Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

I Kedd, 1980. Január 8. Sok néMő KoronamérEeg Éppen két esztendeje: 1978. Január 6-án hozták haza a magyar koronát, a koronázási ékszereket, amelyeket a Nemzeti Múzeum dísztermében állítottak ki. Mennyien tekintették meg legnagyobb és leghíresebb történelmi ereklyénket, kik érdeklődnek Iránta? Ezt kérdeztük dr. Fülep Ferenctől, a múzeum főIgazgatójától. — A korona és a koronázási ékszerek nagy érdeklődést váltottak kl az emberekből — közölte, te- Augusztus 20-án például, mindkét évben naponta 10 ezer ember tekintette meg a kiállított tárgyakat Vidékről főleg a hét végeken érkeztek és érkeznek, nem ritkán bérelt autóbuszokkal, s a külföld-' ről hazánkba' látogatóknak ls program lett a korona megtekintése. Leggyakrabban az iskolák tanulói jönnek. A két év mérlege: eddig 1 millió 417 ezer ember gyönyörködhetett benne. „Trópusi" uborka Megkezdődött a téli uborkaszezon a szegvári Puskin Tsz fűtött üvegházaiban. A közös gazdaság kertészei az idén tizenötezer négyzetméternyi területen termelik a trópusi uborkát, amelyet érdekes, hosszúkás formájuk miatt kígyóuborkának is neveznek. Az általában negyven-ötven dekás termések között akadnak különlegesen nagy példányok is. A hagyományostól eltérően nem a talaj felszínén szétterülve termesztik a trópusi uborkát, hanem az üvegház tetejére erősített zsinegekre futtatják feL m kiperityü Milyen a nök magánya? Maróti Lajos írta, Léner Péter rendezte... Nem, ezúttal nem a Szegedi Nemzeti Színház előadásáról van szó. Itteni bemutatók (az Egy válás története és a Közéletrajz) után most a televízióban dolgozott együtt ez író és a rendező. A vénasszonyok nyara című tévéjáték a heti műsor egyik legszórakoztatóbb programja volt. Félve használjuk a szót, szórakoztató, mert — elég szerencsétlen módon — ro«z felhangokat, pejoratív értelmet kapott, különösen tévéműsorok jelzőjeként A Maróti-tévéjátékon szórakozhat, tunk, mert a témája mindennapjainkból való. Együtt élő magányosok, három nő nagymama, már nyugdíjas mama és vénlánykorú unoka — élethelyzetei peregtek előttünk. S amint a szépen berendezett panelházi lakásban, szolid jólétben, kiég vensúlvozottrak tűnő egvütt.tesben élő nők önfegyelmét kikezdte a melegfront, a fojtogató kánikula, kiderült: a nyugalmas felszín alatt fortyog a mély. Az egymás iránti megértő türelem és gondoskodás csak látszat, kényszerű hazugtíág; valójában könnyen szakadó lepel ez a valódi érzéseken, az el• viselhetetlen türelmetlenségen, a vlsszaszorfthatatlan, kíméletlen gyűlöleten. Persze nem a szokásos családi szeretetlenség tragédiéjá-" ról van szó. Hanem a nők magányának természetéről, amely az író szerint — és alighanem igaza van — nem ugyanolyan, mint a férfiaké. Hogy milyen? Amint a groteszk, a kifeiezetten komikus, a torokszorítóan tragikomikus és a vérfagyasztó hisztériákkal terhes jelenetek peregtek — nemcsak az író véleményét ismerhettük meg e tárgyról. A színészekét is, és a magunkét, mert a frappáns, erőteljes hatású szituációk és a kitűnő, életteli alakítások föltétlenül gondolkodásra, állásfoglalásra késztettek. Azt például bizonyosnak mutatta a tévéjáték, hogy a nők, éljenek együtt akárhogyan, másnemű párjuk nélkül: magányosak. (Következésképpen: a férfiak nem föltétlenül.) A Maróti—Léner darab mindezekért is szórakoztató volt Légióként talán mégis azért, mert Bulla Elma, Temessy Hédi, Gyöngyössy Katalin, Csákányi László és Sztankay István élményszerű játékkal ajándékozott meg. Bulla persze nem meglepetés, he csak a .tévés" öregasszonyaira gondolunk elámulunk: mennyire sokfélék és egytől-egyig milyen hitelesek! Most is, ahogy hármuk közül a legíegyelmezettebbet, a legönzetlenebbet, pedig a leginkább kilátástalan sorsút, az igazán tragikus alakot „fölöltöztette", ahogy ellátta »az öreges fürgeség jellegzetes gesztusaival, megfáradtság testtartásával, a lélek mély se"beit és az öregek fertelmes irigységeit eláruló és eltitkoló pillantásokkal — lenyűgözött. Temessy Hédinek is sok mondanivalója volt a mama figurájáról. Meggyötört, tágra nyüt 6zemével, rebbenő, bizonytalan mozdulatú, finom ujjaival, meghervadt szépségének tudatával a sokunknak ismerős aszszony típusát állította elénk. Akiről soha senki se tudja biztosan, önmaga sem: hol rontotta el? Mert persze — s ez a tévéjáték igazságai közül talán az egyetlen közhelyes — mindig a nők rontják el; hol? hogyan? Kitudja... Talán emiatt, e cseppnyi kajánság miatt, mely mindvégig színezte azért a Játékot — ezért is jól szórakoztunk a nők magányán. A másokén .... , 8. E. Az asszony ingatag rgjn rádiófigyelő Divat a szecesszió. Plakáton, ruhákban, miliőben. Haj. dani párizsi szalon-hangulatok kísértenek, társaságbeli urakkal, hölgyekkel, hercegnők és bárók csevegnek, romantikus-zsurmandos szerelmek szövődnek, fülledt hálószoba-világ, kis színésznők, ..midinettek", sötét harisnyás kán-kán táncosnők, kilovaglások az erdőbe — könnyen körvonalazható sajátosan eredeti univerzum. Távol, elérhetetlen messzeségben sok mindentől. A „durva és közönséges" valóságtól leginkább. Fő attrakció a társaság. S a „társasági történet", középpontban — természetesen — a nővel. Ilyet írt Prosper Mérimée is jó néhányat, s közülük Az etruszk váza címűt tartotta alkalmasnak a rádió a múlt héten pénteken este a Kossuth-adón arra, hogy a hallgatóság elé tárja a gáláns francia múlt század tanulságos szeletkéjét. Az elbeszélést rádióra alkalmazó Mary György annyit tett, amif efféle művel lehet: jól és tradicionálisan dramatizálta, narrátorral és dialógusokkal, továbbá közbeszúrt, atmoszférikus zenei betétekkel. Dobni Vilmos rendezőnek sem lehetett túl nehéz dolga: rutinos, jó színészek — többek között Tordy Géza. T ontanék Nándor. Andai Györgyi, Láng József — kölcsönözték hangjukat s pergett, olykor csordogált a sztori. Ahogyan az jól nevelt (francia) térsasági nagykönyvekben irva vagyon. S persze forgott, pörgött is a cselekmény — az imádott hölgy körül. Adatott még mindehhez egy féltékeny gavallér, aki szerelmese etruszk vázáját kissé pszichopata módon a nő hűtlenség! bizonyítékának érzi, majd párbajba keveredik és meghal. Az asszony, akiről köztudott, mennyire ingatag, persze tagad, majd bánatában utánahal. A nagy hűhó persze némileg érthető. A narrátor szerint „a fiatalemberek két dolgot becsülnek legtöbbre ezen a világon: elsősorban a szép lovat, másodsorban a csinos szeretőt." Mivel a fiatalemberek valamelyes ismeretében manapság az előbbit nyugodtan elhanyagolhatjuk, kettőzött