Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

5w>mt>at, 1980, január 12. 3 Győri Imre látogatása Szegeden Gpórí Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken Szegedre lá­togatott. A megyei pártbizott­ságon dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára fogadta. A Központi Bizott­ság titkára délelőtt részt vett és felszólalt a megyei párt­végrehajtóbizottság ülésén. Délután a Központi Bizott­ság titkára felkereste a Saj­tóházat, ahol részt vett és fel­szólalt a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország szerkesztőségi pártalapszerve­zeteinek együttes taggyűlé­sén, a XII. kongresszus irány­elveinek vitájában. Termelékenyebben, gazdaságosabban Munkásgyülés a KSZV-ben A napokban országszerte újabb kongresszusi felajánlá­sokat tesznek a szocialista brigádok. A vállalások meg­tételében nagy segítséget nyújtanak a kongresszusi irányelvek. Tegnap, pénteken a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárában és több gyáregységében tar­tottak munkásgyűlést. A dol­gnzókkal ismertették a válla­lat ez évi legfontosabb fel­adatait, a munkaverseny főbb célkitűzéseit. Előtérbe került a takarékosabb anyag- és energiafelhasználás, a tech­nológiai és munkafegyelem követelményeinek betartása, h drága, nagy hatékonyságú lermelőberendezések jobb ki­használása. Mihamarabb el kell érni. hogy a jól végzett, minőségi munka az eddigieknél na­gyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést kapjon. Csak így érhető el a gazdálkodás színvonalának javítása. A vállalati munkaverseny-moz­galom nagymértekben hozzá­járulhat ahhoz, hogy a szi­gorúbb gazdálkodási feltéte­lek között is jó eredménye­ket érjen el a KSZV. Ehhez fokozni kell a szocialista brigádok aktivitását, a válla­lások megtételénél előtérbe kell helyezni a termelés és a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelését. A verseny főbb célkitűzéseit a dolgozók, a szocialista brigádok egy­hangúlag elfogadták; meg­telték vállalásaikat. Herszonban Átadták a magyar hajót Pénteken,' tegnap délelőtt Herszonban, a Szovjetunió fekete-tenger-parti városának nagy hajógyárában ünnepi külsőségek között került sor a legnagyobb magyar hajó, a Vörösmarty hivatalos át­adási-átvételi eseményére. A hajó fedélzetén kicserélték a magyar és a szovjet zászló­kat. majd ettől a pillanattól kezdve magyar tulajdonná vált a Vörösmarty. A tengerjáró néhány napig még Herszonban marad, itt a személyzet „belakja" a ha­jót. átveszi a hatalmas, úszó acélüzem minden részét. Köz­ben berakják a több száz li­ter ivóvizet és több száz ton­na élelmiszert, majd Odesz­rzába megy, ahol feltöltik tartályait üzemanyaggal. Ezu­tán indul első kereskedelmi útjára. Etolaj­i gyártás Napjainkban - a korszerű háztartás, a modern konyha j már nem nélkülözheti a nö­vényi olajat. E mind kere­i settebb termékből — a nap­j raforgóból és repcéből előállí­tott étolajból — a Níjvány­olajipari és Mosószergyártó Vállalat rákospalotai gyárá­ban évente 18—20 ezer ton­! nát palackoznak. A megvalósítás kulcsa Hol szorít o cipő A megfontoltan válogató vásárlók felkapják fejüket. Hangos szóváltás hallatszik és egy zoknis férfi cipőka­nállal hadonászik. A kék kö­penyes elárusítók is odafor­dulnak. — Valami baj van? — kér­dezi az üzletvezető. — Az, hogy nem járhatok mezítláb! — érkezik a válasz s a férfi dühösen egy levált talpú cipőt mutat. • — Két hete vettem — mondja. — Nincs belőle má­sik, elhiheti. Most mégis azt kérik tőlem, hogy vigyem el javíttatni, az üzlet megtéríti a költséget. A boltvezető fejét csóválja, aztán kisvártatva előkerül a raktárból egy színre, fazonra ugyanolyan lábbeli. A férfi elégedetten távozhat. Lábán az új cipővel. Többnyire azonban nem iiyen könnyű lábbelit cserél­ni. Ismerősöm például bo­nyolultabb esettel hozakodik elő. Űj csizmával lepte meg a feleségét, de nem lehetett tartós az öröm, mert a di-i vatos lábbeli korán meghibá­• sodoit. Az üzletben nem akar­ták visszacserélni. A bolt­vezető úgy döntőit, hogy el­küldi a csizmát a KERMI­hez. Végül is a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet, in­dokoltnak