Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

6 Vasárnap, 1980. január 13. •V VASAS KAROLY RAJZAI A „kék mező" Klc«h eirofMoMaa tomsrkedfink íMt-nal. amely nemcsak as ÚJ eaztendfit. hanem e*7 új évtized nyitányát Is Jelenti számunkra. ahosy Ilyenkor lenni szokott, syore e(ym/uutáhban formálódnak bennünk a kérdőjelek; erősödik a megérzés. hogy as emberiséget foglal, koztató „nagy kérdések" szama szaporodni fog. a ma még aprónak tűnő gondok, remények ezután -- a nyolcvanas években serdülnek kamasszá. • hogy „megemberesednek".e majd, i tudjuk, de úgy hisszük. M

a még ilyen aprónak tűnfi gondunk, reményünk a világóceán. Innen talán érdektelen kérdéseknek tűnnek titkai, valójában évszázadok óta foglalkoztatják az emberiséget, írásos dokumentum nincs rá, de könnyű elképzelni, milyen értetlenség fogadhatta az elsó jövendölést, hogy a „kék mező" majdan az emberiség bőségszaruja lesz. A kihalászott „fémkrumpltk" hosszú ideig kizárólag a tengertan és a földtan megszállottjainak okoztak fejtörést, a szakemberek csupán a múlt század vége óta vallják bizonyosan és nyilvánosan. hogy a tengerek és óceánok kincsei nem a fantázia szüleményei — léteznek s szinte kimeríthetetlenek. Anglia királynőjének parancsára a híres Challenger-expedíció éveken át végzett kutatásokat, s kiderítette, hogy gyakorlatilag szinte valamennyi kémiai elem megtalálható oldott állapotban a tengerekben. Egyetlen köbkilométernyi tengervíz például mintegy 25 millió dollár értékű aranyat és ezüstöt tartalmaz. A korszerű repülőgépgyártás fontot alapanyagát, a magnéziumot már 1941 óta nagyrészt tengervízből vonják ki. Energiaéhes korunkban egyenesen szenzációszámba megy a feltevés, hogy a „kék mező" legkevesebb 400 milliárd tonna szénhidrogénkincset rejt Ha Ilyen gazdagok a tengerek és az óceánok, akkor miért nem kezdtük el hasznosításukat már korábban? A várakozás egyik oka az idegenkedés volt. Azt elképzelni azonban még ma is nehezen tudjuk, hogy a vizek mélyén bányásszunk, vagy városokat építsünk. Idegenkedésünket erősítette, hogy a tudományos-technikai forradalom hosszú Ideig nem érte el azt a szintet ahol már felkészülten kezdhettünk hozzá a világóceán lehetőségeinek kiaknázásához. S végül, a várakozás harmadik oka: planétánk szárazföldi területei mind ez Ideig biztosították a szükséges nyersanyagokat és energiahordozókat Oj helyzet állt elő azonban az 1973—74-es energiaválsággal. Elkezdtünk számolnt s egy csapásra kiderült hogy szárazföldi lelőhelyeink készletel végesek, kincsei napról napra drágábbak, hogy a mezőgazdaság nem lesz képes mindenkinek előteremteni a mindennapi táplálékot hogy az emberiség egészének fejlődése érdekében új forrásokról kell gondoskodnunk az ezredfordulóra. Ez a felismerés szűkebb szakmai körökben már korábban érlelődött s a lehetséges megoldásokat keresve irányult a figyelem a világóceánra. Ennek tulajdonítható, hogy a tengerek és oceánok hozzájárulása a világgazdaság produktumához az ötvenes évektől több mint tízszeresére növekedett 1979-re. Már mintegy félszáz állam termel ki kőolajat és földgázt a kontinentális talapzatból, illetve tesz előkészületeket a víz mélyén rejlő szénhl drogénkincs feltárására. Egy sor ország — így az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Lengyelország stb. — eddig több mint száz víz alatti bányát létesített a vasérc, továbbá az ólom-, réz- és nikkeltartalmú ércek, valamint az egyéb ásványi anyagok kitermeléséhez. A látványos előrelépés ellenére a világóceán igazi hasznosítása *még a jövő, jelentős mértékben a nyolcvanas évek feladata lesz. Ha teljesül, forradalmasító hatása a nyersanyag- és energiahordozóellátottságra, az élelmezési helyzetre, s általában az államok egymás közti viszonyára aligha lesz vitatható. A tengerek és óceánok hagyományos ásványi kincskészletét (só, magnézium, foszfor, nátrium, kálium stb.) több mint 300 millió tonnára becsülik. Csupán a Csendes-óceán középső térségében négyzetkilométerenként 21 ezer tonnára becsülik a „fémkrumplik" mennyiségét, amelyek vasat, mangánt, nikkelt, kobaltot és más fémeket tartalmaznak. Ha a tengeri kőolaj és földgáz kitermelése marad a jelenlegi szinten, akkor 1990-ben 40 százalékkal részesedik a világ teljes