Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

4 Szerda, 1980. január 9. Újítani érdemes A hatékonyabb termelésnek, a jobb gazdálkodásnak, a termelékenység és a minőság javításinak nélkülözhetetlen segítője az újítómozgalom. Üjításra, ésszerűsítésre felkérni, invitálni embereket éppen olyan nehéz, mint egyegy elkészített és benyújtott, de sikertelen elképzelés szerzőjének megmondani, hogy elutasítják javaslatát A konzervgyárban Engi Géza az újítási előadó, gépészetitechnikai tudása mellé elsajátította az iparjogvédelmi szabályok tudnivalóit ls. Több mint tíz esztendeje dolgozik a gyárban, otthonos a konzervipari technika és technológia világában, s mint volt műszaki rajzoló, érti az újítók elképzeléseit akkor is, ha a benyújtott skiccek, rajzok nem a legsikerültebbek. Hosszasan beszélgettem Engi Gézával az újítókról, arról, hogy miként lehet szervezni, segíteni ezt a hasznos mozgalmat A konzervgyárban Is — mjnt más üzemekben —, az esztendő elején kidolgozzák áz újítási feladattervet, sazt nagy példányszámban eljutt*ják a dolgozóknak. Sót, egy érdekes kezdeményezést is útjára indítottak: a fizetési borítékban mindenkinek üzentek; legyen ön is újító — káhék munkatársaikat, s lővlden elmondták felkérő levelükben, hogy körülbelül mire is számítanak. Az éves feladattervek mellett esetlegesen évközben is kiadnak célfeladatokat, szerveznek külön újítási kampányokat. Az ésszerűsítések, újítások, találmányok minden területen jól jönnek, a technikai korszerűsítések mellett a munkavédelemben, az energiatakarékosság területén, a létszámgazdálkodásban és 'más helyeken. Egy időben arról panaszkodtak a gyárak újítási előadói, hogy mérséklődött az érdeklődés a mozgalom Iránt, az utóbbi években viszont I folyamatos javulásról adhatnak számot. A szegedi konzervgyári újítók örömmel nyugtázták, hogy tavaly a hazai konzervgyárak újítási versenyében dobogóra kerültek, a megyében pedig az élelmiszeripari üzemek között az első helyet szerezték meg. Ugyancsak elsők voltak a nagykörösi konzervgyárban környezetvédelmi, higiéniai és újítási feladatkörben rendezett bemutatón. Mit lehetett ezen a téren bemutatni? Egy igen érdekes újításuk keltette föl a figyelmet és biztosított a szegedieknek első helyezést: a zajvédelmi megoldásuk, amelyet a dobozgyártó üzemükben alkalmaznak. A különbséget csak az tudja igazán érzékelni, aki meglátogat két ilyen dobozgyórtó üzemet. A gyári szakemberek, s gondolható, hogy a dobozüzem munkásai igen nagyra értékelik az újszerű zajmérséklést A zajcsökkentő megoldást még nem értékelték ki, s valószínű fillérre pontos megtakarítást e vonatkozásban nem ls lehet kimutatni. Aligha mérhető pénzben, vagy másféle eszközzel az emberek egészségének állapota, hangulatuk. Azt viszont pontos adatok mutatják, hogy tavalyelőtt a konzervgyárban 2,5 millió forintot, tavaly pedig 4,5 milliót takarítottak meg az újító emberek segítségével. A benyújtott és bevezetett újítások száma is szépen emelkedett: 1978-ban kilencvennégy, 1979-ben pedig 133 újítást fogadtak el és többségüket hasznosították. Ezek között az újítások között voltak egyszerűbbek és bonyolultabbak ' kisebb és nagyobb hasznot eredményezők. Egynémelyről érdemes külön is említést tenni. Nevezetes újításnak szadiit egy olyan megoldás, melynek eredményeként kevesebb vitet kell a, gyárnak vásárolnia a vízművektől Ugyan ki hinné, hogy ennek kapcsán a konzervgyáriak 3,5 milliós kiadástól mentesülnek évente. Pedig így igaz, hiszen a víz nem is olcsó mulatság, mint azt sokan gondolják. Nem szükséges hosszasan magyarázni, hogy egy konzervgyár, különösen főszezonban mennyire vízigényes. Például