Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

2 Kedd; 1980. január 15. Magalakult Gandhi kormánya • Üj-Dclhi (TASZSZ) Hétfőn letette a hivatali es­küt Indira Gandhi, India új miniszterelnöke. Vele együtt iktatták be hivatalukba kor­mánya tizennégy miniszterét és nyolc államminiszteri. In­dira Gandhi — aki politikai pályafutása során immár ne­gyedszer veszi kezébe az or­szág irányítását — az eskü­tételen leszögezte: elsőrendű feladatának tartja az ország gazdasági helyzetének javítá­KüIpolitikájOt Illetően a Gandhi-kormány alkalmasint olyan irányvonalat folytat, amelynek meghatározó eleme az el nem kötelezettség. Szovjet vétó iztonsági Tanácsban 0 New York (TASZSZ) Az Egyesült Államoknak nem sikerült keresztülvinnie a Biztonsági Tanácsban azt a szándékát, hogy gazdasági szankcióidat kényszerítscn ki Irán ellen, A hétfőre virra­dóra tartott szavazáson a Szovjetunió, mint állandó tag, vétójogával élt, s így az amerikai javaslat nem- vált határozattá. Oleg Trojanovszki), a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi­selője áz elutasítás indoklása­kor hangsúlyozta, hogy ha­zája mindig is síkraszállt a nemzetközi egyezmények és megállapodások, igy a diplo­máciai mentességről szóló nemzetközi konvenció tiszte­letben tartása mellett. Hamis viszont az az* állítás — fűzte hozzá —, hogy Irán tevé­kenysége veszélyeztetné a nemzetközi békét és bizton­ságot. Az Egyesült Államok és Irán közötti vita kétoldalú, a két országra tartozik, * s ezért indokolatlan nemzetkö­zi szankciók alkalmazása. A szankciók vagy bármilyen Iránnal kapcsolatos fizikai lépések csak feszültebbé tea­nék a helyzetet és veszélyez­tetnék a békét. Kun Waldheim, az ENSZ főtitkára még a BT-vita előtt újságíróknak beszámolt Sza­dcgh Ghotbzadeh iráni kül­Carter igazi arca Kockázatos kampány Látványos és aggasztóan hidegháborús hangvételű szovjetellenes hadjáratot kez­deményezett az Egyesült Ál­lamok, amióta az afgán ve­zetők többszöri kérésére a Szovjetunió katonai segítséget ls nyújtott e déli határai mentén fekvő országnak. Ez a segítség teljes összhangban áll az ENSZ alapokmányával és a két ország 1978 decem­berében aláírt szerződésével. Mindebből logikusan kö­vetkezik, hogy az események Afganisztán belügyének te­kinthetők. Joggal vetődik hát fel a kérdés: a Fehér Házból Irányított hidegháborús kam­pányt valóban az afganiszta­nl események váltották-e ki, vagy netán mélyebb gyökerei vannak? Washingtonban min­denesetre a szovjet csapatok afganisztáni jelenlétével in­dokolják a hidegháborús ak­ciókat. Carter erre hivatkoz­va csökkentette a takarmány­gabona kivitelét a Szovjet­unióba. jelentette be a gaz­dasági, tudományos, műszaki és kulturális csere visszaszo­rítását, erószakolta ki a Biz­tonsági Tanács, majd az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka összehívását. Erre hivatkozott akkor is, amikor előrevetítette azt a lehetősé­get, hogy az Egyesült Álla-® inok valóságos nemzetközi konzorciumot hoz létre az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán támaszpontállam­má való kiépítésére. Ezzel egy Időben ugyancsak az af­ganisztáni események ürü­gyén szorgalmazzák, hogy Izrael, Egyiptom, Omán és Szomália területén is ame­rikai támaszpontokat hozza­nak létre. A válság valódi gyökerei A gondos időzítés és az Afganisztánra való hivatko­zás azonban csak a felszín. Valójában egy immár évek óta erősödő