hangsúllyal érthető az utóbb!, ha még ilyen finoman is. Igaz, említett fiatalemberek az elbeszélésben egymás között ls oly átszellemülten beszélnek az ingatag nőkről, hogy választékos finomságuk több mint irigylésre méltó. (Ah, illedelmes 19. század!) A nő persze mindent tagad ... Am mivel nem derül ki, jogos volt-e a vád, s tényleg történt-e valamilyen hálószobai akció az etruszk váza körül, legalább utólag megsúghatjuk a szalonok rtcsúrjainak: hát bizony... nem csodálkozhatnánk, ha a hölgy jót mosolygott volna a dolgon, szép kezel között. (Mai nyelvhasználatra fordítva: jót röhögött volna a markában.) Hiszen tudjuk, sőt a dal is valamikor ekkortájt keletkezhetett: az aszszony Ingatag. D. L. Gazdálkodj okosan Idei közművelődési tervek Fő a fejünk — mondják a művelődés házaiban; az esztendő első napjai itt is a tervezéssel telnek, s az idén különös gonddal kell összeállítani az évre szóló programokat A szempontok annyifélék, alig győzni mindet figyelemmel, de kettőt közülük mindenképpen meghatározónak kell tekinteni. Egyfelől a közönség igényeszükséglete kér fokozott figyelmet másfelől az ennek kielégítésére fordítható pénz határoz: mi kerüljön a művelődési házak éves terveibe. Még pontosítják, különféle fórumokon jóváhagyják vagy módosítják ezeket, de az új közművelődési évad fő vonásai, jellegzetességei és néhány nagyobb eseménye már kivehető. A művelődési Intézmények is részt vállalnak az év nagy jelentőségű politikai eseményeinek és ünnepségeinek előkészítésében, a politikai, világnézeti nevelőmunkában. A Bartók Béla Művelődési Központban „Kongresszusi lórum" megtartását tervezik, amelyen a pártkongresszus munkájától kaphatnak részletes tájékoztatókat a ház látogatói. Másfajta fórumaikon Szeged épiíéséről-fejlesztésérál lesz szó, az új tervidőszakban elvégzendő dolgainkról. Hagyományosan a Bartók gondozza a városi évfordulós ünnepségeket és szervezi kulturális életünk ünnepi eseményeit (a költészet napja, ünnepi könyvhét stb.). Az ismeretterjesztés alkalmait a házoan működő kiscsoportok igényei szerint tervezik (a Kertbarátoknak, a kis csillagászoknak), szélesebb közönségre számítanak * az új pszichológiai tanácsadó sorozat előadásain. Tanfolyamokat szeretnének indítani azoknak, akik közhasznú ismereteket (szabás-varrás, síkkötés, kozmetika, öltözködés, lakberendezés) kívánnak elsajátítani. A háznak, az utóbbi szolgáltatásai, újdonságnak számítanak. Helyesen gondolkodnak, akik az irodalom és a színházművészet értékeinek közvetítését nem sorolják a művelődési központ feladatai közé. Ezek a közvetítő fórumok ugyanis léteznek (színház, televízió stb.), itt legföljebb „hiánypótlásokról" lehet szó. Ilyen meggondolásból folytatják az idén is az Irodalmi folyóiratok bemutatását, a Tiszatá), a Nagyvilág és a Művészet című folyóirat kap fórumot. Néhány irodalmi estet, pódiumműsort is terveztek, főként a Szegeden mindeddig hiányzó humoros műfajoknak, kabaré-összeállításoknak igyekeznek pódiumot biztosítani. A kiállítási terv az idén is nagyon gazdag, hivatásos és amatőr alkqfok egyaránt vannak a meghívottak között (a tervezett tárlatokról már beszámoltunk ezeken a hasábokon, akárcsak a Tábor utcai képzőművészeti műhely újdonságairól.) Hagyományos zenei