a zöldborsó mosása, tisztítása és csővezetékeken való továbbítása úgy „issza a vizet"', mint a száraz homokpuszta. A gyárnak négy saját kútja van, de azok hozama nyáron nem elegendő, ezért kénytelenek a városi vízművektől vásárolni, de az is köztudott, hogy az ivóvízre a nyári hónapokban a lakásokban is nagy szükség van, hisz előfordulnak szárazabb hetek-hónapok, amikor alig csöpög a csap. Így a konzervgyáriak újítása nyomán még a lakosság is jól jár. A megoldás első hallásra pofon egyszerűnek tűnik: úgy növelték meg a gyári kutak vízhozamát, hogy búvárszivattyúkat szereltek a kutakba. A szakemberek rendbenlévőnek találták a megoldást, bár némi kockázat is rejlik benne, hiszen a nagyobb vízhozam „erőszakolása" nyomán eldugulhat a víznyerés. Megkérdeztük azt ls, hogy rrü ebben az új, hiszen búvárszivattyúkat máshol ls alkalmaznak a vízhozam serkentésére. A válasz egyértelműen jelezte, hogy nem egészen olyat, mint a szegedi gyárban, s náluk eddig egyáltalán nem is került szóba a szivattyús berendezés. Az újító, Halmos Gábor főenergetikus volt, s az idei esztendő kalkulált eredményei alapján fizetnek részére újítási díjat is. Más újításoknál előfordul, hogy nem tudják pontosan lemérni a pénzbeni hasznot Ezek között említést érdemel a lecsótöltögépnéi alkalmazott újítás. A berendezés percenként 100—120 darab literes üveget, vagy dobozt töltött meg lecsóval. De a lecsó kétféle keverékből készül, a darabos paprikából, hagymából és a folyékony paradicsomléből, s az összetétel arányait pontosan be kell tartani. A gondot, a nehézséget az okozta, hogy a töltőgépet is tölteni kellett, s a forró paradicsomlevet kézzel, kancsókból öntözgették az asszonyok. Nehéz, kellemetlen munka volt, senki sem kívánkozott a lecsótöltő mellé, aki ott volt, igyekezett mielőbb megszabadulni. Az újítás nyomán megszűnhetett a kellemetlenség, mert a gép kiszolgálását, a lecsó összetételének adagolását is gép végzi. Nőtt a termelékenység, s egycsapásra megjavu'.tak a munkakörülmények. Ezt az újftást Csóti László és Deák Mihály ajánlotta. Üjitanl érdemes— magyarázgatják a gyár műszaki vezetői a dolgozóknak, s Engi Géza is azt vallja, hogy a megértő szíves invitálással sok embert megnyernek a mozgalomnak. Egyre többen tesznek javaslatot, s nem is a világra szóló találmányok hiányoznak, hanem á kisebb és apróbb, úgymond kézenfekvő javaslatok, amelyek valóra váltásukkal könnyebbé teszik a mindennapi munkát, javítanak a termelékenységen, a minőségen, hozzájárulnak az anyagtakarékossághoz. Az újítási előadó elmondta, hogy hosszabb távon várnak nagyobb hasznot, most annak is örülnek, ha egyre többen ízlelgetik a változtatás lehetőségeit. Az eredményes újításoknál mondható el igazán, hogy karonfogva jár az egyéni és csoport érdek. Újítani valóban érdemes: önmagunk és a közösség javára egyaránt Gazdagh István Csendes lemezek Budapesten és vidéken több helyen jó eredménnyel vizsgáztak már az ügynevezett csendes lemezek. Az Autóipari Kutatóintézet Akusztikai Laboratóriumának dr. Kólya Tibor vezetésével kidolgozott új eljárása az eddigiektől eltérő elvek alapján zárja el a zajokat a környezettől. Előbb a Pécsi Sörgyár klímaberendezéseit burkolták csendes lemezekkel, majd a budapesti Vén Diófa vendéglő ventillátorai lettek zajtalanabbak felhasználásukkal. Az Ikarus székesfehérvári gyárában autóbuszokba építik a csendes lemezeket, Nyíregyházán és Miskolcon pedig a malmok egyes zajos szerkezeteit burkolják az új magyar találmánnyal. A szakemberek jól tudják, hogy nem könnyű a zajcsökkentés. Számos szempontot kell figyelembe venni. Az Autóipari Kutatóintézetben is olyan megoldásokat igyekeztek kidolgozni, amelyek jól illeszkednek a jelenlegi korszerű gyártástechnológiákhoz, a járműgyártás kialakult rendszeréhez. előállításuk olcsó, egyszerű. A csendes lemezek olyan rezgéstanilag egymástól elválasztott kétsíkú lemezszerkezetek. ahol a gerjesztett lemezfelület, vagyis a hanghatással közvetlen kapcsolatban álló felület csupán előre megtervezett és meghatározott számú és méretű hangh idakon át kapcsolódik a másik oldalon levő, úgynevezett kisugárzó lemezfelülethez. Ezek a hanghidak tulajdonképpen megfelelő pontokon elhelyezett akusztikai ellenállások, amelyek átvezetik a hangot az egyik lemezről a másikra. Az új találmány tehát nem szendvicsszerkezet, ahol a két lemezt rendszerint vastag hangszigetelő betétanyag választja el egymástól- A zajcsökkentés a csendes lemez esetében abból ered, hogy egyrészt a hanghidakon áthaladva a hang energiájának egy része felemésztődik, hullámformája megváltozik, másrészt a sugárzó lemezoldalon a hatásos kisugárzó felület is kisebb lesz. A csendes lemezben ls van 0,2—0,4 mm vékony műanyag fólia, de ennek csak a réstartás, a biztos rezgéstenl elválasztás, és nem a hangszigetelés a feladata. A csendes lemezek gazdaságossága abban rejlik, hogy segítségükkel a hangszigetelést szerkezetváltoztatás és lemezanyagtöbblet nélkül érik el, vagyis az eredeti lemezvastagság kettéosztásával és nem megtöbbszörözésével. A már működő gépekbe, járművekbe, berendezésekbe utólag betervezhető vagy beépíthető. A csendes lemezek a járműveken kívül alkalmazhatók mindenütt, ahol fokozni kell a hanggátlást vagy csökkenteni a lemezszerkezetek zajkisugárzását Egyaránt hatásosak például a szerszámgépek, gyógyszeripari gépek, építőgépek fülkéinek szigetelésére és az épületgépészetben főleg légcsatornák, centrifugális ventillátorok, klímaberendezések dübörgésének elnyelésére. Jól használhatók ezenkívül a könnyűszerkezetes épületek vázaira helyezett lemezborítások rezgésmentesítésére is. Egyszóval mindenütt ahol súlynövekedés nélkül és aránylag olcsón kell a gépek zaját csökkenteni vagy úgynevezett tokozással lehPt a zajt elfojtani A csendes lemezek védjegyzett neve SILPLAT. és gyártójuk a Ferroglobus Gubacsi Hidfői Lemezdaraboló Üzeme. A. F. A tárgyak második élete A kiszolgált, elkopott tárgyak újrafelhasználása a termelésben napjainkban nagyon fontos feladat A nyersanyagokban szűkölködő és az energiaválságokban bővelkedő világban ennek a folyamatnak a jelentősége nem szorul magyarázatra. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hulladékanyagok újrahasznosítását már az elmúlt századokban is szorgalmazták. Nagy Péter cár azt a rendeletét, amely a mai hulladékfelhasználás ősének tekinthető, 1714-ben adta ki. Napjainkban megnőtt azoknak a nyersanyagoknak a száma, amelyeket a modern ipar felhasznál. Az iparban fával, üveggel és rengetegféle szintetikus anyaggal dolgoznak. Mindez természetesen a hulladékhasznosítás területén is új feladatokat jelent. A krasznojarszki hulladékfeldolgozó üzem a krasznojarszki műszaki egyetemmel együttműködve új technológiát tervezett egy papírból és gipszből álló anyag készítésére. A nyersanyag mintegy 80 százaléka nyomdai hulladókpapír. A gipszpapír lemezek felhasználhatók az építőiparban, sőt a. művészeti alkotásoknál is! A hulladékanyagok felhasználásának nagy jövője van. Közgazdászok szerint a hulladék hasznosításával, a feldolgozás ésszerű megszervezésével sokszor akár egy új gyár építését is meg lehet takarítani. Jellemző adat, hogy egy tonna nyomdai papírhulladék felhasználásával a papírgyártásnál 4,5 köbméter fát lehet megtakarítani, nem beszélve a víz és az elektromos energia megtakarításáról. Versenyezhet-e a hulladéknyersanyag a természetes nyersanyagforrásokkal ? Igen. Abból a polietilénből, amelyet Taskentben vagy Kisinvovban nyertek vissza hulladékból, kitűnő minőségű vízcsövek kerültek á mezőgazdaságnak, és göngyölegek, csomagolóanyagok az Iparnak, kereskedelemnek. A legfontosabb szempont a természetes nyersanyag-takarékosság. Moszkvában már megkezdték annak a hálózatnak a kialakítását. ahol begyűjtik a lakosságtól a polimer anyagokból készült hulladékot Jelenleg mintegy 300-féle hulladék van, amelynek ipari felhasználását még nem szervezték meg. Ez az ipar óriási nyersanyagtartaléka, amit a későbbiekben hasznosítanak majd. (BUDAPRESS—APN). H januári Tíszatáj Az október végén Budapesten rendezett Tiszatájesten olvasta föl Illyés Gyula azt a verset mely a folyóirat januári száma szépirodalmi anyagának élén található. A Forget not the field ... mellett a Hol lesznek ... című új Illyés-vers is megjelent Fodor András, Takáts Gyula, Tornai József, Tóth László és Varga Imre szereoel még új verseivel a folyóiratban. (Tornai József lassan kötetnyivé terebélyesedő ciklusából, a Veres Péter-énekekből közöl néhányat Tóth László és Varga Imre művei pedig a fiatal szlovákiai magyar lírából adnak ízelítőt.) A prózát Gulyás János Nem fontos? című elbeszélése képviseli. Kiss Ferenc irodalomtörténész szorgalmas filoszmunkájának (és filoszszerencséjének) köszönhetjük, hogy irodalmunk egy nemrég előkerült magyarul ismeretlen Nagy László-verssel gazdagodott Tudjuk, hogy a költő Jönnek a harangok értem című kötetébe minden kész versét bevette. Kiss Ferenc felfedezése azért is nagy jelentőségű, mert az Ébredés Bozsenciben című költeménnyel „teljesen szuverén, jellegében nagyon is eredeti és értékes alkotással" egészült ki az életmű. A Bulgáriában írt vers néhány motívuma az Éljenek a fák! cimű ismert Nagy László-verssel mutat rokonságot. (A Tiszatáj az Ébredés Bozsenciben kézirat-hasonmását is közli.) A kiváló bolgár költő, Pavel Matev Nagy Lászlót sirató versét Kiss Benedek fordításában olvashatjuk. Csoóri Sándor esszéje a képzőművész Nagy Lászlóról 6ZÓ1. A Nagy László-i grafikát, festészetet bemutató albumról írja Csoóri: „... inkább a természet ajándéka, mint a besorolható műfaioké. Játék, tűnődés, elragadtatás rajzban, boldog és boldogtalan irkafirka a sors lapszélére, az emberben örökké munkálkodó esztétikai igény dokumentuma." Tóth Béla Tisza című szociográfiájának folytatása a most Tiszajárás címmel újrainduló sorozat. Az első rész lírai hangú lellemzése a ..följebb való" Tiszának, bemutatása Tiszabecsnek és környékének. — Az Örökség rovatban érdekes dokumentumot publikál Vígh Károly. A kőzleménv címe: BaicsyZsilinszky Endre lengyelbarátsága. Grezsa Ferene Németh László vásárhelyi korszaka című könyvével két tanulmány is foglalkozik. Az olvasót Domokos Mátyás szerint a könyvben „nemcsak az ragadja el. amiről szól; hőse és tárgya: maga Németh László, nemzedékek szellemi eszmélkedésének, gondolkodásának, tájékozódásának serkentője és meghatározója, aki jelenségvoltában éppen ezért sok tekintetben máig befejezetlenlezáratlan pöre is a magyar szellemi életnek. (S nemkülönben irodalomtörténetírásunknak.) De... fényesen igazolódik a szerző vállalkozása." A vállalkozás pedig: az írói pálya öt esztendejének monografikus feldolgozása. S ez az öt esztendő, „Németh László vásárhelyi éveinek termése olyan irodalmi korszak, amelynek nemcsak az ő életművében, de az egész jelenkori magyar irodalom történetében is rendkívüli a jelentősége." Vekerdi László abban látja Grezsa Ferenc könyvének fontosságát, hogy a szerző azt az 1945 utáni úi Németh Lászlót mutatja meg. „akinek toleranciája, bölcsessége, belátása nélkül a nehéz évei után újjászülető magyar irodalom és magyar szellemi élet elképzelhetetlen". A Kelet-európai Nézőben Ablonczy László a híres bukaresti Bulanda Színházról, illetve annak budapesti vendégjátékáról ír. Bárdos Edith a Bukarestben megjelent Tezaure Transiivane (Erdély kincsei) című .kétes értékű könyv hibáit és torzításait igazítja helyre. Tizenöt könyvről olvasható bírálat a Kritika rovatban. Tamás Attila Fodor András válogatott kötetét méltatja. Tüskés Tibor pedig Csűrös Miklós Fodor András-kismonográfiáját ismerteti. Prózakötetekről (Bálint Tibor, Grendel Lajos és Dobai Péter műveiről) ír Márkus Béla, Berkes Erzsébet és Elek István. Tóth Erzsébet és Petrőczi Éva első kötetét Alföldu Jenő, Fenyvesi Félix Lajo6 szintén első verseskötetét Balogh Ernő bírálja. Három szlovákiai magyar verseskötetről ia költők: Balla Kálmán, Tóth László. Varga Imre) Reisinger János készített kritikát Arató Endre, Balogh Edgár és Fenyő István munkáját Kiss Gy. Csaba, Olasz Sándor és Zentai Mária Éva elemzi. Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein című könwét N«csády József értékeli. A szegedi színház két ősbemutatójáról (Donizetti: Anna Bolena, Gelman: Éjszakai utazás) Nikolényi István bírálata olvasható. Néphagyomány, néptánc címmel jelent meg Varga Lajos Márton beszélgetése Martin György néprajzkutatóval. A Tiszatáj januári számát Nagy László rajzai és Frítz Mihály munkái illusztrálják. A működési engedély JÁ^ teltételeiről Munkaviszonya mellett vízvezeték-szereid szakmában kisiparosként szeretne dolgozni M. J. szegedi olvasónk. Olvasónk arra szeretne választ kapni: milyen feltételeknek kell megfelelnie, hogy erre a tevékenységre engedélyt kapjon, s hol intézik ezt az ügyet? Az érvényes rendelkezések szerint kisipari tevékenységet csak iparigazolvány vagy kisipari működési engedély alapján szabad folytatni. Az iparigazolvány bármely kisipari tevékenység elvégzésére jogosít. a kisipari működési engedély azonban csak javító-karhan tartó vagy egyéb szolgáltatótevékenység elvégzésére ad lehetőséget. Iparigazolványt vagy kisipari működési engedélyt minden olyan nagykörű személy kaphat, akinek megvan a kisipar folytatásához előírt szakképzettsége, vagy szakmai gyakorlata, a kisipar űzéséből nincs kizárva, tagja a Kisiparosok Országos Szervezetének (a KIOSZ-nak), s állandó lakóhelye van. Munkaviszonyban levó személy csak működési engedély alapján végezhet 'kisipari munkát, feltéve, hogy ehhez a munkáltatója előzetesen hozzájárulását adta. A kisipari működési engedély kiadását, ha Szegeden akar dolgozni, a tanács Ipari feladatokat ellátó szakigazgatási szervétől kell kérnie. Kérelmében a személvi adatain, a foglalkozásán és a lakcímén túl közölni kell a munkáltatójának nevét és címét, azt az ipari tevékenységet, amelyre az iparjogom sítványt kéri. azt a telepihelyet (pontos cím), ahol a működési engedély alapján dolgozni kíván, s végül szakképzettségét, eddigi szakmai tevékenységét (például: hol. mennyi időt dolgozott a szakmájában). A kérelemhez mellékelni kell egy háromhónaposnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, a szakképesítést, a szakmai gyakorlatot igazoló okmányt (munkakönyvet), illetve ezek hiteles másolatát, s az illetékes á'.iami közegészségügyi és járványügyi felügyelőség igazolását arról, hogy az ipari tevékenység feya- v korlásához közegészségügyi szempontból szükséges személyi és tárgyi feltételeknek megfelel. Kérelmét, ha lehetősége van rá, leghelyesebb, ha személyesen nyújtja be. Dr. V. M.