Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

Vasárnap, 1980. január 13. 83 T'l' VTfe MTIT 'HMM Ü 4kl Hm JBm Krizantémok S

ági adjunktus automata belgyógyász: a legmagasabb fordulaton pörögve két és tél perc alatt végez egy pácienssel, de így ls nagyon végéhez közeledik a rendelési ldö, mire rágyújthat egy cigarettára. Miközben a rosszul végzett munka örömtelenségét feledteti a füst módszeres élvezetével, eszébe Jut, hogy meg kellene beszélni Káka őrnaggyal a vasárnapi fácánozást, de ahelyett, a naponként erösödő kényszernek engedve, először meg akar ismerkedni az asszisztensnőjével. Borbála kitűnően bánik a fecskendővel. hibátlanul ejti, írja és érti a latin szakkifejezéseket, pontosan adminisztrál, érzékkel igazodik a diktált tempóhoz, nem veszi át főnöke ingerültségét egy fintor, egy vállrándítás erejéig sem, de túlságosan zárkózott: viszszautasít minden közeledési kísérletet, amely a rideg hivatali viszonyt emberivé melegítené. Négy hét alatt főnöke csak annyit tudott meg Borbáláról, hogy huszonnégy éves, hajadon és buszszal jár be valahonnan, a várost tal j. övező tanyavilágbóL Sági adjunktusnak hovatovább az a gyanúja, hogy Borbála valami titkot őriz: talán őt veti meg, talán ezt a futószalag-rendszerű kezelési stílust, amelyet alkalmazniuk kell, hogy az ambulanciát elöntő betegáradatot naponként levezessék. Ha ellenszenvről van szó, Sági doktor csupán az okot szeretné tudni, hogy elviselhesse, ha viszont a kezelési módszer nem tetszik Borbála kisasszonynak, nem volna szabad elzárkóznia viszonyuk humanizálásától, mert az őszinte beszélgetésnek ez a feltétele. „Milyen nap van ma, Borbála?" „Halottak napja." „A gyertyák és, a virágok ünnepe?" „Igen." „Mibe kerül az idén egy szál krizantém?" „Húsz és harminc kőzött" „Elég drága paszszló a halottak emlékét ápolni, nem 7" (Nincs válasz.)-„Maga mit aóndol erről a kultuszról?" „Semmit" Az adjunktus felfortyan, de mielőtt megkérné Borbálát hogy most aztán sorolja fel az életnek azon dolgait amelyekről véleménye van, határozottan kopognak. ..Küldje al", mondaná Sági, de Borbála kinyitja az ajtót: gyanús gyorsasággal, mert. sarokba van szorítva; az elháríthatatlan szócsatában színvallásra kényszerülne, ha azonban közbejön valami, valaki, akkor talán elodázhatja a frontális ütközést amelyben csak 6 húzhatná a rövidebbet Első pillanatra talányos, hogy a rendőr tessékeLi-e vagy tuszkolja a társaságában levő zilált külsejű elvűt akinek láttán Sági adjunktus lemerevedik. A rendőr előírásosan tiszteleg, elharsogja, hogy véralkohol-vlzsgálatot kér, amely .taz előállított személy által okozott közlekedési baleset jegyzőkönyvéhez kelL" „Rendben van", mondja szárazon az orvos. „Azonnal levesszük és laboréitatjuk a vért" A civilnek helyet mutat a széken, a rendőr pedig 'kifarol.. „ bár vonakodva mozdul, és mondani akar valamit de hirtelenjében nem jut eszébe az előírásos szöveg, amit ilyen helyzetben mondania kellene, azonkívül műtőasztalon is feküdt már, ösztönösen tiszteli a fehér köpenyeseket és attól ts elbizonytalanodik, hogy látta már valahol ezt a fonnyadt képű, szemüveges dokit.. „ kifarol. Szemben az ajtóval feljebb tolja izzadt homlokán a tányérsapkát és ráteszi kezét a pisztolytáskájára. A civil, akit városszerte Fehér Kenyérnek ismernek, talán tésztaszínű arca miatt talán azért mert ó a kenyérgyár igazgatója, átnyúl az asztalon, ki akar venni egy cigarettát de az adjunktus nem engedi, hogy rágyújtson. Erre sértődött képet vág és azt mondja, hogy vezetett és gázolt A történet előzménye három fél konyak, színhelye a zebra, eredménye egy hulla és egy súlyos sérülés. Van azután szétszóródva az úttesten egy csokor véres krizantém is, de azt talán nem róják fel súlyosbító körülménynek. „Melyik kezemből, óhajt vért venni a doktor úr?..." „Nyugalom", dünnyögi az asztal túlíeléról a fehér köpeny. Sági doktornak jeles tulajdonsága, hogy a különösen nehéz és bonyolult helyzetekben gyorsan kombinál, ötlete támad: merész, eredeti, de veszélyes ls annyira, hogy lemondana róla, ha nem kötelezné a barátság. Sajnos, kötelezi: felesége a kenyérgyárban színleli a munkát. Kettesével lépked fölfelé a hivatali szamárlétrán, bérelt helye van a külföld sütőipari technológiáját tanulmányozó delegációkban és a premizáltak listáján; annyit lóghat, amennyit nem szégyell, amiért is most, tetszik, nem tetszik, a Fehér Kenyeret ki kell húzni a csávából. Az ötlet születésétől a megvalósításáig az óramutató éppen öt percet megy előre. Ezalatt Borbála szabályszerűen megcsapolja az igazgatót, Sági adjunktus pedig a spanyolfal mögé húzódva az aszszisztensnőjét csapolja meg, aki azután a saját vérét tartalmazó kémcsővel szalad föl a laboratóriumba. Miközben a lefolyó elnyeli az ittas vezetés tárgyi bizonyítékát. Sági örül a két légynek, amelyet egy csapásra ütött: örök hálára kötelezte a barátját, és közös nevezőre Jutott az asszisztensnőjével ls. Borbálának tudnia kell, hogy a hatóság félrevezetése büntető törvénykönyvi téma; mindazonáltal a mentőakcióban való önkéntes részvétel az érdekviszonyok ismeretére vall; annak a felismerésére, hogy az az úr, aki helyett adott a véréből néhány köbcentlt, nem lesz hálátlan... A furcsa, eddig nem látott fintort Borbála arcán Sági adjunktus mosolygásnak vélte. Fehér Kenyér megnyugodott, valami köszönetfélét rebegett, mondani kezdte volna a gázolás történetét, amelyben, ha nyugodtabban utána gondol, nem is hibás, mert az a két fekete ruhás banya a zebrán innen slattyogott, színük összefolyt a taknyosan-síkos úttal, és a kocsi már nem gurult, hanem csúszott, amikor fellökte, pontosabban rálökte a zebrára a két vénasszonyt... A rendőr, kint a folyosón egyfolytában izzad, zavarják a kiszűrődő beszédfoszlányok, egyik lábáról a másikra áll, míg végre eszébe Jut a kötelező formula. Homlokát azonnal megtörli, tányérsapkáját helyre igazítja és határozottan bekopog. „Nem szabad őrizetlenül hagynom a véralkohol-vizsgálatra előállított személyt." „Hát akkor őrizze", mondja majdnem kedélyesen Sági adjunktus. A rendőrnek feltűnik, hogy az előállított személy, mintha semmi sem történt volna, közönyösen nézi őt, nyomja a vattát a karjára, ahonnan vért vettek tőle, de neki az ajtó mellett mégis olyan megérzése támad, hogy a -tésztaarcú civil, meg a valahonnan Ismerős, fonnyadt képű doki kőzött lehet valami. Sági adjunktus azon gondolkozott, honnan ismeri az őrmestert? Most, hogy újból megjelenik a formulájával, hirtelen beugrik egy kép. A 44-es úton, a tízes kilométerkő táján, az idei első fácánozásról jövet, ennek a fejvadásznak a parancsára kapcsolgatta a világítást, az Indexet, az ablaktörlőt. Minden rendben volt, a