találta a cserét. — A KERMI-nél általában a vevőknek adnak igazat — mondja Dávid Andrásné, az Elit cipőbolt vezetője. — Ter­mészetesen azért, mert azok a reklamációk jogosak. Ná­lunk az üzletben igyekszünk minden panaszt orvosolni. I.teglehetősen gyakran kell körültekintően eljárni, hiszen száz darab cipő közül nyol­cat vagy kilencet visszahoz­nak. A legtöbb lábbelit a rendeltetésének megfelelően használják, mégis tönkre­megy. A hiba nem mindig olyan, hogy ne lehessen ki­javítani. Rendszeresen adunk munkát a Komfort szövetke­zet Anna-kúti cipőjavító rész­legének. A megjavított láb­beli nyilván nem ér annyit, mint az új, ezért a különbö­zetet visszatérítjük a vásár­lónak. — A legtöbben új cipőt szeretnének. — Igen, ez a leggyakoribb. De ezekkel a cserékkel vi­gyázni kell. Különösen sze­zonváltás idején szaporod­nak meg a reklamációk. Ta­vasz elején a téli csizmákat, ősszel pedig a nyári cipőket hozzák vissza sűrűbben. Per­sze ez annak is köszönhető, hogy a lábbelik sem valami tartósaié A Komfort szövetkezet Anna-kúti részlegében ütemet ver a cipészkalapács. Horváth István cipész egy csöppet •em elégedett a divatos láb­belik készítőivel. ­— Ennek például kiszakadt az orra — emel ki egy hosszú szárú női csizmát a többi közül. — Belülről kellene megvarrni, de nem érem el a kezemmel. Akad olyan fazon, amelynek .egy-kettőre leválik a sarka. Hiába javítjuk meg, néhány hét múlva megint visszahozzák. Ameddig mun­kával győzzük, addig nem lehet baj De véleményem szerint sokkal hasznosabb lenne, ha a meghibásodott lábbeliket a cipőgyárakban javítanák meg. Akkor leg­alább a tervezők és a készí­tők is láthatnák, hogy mitől mennek tönkre a cipők. ra a hibás lábbelit. Vélemé­nyem szerint ez így nem volt igazságos. Hiszen a tu­lajdonosa több-kevesebb ide­ig hordta a cipőt. Olyanok is akadtak, akik visszaéltek a helyzettel, vettek egy pár lábbelit,, s azt. folyamatosan cserélgették. Csak arra kel­lett ügyelni, nehogy a bolt­ban észrevegyék az erősza­kos beavatkozást. De még, ha indokolt is volt a csere, sok olyan cipő ment kárba, amelyet még lehetett volna használni. Ezért mostaná­ban az üzletek inlcább javít­tatni küldik a cipőket, amennyiben olyan természe­tű a hiba. Az újabb rendel­kezések értelmében azonban a csinúltatás nem tarthat to­vább nyolc napnál. Ha indo­kolt. ezentúl is kicserélik a lábbeliket. Esetenként leszál­lítják az árat. Előfordulhat az is, hogy teljes egészében visszatérítik a vételárat. A reklamációk intézésekor fon­tos, hogy a vásárló és az el­árusító megegyezzen. A népgazdasági tervek megvalósítását az elmúlt évtizedekben többé-kevés­bé azonosítottuk a termelési elő­iránvzatok teljesítésével. Ez az értékelési szemlélet több 'szempontból is helvtálló volt. legfőképpen azért, mert az úi érték, a nemzeti jövedelem jelentős mértékben az anvagi termelés szféráiban ion létre.. Mindezzel összhangban a terv realizálásá­nak feltételeit is a termelés ágazataiban vizsgáltuk és természetesen igyekeztünk biztosítani. Bár a szóban forgó gazdasági ágazatok nemzeti iövedelm-termelő szerepe mit sem változott, úgv tűnik, hogv napjainkban — ebben az esztendőben is — a termelési előirányzatok teljesítése elsősorban" eszkö­ze. útia-módia a terv realizálásának, s ez utóbbinak kulcsa, alapvető feltétele az ér­tékesítés: konkrétan a külső piaci értéke­sítés. Félreértés ne essék: az értékesítés, a végső realizálás a múltban is feltétele volt a termelés növelésének. A hangsúlyeltoló­dás és a különbség abból adódik, hogv a népgazdasági tervek hosszú időn át intéz­ményesen biztosították a termelés növe­kedésének — de legalább a többlet döntő részének — értékesítését, végső felhaszná­lását. az 1980. évi népgazdasági terv viszont nem nvúit ilven biztosítékot: a-termelés csak ott és akkor növelhető, ha a terme­lők az értékesítés lehetőségét- is megte­remtették. Az anvagi termelés fő ágazatában, az iparban például 3.5—4 százalékkal kíván­juk a termelést fejleszteni. Ezt az elő- , irányzatot reálisan az minősíti, hogv az io »r az elmúlt évben ennél alacsonyabb ütemet