Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

Vasárnap, 19S0. január 27. LjV'7 V* isasszony • ; r »• t. , • *.V Operabemutató Szegeden Hinné-e valaki, 19.04. február 4-én este csúfosan megbukott a Milánói Scalában. Kínos jelenetek fűszerezték az elöadast: amint egy léghuzat föllebbentette a címszereplő, Rosina Storchio klmonóját gúnyos kacajra fakadt a közönség, „Pillangó terhes! óh, a kis Toseanini" — évődtek Intlmpistásan. Sőt, arra a kitűnő rendezői ötletre, hogy a japán hajnalt érzékeltetőn madárfütty csendült a nézőtér különböző pontjain, pillanatok alatt fülsiketítő kotkodácsolás, állati hangorgia támadt, s a Scala „őrült madárkallckává" változott A „teljesen jeges csendben" kimúló előadás végén váratlanul megjelent a függöny előtt Pietro Mascag*i, sírni kezdett és szitkpkat szórt a neveletlen publikumára. Puccini a honoráriumot visszaadta, a partitúrát viszszakérte — és átdolgozta. Azóta slágere a világ valamennyi számottevő operájának. Ennyit ízelítőül, röpke korfestőnek, minő viharok szegélyezték egykoron még a remekművek útját is — s tűnődésnek, vajh ha az eredeti verziót játsszák most el Szegeden, amint tervezték ... Pikáns ötlet nota bene, azt is Puccini irta. Mindenesetre kockázatos vállalkozást sejtető, hiszen ezzel a népszerű, ismert változattal is akadnak nehézségei a szegedi társulatnak. Nem móst. hirtelen, meglepetésszerűen, hiszen a péntek esti bemutató értékei elvitathatatlanok. Operajátszásunk jelen állapotából fakad, ha olyan krónikus gondokkal küzd, melyek kérdésessé teszik egy rendkívül érzékeny, finom szálakkal átszőtt partitúra nagyigényű megvalósítását Mert a Pillangókisaszszonyé ilyen. Az első felvonást lezáró szerelmi kettős varázsos melodikája, csordultiig ,tele érzelemmel, úgy fesljk elő.zenekért szövet-» bői, ,mint tavasszal a virág, ha .sziromkelyheit bontja. C'so.-cso-szán rebbenésszerű, tünékeny alakja, kislányos bája a szerelembe vetett hitének fanatizmusán parázslik föl, tehát összetett figura, miként az Ptnkertoné, hisz önző, gátlástalan, mégis lelkifurdalásai támadnak. Puccini líráját a Távol-Kelet egzotikus hangulatai törik át, a szédület borzongása fodrozza: a Cseresznye virágkettős meg a Zümmögőkórus andalító romantikája mögül Bonzo átkai dörömbölik a végzet elkerülhetetlenségének tragikumát, a jenki Pinkerii>n felhőtlen lángolására a konzfil mértéktartása, Gpro türelmetlen realizmusa kongat, vészjeleket Egyszerre hangulat ét drámaiság ez a műj egyik a másik nélkül olcsó érzelmesség!)'* szegényt/ti vagy bombasztikus harsogásba fagyasztja a hatást Az esztétikák réjwlatésen elénrjzik, hogy a zene mily szorosán' és elevenen Simul a drámai cselekményhez, mily gazdagsággal fejezi ki'a szereplók hangulatát William Ashbrook a gyengédség és kifinomultság addig ném tápasztalt magaslatát ühnepli a partitúrában, hajlékonyságát szép egyensúlyát á gohdosan kitervelt apró hatások összességét Mások egyenesen' Debussy-vei és a zenei impresszionizmussal rokonítják, J'ajth Tibor pt/Jig leheletszerűen finom témaszövését „muzsikává vált brüsszeli csipkéhez" hasonlítja. Kénytelen vagyok szaktekintélyekre ' hivatkozni, nehogy úgy tűnjék, rögeszméim kötnek gúzsba. A Pillangókisasszony ugyanis némileg mán mü, miként hallottak az este, díszes kehely helyett ba-biloni vaskapunak — igaz, ez is, >az is ötvösmunka, lehet szép ajándék. A" műtslka narkotikumát maráöéktalanul csak a színpad szippantja át Olyan, mint' egy szentjánosbogár. A Zenés Színházban fóhérieti előnyöket élvező m, v. Csikós Attila* praktikus ízléssel rendezi be, tagolja rolettákkal, díszíti virágokkal, fiao-csoHomádt Orakár