Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

Kedd, 1980. január 8. Műszaki fejlesztés vagy bírság ? Egy gyár a környezetvédelemért Manapság a szerves alapanyagok gyártása szennyezi legjobban a környezetet Hazánkban ez a probléma leginkább a Balatonhoz közel eső Nitrokémia' Ipartelepeken Jelentkezett, olyanynyira, hogy a gyár vezetősége környezetvédelmi megfontolásból leállította 14—15 anyag gyártását, pedig az mind tőkés piacra menő termék volt A Balaton — mely mindössze másfél kilométerre van Fűzfőtől, a gyár telephelyétol — a 60-as évek végére hazánk legfontosabb és legnépszerűbb üdülőkörzetévé fejlődött és így a Nitrokémiának is tennie kellett valamit, hogy szennyezett vizei, füstjet és hulladékai ne ártsanak a környéknek. Mivel az egységes környezetvédelmi tevékenységben említésre méltó hagyományaink nincsenek, a Nitrokémia is támogatás nélkül, vállalaton belül kezdte megoldani környezetvédelmi problémáit. A központi kukatólaboratórlum vezetője Kolonics Zoltán vegyészmérnök a kővetkezőket mondta az iparteleppel szemben támasztott környezetvédelmi követelményekről és az általuk megvalósított komplex védelmi rendszerről: — Feladatunk a víz- <9 levegőtisztítást, a hulladékmegsemmisítési módszerek és eszközök kidolgozása. Azok, akik ma kezdenek környezetvédelemmel foglalkozni, sokkal könnyebb helyzetben vannak, mint mi voltunk 1960-ban, amikor elkezdtük a témát. Arra törekszünk, hogy a saját magunk által kifejlesztett műszerek minél több adatot szolgáltassanak szennyvizei nltről, füstgázainkról. A szennyvízmintavevő berendezésünk például automatikusan és folyamatosan veszi a mintákat, kezelőszemélyzetet sem Igényel. Ez a készülék mindenhol felállítható, ahol a víz elemzésére van szükség, a gyáron belül vagy kívül, szennyvizeink vonulása mentén bárhol. A levegőminőséget ellenőrző műszereink a kibocsátott anyagok mennyiségét mérik. A víz- és levegőminőség-ellenőrző műszereink olyan jól sikerültek, hogy a KGM Gépexport Vállalat is fantáziát let bennük. Gyártósukkal megbízta az Egyesült izzót, azokból szép számmal vásárol majd a Szovjetunió ls. — A szennyvíztisztítás nem olcsó mulatság, nem is szólva a hatalmas mennyiségről, amely a termelés fejlődésével tovább növekszik. Ezért nagy jelentőségű mind vállalati, mind népgazdasági szinten az az újítás, amelyet ti Nitrokémia szennyvizeinek kezelésénél vezettek be. — Ipari szenyvizei nklcel eleinte zavartuk az öntözést és a halgazdaságok munkáját Ezért hatalmas tározókat építettünk. Amikor a tározók megteltek szennyvízzel, a mezőgazdaság leállt a vízkivétellel, mert a ml veszélyes vizeink töltötték meg a Séd és Nádor csatornát Á szennyvízelvezetést követte a háromnapos öblítés, és mindez háromhetenként ismétlődött. Igen ám, de egy száraz évszakban a mezőgazdaság nem engedhette meg, hogy 100—110 napig ne öntözzön. Az együttműködés egyre nehezebben ment, de szerencsére sikerűit olyan megoldást találni, a kétgerincű hálózat kiépítését, amely a tárolási időt három hétről három hónapra növelte. A mezőgazdasági üzemeknek így már csak évente