szénhidrogéntermeléséből. A szakemberek a világóceánt tekintik az emberiség legnagyobb tartalék éléskamrájának is. A tengerek és óceánok élőlényei a becslések szerint évente 130 milliárd tonnányi szerves anyagot hoznak létre — ebből jelenleg 65—70 millió tonnányit hasznosítunk. A halászat módszereinek korszerűsítésével, tengerparti, víz alatti ültetvények és telepek létesítésével a következő évtizedekben megtöbbszörözhetjük a világóceánból kitermelt élelmiszer-mennyiséget A „kék mező megszelídítése" ugyanakkor olyan nagy feladat hogy az országok külön-külön aligha lesznek képesek megbirkózni vele. Az együttműködés ezen a téren ls létszükséglet Ezt ismerte fel a Szovjetunió és az Egyesült Államok, amikor 1974ben megállapodást kötött a világóceán közös kutatására. Az ötéves együttműködési terv valóra váltásán 17 szovjet és tt amerikai tudományos intézet dolgozott A világ 158 országának mintegy ötezer tudósa, nemzetközi jogásza, tengerésze és diplomatája évek óta munkálkodik egy mindenki számára elfogadható tengerjogi egyezményen. A feladat nagyságát jelzi, hogy a tengerjogi konferencia az ENSZ eddigi leghoszszabb szakosított tanácskozássorozata, s a résztvevők ezután ls minden bizonnyal szorgalmasan látogatják majd az üléseket A tét: megakadályozni, hogy a part menti államok kisajátítsák maguknak a világtengerek 40 százalékát A konferencián részt vevő államok többsége már elfogadta'azt az alapelvet hogy a tengerek és óceánok kutatásának lehetőségét lehetővé keli tenni minden ország számára. Amint az egyezmény megszületik, nem lesz akadálya a „kék mező" széles körű hasznosításának, a legendák „ledöntésének" a tengereken és óceánokon, KOCSI MARGIT Mi lenne, ha... ... nem fogadkoznál mindig? Ha az új esztendő első órájában nem határoztad volna el, hogy mindent másként jobban szervezel majd? Teszem azt: nem csupán mondogatnád, de el ls mennél hetente kétszer ródlizni a fiaddal, havonta kétszer a nagymamához és évente kétszer a fogorvoshoz.,. Ha nem hiába csörgetnéd fél hétkor az órát hanem fel is kelnél rögtön; ha reggeli előtt nem innál kávét és nem írnád fel örökösen a naptárba: pótszemüveget kérni az orvostól... Mi lenne, ha nem kellene külön elhatározás ahhoz, hogy mérsékeld a dohányzást a igazán csak minden második cigarettát gyújtanád meg? Ha a hétköznapi kapkodós ebédeket nem ellensúlyoznád a szombati meg vasárnapi lakomákkal ? Az ülőfoglalkozásod ártalmait nem tetéznéd az esténkénti se vége, se hossza tévénézéssel ? S netalán leesne a karikagyűrűd, ha nem csupán ígérnéd, de rendet is tartanál az íróasztalodon? Mi lenne? Azt hiszem, más ember lennél. Pedáns és precíz, pontos és pipifakszos. Hiányozna, hogy nem fogadkozol, hogy nem hozod nekem ls a kávét fura lenne, ha vasárnap nem szednél kétszer a húslevesből és biztosan semmit sem találnál meg az asztalodon... Hidd el, én nem kívánom, hogy megváltozz. Megszoktunk már Ilyennek, Icönynyelmúnek és kényelmesnek, kíváncsinak és kérkedőnek. Nem várok hát fogadalmakat utálom az ígéreteket semmjre sem jók az elhatározások. Gondold csak el, ha holnaptői mindent másként szerveznél, s a nap minden percét szigorú rend szerint osztanád be kizárólag értelmes foglalatosságokra, mikor lenne időd az áldott semmittevésre, a lazításra, a kirakatnéző bámészkodásra, a reggeli nyújtózkodásra, az értelmetlen fecsegésre, a csendes iddogálásra, a rossz filmekre, az értéktelen krimikre, a pletykálkodásra. Kimaradnának az életedből a zsörtölődések, a szitkok, a bőgősek, a hiábavalóságok. S ml lenne helyettük? Tartalmas beszélgetések a korszak aktuális filozófiai problémáiról, a klasszikus összhangzattan és az új zenei stúdió szerzőinek összeférhetetlenségéről, a jövedelemszabályozó rendszer várható hatásáról ós az alkohollal hajtott gépjárművek fordulatszámmérőiről. Rend lenne az életedben, óraműszerü gépezet vezérelné minden lépésedet. Tiltott dolog lenne a könnyelmű költekezés és a hó végi kölcsönkérés. Tabuvá válna minden, amit eddig megbeszéltél a barátaiddal, s kérdés, egyáltalán szabad lenne-e beszélgetned, s kitartanának-e melletted az eddigi társak. Mondd meg igaz lelkedre, ezt akarod ? Ezt jelentené, hogy új életet kezdesz? Ez következne a bűvös kifejezésből: az új évtől kezdve,..? Látod, jobb ha ma este is megnézed A hét műsorát, ha mégiscsak lemégy a cukrászdába gesztenyepüréért, s áthívod Zs-éket a régóta esedékes ultipartira. Lehet, hogy éjfélig maradnak, s holnap majd alig bírsz felkelni, s elképzelhető, hogy emiatt este húsz oldallal kevesebbet tudsz olvasni. De olyan nagy baj ez? Végül is nem az a fontos, hogy kedved szerint élj? Hogy azzal az érzéssel fejezd be minden napodat: soha rosszabbat? Hogy ma sem bántál meg semmit, hogy a hajszás órák után ma is Jöttek kényelmesebbek... Szerinted nem ez kell az elégedettséghez? S annál többet mit akarhatnál még? Hogy így legyen ezután is. Azt mondom én neked, ne sajnáld az Ldőt a lazítástól, ne bánd, hogy olykor elvesztegeted haszontalanságokra. Harmincegynéhány évesen ne hidd, hogy értelmetlenül éltél Idáig, a dolgok ugyanis előbb-utóbb kiegyenlítik egymást. Esetleg megígérhetem, hogy ezentúl én tartom rendben az íróasztalodat. Es megfőzöm a reggeli kévét is. PÁLFY KATALIN Falu kocsmája Petőfi írta e verssorokat] ül tt a honnan messze kell utazni, mlff az ember hegyet láthat, itt a szép Alföldön. Itten élek én most megelégedéssel Mert időm vidáman, boldogságban töltöm. Falu kocsmájában van az én lakásom. Csendes kocsma ez. csak néha zajlik éjjel. Egy jó Öreg ember benne a kocsmáros ... Áldja meg az isten mind a két kezévelT De hol is volt a „falu kocsmája". ahol 1845-ben leírta e sorokat az Ifjú ember, de már pályája csúcsát közelítő költő, aki mégis éppen ekkor rá volt utalva arra. hogy legven szállása ott. legv,en ennle-Lnnla ingven. s hogy sose legyen annál jobb gondviselése?! Pesttől Baja felé 64 kilométerre. a Dunától meg vagy 6 kilométerre. átellenben Dunaújvárossal fekszik a falu: Szalkszentmártón amelynek beszálló csárdáját bérelte, jobban mondva, amelynek albérlője volt 1844. novembertől 1846. áprilisának végéig a ..jó öreg kocsmáros". Petrovlcs István Nála. aulánál és anyjánál időzött a költő 1845 nyarán, őszén s telén kisebb-nagyobb megszakításokkal. Pestre ruccanásokkal. s több mint száz verset írt a faluban. Szám,szerint a legtöbb közülük 1845 augusztusának végén, s szeptemberének eleién. valamint főképpen a következő február utolsó és március első harmadában született (közöttük a bevezetőben Idézett. A jó öreg kocsmáros című). S szinte látjuk, amint Petőfi éDDeű egyedül ebédel a kocsmában, vagy amint a pitvaraltóból kacsingat a szomszéd leányára. Es persze azt ís. amikor ..Réö elhúzták az esteli Harangot Ki az a ki még mostan is Barangol? Csak én járok a faluban EavedüL Keresem az álmot, de az * Elkerül" S nemcsak a falut járja. hanem a környéket ls látogatja. A rónát. A pusztán a csárda romjait A folyót. Élménye az őez. s a felhők is. amelyekhez borongós hangulatai hasonlítottak ... Maga a falu ősi teleDülés. Már a XJV századi Dánal tizediegvzékekben Is szerepel. A legrégibb pecsétnyomója egyébként 1624ből maradt fenn. s azon Zóki Szent Márton olvasható. Abban • században az Amadé család volt a földesura, később a Balassik. SzaHuzentmérton kiterjedt község, közel bárom és fél ezer lakossal ma Szállásokból alakult ki területének szelíd földhátain. halmain. Közülük három hegy"-en — már ahogv elnevezték e buckás vonulatokat — homoki szőlő zöldell. A híres vendéglő a falu közepén. a templom közelében van: felé néz a költő szobra. Az. épület múltlát részletes régi leírások őrzik. Az Amadé családtól 1790ben Festetlek Gvörgv vette meg az L alakú, hatoszlooos tornácos épületet is. amelyről ezt írták akkor: „Vagyon a Helységben az Uraságnak egv Vendégfogadója, vagyis Kort*ma Háza. mellv ls válóéból épült Szalufákra. Léczre náddal födött Vagyon raita egv nagyobb és egv kisebb szoba, felső végében egv kamora. a két szoba között pedig egv közönséges konvha kis kéményen, egv Tűzhellyel sütő kemencze nélkül ..S kíllön leírást kapunk a kocsmárosnak olyannyira fontos pincéről imigyen: ..A Ház alatt vagyon 19 gridits, mélységű Bolt haltás alatt való ió oineze. mely három részre osztatott, a leg alsó gráditsnál bal kézrül nvlllik egy kis rekesztés. mellvben fér mint egv nvolez akós hordó." Ezek borából blzonv még Petőfi Sándor is kiméri ió néhány iccével, meszet lel. segítve apjának. Az ő nyomain járhatjuk be a helyiségeket az emlékházban. NÉMETH FERENC