féklámpa is működött, a rendőr mégis tovább kerülgette a terepjárót, míg végre felismerte a másik ülésen bóbiskoló vadászruhás utasban Káka őrnagyot. Akkor visszaadta az okmányokat, de megmondta, hogy a két hátsó keréken ki kell cserélni a köpenyeket, mert majdnem teljesen simák. .Szerencséd van", mondta azután Káka őrnagy, „mert ha nem ülnék itt, most már nem volna rendszámtábla a tragacsodon". Borbála a saját nyttókulcsáva) Jön be az ajtón. Sági doktornak ráncba fut a homloka, amikor a laborleletre pillant; nahát, nahát, mondja kétszer is; mintha nem hinne a szemének, közelebbről és távolabbról nézi a papírt, tartó, gatja, valami sugallatra, valami zseniális kombinációra vár, de az írás bizonyosságával szemben minden trükk, még ha lenne is, hatástalan volna. Átadja a papírt a rendőrnek, aki egy pillantás után zsebre teszi, elharsogja, hogy „önt alkoholos állapotban elkövetett halált okozó közlekedési balesetért előzetes letartóztatásba helyezem." A nikkelezett bilincs kattan, Fehér Kenyér, mielőtt a rendőr felrántaná a székről és kituszkolná az ajtón, még látja barátja arcán áz elképedést, az aszszisztensnójén meg valami fintorfélét lát, amit nem tud mire vélni. Sági adjunktus üvölteni szeretne dühében, de a nyugalom és a magabiztosság, amelyet a lány szótlansága sugall, míg a fehér köpenyt kabátra cseréli, óvatosságra Inti őt Kirúgja ezt a lányt, de meg kell várnia, míg magától színt vall: hogy miért csinálta ezt a gonosz tréfát?... Borbála a szekrénynek támaszkodik, és azt mondja, hogy szíve szerint nem a vénájába, hanem a torkába szúrta volna Fehér Kenyérnek az Injekciós tűt, és nem egyszer, hanem egy tucatszor, de ne vágjon közbe az adjunktus úr, mert ismét csak valami butaságot kérdezne, ő pedig most a lényeget akarja elmondani. Szerény véleménye szerint ebben a társadalomban, amelyben majdnem mindenkiből lehet valaki, ha nagyon iparkodik, a senkik sem törtetnek esélytelenül. Ha azonban a pixisben levők befolyásukat kiváltságok szerzésére vagy gaztetteik leplezésére használják, akkor ó felbőszül, s bár megtanulta indulatalt leplezni, gyilkolni tudna, mert édesanyját ts egy senkiből lett valaki gázolta halálra, akit a barátai természetesen kihúztak a pácból, mint ahogy az adjunktus úr is igyekszik megmenteni a börtöntói ezt a tésztaarcú mandarint... Véletlen, hogy nem sikerült ö, aki ma délelőtt a halottkultuszt ápolta, anynyt krizantémot látott a sírokon, hogy idegeinek elzsibbasztására jól a fenekére nézett a pohárnak, mielőtt elkezdték volna a rendelést Attól nem félt, hogy baj lesz, mert ő is, mint a feketerétlek általában, már kisiskolás korában i» forralt bort reggelizett; bírja az italt. Az adjunktus úr meg olyan, hogy hiába néz négy szemmel, semmit sem lát, csak a futószalagot amely két és fél percenként vesz fel és fordít le magáról egy beteget Neki, Borbaiának ettől a munkamódszertől ma, nem véletlenül éppen ma, olyan undora támadt, hogy nem lépi át többet ennek a szobának a küszöbét, ha most elmegy. Becsületszóra ígéri, hogy tartani fogja a száját Cserébe, minthogy a dolgok logikája szerint cinkosok, kéri az adjunktus urat ne akadályozza meg őt hogy visszaminősítse magát ápolónőnek, s maradék idealizmusát ott élje ki, ahol arra legnagyobb szükség van: a kórteremben. Sági adjunktus bólogat megmosolyogja volt asszisztensnőjét, de mire a lány léptei elhalnak Ddakint, valami kétely- és szorongásféle támad benne, hogy az emberi viszonyok, amelyek ma megmérettek, nem olyan harmonikusnak mutatják a társadalmat, mint amilyennek ő mostanáig gondolta. • ZÁM TIBOR Kübek kátyúban M