kétszer-háromszor kell hozzánk alkalmazkodni. — Mi a kétgerincű hálózat lényege? — A vegyipari technológiák során általában kétféle szennyvíz keletkezik. A hűtő- és mosóvizekben a szervetlen sókon kívül más szennyezés nem fordul elő, ezek könnyen tisztíthatók. Sokkal kisebb mennyiségű a biológiai tisztítást igénylő toxikus szennyvíz. Kinálkokozott a lehetőség: válasszuk szét a kétfajta vizet és így sokkal kisebb tömeggel kell dolgoznunk a szennyvíztisztító telepünkön. Az egyik külföldi cég kemény PVCcsöveiből gyorsan kiépítettük a kétgerincű hálózatot. Az egyik gerincben áramolnak a „nem káros", a másikban a veszélyes szennyvizek. A szétválasztás eredményeként a biológiai szennyvíztisztítási igény az ötödére csökkent. A népgazdaság teherbíró képességéi figyelembe véve elsődleges feladat a toxikus szennyezések teljes kizárása. Ezt pedig a gyár biológiai szennyvíztisztító rendszere garantálja. — Ameddig a káros anyagoknak csak a 98 százalékát akarjuk kiszűrni a levegőből, a költségek egyenletesen növekednek. Ha a maradék két százalékot is eltávolítjuk, már ötszörös költségekkel, kell számolni, ezt pedig még nem engedhetjük meg magunknak. De ma már a környéken szőlőt, gyümölcsöt termelnek. Nem volt azonban könnyű az út idáig — vallja Kolonics Zoltán. — A környezetvédelem csapatmunka. E komplex tevékenység csak akkor vezet eredményre, ha minden lépés, újonnan kidolgozott eljárás rendszerszemlélettel kapcsolódik egymáshoz. Ez az igény leginkább a hulladék kezelésénél jelentkezik. De hogy is állunk ezzel a kérdéssel? — Milliárdokat fordítunk szennyvíztisztítók építésére és milliókat a fenntartásukra, üzemeltetésükre. A drága berendezések pedig nem csinálnak egyebet, mint óriási költségek árán koncentrálják a szennyezéseket, amelyeket visszajuttatunk a természetbe. A tlsztífási folyamatok végéről általában hiányzik az a záróciklus, amely a drágán kitermelt hulladékot távol tartaná a természettől. Vállalatunk a 70-es évek elején felismerte az ipari hulladék teljes megsemmisítésének környezetvédelmi jelentőségét és találtunk is egy olcsó megoldást. A téglagyárak által használt Hoffmann-körkemencék 6 millió forintos ráfordítással a göngyölegek, a műanyagok, a különféle gyártási maradékok, a selejtterméktömegek és az oldószerek elégetésére is alkalmassá tehetők. A Nitrokémia Ipartelepek Szentgál mésztelepen alakított át egy ilyen típusú kemencét A gyár területén működő másik két kemencével együtt három helyen évente 5000—6000 tonna hulladékot semmisítünk meg. A chlorocid gyártása mellett évente 1300 tonna orto-etilnitrobenzol is keletkezik. A NIKE hulladékégető telepén ezt az anyagot használjuk energiaforrásként és így évente 700 tonna olajat takarítunk meg az eprééként semmire sem használható és igen toxikus melléktermék elégetésével. A téglagyárak korszerűsítésével a Hoffmann-kemeneékben lassan kialudtak a tüzek. A Nitrokémiában jól bevált módszert a gyár szakemberei próbálták mind Szélesebb körben népszerűsíteni, de mindhiába. Javasolták, hogy mérjék fel az országban található összes