felvétele Karikó Teréz és Saabady József szán „csupekártya", verandás otthonát mintha nem is kényszerű albérletre szorítaná a szükség. A tárgyakon meg Vágvölgyl Ilona jelmezein sejtelmes fény fürdeti a tavasz színeit zsongító a látvány. Legföljebb a kimonók tarka divatcsarnokában zavaró kissé a konzul öltönyének naprakészen modern fazonja (ámbátor a divatok visszatérnek), a villámharagú nagybácsi pedig úgy ront be átkos dörgedelmeivel a násznép közé, mint egy silta főpap: Bonzó ajatollah. Ángyai Máriának alighanem eddigi legjobb rendezését látjuk Mert úgyszólván észrevehetetlen. • Semmi csinálmány, művésziség, hókuszpókusz, erőltetett truváj. A gesztusok, mozgások természetesek átgondoltak logikusak, céltalanul ődöngő fiigurát seholsem csípni, fülön, a nyugvópontok lazák, a forrpontok karakterisztikusak, sőt arra Is van bátorsága, hogy a harakirit ne erőltesse a szokásos spanyolfal mögé: Butterfly tettének hatása és következménye így megrázó igazán. A történetet Angyal Mária nem hosszabbítja még semerre, noha tehetné. Mindössze azt közli vele, hogy van az életben valami, a szerelem. amivel nem szabad játszani, mert belehalhat az ember, s cseppet sem véletlen, ha az hozza az áldozatot, aki komolyan vette. A zenei vezetés Petró János kezében. Ama aggodalmak hogy szombathelyi vendégünk koncertdirigens, jórészt alaptalanok csupán a szükségoperai hely- és akusztikus viszonyok megtapasztalásában, a hangzás arányainak érzékelésében nincs egészen „itthon" — hogyan is lehetne. Mert Pucciniben és az operában tagadhatatlanul otthonos. Van szive és fantáziája hozzá, kitűnően építkezik, nem kenyere a híg érzelgősség, az ábrándos romantikában is sodró áramlatok, drámai tartalmak után fürkész. Csakhogy a Zenés Színház teljesen nyitott orchestere eleve nagyobb dinamikai előnyökhöz juttatja a zenekart, mint amennyivel az egyébként ls rendelkeznék a színpaddal szemben, így aztán elképzelései időnként forszirozottan jönnek át, valóságos „hangverseny" kerekedik zenekar és énekesek között Az üvegházi flóra nehezen viseli a mélytengerek atmoszféráját K amikor Petró engedményeket tesz a fúvósoknak, ütőknek, a hangzás' eufóriája szétszaggatja a „zenei filigránmunkát". A hangulat és drámaiság megmegbillenő egyensúlyát mégsem írhatjuk kizárólag a karmester számlájára. Kényszerítőbbek a körülmények, a vezető szólisták szerepértelmezése, alapállása. Karikó Teréz a pillangókisasszony, Cso-cso-szán. Szólama nem pusztán címszerep, úgy általában; abszolút főszerep, órákig a színpadon, ahogy az énekesek mondják, hatalmas parti, gyilkos tortúVa, Tizenöt éves lány, ki a darabban három tavaszt öregszik, mégis egész emberöltőt él át, s akiről Puccini bevallotta: Mimi, Musefte, Manón, Tosca sem hasonlítható ahhoz az érzéshez. amellyel szívén dédelgette. Különös iróniája a sorsnak, hogy Karikó jó évtizeddel később kapja ezt a művészi talentumának oly régen kijáró, a szegedi teátrumban őt megillető ajándékot, mint ahogyan hozzájuthatott volna. Most tudniillik makacsabból kénytelen sajátos egyéniségéhez szabni. Hangjának érzéki fénye, izgalmas spicce, a mezzofortéktól ugyan változatlanul varázsos, az emlékezetes „nagy pillanatokra", melyeket Vaszy Viktor néhai előadásairól ma is révetegen suttognak a zenebarátok, egyedül ő képes igazán (nem ironikus, hogy pont Vaszy tartotta távol Butterfly tói?) —, az illúzió mégsem magulátlan, a hamvas pianók hiányoznak hozzá. Alkati adottsága tehát, ha a rendkívül képlékeny zenei aelyemkendöt a nagy drámai hősnők tragikus palástjaként ölti magára, s heroinává növeszti Cso-csoszánt. holott az áldozat csupán. Elárulja viszont: nem éppen olcsó áldozat. Partnerét, Szobád 1/ Józsefet, őszintén szólva a Loftehgrin „ óta nem hallottam Ilyén flottul, kifogástalan állapotban, frissen énekelni, mint most Pinkertonként, majdhogynem tökéletes. Tenorja persze nem ar. a sűrű, délszaki matéria, behízelgően lágy, olaszos bel canto, ami a parfümillatbarn megigézné az embert, ám -ez a kissé nyitott, szlávosan hidegvérű, egyenesre -kalapált hangképzés, szólamvezetése (amely természetesen nem.