Irányzatról van szó az amerikai politikában. Ennek előzményeiről a követ­kezőket lehet megállapítani: a vietnami háború után a fejlődő országokban hallatla­nul felgyorsult a társadalmi erők mozgása. A folyamat, a portugál gyarmatbirodalom széthullásával, Angola és Mo­zambik balrafordulásával kez­dődött az etiópiai forrada­lommal folytatódott. Ez — párosulva a rhodesiai fehér­telepes rezsim mind tartha­tatlanabb helyzetével — gyö­keresen meggyengftette az Imperializmus afrikai pozí­cióit. ÜJ dimenziót adott en­nek a folyamatnak az Iráni forradalom, amely (függetle­nül annak egyértelműen isz­ám jellegétől) az amerikai atonai hutalom legfontosabb maszpontjainak elvesztését :lentett« a Szovjetunió déli •/tárai mentén. Előzőleg a v'.ovjetunlóval szomszédos, másik, stratégiailag fontos országban, Afganisz1 inban ls forradalom zajlott le 1078 áprilisában. Washington sohasem volt hajlandó elismerni, hogy po­zícióinak gyengülése az em­lített országokban alapvetően a hplyi társadalmi mozgások eredménye. Az amerikai pro­paganda mindvégig azt állí­totta, hogy „külső erők" (értsd: Szovjetunió) állnak a változások mögött Ezzel pró­bálják a világ közvéleményé­vel elfogadtatni az amerikai politika enyhülésellenes for­dulatát, amellyel kapcsolat­ban a Washington Post már 1978-ban azt Irta: „Washing­tonban a dolgok szovjetelle­nesebb irányba csúsznak, és újjáélesztik a hidegháborús korszak retorikájának és dölyfösségének egy részét" Amerikai fegyverkezési tervek A harmadik világban be­következett amerikai pozíció­veszteségek igazi, társadalmi okainak tagadása egybeesett az amerikai fegyverkezési el­vek felülvizsgálásával, a min­den korábbinál nagyobb hadi költségvetés bejelentésével. Washingtonban sokan úgy vélték, hogy a Szovjetunióra kényszerltett fegyverkezési verseny gazdasági értelemben is érdeke az Egyesült Álla­moknak. A már csaknem tel­jesen előkészített SALT—II. szerződésre az első csapást a Carter—Brzezinski adminiszt­ráció mérte 1977 elején: fel­bolygatták a már megállapí­tott alapelveket, s a tárgya­lásokat jóformán újra kellett kezdeni. Mihelyt ezek a tár­gyalások több mint kétéves erőfeszítés után tavaly a SALT—II. aláírásával vég­ződtek — nyomban megkez­dődött Washingtonban a szerződés elleni "'kampány Ebbe tartózott az elmúlt nyáron a kubai szovjet kikép­zők ürügyén szított htsztériár propaganda is. Ráadásul az amerikai kor­mány éppen a szerződés jó­váhagyásáról folyó szenátusi vita legkényesebb szakaszá­ban váratlanul napirendre tűzte a közép-hatótávolságú rakéták új generációjának nyugat-európai telepítését. Ügy állították be a kérdést, mintha ennek a veszélyes tervnek az elfogadtatása va­lamiféle feltétele lenne a SALT—II. egyezmény ratifi­kálásának. Ez már voltakép­pen hidegháborús politikai zsarolásnak minősült. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Carter legújabb lépése amellyel utasította a szená­tust: a Szovjetunió afganisz­táni segítségnyúitásának meg­torlásaként szakítsa (éjbe a SALT—II. ratifikálási vitáját A kínai kártya Egy harmadik tényező, amely az amerikai fordulat mélyebb gyöke-eire utal: K'"­na kezelése. Eredetileg az amerikai álláspont (Carter szavaival) ez volt: „Óvakod­ni fogunk attól, hogy a Kí­nával és a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatainkban egyensúly-eltolódás keletkez­zék." A valóságban ezt az egyensúlyt Washington követ­kezetesen felborította. Mon­dáié amerikai alelnök tava­lyi pekingi látogatásakor mái­nyíltan jelezte: „egy erős és szilárd biztonsági helyzetben levő Kína megfelel az ameri­kai érdekeknek". Brown ame­rikai hadügyminiszter mosta­ni látogatása szintén ezt a tényt erősítette meg. A pe­kingi vezetőkkel közölte, hogy az amerikai kormány fokoz­za a Pakisztánban működő Afganisztán-ellenes csoportok katonai támogatását, s ebben számít Kína tevékeny rész­vételére is. Egyidejűleg meg­állapodtak Kína és az Egye­sült Államok katonai együtt­működésének a bővítésében. Az amerikai politika bo­nyolult összetevőinek a be­mutatása nyilvánvalóan tük­rözi a lényeget. Az elnökvá­lasztási harcot vívó, sokszor gyengeséggel és határozatlan­sággal vádolt Carter teljesen megmutatta igazi arcát: e 'Washingtonban régóta érle­lődő és gondosan előkészített hidegháborús offenzíva az afganisztáni események ürü­gyén immár nyíltan irányul a nemzetközi enyhülés vív­mányai ellen. R. E. ügyminiszterrel ' és az iráni ENSZ-képviselővel folytatott telefonbeszélgetéséről, s meg­állapította, hogy Irán és az Egyesült Államok álláspont­ja továbbra is eltér egymás­tól. A főtitkár a BT-vita fo­lyamán is beszámolt erőfeszí­téseiről, és közölte, hogy foly­tatja azokat a válság békés megoldása érdekében. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter hétfőn haj­nalban a teheráru repülőté­ren tartott sajtóértekezletén kijelentette: a sah bűneit kivizsgáló nemzetközi bizott­ság megalakítása nem lenne elegendő a Teheránban fog­va tartott túszok kiszabadí­tásához. Az ország déli ré­szébe indulása előtt újság­írókkal közölte, hogy a tú­szok szabadon bocsátásának feltétele annak a három pontnak a teljesítése, ame­lyet — Khomeini jóváhagyá­sával — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elé terjesztet­tek. Nevezetesen: a bizottság megalakítása, a sah kiada­tása és Irán jogának elisme­rése ahhoz, hogy követelje a császári család javainak yisz­szaszolgál tatását. Karmai üzenete Khomeinihez 0 Kabul (TASZSZ) A Bakhtar hírügynökség jelentése szerint Babrak Karmai afgán vezető üzene­tet Intézett Khomeinihez, és felhívta az ajatollah figyel­mét arra, hogy Iránban bi­zonyos személyek és körök — az amerikai imperialis­ták., felbujtó sóra *— a forra­dalmi átalakítások és a Szovjetunió önzetlen segítsé­ge ellen irányuló propagan­dát indítottak, és ellenséges akciókat hajtanak végre. Karmai — az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság vezetősége nevében biztosí­totta Khomeinit, hogy Afga­nisztán a lehető legszoro­sabb barátságra és -testvéri­ségre törekszik az Iráni Isz­lám Köztársasággal, Karmai szerint nincs olyan tényező, amely okot szolgáltathztra a testvéri pauzulmán afgán és iráni nép. az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársa­ság és az Iráni Iszlám Köz­társaság közötti ellentétekre. Á béke hangja Az olasz Paese Sera „hig­gadtnak és békeszeretőnek" minősítette Leonyid Brezs­nyev nyilatkozatát, amely a Pravdában jelent meg. A világ egyik legnagyobb hír­ügynöksége, az amerikai Associated Press az inter­júról megállapította, hogy számos új nemzetközi di­lemmával kapcsolatban szovjet részről ez volt ,.az eddigi legtekintélyesebb reagálás", Így igaz. Az SZKP K3 főtitkára, szovjet államfő nyilatko­zatának kiemelkedő jelen­tőségét két egymástól el nem választható ténvező. a hangnem és az Időpont ad­ja meg. Az időpont közis­merten nem akármilyen: sorsdöntő eseménvek és fo­lyamatok olyan láncreak­ciójának vaevunk tanúi napjainkban, amelv döntő mértékben kihat az enyhü­lés — és ezzel nz emberiség — jelenére és lövőiére. Leonvid Brezsnvev megfon­tolt szavai akkpr hangzot­tak el. amikor a választási csinnadrattától hangos, mindenekelőtt a belső ha­talmi szempontokkal törődő amerikai kormány úev akaria az igazán húsbavágó témákról (infláció. mun­kanélküliség stb.) elterelni a figyelmet, hogv az iráni krízis, az afganisztáni ese­ménvek és más fejlemé­nyek ürügvén szövi etelle­nes kampányba kezdett. Ez a leienlegl ' világhelyzet egvtk legfontosabb és leg­veszélyesebb eleme, számos felelőtlen lépés (nemcsak a SALT-rati flkálás félretolá­sa. de jórészt még az euro­rakéta-döntés is) elsŐ6orban erre vezethető vissza. Most már nem egyszerűen arról van szó. hogv a nemzetközi helyzet a nyugati — első­sorban az amerikai — hisz­tériakeltés miatt bonvolul-: tabb lett. hanem arról, hogv | válaszút elé érkezett maga az enyhülési folyamat. Ilyen körülmények között, ilyen hidegháborús kísérle­tek kellős közepén gyógyír­ként hatott a Moszkvából, a legmagasabb helyről messzi-, re hallatszó józan, higgadt hang — az a Brezsnyev­nyilatkozat, amely nem fe­nyeget, hanem érvel; nem kinyilatkoztat, hanem ele­mez. A Washington Post az in­terjúnak azt a részét idé­zi, amely az amerikai part­ner megbízhatatlanságának veszélyességéről szór, az óriási példányszámú japán Jomiuri Shimbun „a Szov­jetunió megbüntetésére" irá­nyuló amerikai lépések tarthatatlanságát hangsú­lyozza, az AP amerikai hír­ügynökség pedig a nyilat­kozat lényegét emeli ki: e szovjet külpolitika változat­lan. Egy veszélyesen változó helyzetben az ilyen válto­zatlanság a kibontakozás ígérete. Az idézett olasz Paese Sera - ls erre utalt, amikor leszögezte: a szovjet| vezető szavaiból derűlátás érződött ki az enyhülés sor sát illetően. Haripat Endre TITÖT MEGOPERÁLTÁK Tito iugoszláv köztársasági elnök bal lábának véredé­nvein vasárnapra virradóra a ljubljanai klinikai köz­pontban műtétet hajtottak végre. Az elnök lói viselte el az operációt. A műtét ó<« vérkeringése normális — kö­zölte vasárnap reggel az el­nök egészségi állapotáról ki­adott orvosi jelentés. MEGEMLÉKEZÉS A szocializmus éi a béke jelszavával, s a fasizmus fe­lett akatott győzelem köze'gő 35. évfordulója jegyében meg­Közéleti napló HAZAÉRKEZETT A MAGYAR KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG Hazaérkezett Kambodzsá- ken vett részt, amelyeket a ból a dr. Markója Imre kambodzsai népnek a Pol igazságügyminiszter vezétte Pot—Sary-rendszer felett kormányküldöttség. A dele- aratott győzelme első évfor­gácló azokon az ünnepsége- dulója alkalmából rendeztek. * MARJAI JÖZ3EF MOSZKVÁBA UTAZOTT Marjai József, a Minisz- Gazdasági Segítség Tanácsa tertanács » elnökhe]yett?s« ., ,„ „, tegnap, hétfőn Moszkvába vé3rehajtó bizottságának »»• utazott, ahol a Kölcsönös ülésén vesz részt. VIETNAMI ÉS KAMBODZSAI DELEGÁCIÓ /BUDAPESTEN Hétfőn vietnami küldött- csónak elnökhelyettese, az -ség érkezett Budapestre a együttműködési bizottság vi­magyar—vietnami gazdasági etnami tagozatának elnöke és műszaki-tudományos vezeti. Tarig Sárim kereske­együttműködésl bizottság 8. delmi miniszter vezetésével ülésszakára. A delegációt Do hétfőn kambodzsai gazdasá­Muoi, a Vietnami Szocialista kormányküldöttség is Bu­Köztársaság Miniszter ará dapeslre érkezett. PULLAI ARP AD BERLINBEN A KGST közlekedési ál- kedés- és posteügyí minlsz­landó bizottsága január 14— TER vezetésével — vasárnap 18. között Berlinben tartja elutaMtt - Né~-t nemokra­58. ülését. A tanácskozáson eluta70tt a uemokra­részt vevő marvar kü'idtt- tikus Köztársaság fővárosá­éig — Pullal Árpád közle- ba. " UTAZTAK AZ AMF1IKM TONCE^ZD-r aK Apró Antal, az ország- vei kf? nspet töltött Buda­jyűlés elnöke hét "ön fo- pesten. Marjai Tóz,sef. a Mi­gadta az Amerikai Egye- isrtór'.