Hoffmann-kemencét és mentsék meg azokat a környezetvédelmi célokra, de senki nem kapott az alkalmon. A kemencéket selejtezték ' és lebontották A Nitrokémia a hatvanas évek közepén még nagy árat fizetett környezetkárosító tevékenységéért. Volt olyan évük. hogy a nyereséget is elvitte a bírság. Nyolc éve, hogy a technológia és a környezetvédelmi kutatás egyesült. Űj eljárást csak akkor vezetnek be, ha annak környezetvédelmi problémái megoldottak. V. A. Á minőségvédelem hadállásai A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet nevével többnyire csak akkor találkozik az olvasó, amikor a lapok hírül adják, hogy megtiltotta valamilyen rossz minőségű fogyasztási cikk Árusítását Ezek a közlemények nem mindig megnyugtatóak, mert általában az derül kf belőlük, nogy a hibás áruból — például az egészségre ártalmas anyagból készült játékból — tgy bizonyos mennyiség már eljutott a vásárlókhoz. Vagyis: akik megvették, bizony pórul jártak. A KERMI intézkedései közül ezek a letiltások azonban csak a végső lépések, melyekre éppen azért meglehetősen ritkán kerül sor, mivel az intézet mindenekelőtt megelőzni igyekszix, a rossz minőségű termékek forgalmazását. Sőt. mint a fogyasztói érdekvédelemre hivatott szervezet, gyakran eligazítást is nyüit n vásárlóknak a különféle termékek minőségéről. Ilyen tájékoztatás például az úgynevezett KERMI Tanúsító Védjegy, vagy az áruteszt. Áruvizsgálat Az árutesztekkel — az azonos rendeltetésű cikkek összehasonlító vizsgálatainak eredményelvei — rendszeresen a fogyasztók lapjában, a Nagyítóban, annak nyomán lapunkban is találkozhatunk. Az árutesztek a KERMI laboratóriumaiban, műszeres vizsgálatok segítségével készülnek, és ahogy bővül a fogyasztási cikkek választéka, úgy növekszik az áruvizsgálatok iránt az érdeklődés. Természetes ez, hiszen amikor 10—20 féle rádió vagy televízió van forgalomban, akkor a laikus vásárló egyszerű szemrevételezéssel aligha tudja eldönteni: számára melyik megvásárlása a legelőnyösebb. Az összehasonlító áruvizsgálat minden apró részletté kitened, s a legfontosabb jellemzők összesítése révén alakul kl a szakszerű ítélet, melyik cikk kiváló, jó, megfelelő, vagy ennél gyengébb minőségű. Tanúsító védjegy A közelmúltban vezette be a KERMI a tanúsító védjegyet; rövidített nevén a KTV-címkét. Ezen a címkén — amelyet a vásárló az áruval egvütt megkap — megbízható tájékoztatás olvasható arról, milyen minőségű a termék. 1979 első feleben összesen 69 terméket árusítottak KTV-eímkével, ezek többsége — szám szerint 55 — iparcikk voit. s csak néhány ruhanemű és élelmiszer akadt köztüK A KERM I-ben már készültek más termékek számára is hasonló címkék, pontosabban: folytak a v/sgálatok, amelyek alapján egyéb fogyasztási cikkeken is fel lehet majd tüntetni a minőségüket A KTV-cfmKe azért ébreszthet bizalmat a vásárlóban, mert az ez/el forgalmazott termékeket a KERMI folyamatosan. állandóan ellenőrzi. KAF-embléma Hasonlóképp, mint azokat az árukat, amelyek a Kiváló Áruk Fórumának emblémáját viselik. A KÁF-jelü cikkek száma már sokkal magasabb — megközelíti az ezret —, de a feketearany háromszöget csak add Lg használhatják a gyártók, amíg árujuk megfelel a magas minőségi követelményeknek. Ellenkező esetben — s ilyen esetek is a KERMI vizsgálatainak eredményeként kerülnek felszínre — az embléma viselésének jogát megvonják. Szakvélemény A megkülönböztető minőségjelzések, az árutesztek Jó ivóvíz falvaknak Á nagyobb községek vízmüveire kapcsolják rá az apró falvakat Vas megyében. E takarékos és ésszerű program megvalósítását az teszi lehetővé, hogy ezen a vidéken egymáshoz igen közel fekszenek a települések. Így 3—4, maximum 6—8 kilométeres vezetékkel eljuttatható az egészsége* ivóvíz a néhány száz lelkes mini községekbe. Nemrégiben a kis Zsédeny lakói kaptak ily módon ivóvizet a közeli Hegyfalu vízművéről. Nicket, a 324 család lakóhelyét a közeli hónapokban kőtik be a szintén csak néhány kilométerre levő Répcelak vízvezetékrendszerebe. (MTI) HÁZASSÁG Sasemán András es Juhász Anna, Gojciár László ós HamvayKovács Judit Anna, Balogh Ist. ván és Balázs Ilona, Farkas István és Mészáros Mária. Oláh Andor és Kovács Erika, Husztl Zoltán és Pintér Eva Odikó, Bocsa János és Kis Erika Zsuzsanna, Eigner Endre Mihály és Szél Anikó. Szekeres Tibor Endre és Szabó Mária Erzsébet. Rácz Antal ós Oltványi Erzsébet, Nagy Egon István és Polán Judit, Nagy Sándor és Szűcs Eva Mária. Szőke János László és Csonti £vg, Szegedi Ferenc Jenő és Náfrédl Matild Juliánná. Balogh Sándor és Kasza Anna Mária. Ocskó István és Fülöp Erika házasságot kötöttek. • SZÜLETÉS Bodor Ferencnek és Farkas Mártának Zsolt Tibor, Dörnök Imrének és Szabó Zsófiának Zoltán, Antal Istvánnak és Tóth Andreának Gábor, Kurucaai Jánosnak és Lele Klárának János, Szögi János Istvánnak éa Márki Ilona Máriának Csaba, Harangozó Lászlónak és Rozsa Piroska Rozáliának Gábor László, Szántó Lőrinc Attilának és Babarczi Honának Katalin, Komáromi Ferencnek és Fábián Margit Irénnek Krisztina, Elek Lászlónak és pataki Ildikó Eszternek Zsolt, Hebők Jenő Jánosnak és Ötott-Kovács Ilonának Róbert, Simon Gézának és Kovács Rozália Klárának Zsolt, Sánta Ká. polynak és Baranya Máriának Klára, Hell Lajos Györgynek és Martonosi Gyöngyinek Róbert, Chovanyecz Istvánnak és Zana Zsuzsannának Ibolya, Horpáczl Ferencnek és Kapás Ilona Ildi. kónak Dénes, Török Imrének és Landler Mártának Mária Anna, Jaksa Ferencnek és Kisszabó Anikónak Anikó, papp Endre Gábornak és Patik Évának Éva, Llppal Lászlónak és NemesNagy Ilonának László, Balog Józsefnek és Véró Gizellának Beá. ta, Paragi Nándornak és Gera Máriának Nándor Zsolt, Kasza Zoltán Lászlónak éa Nyerges Margitnak Beáta Margit, Sárközt Ferencnek és Márki Katalin Ilonának Tamás Ferenc, Dezső Sándornak és Árva Piroskának Kornélia. Gémea Gézának és Szentesi-Tóth Katalin Etelkának Szilvia Ágota, Földi Sándor Imrének és pécsi nonának Csilla Er. zsebek Szilágyi Imrének és GyéCsaládi események mánt Judit Jolánnak Imre Mik. lós, Gombos László Károlynak és Barna Ilonának Csaba, Llp. pal Lajosnak és Fogas Ildikó Er. zsébetnek Lajos Zsolt, Volford Andrasnak és Antal Zsuzsanná. nak Zita, Domokos