új keletű felismerés) nincs is messze a maga sajátos spinto-izeivel attól a képzeletszülte, tengervándor nyughatatlanságtól, ami kétségtelenül a figura sajátja. A meghitt pillanatokban olykor sprőd, üres, a szerelmi kettősnek és a harmadik felvonásbeli áriájának (mely egyik „nyeresége" a milánói bukásnak, Puccini átdolgozásának) végén ügyetlenül kísérli még azt a magasságot, melyre a jelekből ítélhetŐeh nem futja már — mégis úgy* épzem, értékes, hiteles, tartalmas és meggyőző. Ntncs különösebb gondja Vághelyi Gábornak Sharpless-szel. Zeneileg is érett, cseppet sem hivalkodó, Józan és közvetlen. Messze elkerüli az amerikai és hivatalos fennsőbbség máskülönben kínálkozó, gőgös pózait, pontosan azt a tulajdonságát villantja elő, amitől és amiért különb Plnkertonnál: emberszabásúan rokonszenves. Lengyel Ildikó Susukija készséges és visszafogott, mezzója azonban a középfekvésben időnként karcos, mint a smirglipapir. Juhász József inkább az ügynökök rámenősségét, semmint szolgálatkészségét szálazza ki Goro szólamából. Bonzóként Szakoly Péter, Yamadori mandarincsuhájában Takács Sándor, Kate, a feleség, futó szerepében Bajtay Horváth Ágota tette teljessé Puccini operájának szegedi bemutatóját Nikolényi István Riesz Frigyes születésének 100. évfordulóján tisztelettel emlékezünk a nagy tudósra, egyetemünk tanárára, a szegedi matematikai iskola egyik világhírű megalapítójára, mesterünkre. Tudományos | felfedezései mély hatást ! gyakoroltak az egész matematika modern fejlődésire, de főleg a matematikai analízisben alkotott sokat és maradandót, a funkcionálanalízisnek, rrünt új matematikai tudományágnak pedig 6 volt az egyik megteremtője. Írásai — könyvei, dolgozatai — klasszikus művekké váltak mind a bennük foglalt gondojatok, eszmék mélysége és ereje, mind pedig előadásmódjuk felülmúlhatatlan eleganciája révén. Riesz Frigyes Győrben született 1880-ban, orvosi családból, amelyből két fiú is — ő es Marcel öccse — világhírű matematikussá vált Egyetemi tanulmányait a zürichi műszaki egyetemen kezdte, de néhány félév elvégzése után kialakult az a meggyőződése, hogy igazi hivatása a matematikai kutatás. Ezért tanulmányalt 1899-tól a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol főleg König Gyula és Kürschák József előadásai voltak rá nagy hatással. Egy evet Göttlngában töltött, ahol többek között Hilbert ós Minkowski hatottak rá. Majd 1902-ben Budapesten bölcsészdoktori és matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. A fiatal tanár 1904-ben Lőcsén, majd 1908-tól Budapesten vállalt középiskolai tanári állást Közben rendszeresen jelennek meg új kutatási eredményeket 'tartalmazó dolgozatai, a matematikának több, egymástól elég távol áHó fejezeteiből A göttingai tanulmányai által is táplált németországi tudományos kapcsolatai mellett mind nagyobb figyelemmel kisérte a századforduló francia matematikusainak — Baire, Bor el, Lebesgue, Fa. ton — kibontakozó új gondolatait. Ehhez kapcsolódik egyik első, valóban világszerte figyelmet, keltő eredménye, amelyet vele csaknem egyidejűleg, ekvivalens tormában Ernát Fischer német matematikus is felfedezett ép amely azóta Riesz— Fischer-tétcl néven a matematika és a matematikái fizika épületének egyik alapkövévé vált. Ennek, s további, ehhez járuló felfedezéseinek egyre erősödő külföldi visszhangja lehetővé teszi, hogy 1912-ben a kolozsvári egyetemen nyilvános rendkívüli, majd 1914-ben rendes professzori kinevezést nyerjen. 1916-ban az MTA levelező tagjává választja. Kolozsvári működése 1918-tól lehetelenné válik, ekkor átmenetileg Budapesten, majd 1920-tól Szegeden folytatja munkáját. A Szegeden újonnan felállított egyetem helyiség-, könyvtár- és folyóirathiánnyal küzd; kiváló tanártársával, Haar Alfréddal együtt mégis sikerül néhány év alatt Szegeden nemzetközi elismerésnek örvendő matematikai centrumot kialakítania. Nagy része volt ebben az. 1922-ben általuk megindított Acta Scientiarum Mathematicarum című folyóiratnak, amely rövidesen a nagymultú külföldi folyóiratokkal egyenrangú szinvonalat ért el. A Magyar Tudományos Akadémia Rieszt 1938-ban rendes tagjává választja, a szegedi tudományegyetem pedig 192ö—36-ban. majd 1945-ben a rektori tisztség betöltésével bízza meg. Szegedről csak 1046-ban távozik, hogy a budapesti tudományegyetem egyik matematikai tanszékét foglalja el. Rövid időközökben követik egymást a hazai és nemzetközi tudományos megbecsülésnek tanújelei: 1945-ben neki ítélik oda a Magyar Tudományos Akadémia nagydíját, 1949-ben Kossuth-díjjal tüntetik ki, majd 1953-ban a Kossuthnagydfjat nyeri el az 1952hen megjelent, életműve Jelentős részét is összefoglaló, e sorol: írójával együtt, francia nyelven készített' funkcionálanalízis — monográfiájáért, amely azóta számos új kiadást ért meg, különböző nyelveken. A párizsi Tudományos Akadémia 1948ban tagjává választja, majd a Bajor Tudományos Akadémia és a lundl Svéd Királyi Fiziográfiai Társaság külső tagja lesz. 1946-ban' a szegedi, majd 1950-ben a budapesti tudományegyetem avatja díszdoktorává, ezt követi 1954-ben a párizsi Sorbonne díszdoktori címe. A Bolyai János Matematika! Társulat 1947-ben. Szegeden történt megalakulásakor díszelnökévé választja. Hetvenedik születésnapját az egész világ matematikusai tiszteletteljes szeretettel ünnepelték meg. Egyhangú véleményüket foglalják magukba a Szovjetunió Tudo. manyós Akadémiája üdvözlölevelének következő szavai: „kétségtelen, hogy Ott egyike a matematikai gondolkodás legnagyobb élő mestereinek." Jelen megemlékezésünkben lehetetlen részletesen áttekinteni Riesz, Frigyesnék egész életmüvét, de méltatlanok lennénk emlékéhez, ha netn idéznénk fel munkásságának néhány eredményét. Hiszen egy igazi tudósnak nem a viselt, még oly magas tisztségek, vagy a kapott, még oly megtisztelő kitüntetések adják meg az egyéni élet határaihoz nem kötqtt rangot, hanem azok az alkotások, amikkel a tudományt előre vitte: Riesz Frigyes esetében a mélyreható meggondolások során kimunkált új matematikai felismerések, zseniális meglátások, gyümölcsöző fogalomalkotások, eljárások, tételek, ötletes, lényegretörő, finom müvü bizonyítások egész sora és az ezek alapján kialakult átfogó, útmutató nagy elméletek. Fiatal korában a francia Fréchetvel egyidőben keresi az analízis. két alapvető fogalmának, a torlódási pont és a folytonosság fogalmának olyan kiterjesztéséi, amely végtelen sok változós függvényekre vagy függvények függvényeire ls alkalmazható. De Riesz Frigyes legfőképpen mmt a funkcionálanalízis, közelebbről a lineáris függvényterek, lineáris funkcionálok és operátorok elméletének kezdeményezőjeként és nagyon jelentós részben felépitöjeként lett világhíressé. 