Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

Csütörtök, 19R0. iamiár 24: Művelődési ház Párizsban A franciáknak Ismét szerencséjük van. A múlt század monumentális ékszere, Eiffel mérnök alkotása végérvényesen összekapcsolódott a turista szemében Párizszsal. Az Eiffel-torony — a hazaiak számára „karcsú" vagy „öreg hölgy" — vastraverzei között a Trokadéro felöl fújó szél ma ls a tervező és teremtő elme előtti tisztelet ámulatát viszi tovább. Ebben az alkotásban benne van minden, amit a tizenkilencedik század tudott. A jelen Párizsának • azonban új jelképe született Az épületnek átadása óta több látogatója van, mint a Louvre-nak, és a magyar turisták is felkeresik;, ha a Notre Dame vagy a Hotel de Ville, a Városháza felé járnak. Az ódon hangulatú Belváros utcáin sétálva a meghökkent tekintet választ vár; —> ugyan miféle csoda meredez ott a házak között? Hogy kerül a manzárdablakos épületek és a gótikus templomok ltözé ez az üvegből és csövekből konstruált befejezetlennek tűnő építmény? Közelebbről kiderül, az építők már elmehettek, mert mindenféle civil sétál- kl, s be a .fotócellával vezérelt ajtókon. Az utcasarkon és a metrómegállóban táblán nyíl mutatja az utat a Pompidou Centrumba. A furcsa külső kulcsa A látogató ls, a népművelő is kétkedik, vajon szűkség volt erre a furcsa térformáménnyel való alaposabb Islásra; s a válasz az intézmeretség után meggyőző Igen lesz. A Georges Pompidouról elnevezett nemzeti művészeti és kulturális központ igényli és széppé teszi a csövekből, mozgólépcsőkből, fémből és üvegből kialakítottt architektúrát. Ez az épület teljesen megváloztatja a megszokott kategóriákat (művelődés, színházbajárás, szellemi kikapcsolódás stb.). A rendkívül gondosan tervezett épület hihetetlenül sok célnak felel meg. Az előterében, a plazzán, éttermek, klubok, kávéház, gyermekihegőrző, üzletek, információs bódék, virágpiac, kiállítások, tánctér, sőt happening és véradó központ is található. Teljesen demokratikus „tevékenységlehetőségeket" ad, korra és műveltségre tekintet nélkül. Belépve az épületbe dönthet a látogató: a Fórum kínálatai csábítják, vagy mozgólépcsőkön, az épület külső falán halad fölfelé a modern művészet múzeuma, az információk nyilvános tára (a mi hagyományos . szóhasználatunk szerint könyvtár), a film múzeuma, az akusztikai és zenei kísérleti műhelyek és más művelődési formák színterei felé. 1977. február másodlkán ndták át a nagyközönségnek az intézményt. Néhány szóval az előzmények. Az 1970ben meghirdetett tervpályázat 681 nevezője közül olasz és angol tervezők nyerték el a megvalósítás dicsőségét. Tervük mintegy százezer négyzetméter beépítését célozta meg. Természetesen ez nemcsak a művelődési Intézményre vonatkozik, hanem a beépített kétszintes föld-, alatti parkolóra és a közlekedési területerke is. Az építkezés során 300 ezer köbméter földet mozgattak meg, 50 ezer köbméter betont és 15 ezer tonna acélt építettek be. Az épületben 170X48 méter nagyságú és 15 méter magas (mint két futballpálya) osztatlan szinteket sikerült kialakítani. S ha már az ada toknál járunk: 11 ezer négyzetméter normál és hétezer négyzetméter fényvédő üveget szereltek fel, s a légkondicionáló berendezés 1 millió 800 ezer köbméter levegőt mozgat meg. A kíváncsi magyar Pláne, ha népművelő, szívesen kipróbálja, mit lehet csinálni az épületben. Megnézi a bejárat fölött a komputer kivezérlőjét, éppen 3100-an tartózkodnak az épületben, ésőa 9146-iklesz, ha fellép a mozgólépcsőre. Felmegy az ötödik emeletre, sorban áll Máriássy Félix háború utáni filmjére jegyet venni, melyet a magyar film fesztiválja utáni héten is vetítenek a nagy sikerre való tekintettel. Salvador Dali híveihez csatlakozik, hogy a művész retrospektív kiállításán 68 festménye és 200 grafikája előtt tisztelegjen, és matracokon fekve nézze meg. Az andalúziai kutya című, Buhuellel közösen készített filmjét. Lemegy a harmadik és a negyedik emeletre, hogy a huszadik század művészetében mélyüljön el. A hiperrealizmus, a vldeo és elektronikus képzőművészet, a mobil Bzobrok és a fénymobilok, a szeriográíia, a a dokumenta csúcsai között kapkodja a fejét. Az Izmusok utáni világ díszes kompániája. Zöld könyvtárnak nevezi magában az információk nyilvános gyűjteményét az első és a második szinten, a berendezés szemet nyugtatóan zöld színéről. A világos és tágas elrendezés a könyvek szédítő számát ígéri, s csodálkozunk, hogy csak annyi könyv van, amennyi diapozitív. Mind a ketőből 350 ezer. No persze, ez nem minden, az 52 ezer mikrofilm, a 11 ezer lemez, ezer film és videokazetta a példa arra, hogy a Gutenberg galaxis és az elektronikus rögzítés nagyon jól megfér egymás mellett Leülünk a fülhallgatón és tévén francia nyelvet tanuló arab vendégmunkások mellé, fél frankért lemásoljuk az útlevelünket, végignyúzzuk az oktatógépeket, és magyar specialitásokat keresünk a könyvespolcokon. Kezünkbe kerül a Nagyságos Fejedelem Transzilvániáról írt könyve, vagy Berend T. Iván gazdasági fejtegetései, francia nyelven. Pokolgép Osak ezután kerül sor a ... nem is tudják hányadik szintre. Nagy gondban vagyunk, a ruhatár és az UNESCO multlmédea programmal színesített építészeti kiállítását, a könyvtár olvasótermét és audiovizuális blokkját, az ország összes művelődési intézményének, a francia művelődésnek információs központját, Ifjúsági és művelődési házak, munkásotthonok és sportközpontok, amatőr . csoportok és kreatív körök közös tájékoztató bázisát, vagy azt a Da11-1 szellemben felépített várat fogjuk föl földszintnek, mely fölött egy kb. 15 méter hosszú kanál hasít a térbe akkora merítőrésszel, hogy elfér felette egy autó, melyet hatalmas esernyők védenek a műesőtől. A látogatót lenyűgözi a kínálat, amely az ott dolgozó ezer embernek nagy munkájába kerül. Naponta déltől este 10-lg állni a látogatók rohamát Nem könnyű és nem is túl jól fizetett munka. A vendéglátóink elmondták, nem is olyan régen sztrájkkal hívták föl a kulturális miniszter fi gyei gyelmét munkakörülményeik megjavítására. Utolsóként távozunk az épületből. Másnap a rádió azzal ébreszt", hogy hajnali négy órakor ismeretlen tettesek pokolgépes merényletet követtek el a Pompidou Centrum ellen. Az épületben nem esett jelentős .kár, de a robantás nem engedi elfelejteni — a huszadik században élünk. Eszik Zoltán Családbíróságok Lengyelország ma talán az egyetlen európai állam, ahol a válások száma nem emelkedik. 1977—78-ban a korábbinál 15 százalékkal kevesebb házasságot bontottak fel. Az eredmény az ésszerű családpolitikai intézkedéseknek — és a családbíróságoknak köszönhető. Néhány évi kísérleti működés után 1977-ben nyert polgárjogot az új típusú intézmény. A csalédbíróság élén a körültekintéssel kiválasztott, családjogi kérdésekben jártas és képzett, nagy gyakorlattal rendelkező bíró áll. Segítőtársai azok az ülnökök, akiket a nyolcezer hivatásos és társadalmi felügyelő közül, valamint az ország 46 családi tanácsadó állomásán működő szakemberek — tanárok, orvosok, rendőr tisztviselők — köréből választanak ki. A családbíróság munkaköre igen sokrétű. Tagjai az ítélethozatal mellett szerepet vállalnak a problémák megelőzésében is. A válások. tartásdíjak megítélése, házastársi vagyonközösség felbontása, az apaság megállapítása, a kiskorúak védelme, gyámsági felügyelete, a kiskorú bűnözők további sorsának alakítása, a kényszer-alkoholelvonókúrák megítélése ls hatáskörébe tartozik. Oszlopkerékpár A villanyszerelőnek mindössze három percre van szüksége, hogy egy fából, vasból vagy betonból készült oszlopra felerősítse furcsa kerékpárját. A pedál megforgatása után az oszlopkerékpár percenként öt méteres sebességgel emelkedik a magasba. Az újdonság sokkal kényelmesebb, mint a mászóvasak, a szétnyitható létrák vagy az autódarura szerelt kosarak. Az elmés szerkezet litván feltalálók munkájának eredménye. Emberek, sorsok Á hatóságtól már nem félnek annyira az emberek, mint a felszabadulás előtt, vagy az azt követő években. 'A különböző fogadó-, panasznapokon — ha megilletődve Is egy kicsit — következetesen védik valódi, vagy vélt jogaikat, érdekeiket. A magukkal hozott papírok. határozatok azonban nemegyszer csak kapaszkodók. szalmaszálak a fuldoklónak, a panaszkodás is csak az évek óta felhalmozott feszültségek levezetésére szolgál. A papírok, határozatok ilyenkor súlyos tragédiák, nehéz sorsok igencsak szürke következményei. Kopott ruházatú, munkától meggyötört kezű, ósz hajú férfi. Tanácsot kér. öreg, beteg, mozgásképtelen anyja helyett jött. Az anyja házában a lakók rongálják az épületet, ki kellene költöző tetni őket. Megadom a szükséges kioktatást. Tudomásul veszi. Tetszik tudni, azért kell nekem mindent megtenni az anyám dolgaiban, mert hogy amikor a Dunántúlon jártunk a feleségemmel s lekéstlik a hazafelé tartó vonatot, az országúton gyalog indultunk a következő állomáshoz. Egy teherautó elütötte az asszonyt, a helyszínen meghalt, öt gyerek maradt utána. Hát így vár már csak rám az anyám, pddig a feleségem ls törődött vele. Megkérdeztem, mi van az öt gyerekkel?" A válasz: már korábban állami gondozásba vették mind az ötöt, tetszik tudni, az asszony nem volt beosztó. Nem. nem ivott, csak egyszerűen nem tudott bánni a pénzzel. És maga? Bennem is volt hiba. így kerültek el a gyerekek. Felsorolja őket név szerint, melyikük hol van elhelyezve, beszél a házasságáról, az asszonyról, a közös életükről, meg a szerencsétlenségről. A végén elsírja magát, ja, tessék mondani, akkor hova is kell mennem a házügyben? Még egyszer elmagyarázom. Megköszöni, szemeit megtörölgeti, elmegy. Nagyon egyedül van. A másik férfi ahogy belép, rögtön elárulja idegességét. Rá van írva. Kellő rutinnal a lefojtott Idegességet ls fel lehet fedezni előadásmódból. hanghordozásból, gesztikulálásból. Itt nem erről van szó. Feleségét terhesen vette el, akkor úgy tudta, övé a születendő gyerek. Felnevelte a többivel együtt, majd egy késhegyre menő családi veszekedés alkalmával a gyerek előtt — aki ekkor húszéves volt — az asszony végső, megsemmisítő érvként a szemébe vágta, nem ő a gyerek apja. Ettől kezdve megszakadt a kapcsolat, a gyerekkel együtt kölcsönösen jelentgetik fel egymást súlyos bűncselekmények miatt, amiket a társadalmi tulajdon sérelmére követnének el. Megszámlálhatatlan papírt mutat az eredménytelen eljárásokról oda-viszsza. A következményekre utaló kioktatás után is ragaszkodik egy újabb feljelentés megtételéhez. Felveszem a jegyzőkönyvet. Alig tudja aláírni, annyira reszket a keze. S aztán a feleség. a házasságból származó másik három gyerek, azok sorsa, munkája, tanulmányi eredményűit, a házaság az összes kőrülményekkeL Azzal búcsúzik, tönkre van téve az egész élete. Két éve van hátra a nyugdíjig. Mikor is kezdhetné elölről? Északi területeinkről származó üggyel jelentkezik a volt férj. O maga Itt a környékbeli községben lakik rokonainál, ide köti a munkája. Tudja, nem hozzánk tartozik az ügy, de felvilágosítást szeretne kérni. A felesége nem engedi meg, hogy ott északon hatéves fiukat meglátogassa, kérelmét az ottani gyámhatóság is elutasította. Papírok, levelezések tömege. Megkapja a kioktatást, majd rátér, hogy fiával azért szeretne találkozni, mert meg akarja neki mondani a ..való helyzetet". Ugyanis már érdeklődött a gyerek tanítónéníjénél, tőle tudja, , az anya ellene neveli a fiát. Ezt meg kell akadályozni. S jön a házasság egész története. Nála ls fontosabb az „ügy"-nél az, ami mögötte van. A következő már egyszerű szokvány-esetnek is lenne minősíthető, nincs ugyanis sorstragédia. A fiatal lányanya feljelentést akar tenni, mert a bíróság által megállapított apa a bíróság által megállapított tartásdíjat hosszú idö óta nem fizeti. Meg ls teszi. Amikor elkészül a jegyzőkönyv, az ő keze is bizonytalan az aláírásnál. Vagyis beszéd nélkül is sok mindenről árulkodik. Cs. L. Kisegítő tevékenységek A munkaerc-sazdálkodás egyik tartaléka Évről évre visszatérő gond, hogy az ipari termelésben a kisegítő tevékenységeknél — elsősorban az anyagmozgatásban — indokolatlanul sok munkaerőt foglalkoztatnak, s mégis éppen ezen a területen gyakori a munkáskéz hiánya. Ennek fő oka, hogy a kisegítő tevékenységek gépesítésében — az utóbbi évek valóban számottevő fejlődése ellenére — még nem kielégítő a színvonal. A Központi Statisztikai Hivatal erre vonatkozó vizsgálata ls azt igazolja, hogy az Iparban a közvetlen termelőtevékenység kiszolgálását indokolatlanul nagy létszámmal valósítják meg és ezen a területen az elmúlt években sincs kedvező irányú változás. Ez részben abból fakad, hogy a beruházások során és a rekonstrukciók alkalmával általában a termelőfolyamat gépesítése, korszerűsítése áll a középpontban, a járulékos tevékenységek gépesítését gyakran elhanyagolják, ezek „megtakarításával" kívánják a befektetések összegét mérsékelni Ennek nyomán — 1972-höz képest — 1978ban a kisegítő tevékenységet folytatók száma több mint 7 százalékkal nőtt, miközben az alaptevékenységet folytatók létszáma lényegében nem változott, sőt több területen csökkent. A termelőfolyamat gépesítésének gyors növekedése az elmúlt 5 évben jelentősen bővítette a karbantartási szükségletet, s az ott foglalkoztatott munkaerő számának mintegy 14 százalékos növelését tette szükségessé. A népgazdasági terv 1980ra mérsékelt gazdasági növekedést irányoz elő, s a beruházások bővítésének lehetőségeit is szűkebben szabja meg, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy a termelés minőségi oldalai kerülnek előtérbe. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy a kisegítő tevékenységek a termelőfolyamathoz igazodva hatékonyabbak legyenek. Ennek egyik feltétele a kiszolgáló tevékenységek Jobb megszervezése az anyagmozgatásban, a raktározásban, a karbantartásban. Ebben fontos szerep hárul a termelés programozására, amely a tevékenységek ütemességének javítását teszi lehetővé. A rendelkezésre álló szerényebb beruházási lehetőségek ls lehetőséget kínálnak a kisegítő, kiszolgáló és karbantartó munka fokozott gépesítésére. E gépesítésnek szorosan össze kell kapcsolódnia az alkalmazott szervezési módszerrel. Illetve a hatékonynak ítélt és bevezetésre kerülő szervezési renddel. A gépesítés alacsony foka ueyanakkor azt is maga után vonja, hogy a vállalatok a termelési biztonságra való törekvés jegyében gyakran az indokoltnál nagyobb kisegítői létszámot tartanak állományban, mert a vállalatok közötti kooperáció fogyatékosságai ezen a területen is gondot okozhatnak a folyamatos termelésben. De például ezért magas a tmklétszám, mert attól tartanak, hogy a javításokra szakosodott vállalat nem végzi el megrendelés szerinti Időben a szükséges munkát, vagy nem vállalja a meghibásodások gyors kijavítását. S hasonló megfontolásból duzzad fel a vállalatok tulajdonában levő szállítóeszköz-állomány. és országos méretekben kihasználása alacsony szintűvé válik. Mindebből az következik, hogy javítani kell a vállalatok közötti kooperációnak ezirányú tevékenységét is. ' Az MSZMP XII. kongresszusának irányelvei a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő közötti jobb összhang megteremtését, és ennek érdekében a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti szervezett átcsoportosítását és átképzését jelöli meg célul. Nem kétséges, hogy e folyamatban fontos láncszem, a kisegítő tevékenységnek e termelési folyatnattal való összehangolt gépesítése, s ezeknek a tevékenységeknek jobb megszervezése számottevő munkaerő-tartalékot szabadíthat fel. Ennek megoldása nemcsak vezetési, szervezési és pénzkérdés, hanem szemléleti változást is igénylő feladat. A vállalati vezetésben — nem kismértékben az elmúlt évtizedekben érvényesült gazdaságirányítási követelmények miatt — a végtermékcentrikus gondolkodás vert gyökeret, ami a termelékenységnövelő feladatokat ls közvetlenül ehhez kötődően alakította ki. Kevesebb figyelem jutott a kiszolgáló tevékenységek racionális megszervezésére,, ezen a területen a munkatermelékenység tartalékainak feltárására. Nemcsak az irányításban és a vállalati vezetésben kell megteremteni a szükséges szemléleti változásokat, hanem a dolgozók körében is. Az ^ anyagmozgatásban például, ahol a dolgozók viszonylag kis szakmai felkészültséggel, gyak. ran igen nehéz fizikai munkával, magas bérekért dolgozhatnak, a gépesítés nemcsak a létszám csökkentésével jár. A munka fizikai terheinek jelentős csökkentését hozó gépesítés a szakmai képzettséggel szemben is új követelményeket támaszt A vállalat szakmai vezetésének és társadalmi aktivistáinak nagy szerepe van abban, hogy mennyire válik zökkenő nélkülivé az átcsoportosítás és átképzés folyamata, milyen gyorsan szabadul fel e területen a más feladatok megvalósításához oly szükséges és hatékonyabban alkalmazható munkáskéz. W. L Északi folyók átirányítása " 99 „Ez olyan biztos, mint ahogy a Volga a Kaszpi-tengerbe ömlik" — mondják az oroszok, ha valamit igen biztosan állítanak. Nos, úgy látszik, hogy hamarosan a Pecsora is a Kaszpi-tengerbe torkollik. Ez a folyó, akárcsak az Északi-Dvina és más északi irányba haladó folyók fogják táplálni az ország európai részén található déli folyókat. Csaknem 30 köbkilométernyi átirányított víztömeg jut a Volgába, ennek majd a lele a Pecsorából Jön. Befejeződött az első komplex expedíció, amely kifejezetten az északi folyók átirányításának kérdésével foglalkozott. Meghatározták a víz útjának főbb vonalait. A terv megvalósítása jelentősen megnöveli a Kaszpi- és a Fekete-tenger medencéjébe tartó folyók vízhozamát, ezáltal nagyobb területek válnak öntözhetővé a Volga-vidéken.