i fáj a kübekháziaknak? Elsősorban az, hogy az ország náluk véget ér és ennek érzése rá is nehezedik a falura. Nincs átmenő forgalom. Megtesped az élet. Tavasszal, őszszel, enyhe télen nyakig ér a sár. Mivel fekvése olyan, ide inkább, folyik a víz, minthogy elmenjen. Keskeny út vezet a városba. Púposra tömött reggelenként a szegedi busz. Kicsi, füstös a vendéglő, csak alkalomadtán jut hely a szórakozni vágyóknak. A boltban öregasszony zománcozott bögrét keres, mert a porcelán eldurrant a kályhán. Spárgával mutatja, mekkora kellene. Sulyok Józsefné végigfürkészi a polcokat, de nem talál. Csóválja a fejét a vevő, de nincs nagyobb baj, vesz két elemet, mert kialudt otthon a zseblámpa ls. Ajánlom neki a polcon látható olajzöld színű Ieveseskészletet: — Megvenné kétezerért? — Ugyan, ne bolondozzon, uraknak való, nem ilyennek, mint én. Az üzletvezető-helyettes pironkodva bevallja, úgy tukmálták rá, itt van már jó ideje. Nem kell senkinek se. A tanácsházán ls Jól tudják, hogy a vegyes- és az iparcikkboltban egymás hegyén-hátán az áruk, az önkiszolgálóban kicsi a választék. A TÜZÉP-en éppen azt nem lehet kapni, ami nagyon kellene. (Például szenet, cementet.) Hetente kétszer nyit a hentes, de a téesz gyakran ^tényszerűi ellátni a dolgozóit hússal. A kedvezményes szénből kimaradtak; panaszuk majdnem mindennapos: sületlen, ehetetlen a kenyér. — Szóltak már ezért? — Mondjuk, mondjuk a magunkét, írunk is az illetékeseknek!, de már belefáradtunk. Mintha el sem olvasná, akire tartózik. — A falugyűlést pont ezért találták kl... — Elmondjuk ott ls. A kűbekházi tanács 2 millió forintot gyűjtött össze az új, emeletes iskolára, amihez 6 milliós támogatást kapott Mindenki segített aki csak tehette. Nagy szüksége is volt rá a községnek, mert a régi iskolában délután is kellett tanítani. Dongó Istvánné igazgatóhelyettes még a régi iskola épületében mondta: ' — Korábban is iskola volt a mostani helyén, csak 1975-ben életveszélyessé nyilvánították, azóta ebbe az épületbe szorultunk. A váltott tanítás a gyermekeknek volt megterhelés. Nem zsúfoltak a tantermek, a nyolc osztályba 150 gyerek jár, de az újban lényegesen jobbak a föltételek. — Bezárják a régi iskolát? — Nem, itt tartjuk az úttörő-, a szakköri és napközis foglalkozásokat. örülnek az új, emeletes Iskolának Kübekházán, tágas, szép tantermekben sajátíthatják el a tudás alapjait a gyerekek. Aprócska szeplő azért csúfítja a faluhelyen modernnek mondható épületet. Olajfűtésre készültek a kazánok, most szeretnék átalakítani széntüzelésűre. Nincs „tartalék" illemhelye az Iskolának és roppant kényelmetlen helyzet adódik, ha az épületben nincs víz. • Ambrus Viktorné Ismeri a falut. Nyolc éve dolgozik a tanácsházán. Örömmel újságolta, hogy kísérleti község lett Kübekháza Náluk próbálják ki először, hogy a számítógép pontosan kl tudja-e számítani az adót. „Megetetik" a gépet az adatlappal és az előbb Dom/dn Gábor Vázlat A nvuealom nagv aranv órála ez Elalvó mozdulat a szó. Mint testet a c=önd. fénv fehérli most a mutatót Es tűnődik virágot az ember Elszálló szirma: lövő idő. Je'enét óvla ió zerelemmeL hűséee már a fű. a kő. ábécé sorrendbe szedi a neveket, majd „kidobja", kire mennyi jut. Átlagosan ezer forint körüli adót fizet egy kűbekházi. földért, kutyáért, autóért, házért, borért. Kübekházán nincs üdülő, és évente 50—00-szor tiltják le a fizetésből az adósságot Mondják, az idevaló nép jó, mert rendesen fizeti az adót Kübekházát a múlt század közepe táján alapították, Szerkesztett község, a központban hatalmas tér, szép parkkal. A főutcának még most is a régi, módos házak adják a fazonját, de már egyre több az új, a magas lábazatra épített hajlék. 1989-től 113 új ház belvizes kölcsönből épült Még sincsenek megelégedve a falubeliek, mert szerintük Kübekháza állt a vízben és a szomszédos Tiszasziget épült újjá. Minden faluban él egy kis sértődöttség, egy kis túlzás a másik dolgaira. Csányi Józsika nehezen ül az orvosnál, menne már Játszani az óvodába, de az anyuka féken tartja. Van ldó beszélgetésre: — Miért jöttél a doktor nénihez? — A kettes szemem fáj. — Mi lelte? Előbb az anyukára sunyít, majd suttogva elárulja: — Sokat néztem a tévét Ocskó Péterné a másik padon várakozik, neki is volt mondanivalója Kübekről. Szerinte igazságtalan, hogy a fuvaros 15 forintért viszi a szén mázsáját, holott a násza Orosházán — városban — tízért hordja. — Mondta ezt a fuvarosnak? — Azt vágta rá, vitessem haza a tüzelőt a nószommal. De kérdem én, micsoda dolog ez. Sokszor kiszolgáltatottak vagyunk mindnyájan. Sajnos. Az orvosok távozása majdnem mindig beszédtéma a faluban. Kübekházán úgy vélik, azért mentek el, mert az egyik abba fáradt bele, hogy nagy volt a sár és éjszaka pokat hívták, a másik szerette az italt Az egyik felesége fönthordta az orrát, mert a volt osztálytársai lánynevén szólították; a másik unta a magányt Es így tovább, természetesen csak a kívülállók szemével. A tanácsházán minden „szakításnak" hivatalos a magyarázata és az Indoka. Dr. Bontovics Erika körzeti orvos fiatal diplomás. Nem látja hátrányát, hogy „kiment falura". — Egyedül érzi magát? — Ha lenne rá időm, biztosan igen. — Szórakozás? — Sokat utazunk a férjemmel, messze laknak a szüleink. Különben segít a színes tévé. — Es a munkája? — Felelősség és strapa, de itt igazán megismerhetem, mi a gyógyítás. • Kübekházát — csaknem kétezren lakják — termékeny föld veszi körül. De nem terem rajta a dinnye, és ha „megnyomja a víz", akkor a burgonya se megy sokra. Szorgalmas nép lakja, többségük a téeszben talál munkát. Akik bejárnak Szegedre, havi fizetésből élnek. Kevés az önálló kezdeményezés a háztájiban. Azt termelnek, amit általában a közösben, kukoricát, paprikát. Nehezen építkeznek, mert két ásónyom után fölbuggyan a talajvíz. A közösség tennlakarását bizonyítja, hogy tavaly különbusz vitte a népet színházba, a tűzoltókat három napra Sopronba. Gyulára a takarékszövetkezet szervezett utat, Pécset és Szarvast ls láthatták a kübekháziak. Föltöltötték a Mátyás és a József Attila utcát, mert rettentően kátyús volt, akárcsak a Temető utca sarka Most már ott is bogárhátú az út, hogy leszaladjon róla a víz. Ifj Szifovlcza Péterné 'örökszeg üt évelő margaré' ' -zirózcát és más virágmag in-.lékozott annak, aki szém árita tenni a háza elejét. Nac jrenc és Villányi Bnidizsárné .irágot adott a parkba. Ber ragad a kátyúban Kübekháza? MAJOROS TIBOR