követni fogja a konvertibilis valuták árfolyamainak egymás közötti pénzpiaci változásait, elsősorban a dollár, az NSZKmárka, az osztrák schilling, a líra egymáshoz viszonyított arányainak megfelelően. Az államtitkár arról is szólt, hogy az idén nem változnak a turisták be- és kiutazásának valutáris előírásai. változatlan a kiutazók valutaellátása is. (MTI) Szakemberek mezőgazdaságban a Szervezett képzés — Gondok Az új szabályozó rendszer közgazdász, 700 állatorvos, 225 építészmérnök dolgozik az ország téeszeiben. A hiányok a népszerűtlen, kevéssé becsült szakmákat is jelzik: kevés a belső revizor, munkaügyi vezető, energetikus. A termelőszövetkezetekben dolgozó főkönyvelőknek mindössze 20 százaléka rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1978 —79-ben 539 közgazdász végzett, közülük csak kilencen pályáztak mezőgazdasági nagyüzemekbe. Javítani kellene a beiskolázás rendszerén, több vidéki tanulót felvenni az főiskolákra, inkább várható. hogy falun és szövetkezetekben vállalnak munkát. A szakképzettség növelésében fontos a továbbképző tanfolyamok szerepe. A jelentős színvonalbeli javulás ellenére gondok vannak a jegyzetellátásban, a tanfolyamok szervezése körül, és az előadások színvonalában. A mezőgazdasági szakemberek jövedelme átlagában megfelel a népgazdaság egyéb területein hasonló munkát végzőkének. A hosznöveli a termelőszövetkezetek önállóságát, de egyúttal fokozott felelősséget ró a közös gazdaságok vezetőire. Ennek tudatában mérte fel a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a vezetők, szakemberek helyzetét, képzettségét. élet- és munkakörülményeit a mezőgazdasági szövetkezetekben. Az ' utóbbi években növekedett a mezőgazdasági üzemek mérete, változott a termelés szerkezete, új termelési technológiákat vezettek be. A termelő folyamatok áttekintése, összehangolása az irányítás szerkezetének változtatását kívánja. A termelőszövetkezetek megala- egyetemekre, kulasa idején a különböző mert ezektől területek munkájához szerveződött egy irányítási egység. A fejlődés szükségessé tette, hogy részben vagy teljes egészében áttérjenek az ágazati irányításra, ami lehetővé teszi a dolgozók és a szakemberek szakosodását, hatékony érdekeltségi és felelősségi viszonyokat teremt. A mezőgazdasági szövetkc-ctekbcn jelenleg mintegy 19 ezer egyetemi ás főiskolai végzettségű szakember, körülbelül 25 ezer mezöqazcsaládtagok házastárs gyakran való kijárás, a elhelyezése, a munkavállalása okoz problémát. A mezőgazdasági vezetők kulturális helyzetét rontják a kedvezőtlen munkakörülmények, illetve az, hogy falun kevesebb a szórakozási, kulturálódási lehetőség. Szakmai önképzésük. közéleti munkájuk viszont kielégítő. A fizikai és idegi terhelés gyakran okoz megbetegedést a téeszvezetőknél. Báes megyében például egy orvosi vizsgálat során a megvizsgált szakembereknek mindössze 25 százaléka bizonyult maradéktalanul egészségesnek. Sokan küzdenek magas vérnyomással, cukorbetegséggel, gyomorbántalmakkal. Rengeteg tartalék van a szervezettebb kádermunkában, a mezőgazdasági vezetők utánpótlásában van mjt javítani. Gyakorló vezetők tapasztalataiból könyv is jelent meg nemrég A személyzeti munka és a termelőszövetkezet címmel a TOT kiadásában. Az értéktudat zavarai K'> mint él. úgy ítél — tartja a közmondás. és ehhez a modern társadalomtudomány sem tudott sokat hozzátenni, legfeljebb kaclfántosabban fogalmazza meg ugyanezt: az értékek viszonylagosak. és az emberek társadalmi körülményeitől függ. hogv az önmagukban semleges tényeket hogyan értékelik. Az értékítélet mindig az egves embernél kezdődik. Az áremeléstől nem a növekvő infláció veszélye miatt tartunk. hanem azért, mert ezentúl nekünk is többet kell fizetni bizonyos árukért. A háború lehetősége nem csupán azért kelt szorongást, mert elítéljük az erőszakot, vagv általában irtózunk az öldökléstől. Biztonságos szobánkból. a karosszékből nézzük a háborús filmeket, a tévéhíradó háborús tudósításait viszont már aszerint mérlegeljük, mennyire veszélyezteti a kialakult helyzet saiát békés életünket. Aszerint tartunk valamit értékes vagV kevésbé értékes dolognak, hogy mennyire felel meg érdekeinknek, vaav mennyire sérti azokat. Az érdekeink pedig a szükségleteinkből következnek. Már akkor értékelünk. amikor eldöntjük valamiről, hogy ehető vagy nem. A különféle szükségletek közt van bizonyos sorrend, amit nem lehet fölcserélni. Nem lehet azt mondani, a ió evés pórias, megvetendő dolog, ezentúl nem eszem, hanem műkincseket gyűjtök és gyönyörködöm bennük. Az érdekek és az értékek különböznek: még sincs annyiféle érdek és érték, ahány ember. A társadalomban elfoglalt hasonló helyzet hasonló érdekviszonyokat és hasonló értékrendet teremt. Mindezt a nevelés. a kialakuló kulturális környezet tudatosítja és konzerválja is tagjaiban. Tudatosításon akár a félrevezetést vagv az uralkodó osztály érdekeinek az elnyomottakra kényszerítését is érthetjük. A középkorban az istennek tetsző, erényes élet jutalma, a túlvilági boldogság volt a központi érték és követendő volt mindaz, ami ennek eléréséhez szükséges: a földi helyzetbe való beletörődés, az alávetettség, a kizsákmánvoltság vállalása. A társadalmi viszonyok a történelem korábbi időszakaiban rendkívül lassan változtak. ami azt is jelentette, hogv az értékek rendszere több generáció életén át változatlan maradt. A különböző kultúrák évezredeken át elszigetelten éltek egymás mellett. A kapitalizmus kialakulása óta. de különösen- a huszadik században összezsugorodott a világ, felgyorsultak a társadalmi változások. Az úi meg úi helyzetekhez folyton alkalmazkodnia kellett az. embereknek: egyik évről a másikra dőltek össze évezredes eszmeépületek. iránymutatás nélkül hagyva az embereket az új helyzetben. Magyarországon is egyre több lett a változás, a 48-a.s hagyományokat gyorsan váltották a forradalmuk, maid a fasizmus, egy potenciális polgári demokrácia, maid újra a szocializmus, de ezúttal személyi kultusszal, voluntarizmussal feli időszakai a maguk változó, egymásnak gyakran ellentmondó értékeivel. És mindez szinte egyetlen generáció életében. Mindegyik uralkodó osztály a maga érdekét tette meg közérdeknek, a saját értékrendjét építette be a nevelés intézményeibe. Az emberekben végül az értékek viszonylagossága, a cserélhetősége tudatosult, központi ertekként pedig a túlélés, a felszínen maradás. A szocialista társadalomban megszűnt a kizsákmányolás: vele megszűntek az antagonisztikus érdekellentétek is. A szocialista közgondolkodás megfogalmazta a társadalom által elérendő és elérhető ideális létformát. a kommunizmus árubőségen, a képesség szerinti munkán és a szükségletek szerinti elosztáson alapuló rendszerét. Tényleges társadalmi'érdek ennek fokozatos megvalósítása lett. a központi érték pedig társadalmilag hasznos munkában az egyének önmegvalósítása Csakhogy míg az egvéni érdek automatikusan érvényesül, addig a közérdeket nem elég megfogalmazni. hanem érvényesíteni is kell. írja egyik tanulmányában Hankiss Elemér. Le kell bontani az egvéni cselekvés szintiére, normákat. szabályrendszereket, ezeket alakító intézménveket állítani, a nevelés során beleépíteni értékeinket felnövekvő nemzedékekbe. Ha meg is szűnt az osztályérdekek antagonisztikus ellentéte, továbbra sem esik egybe az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek. A osztálykülönbségek megszűntek. de az emberek közti genetikai különbség és a munkamegosztásból adódó különbségek megmaradtak. Munkamegosztásra továbbra is szükség van. ha áruböséget akarunk: felszámolása egyértelműen valamit Pol Pot-féle ..kőkorszaki kommunizmushoz" vezetne. A munkamegosztásban elfoglalt helyén viszont csak az emberek kisebb része végezhet önmegvalósító munkát. A munkához való iog nemcsak a fizetéshez és a megélhetéshez való iogot jelentette. hanem az önki teljesítés lehetőségét is. Csakhogy a gazdaság fejlődéséhez szükséges munkahelyek ió része nem teszi ezt lehetővé. Az egyén személyisége kibontakozása helvett gyakran csak tulajdonhoz vagv pozícióhoz juthat, ez válik számára központi értékké. Ha azonban e pótérték ösztönző erejét nem használjuk, ki. a termelés színvonala bánja. Csak az árubőség feszi lehetővé a szükségletek szerinti elosztást. ehhez pedig hatékony gazdálkodásra. következésképpen a munkahelyi önkiteljesítésről való átmeneti lemondásra, az anyagi értékek, az anvagi ösztönzés előtérbe állítására van szükség. E

z megváltoztatja eddigi értékrendünk fontos részeit: vissza kell szorulnia a munkahelvválasztás szabadságának. A képzésnek igazodnia kell a társadalmi igénvekhez. Az anvagi iavak elosztásában pedig a munka társadalmi hasznossága lesz iránvadó. Ezeket a változtatásokat nem könnvű egy alakuló társadalom alakuló értékrendién végrehajtani Könnyen mélvíthetiük vele az egvem értéktudat bizonytalanságát, viszonylagosságát. Ugyanakkor — a jelen gazdasági helyzet és társadalmunk végső céliai ismertében — aligha van egvéb lehetőség. Tanács István Munkadíj- és adókedvezmények közös gazdaságoknak A mezőgazdasági munka díjazásának idén életbe lépett új szabályozói a korábbinál nagyobb anyagi érdekeltséget teremtenek a vállalati gazdálkodásban, egyes ágazatokban és kijelölt- területeken. amelyek egy része nemcsak a tsz-éket. hanem az állami gazdaságokat is riasági középiskolai szakkép- sz.abb munkaidő, a közlekerettséggel rendelkező dolgozó tevékenykedik• Nagy a szóródás megyénként is, s'/akmánként is. Budapesten dési nehézségek, általában a nehezebb munkakörülmények hatásának tulajdonítható. hogy sokan igazgatási például ezerhektárnyi terű- szervekbe, társulásokba, terletre 28 mérnök és üzemmérnök jut, Borsod megyében mindössz.e három. Csongrád megye az országos átlag közelében van. ezerhektáronként négy felső fokon képzett szakemberrel. A városoktól távol működő, illetve kedvezőtlen adottságú. alacsony jövedelmű gazdaságok a legtöbb agazatban szakemberhiánnyal küszködnek. Vannak olyan területek, ahol elenyészően kevps kvalifikált szakember működik, Mindössze 235 melési rendszerekbe szerződnek inkább dolgozni. Kedvezőtlen a szövetkezeti középvezetők jövedelmi helyzete: rájuk hárul a vezetői munka legnépszerűllenebb része, a közvetlen irányítás, fegyelmezés, ugyanakkor jövedelmük alacsonyabb, mint az általuk irányított szakmunkasoké. Az idősebb szakemberek lakáshelyzete megnyugtató. A fiatalok közül többen albérletben vagy munkásszálláson laknak, A munkahelyre Jobb hőszigetelésű olcsóbb téglák A korábbinál olcsóbb, jó lakossági igények hőszigetelő termékeket gyárt sét segítI. kielégitémegilleti. Mindenekelőtt a nagy értékű gépek munkába állítását, illetve a munkaigényes kertészeti termelés bérezési nehézségeinek megoldását szolgálják és egyértelműen ösztönzik a termelés korszerűsítését, a haza mok növelését. Mái' egy korábbi intézkedés lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági tsx-ekben egy-egy nagy teljesítményű gép beál- átcsoportosított Litása után meghatározott alkalmaznak. A megvalósítását ezúttal a munkabér-szabályozas oldaláról karolja fel. A munkadíjado-kedvezmények illetik meg az idén a kézimunka-igényes zöldségtermesztést, a bogyósguümölcs-termelést, valamint a gyümölcsbetakari'ást cs telepítést egyes fájóknál. Még abban az esetben is, ha a munkáknál más terüle;ről dolgozókat ísz-tagok és arányban adómentesen emel- az állandó dolgozók háztáji a. magánerőből építkezők számára a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat. Idén ennek jegyében növelik a termelést, és újdonságokkal is jelentkeznek a piacon. A folyamatos korszerűsítés eredményeként ma már a vállalat termékeinek 70 százaléka megfelel az energiatakarékosság szabta szigorúbb Mivel a mint a fele magánerőből épül hazánkban, mostani választékbővítésük elsősorban a Az Alfa nevű, nagy térfogatú falazótégla lyukacsos szerkezete miatt jól szigetel. Emellett 12.30 forintos darabonkénti ara is megfelel a lakossági kívánalmaknak. Kevesebb elemből, így gyorsabban, könnyebben építkezhetnek vele a felhasználók. A Budai Tégla- "és Cserépipari Vállalat, a lakosságot követelményeknek, szolgáló valamennyi terméklakásoknak több bői felkészült arra, hogy az. év során felmerülő, esetleges többletigényeket is kielégítse. (MTI) hessélt a bért. Idén ezzel a kedvezménnyel már az állami gazdaságok is élhetnek: A kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető, ha a gépet a termelési rendszer központja adja át,- s az r.em kerül a taggazdaság tulajdonába. Ily módon • egységesen nagyobb lesz a bérfejlesztési lehetőség. A gazdaságok akkor számíthatnak a kedvezményre, ha közvetlen termelési célt szolgáló építési beruházások, például állattartó telepek, feldolgozóüzemek, üzembe helyezésével gazdaságaiba kihelyezett állatállomány gondozására felszámított munkabér nem esik az úgynevezett szabályozott átlagbérnövelés körébe. Ennélfogva szintén adókedvezményt élvez. Az újabb lehetőségek körébe tartozik, hogy rosszabb adottságú üzemek létszámának csökkentése a bérezés szempontjából is előnyökkel jar. Közvetlenül az üzemi érdekeket szolgálja, hogy amennyiben ezek a gazdaságok csökkentik a létszámot, akkor ennek arányában az. növelik termelesüket. A be- előző évi átlagbérszinvonal ruhazassal megvalósított, kor- aiapján kiszámított összeg szerusitesre is vonatkozik ez g0 százalékúi a dolgozók áta rendelkezes. amely a ma- iagbérének növelésére forgasabb szintű technológiák dílhatjak. (MTI)