rendezvényeiket is folytatják, de kiegészítik — a tavalyi „Humor a zenében" című nagy sikerű est mintájára — úgynevezett tematikus zenei estekkel (például Természet a zenében, Szerelem a zenében). Ezután vasárnaponként tartják a gyferekíoglalkozásokat, az időpontokat összehangolják az Ifjúsági Házzal és a Juhász Gyula Művelődési Központtal. Szórakoztató és zenei rendezvényeiket szeretnék az idén az újszegediszabadtéri színpadon, illetve a Sportcsarnokban megtartani, a nyári időszakra pedig új, hangulatos, eddig kihasználatlan „szabadtereket" (a központ udvara, a múzeumkert) keresnek. Az Ifjúsági Ház tervezett programja rendkívül gazdag. A nyitott teret maximálisan szeretnék kihasználni, szaktanácsadást is igényelhetnek itt az amatőr fotósok, lakberendezők, konyhaművészek, bőrdíszművesek, szabók-varrók. A kiscsoportok „honfoglalása" az új évad egyik legfontosabb programja; a fotósokat, színjátszókat, amatőrfilmeseket is Jó lenne fölzárkóztatni a már jól működő klubokhoz (díszítőművészek, tiniklub, fiatal szülők klubja). A baletten kívül önvédelmi tanfolyam . is indul, valamint a gyermekruhák készítésének fortélyalt is megtanulhatják az érdeklődök (a divatos öltözködés híveinek a különféle varrástanfolyamokon kívül a DÉLTEX segítségével ruhabemutatókat is rendeznek). A ház sikeres programjai voltak tavaly az Irodalmi kávéház estjei, havonta két alkalommal várják az idén is a vendégeket neves művészek. Néhány újdonságrol: minthogy a ház a városi ifjúsági klubokat is összefogja, a programba, iktatták ezek találkozóját; a régiségek gyűjtőit örvendeztetik meg egy vásárral; a gyerekeknek új tánccsoportot szerveznek, amelyben a középkori muzsikával és táncokkal ismerkedhetnek. A fiatalok zenés-táncos rendezvényein több műfaj kap pódiumot: a Fonográf, a Locomotiv GT, Koncz Zsuzsa, Szűcs Judit, a Skorpió vendégeskedik a beat-koncerte- /• ken, havonta kétszer táncházban szórakozhatnak a néptánc hívei és diszkó is le6Z vasárnap esténként, műsorral és kulturált körülmények között — az Irodalmi kávéház helyyiségeiben. Két komoly zenei koncert, balettestek és dzsessznapok teszik teljessé a szórakoztatás tervét. Folytatódnak a nagy sikerű gyermekprogramok (Donald-sorozat), az Északi városrészben pedig a könyvtárakkal és iskolákkal együttműködve megpróbálják biztosítani a kulturális alapellátást A készülő tervekből csak Ízelítőt adtunk. Talán enynyiből is nyilvánvaló: a művelődésre» tartalmas szórakozásra bőven kínálnak alkalmat a művelődési házak; csak aztán használni kellene majd mindazt amit nagyobb munkával, okosabb gazdálkodással, jobb szervezéssel, egymás közötti nagyobb együttműködéssel sikerül „fölszolgálniuk" nekünk, Stilyak Erzsébet Mecseki muzsika Zenés esték a Mecsekalján címmel zenetörténeti dokumentumkötet jelent meg Pécsett, szerzője: dr. Nádor Tamás, a pécsi rádió zenei szerkesztője. Mint újságíró harminc éven át „emberközelből" kísérte figyelemmel a kiemelkedően gazdag zenekultúrájú város eseményeit: hangversenyeket, operabemutatókat, kórustalálkozókat, zenei táborokat, neves előadóművészek vendégszereplését. A különböző napilapokban és folyóiratokban megjelent, illetve a rádióban elhangzott Írásainak válogatósát adta közre a (pécsi üzemek és vállalatok (ámogátásával a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A mecénások anyagi hozzájáruláfkezdeményezés Gyárak és üdülők összefogása suk arányában részesültek a kötet példányaiból, amelyeket szétosztottak a zenekedvelő, koncert- és operalátogató dolgozóik között. A korabeli fotókkal illusztrált 174 oldalas mű hiteles képet ad Pécs ének-zenei életének fejlődéséről a felszabadulás utáni évektől napjainkig. A kötetben megelevenednek a nagy zenei események: a pécsi dalárda centenáriuma, a nemzetközi zenei tábor, az országos kamarakórus-fesztivél, a Kodály Zoltán Gyermekkórus-találkozó megszületése. A szerző érdekes portrét rajzolt a Mecsekalján élt és élő művészekről, s külön fejezetet szentelt Kodály Zoltánnak, aki gyakori vendege volt Pécsnek. Ipari és mezőgazdasági üzemekkel szövetkeztek a szakszervezeti üdülők: a soproni a helybeli ruhagyárral és a szőnyeggyárral, az alföldiek a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezettel, az Orosházi Üveggyárral, a Debreceni Ruhagyárral. E szövetkezésnek az üdülők művelődési és sportlehetőségeinek a bővítése a célja. Követésre méltó kezdeményezés — hangsúlyozták az Országos Közművelődési Tanács legutóbbi elnökségi ülésén, a SZOT-üdülők kulturális tevékenységének elemzésekor. Javasolták: a többi üdülő is vegye igénybe a gazdasági, kulturális • szervezetek, főleg a művelődési intézmények segítségét. A szakszervezeti üdülőkben évről évre több dolgozó pihen családjával, gyermekeivel, tavaly például csaknem 340 ezer felnőtt és gyermek üdült, mintegy 70 ezerrel több, mint 1978-ban. Az egyes üdülőknek a siófoki, a debreceni művelődési központtal, a fővárosi, a gyöngyösi, a mátrafüredi művelődési házakkal régebben kialakított együttműködése gyömölcsöző — mondották az ülésen. Követendő a Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak példája is. A jövendő művészek, pedagógusok rendszeresen hangversenyeznek az ország SZOTüdülőiben; egy év alatt több mint 400 koncertet tartottak a7 üdülők és a maguk örömére. Néhány szakszervezeti amatőr együttes tavaly már vendégszerepelt az üdülőkben, rendszeresíteni kellens ezt a gyakorlatot is. Többet tehetne a MOKÉP is, az üdülőhelyeken, főleg a Balaton partján levő mozik műsorai ugyanis hagynak kívánnivalót. örvendetes, hogy az ismeretterjesztés — a művelődés egyik népszerű formája —• meghonosodott az üdülőkben. A TIT előadók csakúgy, mint a szanatóriumok, gyógyüdülők orvosai, a megyei egészségnevelési csoportok tagjai, áz idegenvezetők, szívesen tartanak előadásokat. Gond a szülőkkel együtt üdülő gyermekek foglalkoztatása, ezért mindenekelőtt a nagycsaládos üdülőkben indokolt lenne szakképzett pedagógusok alkalmazása — hangsúlyozták az ülésen. Tanfolyam Az UNIDO (az ENSZ iparfejlesztési szervezete), a Tesco nemzetközi műszaki-tudományos együttműködési iroda, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Műszeripari Egyesülés szervezésében 5. alkalommal szerveznek tanfolyamot, amelynek témája az orvosi műszerek karbantartása és javítása. A hétfőn kezdődött tízhetes program során a Buda' pesti Műszaki Egyetem, a Medicor Művek, a Magyar Optikai Művek, a Gamma Művek ás a Laboratóriumi Műszeripari Müvek munkatársai oktatják a 15 fejlődő országból érkező hallgatókat. /