-nács elnökkel yet­sült Államok kongrasz- tess és Veress Péter külke­szusi képviselőinek csoport- reskedelmi mir:s~ter ugyan­ját, amely Charles A. Va- csak fogadta a képviselőket, niknek. a ke-esk<Heimi albi- Az amerikai képweelőcso­aottsáfi elnökének vezetésé- port elutazott Budapestről. Eurorakéták Tiltakozások 0 Moszkva (TASZSZ) Továbbra is széles mórete­ket ölt a tiltakozáshoz új tí­pusú közép-hatótávolságú amerikai rakéták nyugat-eu­rópai telepítéséről hozott NATO-döntés ellen. Az euró­pai biztonságért és együtt­működésért küzdő finn bi­zottság Helsinkiben közzétett nyilatkozatában nyomatéko­san hangsúlyozta: az Egye­sült Államok imoerialis'a kö­reinek és a NATO-nak a fegyverkezési haisza fokozá­sára irányuló politikája alá­ássa az enyhülés alapjait. Az új típusú nukleáris rakéta­fegyverek gyártásával és nyugat-európai telepítéséről szóló döntés újabb akadályo­kat emel a leszerelés útjába. Az ír Munkáspárt Dublin­ban nyilvánosságba hozott közleményében a NATQ-dön­'.ést a fegyverkezési- verseny­kiszélesítésére tett lépésnek nevezte, s rámutatott, hog a határozat nemcsak" az euró mi kontinens, hanem a­:gész világ békéiét vészé Irezteti. Nyilatkozatban ítélte rl a Carter kormányzat által kierőszakolt NATO-döntésf a Ivéd Munkáspárt—Kommu­nisták is. tartott többj- órás. százezres tömegfelvonulásaal és koszo­rúzás! ünnepséggel emlékez­tek meg vasárnap Berlinben Kari Liebknerht és Rosa Lu­xemburg. a Német Kommu­nista Párt megalapítói meg­gvPkolásának 81. évforduló­iáról. SUAREZ WASHINGTONBAN Adolfo Suarez soanvol mi­niszterelnök hétfőn reggel Carter. amerikai elnök meg­hív, sóra. hatórás villámláto­gatásra Washingtonba uta­zott WOJTASZEK MOSZKVÁBAN A szoviet kormány meghí­vására hétfőn délután Moszk­vába érkezett Emil Wolta­zek lengyel külügyminiszter, a LEMP Központi Bizottsá­gának taüia. A repülőtéren Andre.1 Gromiko külügymi­niszter. az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagia és több más hivatalos személvi­ma fogadta. FURCSA MAGYARÁZAT Vietnam bírálja a iaoán kormányt, amelv az afganisz­táni eseményekre hivatkozva „a Szovjetunió közvetett meg­büntetése" ürügvén "nem fo­lyósítja a VSZK-nak ígér1 gazdasági segélyt. A tokió: magyarázkodás szerint ..a se gófv folyósítására mmdaddr nem kerül sor. amíg me" nem oldódik az afgán prob­'éma". A ianán külügymi­nisztérium szóvivőié ezt a fe'ettébb furcsa ..magvaráza­tet" azzal próbálta Indokolni, hogv ..e'lentmondásos lépés lenne, ha Japán segélvt ad­na egv olvan indokínai or­zágnak amelv hasonlót tett. mint a Szovletunió". K WADAI *!S AUSZTRÁLIAI DÖNTÉS Argentína kivéte'ével a >mntvobb eabonuexoortáló r-závok ígv az Egve'ült Ál­'nrtnk, a közös oia-i orszá­gok. Ausztrália és Kanada. ű"v dönWtek hosv támogat­ták a Carter amerikai elnök "é-ke-tó-ét a Szovietunlóba ránvuló ggá maszállítások szüneteltetéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents