Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

91 Kedd; 1980. január 15. 3 Üzleti megbeszélések a ruházkodásról Már az őszi és a jövő téli lalat több mint másfél ezer divat jegyében mutatták, be felsőruházati terméke közül kollekciókat a ruházati válla- válogathatnak. A kiválasztatok hétfőn a kőbányai vá- tQtt minták gyártására — ., ... mint azt több nagyvállalat sarvaros 24-es pav.lonjaban, képvise,ői elmondtáSk _ fel_ ahol megkezdődött a konfek- készült a konfekcióipar, s a cióipar és a kereskedelem kereskedelem rendeléseinek szakembereinek hagyomá- megfelelő folyamatos szállínyos tárgyalássorozata. A két tást ígér az 1980—81-es őszi héten át tartó üzleti megbe- —téli idényre. Több nagyválszéléseken a kereskedelmi lalat alaposan megnövelte vállalatok és a kiskereskedők választékát, számos újdon16 állami és szövetkezeti vál- sággal is kirukkolt. (MTI) Szerződés- az irányelvekről köles A társasági szerződés aláírásával hétfői) — az Ül- és Vasútépítő Vállalat kultúrtermében — 8 kutató, tervező és kivitelező vállalat vezetői megalakítottál; a Mélyépítési Kutatási-fejlesztési Társaságot. Az összefogás célja, hogy a rendelkezésükre álló szellemi és anyagi erőforrások koncentrálásával és összehangolásával hatékonyabbá tegy.ék a kutatást, a műszaki fejlesztést és lényegesen meggyorsítsák a tudomány és a technika legújabb eredményeinek hasznosítását. Alkalmazkodás a követelményekhez Korszakváltás a DÉLÉP-nél Valaha, nem is túl régen, emberek átképzését. Eleinte az öt év alatt 2—3 tanfolyaúgy egy évtizeddel ezelőtt is, azt a feltételt szabták, hogy mon és továbbképzésen is még általános volt az a gya- az egyéves, vállalati érvé- részt vettek. Mindez abból korlat, hogy a mezőgazda- nyű szakmát adó tanfolya- a helyes szemléletiből köságból az iparba igyekvő em- mokon azok vehetnek részt, vetkezik, hogy a váltalatnál berek útja első állomásként akik már egy-két éve a vál- fölismerték: a fejlett techaz építőiparba Vezet. Ez látatnál dolgoztak segédmun- nológia a korábbinál is több természetes is volt, hiszen kásként. Később, amikor már alkalmazottat igényel. Csaktalán az építőipar szabadabb fogyott az utánpótlás, eleve hogy nem akármilyen alkalmunkakörülményei emlékez- így hirdettek felvételt a vál- mazottat. Olyan sokoldalúan tettek leginkább a mezőgaz- látatnál, s ez ismét komoly képzett embereket, akik vadaságra, tehát itt volt aleg- vonzerő lett, hogy náluk lóban érdemi munkát vékönnyebb az alkalmazkodás, szakmát szerezhetnek az gezve dolgoznak a szervezésNo meg talán az építőipar emberek. ben, elsőkészitésben, a kozígényelte akkoriban a leg- Ugyanis időközben alapo- vetlen termelésirányításban több segédmunkást, szakma san megváltozott a dolgozók stb. Hiszen a fejlett technonélkül tehát itt volt a leg- mentalitása is. Egyre inkább lógia jó kihasználásához egykönnyebb elhelyezkedni, vi- bebizonyosodott, hogy a to- re nagyobb szellemi , kapaszonylag magas fizetésekért, vábbtanulás, a szakmaszer- citás kell. Ennek biztosítáIdőközben azonban alaposan zés lehetősége nemcsak rrieg- sára is mindent megtesznek mágváltozott a helyzet. Az tartó erő, de vonzerő is le- a vállalatnál, építőipar technológiai fejlő- het a vállalatnál. A fiata- A DÉLÉP-nél folyó nagydésének eredményeként ma labb generációkat ugyanis aranyú oktató-képző munka már a hagyományos értelem- egyre kevésbé elégítette ki a tapasztalatait talán abban ben vett, teljesen képzetlen hagyományos segédmunka, segédmunkásra jóval kisebb Az külön szerencse, hogy a mértékben van szükség, mint technológiai fejlődés eredkorábban, ráadásul alaposan rnényeként éppen ebben az beszűkültek, jószerével meg időszakban nőtt meg a vális szűntek a korábban vi- lalat igénye a képzett embeszonylag bőven csordogáló rek iránt. Így tehát a kölcsömunkaerőforrások. Az építő- nos haszon jegyében embeipar tehát több szempontból rek százai előtt nyílhatott is kritikus helyzetbe került meg az az út, amely számukúgy egy évtizede. ra — akár hogyan is nézzük heieűenül "szükségük lesz. Hi Hasonló volt a helyzet a — a társadalmi felemelke- s.,en az idd nem all m„g DE^ÉP-nél is, ahol a hetve- dést jelentette. Így azután a márpedig ilymódon a jövő nes évek elején mind kevés- dolgozók oktatása, tovább- gyorsan változó igényeihez bé számíthattak a munka- képzése megtartó erővé is gy0r's átképzésekkel" viszonyerő-utánpótlás hagyományos válhatott a vállalat szamára. lag könnyen képesek majd t, j . - x—u - „„.„,, ,„+,,/„„„ - alkalmazkodni. Vagyis fójis D szellemi erőforrások tartalékai Évek óta visszatérő rendszerességgel írják az újságok aratás után az illetékesek kinyilatkoztatását: megtermett az ország kenyere. Száraz idő, kemény aszalv gyötörte tavaly a lábon álló gabonát, lényegesen kevesebbet arattak a kombájnok, mint máskor, kenyérgondjaink szerencsére így sincsenek. Jönnek az újabb fajtái:, többet teremnek, néha jobbat is. a nagyobb hozzáértés is mázsákkal kamatozik, mit várhatunk még a kutatóktól? A leckét most is föladták a kongresszusi irányelvek, mint eddig mindig. megkérdeztük tehát a mondhatnánk, álmokat kergelünk. Az új gépek es az új vegyszerek sokat segít-' hetnek mindig., bár ezeket nem szokták kutatóink javára írni, padig nekühk kell megmondanunk, melyik fajta hogyan viselkedik egy új vegyszer hatására, sőt egyegy géphez nekünk kell néha megtelelő fajtát előállítanunk. Az új fajták és új valy természetesen nem ta- . hibridek egyértelműen á mi kanthattuk be. föladataink kpzött szerepcl— A legfőbb tartalékok? nek, és nekünk kell meg— Az intézlt kutatóinak mondanunk azt is. melyik halmozódnak a tapasztala- új fajta ' milyen körülmotai, az anyagi és a műszaki nyek között adja a legjobb háttér fokozatos .javításával termést. Az új fajta, az új egyre több váltható át a hibrid a neki megfelelő teiGabonatermesztési Kutató termelő gyakorlatban több melési móddal mindig új Intézet szegedi központjában búzára, kukoricára, napra- tartalékot jelent. dr. Magassy Dániel igazga- forgóra es árpára. Pár ev- — Muszáj mindent netóhelyettest és dr. Proksza vei ezelőtt még visszatérő künk kitalálnunk? János tudományos titkárt; formula volt beszélgetése- Egyre nagyobb hanginltben, hogy a kutatók lehetne röviden összegezni: a vállalatnál fölismerték, hogy alkalmazkodniuk kell, méghozzá saját erejükből, az idők változásaihoz. Ennek érdekében teremtették meg e munka belső feltételeit. S időközben az is kiderült, hogy minderre hosszabb táuon is nélkülözhogyan értelmezik a leckét, és hogyan fognak hozzá a megoldáshoz? — Nincs törés és fordulat a föladatokban. Eddig igazodtunk a központi elképze- 5efoivasa • alatt áll. lesekhez, most is foiytamunk „„„^..„vt,,! kell csupán a korábbi munkát, a tőlünk telhető és a tőlünk elvárt nagyobb intenzitással természetesen. Ha azt olvassuk az irányéi- hasonlóan gyors atvekben, hogy az ertelmiseg „.•.,„*„ súlyt kap áz a törekves, eredményei nagy fáziskésés- hogy ne hozzuk be külföldsel hasznosulnak a termeles- ről) ami nekünk is megvan, de ne igyekezzünk íöltalalni azt. amit. átvenni egyszerűbb. A gyorsaság az átvében. Gabonatermő területeinknek körülbelül a fele termelési rendszerek közveta telnél is óriási érték. A tudomány eredményei nyíltak, . . , , , , .. .... szinte az egész világgal kapcsozo kapcsolatot sikerült csolatban vagyunk, A lucio_ termelési rendszerekkel viszont igen. szoros és gyümölelérnünk. Hasonló transzmisszióra. a kutatási eredadására lenne szükség a termőterület másik felén gazdik esetészorosan kötődik a munkás, ,, IliUlCl UICk 111 tiS1IV IC osztályhoz a szövetkezett következetik parasztsághoz, hozzágondol Hozzájuk legtöbbször juk. hogy a kutatóintézet . . közvetített ü/e értelmiségi dolgozói talán ^lí0,?'Jan• _? vet.! y!t,_U?r több szállal is kötődnek: fémérték s szellemi tőke fontosságát. ami nélkül a legjobb technológia Sem képes a felét sem adni annak, amit másság, gyors alkalmazkodási készség egyik legfontosabb előfeltétele a sokoldaforrásaira. Ráadásul a tech- s egyúttal lehelövé tette a nológiaváltás, a házgyár kéznél levő munkaerö-tartamunkábaállása alaposan át- lékok felhasználását. formálta a vállalat munká- Ezeket az eredményeket ját, s fölépítését is. Képzet- természetesen nem adták inlen. anyagmozgatással, mai- gyen. Sokba került, s kerül adhatna? S "fölismerték" azt terkeveréssel, téglaadogatás- most is a dolgozók képzése js hog a vauaiatj rugalsal foglalkozó segédmunka- a vállalatnál. A szakmunkássok helyett mindinkább szak- képzés céljait szolgáló tanemberekre lett szükség a műhely-komplexum vagy 15 vállalatnál. Emellett sok millió forintba került, s a juan képzett ember, aki szakma is lassanként íölösle- most épülő új műhely és liemcsak' kiszolgálója, de akgessé vált, helyettük más, új szociális létesítmény is úgy t,v rés-/.ese „ technológiai szakmák iránt nőtt meg a tízmillió forint lesz. A fel- j0iyamatnak Szávay István vállalatnál a kereslet. A DÉ- nóttképzésben tavaly a válLÉP-nél időben számot ve- lalat a szakmunkásképzésre tettek a helyzettel, s többek í'.4 milliót, továbbképzésre közt belátták, hogy a szalf- félmilliót, a vállalati -dolgoember ne*m születik, hanem zók közép- és felsőfokú toképezni kell. (Ez ugyan ter- vábbtanuiásának támogatámészetesnek tűnik minden sára 7—8oO ezer forintot józan embernek, ám sok vál- költött. Vagyis csak költséglaiat még ma is kisebb cso- ben majdnem ötmilliót ad-, daként várja, hogy megfelelő lak ki a dolgozók képzettsé-; szakemberek érkezzenek hoz- gének javítása érdekében, j zá.) Szóval a DÉLÉP e fel- Nyilván fölmerül a kérdés:: ismerés alapján 1973-ban — megéri-e? A vállalati taaz építőipari ágazaton belül pasztalatok szerint igen — elsőként az országban — túl azon az egyszerű kénymegnyitotta továbbképző is- szeren, hogy jó néhány szakkoláját. Ezzel voltaképpen mára kénytelenek voltak megteremtette a vállalat mindenképpen embereket egészséges fejlődésének egyik^ képezni. Megérte, mert talegíontosabb alapját. ' pasztalataik szerint a képValóban olyan fontos sze- zett ember másként, céltumány szempontjai is követelik azt az egészséges politikai törekvést, hogy hidegháborús szelek ne ronthassák nemzetközi kapcsolatainkat! — Ha ennyire világos, hogy átvenni könnyebb, ami netként jut'el"a szándékun? másutt megvan miért kell , ,- • t - = - minHmri van tehát tennivalónk köl- mindig hangsúlyozni? Miért lelosseget ereznek tnmdnya- ha az iranveivek 'ussabban megis a lülí által hangsúlyozott szerre- faltak meghonosita— A nemesítő nagyobb halad, a terméseredmények Erkölcsi es anyagi megbeeddiqi rekordjai látványo- csulest elvez, mint a honosán. azt hiszem, nem emel- slto- az Ószto^s lehetosegei tehát kezenfekvok len. , .. , , nének. A kozforgalmu meg- . ...... fogalmazás szerint a neme- — A nemesítő uj fajtat csak a szövetkezeti parasztsággal együttműködve valósíthatják meg. zettségre. gondolunk. — A tudomány araszolva — Arról is szó ran, hogy a szellemi erőforrásainkat jobban, gazdaságosabban és betök. szervezettebben kell hasznosítanunk. Vannak még tartalékaink? sítési és termelési kutatások od• az pedi» olyan. mint — Bőségesek. körülbelül egy százalékkal futballban a gol: erre megy — A fölszínes logika erre tudják évente emelni a aa- 0 i>alekazt mondja. miért nem használtuk ki már évekkel bonák termésátlagait. Ki- — Tévedés ne essék. a mondva szerény, de gondol- nemesítő munkájának elisjunk bele alaposabban. és mérését csökkenteni vétek ezelőtt jobban, ha vannak? számoljunk egy kicsit. Az lenne. Meg kell keresnünk — Ha több szenet veszünk ország idei terveiben 18.5 azonban az ösztönzés jobb millió tonna gabona szere- lehetőségeit azoknál is. akik pel. A szprényke egy szá- kéz alá dolgoznak a neme. zalék 135 ezer "tonnát jelent, sítőnek. hiszen a legjobb Erre már nem lehet azt fajtával se sokra mennénk. mondani, hogy kevés. ki a bányából, egyszerű, mint a kétszerkettő, hogy kevesebb marad. A szellemi javak termőhelyei azonban akkor apadnának el. ha elfelejtenénk kiaknázni azokat. A másik szempont: a tíz-tizenöt évvel ezelőtt elkezdett munka folyamatosan érik a szellemi műhelyek- exportpiacra ha egy másik kutatócsoport - A kedvezőtlen külföldi nem, müven terpiacot naponta emlegetjük, mesztest fel te telek hozott Mi lesz. ha a gabonapiacon eryenvesulnek legjobban az előnyös biológiai tulajdonságok. Az ösztönzés módiaiT. , , , ,,. ., hoz mi csak javaslataink- Jo gabonank edd,g jó kal tudnánk hozzáiáiulni. számíthatott is elkezdenek fújni a kedvezőtlen szelek? ben. az idei eredményt ta- közvetlenül is, és akkor is, — A társulások? Energiatakarékos gáztüzelésű kazánok _ repre tehet szert egy továbbképző iskola? A válaszhoz erdemes sorra venpi azokat a tapasztalatokat, amelyeket az ember Csanálosi Bélával. a vállalat oktatási osztályának vezetőjével folytatott beszélgetéséből szűrhet le. Ezek szerint a házgyár belépésével és általában a technológiai fejlődés eredményeként alapvetően megváltoztak az datosabban és felelősségteljesebben dolgozik, mint a képzetlen. Továbbképzéseket természetesen nemcsak a" munkások. hanem az alkalmazottak számára is rendeznek a vállalatnál. Sőt' Az elmúlt öt évben a vállalat 5115 munkása közli! 830-an vettek részt betanító (gépkezelői, szögbelövő stb.) tanfolyamon, iparnak a dolgozók képzett- 936-an 3—4 hónapos szakségével szemben támasztott igényei. Egyre több emberre volt szükség a speciális „befejező" szakmákban, s a gepesites eredményeként egyre kevesebbre az anyagmozgatásban. Megkezdték lehat az ha állatokkal etetve húsként — Jóleső érzéssel vettük értékesítettük. Ha a világ tudomásul, hogy az iránveiélelmiszergondjaira fig.ve- vek megerősítik azt a kéziünk, értékesítési gondoktól deményezést, ami a GABObelátható időn belül nem NAMAG létrehozásához vekéit tartanunk. Az iránvei- zetett. A társaság segíti aa munkásvizsgára felkészítő tanfolyamon, egyéves szak- Kisebb lakótelepek cs a távfűtésbe be nem kapcsolható munkáskepzö tanfolyamon j epületek fűtésére alkalmas, energiatakarékos, gáztüzelésű pedig 470-er. Vagyis a fiai-; kazánok máriását kezdték meg az lj'.pületgépészvíi Termákat dolgozok 43 szazaléka keket Gyártó Vállalatnál. Az üj típusú, korszerű kazánoktanult a vállalatnál. A val- kai iskolák, ABC-áruházak. kisebb ipari és mezőgazdasági lalat alkalmazottai íiczont' üzemek fűthetők gazdaságosat! vekben rögzített mondat — ..Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricatermeszlést" — ezt a biztonságot sugallja. Javítanunk kell tehát a termésátlagokat, a minőséget, és más termelő ágazatokkal összhangban a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell a költségekei. Kutatók közreműködése nélkül nem képzelhető el a minőség javítása se. de a költjégek kisebbítése se. — Régi tétel: valamiből lesz a valami. Fogalmazzuk meg végre, miből lesz a több búza és a több kukorica? — A termőterületet növelni nem tudjuk, több esőre, több napsütésre sincs kilátásunk. a talaj adottságai nehezen változtathatók. az öntözött területek sem bővíthetők sokkal, hamar kiúj fajták és az új termelési tapasztalatok elterjedését. A tartalékok itt is nagyok, az élet hozta létre a társulást, az élet követeiménveinez kell tehát igazítanunk. — A gabona kutatóktól több és jobb gabonat várunk. amennyire lehet, olcsóbban. Alapkutatások nélkül azonban ez se megy vég nélkül. — Megnyugvással olvassuk az irányelvekben: ..Részesül jenek jelentőségüknek megfelelő támogatásban a tudomány fejlődését. <l társadalmi céljainkai szolgáló fontos alapkutatások-.' Az alkalmazott és az alapkutatások összhangjának a megteremtése szintén hatalmas tartalékokat tárna föl. a termelési célra irányított alapkutatások fölbccsülhctetlenül nagy segítséget adhatnak. Horváth litzru