Ferencnek és Rozgonyi Magdolnának Szilvia, Márton János Gyprgynek és Pár Zsuzsanna Teréziának Róbert Zoltán, Csáki József Jánosnak és Túri Erzsébet Amáliának Anita, Mtnyő Jánosnak és Abra. hám Zsuzsannának Katalin Éva, Juhász József Antalnak és Adám Mártának Katalin, zsikal Ferencnek és Kovács Erzsébetnek Zsanett, Bozóki Dezsőnek és Németh Arankának Dezső, Szabó Lászlónak és Németh Máriának Krisztián. Nagy Imre Endrének és Mór," Etelkának Gábor. Sefclc Fladislavnak és •Süli Évának Szandra , Üjvárt Ferencnek és Sztlas! Erzsébet Magdolnának Ferenc, Fehérvárt László Antal, nak és Sebők Györgyi Rozáliá. nak László, Fehérvári László Antalnak éa Sebők Györgyi Ro. zátlának Szilvia, Jakab Sándornak és Kocsis Erzsébetnek Sándor, Oásnár Csaba Zsoltnak és Egervári Mártának Emőke Ildikó, Papp Istvánnak és Fülöpp ottllia Irénnek Nikoletta Noémi. Gulyás Istvánnak és Faragó Editnek Alex János. Hornvák Tózsefnek és Csányi Zsuzsanna Rozáliának Richárd, Bereznal Gusztáv Jánosnak és Deák Judit Amáliának Andris, dr. Tábori Zoltánnak és Márki Edit Teréz, nek Nimród. Berta Józsefnek és Lele Reáliának Sándor, Nagy J,a1os Istvánnak és JJuszka Ágnesnek Ágnes. Pann Antalnak és Kondacs Jolánnak Antal. Símen Sándornak és Kormányos Annának Tünde Mónika. Bodor Gá. bor Józsefnek és ATÓ Hona Máriának El'za. Lévai Istvánnak és Fogas Máriának Gellért István, Fehér László Imrének és Nagy Évának Eva Bojana, Pozaár Ist. ván Józsefnek és sári Erzsébetnek RóDcrt Miklóa, Varga Tibornak és Veselicz Máriának TI. mea, Berényi Istvánnak es Szávai Veronikának Róbert, Igaz Sándornak és Herkó Máriának Tamás. Palaovtts Jánosnak és Gera Máriának Gábor Károly, Farkas Lászlónak és Nótárt Éva Máriának László Róbert, Szívért István Vilmosnak és Szúnyog Arankának Szilvia, Faragó Ist. vánnak és Gracza Zsuzsanna Má. riának Máté, Zsemberi Imre Tibornak és Zámbó Gyöngyi Máriának Arnold, Herke Istvánnak és Magyar Katalin Rónának Gá. bor Kálmán, Orcslk Sándornak éa Bodó Honának Lfvla Edit, ne. vü gyermeke született. HAL 41.0 'AS Sánta Erzsébet, Molnár látván, né Dua Rozália. Prágai István, né Gombár Márta, Vörös Kálmán. Megyeal János, Bondor Jó. zaef. Kovára Imréné, Vaida Ilo. na, Hatala Istvánná Qod1 Erzsé. bet. Túri Józseíné Csanalas Er. zsébet, Kotogány Vincéné Bodó Anna. Pokomlca Antal, Komé. csín Vince. Katranlcz László. Lukács Antalné Csergő Anna, Rá* Margit, Dudás Isfánné Codó Julianna. Okröa Nándor, Csillag József, Zombori József, Jójárt János. Lavner Ferenené Zsurkán Honn, Börrsök Imréné Szemesi Viktória, ördögh Géza, Petrik Istvánná Bata Franciska, László Kornél Gyula, Hegedűs imréné Csűrik Katalin. Pintye Pálné Ro. tyts Anna, dr. Sipka Sándor, Földházi István. Farkas István Ferenc, Makalicza Sóndornó Mustoha Rozália. Pozaár István, Tóth Lalos. Kiss Attila László, Rostás Pál. Krizsák Zoltán. Tódor Tibor Jenő, Nagy Imre. He. rédi András, Szabó stha Antalné Czedler Mnreella. Molnár István, né Mtskolezl Rozália, dr Révész Béla István. Tézlás Sánriorné Berg Sára Mária. Rézhecyl Latos, rieskó Rozália Ilona, Bogos Gergelyné Magonv