produkált. Az iparnak tehát eb­ben az évben körülbelül 1 százalékkal ma­gasabb növekedési ütemet kell elérnie, ám a termelés bővítéséhez a magvar gazdaság egészétői aligha kap ösztönzést, támoga­tást.Mégpedig azért nem. mert a belföldi végső felhasználást — a fogyasztást és a felhalmozást együttesen '— tovább kelt csökkenteni. Mivel a belföldi végső fel­használásban is döntő az ipari termékek részesedése, az iparnak nemcsak a terme­lés telies növekményét, hanem azon kívül is még valamennyit, azt a részt, amit a belföldi felhasználás csökkenése ..felszaba­dit". a külső piacokon kell értékesítenie. A feladat nehézségi foka — szinte ..szemmel" érzékelhető. Mindemellett a külső piaci értékesítés teendői ,kapc$án eavéb nyomós fényeket is fhívéiembe kell vennünk. Az összes' belfóicU felhasználás már 1979-ben is csökkent. alacsonyabb volt. mint az 1978. évi. Nos. ehhez kénest keil még 1 százalékkal mérsékelni a bel­földi felhasználást, ami többé-kevésbé azt jelenti, hoáv az ipar a belföldi végső fel­használásánál körülbelül az 1977. évi igé­nyekkel szükségletekkel, felhalmozási es fogyasztási vásárlóerővel számolhat. Kö­vetkezésképpen 1980-ban már nem csupán a termelés előirányzott idei növekményét, hanem a tényleges 1978. és 1979. évit is külföldi piacokon kell értékesíteni. Az ipar a termelés növelése — és * már elért termelési szint fenntartása — szempontjából az exportkényszer helyzeté­ben van. Ez a megállapítás az ipar egé­szére érvénves. mert a vállalatok eav ré­sze — amelvek eddig sem tudtak kielégí­teni a fizetőképes belföldi keresletet — 1980-ban is nöyelheti a hazai felhasználást szolgáló termelést. Kevés kivétellel azon­ban maid minden vállalat exportra is dol­gozik. s ha a termelés exporthányada mini­mál;.,ian 5—10 százalék, már felléD az ex­portkényszer. Mellőzzük most a szokásos hivatkozást, a kedvezőtlen világpiaci körülményekre, a dekonjunktúrára, az,áremelkedésre és meg sok egyéb tényezőre, amelvek közös jel­lemzője. hogv számunkra hátrányosak, év­ről évre nehezítik a magvar export bőví­tését. Sajnos, e tekintetben úi keletű prob­lémával is számolnunk kell. A világpiaci változások a legtöbb KGST-tagországnak a miénkhez hasonló gondokat okoztak, s en­nek |hátránvos következménvei az egy­más közötti árucsere-forgalomban is érzé­kelhetők. Az elmúlt évben a KGST-tagor­szágokkal folytatott külkereskedelmünk el­maradt a tervezett szinttől Úgv tűnik, hogv a forgalmi előirányzatok már nem teliesülnek automatikusan. nemzetközi gazdasági kapcsolataink e döntő területén is nagv erőfeszítéseket igénvei a beszer­zés, az importkontingensek teljes kihaszná­lásn és az export bővítése. S az ipar exporttermékeinek több mint 60 százalékát a szocialista országok­ban értékesítjük. ígv az említett ex­port-előirányzat teljesítése — amelv azon­ban az import növekedésétől is függ — már nvúit bizonyos alapot az ipari terme­lés növeléséhez. A további garanciáit a nem rubelelszámolású export bővítésének — 10 százalékon felüli növelésének — kell előteremtenie. Kimondható, ha az ioari ex­port előirányzatait akár rubel, akár nem rubelelszámolásban nem tudjuk teliesi­ni. azt az ioari termelés fejlődési üteme is megsínvli. Nos. ezért kulcsa az idei terv megvalósításának — egyrészt a külgazda­sági jegvensúlv javításának, másrészt az ioari termelés és a nemzeti jövedelem nö­velésének :— a külső piaci értékesítés, az export. Mis és korántsem mellékes kér­dés. hogv a külső piaci érté'-esítés kulcs­szerepe végül is a termelő ágazatok fel­adatait gyarapítja és nehezíti. Garamvölgyi István Egy cipő ára. különösen, ha jő minőségű, ma már nem lebecsülendő. Ezért is bosz­szantó, ha túlságosan hamar tönkremegy. Kétségtelen, hogy a cipőipar, jobban is dolgozhatna. De ha már a lábbelik egy része az eladás után hibásodik meg. ügyelni kell arra, hogy ez ne'károsít­sa a vásárlót Jámbor F.rnö Utazó fiatalok Az év első felében mint­egy 25 ezer fiatal indul vilá­got látni az Expressz Ifjúsá­j gi és Diákutazási Iroda se­gítségével, nagyrészt a szo­cialista országokba. A budapesti fiatalok ba­rátságvonatokkal utaznak