1913-ban a párizsi Borel-sorozatban franciául megjelent, végtelen sok ismeretlent! lineáris egyenletrendszerekről szóló könyve, a funkconálanalízis első monográfiája. Ebben már a lineáris operátorok elméletére vonatkozó eddigi eredményei is bennfoglaltattak. Amikor később, 1930-felé a kvantumfizika matematikája szükségessé tette az operátorelmélet nagyméretű továbbfejlesztését (elsősorban az úgynevezett nem korlátos önadjungált operátorok analízisét) a kutatók, így elsősorban Neumann János, de maga Riesz ls, nagyban felhasználhatták ennek az úttörő jelentőségű könyvnek módszereit, algebrai-geometriai- analizisbeli elemekből mesterien egybeötvözött szemléleti módját Ha Kiesznek funkcionálanalízis tárgyú számos munkája közül egyet kellene kiragadni, mint a legszebbet és legfontosabbat, talán az 1916-ban megjelent, az úgynevezett kompakt operátorokkal kapcsolatos lineáris függvényegyenletekről szóló dolgozatát jelölhetnénk meg. Riesz Frigyes a vele egykorú Fejér Lipóttal, a budapesti egyetem tanárával, a magyar matematikai analízis másik klasszikus mesterével együttesen találta meg a konformis leképezések alaptételének azóta általánosan elfogadott legegyszerűbb bizonyítását és közös eredményük az az aránylag egyszerű, de igen hasznosnak bizonyult tétel is, amely pozitív trigonometrikus polinomok általános alakjára vonatkozik. Fivérével, Marcellal együtt írt dolgozata, a holomorf függvényeknek a tartomány határán való viselkedéséről szintén klasszikus alkotás. Hardy bizonyos tételeit elemezve fedezte fel Riesz, hogy e tételek valódi oka az, hogy minden holomorf függvény abszolút értéke szubharmonikus függvény. A szubharmonikus függvények rendszeres vizsgálatát Riesz indította el és bizonyította be e függvényeknek a pozitív tömegeloszlás által származtatott potenciálokkal való kapcsolatát Ezzel új utat nyitott « potenciál-elméletben «• Bárhová nyúlt is Riesz, bármely, általa biztos érzekkel fontosnak ítélt problémát kezdett U vizsgáim, mindig a dolgok velejéig hatolt s új utakat nyitott a további széles körű kutatómunka számára. Így érthető az, hogy 1956. február 2í-án bekövetkezett halála óta sem szűnt meg, sőt változatlanul érvényesül nagyszerű munkásságának irányító hatása a matematika számos területén, nálunk és külföldön egyaránt. Erről bizonyára meggyőző tanúságot fog adni az az augusztusban Budapesten. a Nemzetközi Matematikai Unió és az MTA égisze alatt, a Bolyai János Matematikai Társulat által rendezendő nemzetközi konferencia, amelyen áttekintésre kerülnek a mai matematikai kutatásoknak azok a széles területei, amelyele alapvetően támaszkodnak Riesz Frigyes és Fejér Lipót munkásságára. Dr. fizőkefaJvi-Nagy Béla akadémikus, egyetemi tanár * (Részletek a Riesz Frigyes 100. születésnapján, január 22-én, a szegedi panteonban megrendezett koszorúzás) ünnepségen elhangzott emlékbeszédből.) Világnézetünk alapjai Kiegészítő tanári szak a tudományeuyetemen Világnézetünk alapjai kiegészítő tanári szakot létesített az oktatási miniszter az Eötvös Loránd, a József Attila és a Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészettudományi karain. Az üj szakon a képzés szeptembertől indul meg levelező és ezenkívül az ELTE-n esti tagozaton ls. A hallgatók három évig tartó tanulmányok során sajátíthatják el a dialektikus és történelmi materializmus, a politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus magas szintű ismereteit, s ezt követően komplex marxizmus—leninizmus államvizsgát tesznek. Az új kiegészítő szakra a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban tanító, már tudományegyetemet végzett pedagógusok jelentkezhetnek; a pályázatot a munkáltatóboa kell benyújtaniuk. t