Mária. Bán István. Veres Sándor. Ktaocslk Kálmán,ié Bán Erzsébet. Kiss Jánosné Hegyközi Etel. Cémes Sándor, Kooosz Anna. Besze Istvánná Csikós Rozália Ilona, Bacsó Lászlóné Kovács Anna, Juhász-Szeles Ferenr. Takáes s'ndfime Jakab Mária. Reicbel Vtlmosné Tóth Mária Julianna. Tüll Antai .Tánoa, Tóth Ferenené Adok Rozália. Németh Mihály. Bálint Antalné Lengyel Terézia meghaltak. azonban a forgalomban levő fogyasztást cikkeknek csak egy töredékét érintik. Az áruk nagy tömegének rendszeres vizsgálata színen a KERMI feladata. A vizsgálatsorozat már a forgalomba hozatalt megelőzően megkezdődik. Vannak olvan termékek — például élelmiszerek, elektromos készülékek —, amelyeket nem 1* szabad addig árusítani, amíg az Intézet szakemberei nem adtak rá engedélyt A termékek másik csoportjához a gyártó vagy a forgalmazó vállalatok önként kérik — vagy nem kérik — a KERMI szakvéleményét Mielőtt egy vállalat Importálna valamilyen fogyasztásra szánt cikket a mintadarabot szintén megvizsgáltatja az Intézetben. Mindezeken a vizsgálódásokon tűi következik am igazi tömegmunka: amikor a már az üzletekbe <erült árukat ellenőrzik az ország különböző raktáraiban. TÜZÉP-telepeln, vagy az áruházakban. Erre azért ia szükség van, mert sainos sűrűn megtörténik, hogy az első sorozattermékek — az elómlnták — kifogástalanok, ám a későbbiek között hibásak is akadnak. Vásárlói panasz Bizonyos esetekben a vásárló is kapcsolatba kerül a KERMI-vel. Ha valakinek minőségi reklamációja van, s a hibásnak talált árut visz. szaviszi a boltba, ám az üzlet vezetője nem méltányolja a kifogást, akkor a vásárlónak joga van meakö. vetelni. hogy a terméket a kereskedelmi vállalat vizsgáltassa meg a KERMI-vel. 1979 első felében a szervizek. a kereskedelmi vállalatok több mint 20 000 vásáilói kifogás ügyében kértek szakvéleményt. A KERMI a kifogásolt termékek 56 százalékában döntött a vevő javára: állapított meg reklamációra okot adó gyártási hibát, vagy nem kielégítő -áiékoztatást. Mert ez utóbbival ls foglalkozik az intézet: vizsgál, ia, hogy az árukhoz mellékelt kezelési-használati útmutatók megfelelnek-e aa előírásoknak, a feltüntetett adatok valóságosak-e. Amennyiben nem. úgy a hibák kijavításáig, illetve a hiányzó útmutatók elkészítéséig a KERMI megtilthatja az áru forgalmazását A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet félévenként jelentést készít ta. nasztalatairól. A jelentések eljutnak a gyártókhoz. a forgalmazókhoz, és tájékoz•atják az érintett ágazatok vezetőit is a jellemző nlbákról, általában a minőség alakulásáról, ilyenformáit kiindulópontjai lehetnek a gyártás során elkövetett hibák kijavításának. Gál Zsuzsa Az ember és a számítógép Leningrádi kibernetikusok mesterséges' „fület" készítettek, amely a hangokat elektromos jelekké állítja át. Ezeket megfelelő kulccsal a számítógépbe programozzák. Ennek megfelelően meglehetősen sok szót és bonyolult kifejezést képes felismerni. Ezek után a kutatók újabb lépésre határozták el magukat, készítenek egy olyan gépet, amely képes szabadon társalogni az emberrel. (AFN) I 4