Moszkvába és Leningrádba a magyar főváros felszaba­dulásának 35. évfordulója al­kalmából. Több csoport lá­togat el a szövetségi köztár­saságok központjaiba, hogy ápolja e köztársaságok és a magyar megyék között ki­alakult testvéri kapcsolato­kat.. A Német Demokratikus Köztársaságba '• városi túrá­kat szervez az első félévben a fiatalok utazási irodája. A csoportok tagjai felkeresik Berlin, Drezda és Lipcse hí­res műemlékeit, múzeumait, valamint Szász-Svájcot. A téli hónapokban a sípa­radicsomba igyekszik a leg­több fiatal: mintegy 1500-an indulnak léceikkel a cseh­szlovák és lengyel Tátrába. A nyugat-európai országok közül Ausztriába és Svájcba síelők indulnak, s Görögor­szágban múzeumlátogatáso­kon vehetnek részt fiatalja­ink. Minőségi búzatermesztés - szigorú feltételekkel i — A lábbeliknek körül­belül 5 százaléka idő előtt meghibásodik — , tájékoztat Fodor Pál, a megyei Keres­kedelmi Felügyelőség veze­tője. Ez sok munkát ad a cipőboltok eladóinak és több millió forintos veszteséget is jelenthet a gyártó és a for­galmazó vállalatoknak. Né­hány éve még az volt az ál­talános, hogy kicserélték új­Filmesek találkozója Alighogy befejeződik ama­gyar film programja a párizsi Georges Pompidou Központ­ban, már egy újabb rendez­vény kezdődik, ezúttal a 250 ezer lakosú Saint Etienne-ben — ugyancsak magyar filmek részvételével. A Filmesek ta­lálkozója című program­ban spanyol, olasz és francia művek mellett 38 magyar produkciót vetítenek. Az ösz­szesen 120 alkotást négv mozi ;olyamatosan tartja műsoron, a hétvégeken pedig a közön­ség részvételével, a négy or­szág filmrendezőinek beszél­getéseire, vitáira, eszmecse­réire kerül sor. Jövedelmező lesz-e a mi­nőségi búzatermesztés? Er­ről rendezett kerekasztal-be­szélgetést tegnap,' Szegeden a Csongrád megyei TE­SZÖV. a Gabonatermesztési Kutató Intézet, a MAE me­gyei szervezete és a MÉTE helyi szervezete. A megbe­szélésen részt vett: Radnóti Huba. a TOT munkatársa, Gyuris Szilveszter, a megyei tanács' vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője. Ábrahám Vince, a megyei TESZÖV titkára, több kutató és né­hány mezőgazdasági nagy­üzem szakembere. Vitaindító előadásában Kómár György, a megyei TESZÖV főmunkatársa el­mondta: az elmúlt években a búzatermesztés jövedelme­zősége és vetésterülete csök­kent. Az árintézkedések el­lenére: a területegységre eső jövedelem elfogadható szin­ten maradhat, ha sikerül a minőségi búzatermesztés arányát növelni a takar­mány- és malmi minőséggel szemben. Az úgynevezett „javító minőségű" búzáért a Csongrád megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat magasabb árat fizet. Sajnos a minősítés ideje ti­zenöt nap, eddig kellene a gyengébb minőségű búzától elkülönítetten tárolni a jobb minőségű tételeket. Ezt azonban a gabonaipar és a termelőüzemek csak szerve­zett és rugalmas egy üttmi ködéssel tudják megoldani A Szegedi Gabonatermesz­tési Kutató Intézet munka­társai hangsúlyozták: a faj­tákon kívül a környezeti té­nyezők, az agrotechnika is jelentős szerepet játszik a búza minőségi értékmérői­nek kialakulásában. A gyors minősítés feltételeinek hiá­nyában a minőséget javító búzatételeket — átmenetileg — fajtájuk alapján kellene meghatározni. A termesztők kifejtették, hogy a nagyüzemi termelés elsődleges célja mindenek­előtt a jövedelmezőség. Ezt szem előtt tartva a javító minőségű búzafajták alacso­nyabb potenciális termőké­pességűek, ezért az a veszély fenyeget, hogy termesztésük háttérbe szorul. Különösen akkor, ha magasabb átvételi árakkal nem ellensúlyozzák a termésmennyiség kiesését, valamint az átmeneti, külön tárolás többletköltségeit. A termesztésben levő faj­ták: Jubilejnaja 50. marton­vásári 4, partizánka és a G. K. Tiszatái adják a legjobb sütőipari értékű lisztet. Az előzetes mérések szerint azonban ezek is ritkán fe­lelnek meg a magas minősé­gi követelményeknek. A tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy a kerekasztal-beszclgetést az idei aratás után. már az 1980-as tapasztalatok birto­kában folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents