Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

8 Csütörtök, 1980. január 49. Nincs rá gyógyszer! Az életmód oktalanságairól Szocialista egészségügyünk múlhatatlan érdemeket szer­zett a közegészség minőségi változásában, a tbc leküzdé­sében, az anya- és csecsemő­védelemben, a csecsemőha­landóságban, de változatla­nul harcban áll egy igen ma­kacs kórokozóval. Ez a kór­okozó az ugyancsak népbe­tegségszámba menő helytelen életmód! Hogy mi tartozik e gyűjtőfogalomba? Sok min­den; az étkezési szokásoktól az ivászatig, a mozgássze­génységtől a túlhajszoltságig, és a nyakló nélküli feketézés­től az altatószedésig egész sereg rossz beidegződés. Az elhízás a legújabb nép­betegség. A rák mellett ez a legsúlyosabb egészségügyi problémánk. Hiszen a kövér­ség a halálokok listáján má­sodik helyen álló keringési ­érrendszeri betegségek kiala­kulásában is alaposan gyanú­sítható. De kiveszi ez utóbbi­ból a részét az alkohol, a nikotin és a túlfeszített élet­mód is. Az életmód oktalansága el­len — azonban nincs általá­nos érvényű gyógyszer. Nincs védőoltás, amely immúnissá tenne az effajta élvezetek hajszolásával szemben. Nincs olyan vakcina sem, amely­nek ellenanyagai kialakíta­nák például a csábító, íny­csiklandó illatokkal dacoló feltételes reflexeket. Valahogy úgy vagyunk ez­zel, mint a közegészség- és járványügy eredményeivel. Lassanként leküzdöttnek te­kinthetjük a fertőző betegsé­gek többségét Azokat tudni­illik; amelyekre van védő­oltás. De vajmi nehezen tu­dunk megbirkózni a vérhas­sal, a fertőző májgyulladás­sal, amelynek kórokozójára nincs ellenszer. Amelynek egyetlen igazi orvossága az ésszerű életmód. Még egysze­rűbben: a kézmosás. Vagy: korunk talán legin­kább elterjedt népbetegségét, a fogszuvasodást is egyszerű lenne visszaszorítani. Rágni kellene megtanítani — leg­alább a gyerekeket. És ide tartozik, hogy míg az egy fő­re jutó szeszfogyasztásban Európa „élvonalában" já­runk, nem dicsekedhetünk hasonló babérokkal' a fogke­fe- és fogkrémfogyasztásban. Se a fővárosban, se vidéken, ahol sok helyütt még a für­dőszobát is inkább a jólét jelképének tekintik, ahelyett, hogy rendeltetésszerűen hasz­nálnák. Ünnepnapokon egymást le­körözve igyekeznek a jó há­ziasszonyok: kinek telik jobb, gazdagabb terülj asztalkám­ra. A nyakló nélküli evészet­ivászat ünnepnapjai nemrég múltak el — szinte hihetet­len, hogy mennyi hús, virsli, bejgli, bor, sör, pezsgő csú­szott le a torkunkon —, most pedig a farsangi eszem-iszom heteit éljük. Csak sajnos nem mindig módjával. Az efféle Intelmek persze aligha hatnak újdonságként. Sokszor és sokféleképpen hangoztatott Igazságok. A hi­ba alighanem ott van, hogy a megelőzésre alapozó és fi­gyelmeztető nevelés még nem vált szerves részévé az egész­ségügyi tevékenységnek, az orvos mindennapi munkájá­nak. Pedig Itt kezdődik az igazán korszerű orvoslás. L. M. Nyolcvan éve született Kádár Ferenc \ Kádár Ferenc 1900. janu­ár 24-én Makón, szegénypa­raszti családban született. Már serdülő korában foly­tatta. amit szülei és kortársai tettek: a földművelést, salát föld híján a napszámoséle­tet. A Magyar Tanácsköztár­saság makói eseményei fia­talon avatták a mozgalom elkötelezett harcosává: ha­marosan vöröskatona lett A város legszegényebb ré­tegének környezetében a Tanácsköztársaság leverése után ls fogékonyak maradtak a dolgozók az illegalitásba kényszeredett párt eszméi, tanításai iránt. A Horthy­korszak nehéz éveiben kap­csolódott be e tanító mun­kába Kádár Ferenc ls. Elein­te ő is hallgató volt. maid a harmincas évek elején mér szervezőmunkát kapott. A Szociáldemokrata Pártba Í928-ban lépett be. és annak balszárnyában tevékenyke­dett Néhány évig a helyi Új film Kezedben a kulcs Színes, szinkronizált szov­jet film. Irta: Georgij Po­lonszklj. Fényképezte: Ju­rij Vekszler. Zene: Jevge­nvij Krilatov. Rendezte: Dinara Aszanova. Főbb sze­replők: Jelena Proklova, Alekszej Petrenko. Jeka­tyerina Vasziljeva, Marina Levtova. Makarenko nevelni szán­dékozó filmes-folytatói fi­gyelembe vették, mennyit változott a világ mesterük kora óta. Valamiféle örökér­vényű pedagógiai igazságot próbáltak megfogalmazni. Rendelkezésükre állt egy ki­tűnő színészgárda — élén Alekszej Petrenkóval —, ezen belül még külön a leg­bájosabb emberi életkort a 16—17 éves kamaszokét fel­villantó tehetséges fiatalok. A vizsgálódás és a felvetett kérdéssorozat igényes, okos. A film mégis középszerű. Mi­ért? Gyanítható, az alkotás ere­deti címe — Az átadhatat­lan kulcs — még többet sej­tet. Mert a tinileikeket nyitó eszköz valóban a fiatal ta­nárnő kezében van, él is ve­le a maga módján, nem is rosszul. A botrány mégis el­kerülhetetlenül kitör. Régl és modern nevejői koncepció, önzés és szakmai irigység, eredeti tehetség és tartal­matlan rutin csap össze Mindezek között pedig há­nyódnak a gyerekek. Akikről ugyan többször elhangzik, hogy „felnőttek már, de mindenki tudja és minden azt bizonyítja, mennyire nem igaz e kijelentés. Dinara Aszanova rendezőnek jó ér­zéke van a látszólag egyér­telmű, ám a felszín mögött komoly feszültségeket, sejte­tő személyiségek rajzához. Marina Makszlmovna, a bál­ványozott osztályfőnöknő éppoly jó alanya, mint a lá­nyuknak mindent, csak a megértést meg nem adó apa és anya, sőt maga az újdon­sült, a dolgok kellős közepé­be csöppent iskolaigazgató. Felszikráztatja az egymásnak csapódó indulatokat, hol erő­sebben, hol gyöngébben — aztán nem lép tovább. Pon­tosabban nem eléggé moti­vált, idilli vég felé varrja el a szálakat, ellentétben ere­deti szándékával: hogy a lát­szólagos összevarrottság mö­gül előtűnjék a feslés. A kulcs átadhatatlan, a tehet­séges pedagógusnak kétsze­resen erkölcsi kötelessége, hogy teljes egészében maga játssza le kemény mérkőzé­seit (De hozzzátehetjük: a tehetséges rendezőnek is.) A képmutatás nélküli, őszinte művészi szemlélet alapfeltétel, s párosulva az elmélyült, differenciált vizs­gálódással, sajna, mégis fele­más eredményt hozott. Ma­karenko mester, halottaiból feltámadván, az elsődleges didaktikai célt, az eszmei mondandó felmutatottságát, bizonyára helyeselné e film láttán. És valószínűleg hoz­zátenné: szép, szép, de ennél azért kicsivel több kelL pártszervezet vezetőségében is dolgozott. A hosszú rejtőzködés évei után. 1944 őszén nyílt meg a lehetőség a kommunisták he­lyi csoportjának legális munkájára. Kádár Ferenc az MKP helyi szervezetében, a rendőrségnél működő párt­csoportban lesz a kommunis­ta párt tagja. Fontos párt­megbízatást kap rövidesen: a szervezésen kivül hatékony politikai ellenőrzést folytat a földművesszövetkezeti moz­galomban. Tagja a DÉFOSZ megyei vezetőségének is. A földosztáskor nyolc hold földet kapott a felszabadulás előtt igen nehéz körülmények között élő család. 1948-ban a termelőszövetkezeti mozga­lom zászlóbontásakor felesé­gével együtt az elsők között lépett be a makói Üttörő Termelőszövetkezetbe. Ké­sőbb a városi tanácsnál, az­tán a ZÖLDÉRT jogelődjé­nél, a MEZÖKER-nél. utóbb 1958-tól. 1960-ig. nyugdíjba vonulásáig a Malomipari Vállalatnál dolgozik. Kádár Ferenc munkahelye­in a pártmunkába is aktí­van kapcsolódott be. A párt­ban végzett munkáiára az eszme őszinte tisztelete, be­csületesség és nyíltság volt jellemző. Nyugdíjasként a II. körzeti pártszervezet ve­zetőségi tagiaként dolgozott 1971-ben bekövetkezett halá­láig. Az 1956-os ellenforradalmi események idején fegyverrel sietett a párt védelmére. A munkásőrségnek 1957-től volt tagja. 1970-ig. Egyre súlyo­sabbá váló tüdőbetegsége el­lenére mindvégig aktívan te­vékenykedett a fegyveres testületben. Társadalmunk 1968-ban a „Szocialista Hazáért" Érdem­rend kitüntetés adományozá­sával ismerte el a több évti­zedes harcos munkásságát. Kádár Ferenc életpályája az agrárszocialista mozgalmak­tól, a Tanácsköztársaság har­cain át. a Szociáldemokrata, majd a Kommunista Párt tagjainak sorába veretett. El­kötelezettsége és eszmei hű­sége példa a felnövekvő nemzedék számára ls. Dr. Miklós László forgalom­irányításhoz Több olyan, saját fejlesz­tésű elektronikai termék ké­szítését kezdik meg ebben az esztendőben a Villamos Automatika Fővállalkozó és Gvártó Vállalatnál. Elkészült már a közúti forgalomirányítás mikroszá­mítógépes vezérlésének a mintapéldánya. A beépített számítógép segítségével lehe­tővé válik, hogv a forgalom­irányítás rugalmasan alkal­mazkodjék a szinte óránként változó gépjárműforgalom­hoz. (MTI) Ölest tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap, szerdán ülést tar­tott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Csongrád megyei bizottsága, Bódi György megyei első titkár elnökletével. Az ülésen részt vett Kiss István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak osztályvezetője és Ter­iaki Tiborné, a KISZ KB munkatársa is. A testület megtárgyalta és elfogadta , a megyei úttörő­mozgalom helyzetéről, a ne­velőmunka fejlesztésének fel­adatairól, valamint a fiatal írók, művészek körében vég­zett KISZ-munka tapasztala­tairól szóló tájékoztatókat. Napirenden szerepeltek az 1980'8l-es mozgalmi év költ­ségvetéséről és a politikai képzés feladattervéről szóló beszámolók is. „Szeretem százaink zenéiét" Beszélgetés Petró Jánossal, a Pillangókisasszony karmesleiével Karmesterek vendégjárása fémjelzi a színház idei évad­jának operaelőadásait. A három bemutató közül kettőt is vendégművész dirigál (a felújításra szánt Travlatára Triko­liautzt várják): az Anna Bolena már vizsgázott a közönség előtt, s olasz karmestere, Bruno Campanella, arra is föl­használta Szegeden töltött heteit, hogy szimfonikusaink élén pódiumra lépjen a filharmóniában. Ugyanezt teszi most Petró János, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar főzene­igazgafója. Előbb pénteken Puccini operájának, a Pillangó, kisasszonynak premierjét vezényli, majd bemutatkozik a szombathelyi társulattal. A két város. Szombathely és Szeged, földrajzilag nem éppen szomszédos, színházi­zenei életének kapcsolata azonban hagyományokra te­kint vissza, ha eléggé egyol­dalúakra is. Nevezetesen, a mi színházunk hosszú évek óta menetrendszerűen meg­jelenik Szombathelyen, s a nyárelőn több előadást tart az évad sikeresebb produk­cióiból — várhatóan így lesz idén is —. ám most először viszonyossági alapon. Vagyis alkalma nyílik a szegedi ze­nekedvelőknek személyes be­nyomásokat. szerezni a szom­bathelyi zenekarról meg an­nak vezetőjéről. Petró Já­nosról. aki ezekben a napok­ban a Tisza-szálló lakója. In­nen jár át a Zenés színházba próbálni a Pillangókisasz­szonyt. — Friss tapasztalatai a szegedi operáról és zenekar­ról? — Elsősorban koncertdiri­gensnek érzem magam, léhát először a zenekarról. Nem ismeretlenek számomra, hal­lottam játszani Szombathe­lyen, Pesten is, s kedvező összbenyomást tettek rám. Most személyesen arról győ­ződhettem meg, hogy rend­kívül szimpatikus társulat. Fegyelmezettségük, zenei ér­deklődésük igen rokonszen­ves. mit mondjak, ritkaság­számba megy. ha valahol a próba negyedik órájában is képesek koncentráltan dol­gozni. A fúvósok és az ütő­sök kiemelkedően jók. hang­zásképlik meggyőző, egysé­ges. Már az első pillanatok­ban kitűnt, nagy rutinjuk van az operajátszásban, ami komoly .segítséget, jelent ne­kem. hiszen a szombathelyt zenekarom inkább kirándu­lásképpen játszik operát. A szinházi társulatról. Énekes­gondokkal nemcsak Szeged küzd, de az a tény. hogy hár­mas szereposztásban hozzák ki a Pillangókisasszonyt, fel­tétlenül dicséretes. Azt a ten­denciát látom mögötte, hogy a rutinosabb középgeneráció mellett lehetőséget kapnak a A tél nem akadály Épül az ű$ híd A nagy hideg következté­ben befagyott Tisza sem aka­dályozza a hídépítőket abban, hogy a terveknek megfelelően folytassák a Szentes—Csong­rád közötti új Tisza-híd épí­tését. A szentesi oldalon az árté­ri hfdpálya már el is készült sőt a további szerelőmunka fogadására kész az első me­derpillér is. 1974 óta függetlenített, s az első fél évtizedet annak kel­lett szentelni, hogy megala­pozzuk művészi munkáját, karakterét. Az operával már gyerekkoromban elkötelez­tem magam. Tizennyolc mű­vet tartok karban, vezénylek -visszatérően, az Állami Ope­raházban például a Varázs­fuvolát és a Don Pasqualé-t. ősszel Halléban tanítom be és vezénylem az Álarcosbált — a koncertkörúton vendég­szereplő zenekarom is beül egy estére operát játszani — nyáron pedig Fertőrákoson a Don Carlost És persze a koncertek. Csak hirtelen — erekben a hetekben Győr. Szeged. Zalaegerszeg. Buda­pest. Sopron. Nagykanizsa. Áprilisban Kubában dirigá­lom a havannai szimfoniku­sokat, májusban Barceloná­ba és környékére utazom ze­nekarommal, júniusban Ausztriában turnézunk. Eh­hez annyit még. Szombathely ad otthont a nemzetközi Bar­tók-szemtnáriujTinak. ahol a karmesterkurzuson magam is. zenekarom is érdekelt, a mi együttesünkkel rendezi meg a televízió a harmadik nemzetközi karmesterverseny válogatóját — Ha már a zenekarhoz kanyarodtunk vissza. Hogyan Sikerült Szombathelyen úgy­szólván semmiből, vagyis hát operai élet. színház, jelentő­sebb zenei oktatási intézmé­nyek nélkül, ütőképes hiva­tásos szimfonikus társulatot teremteni. Amely pedig, leg­alábbis látszólag, aligha nél­külözheti e háttérfalakat. — Pontosan ezért Hiá­nyoztak. s többségében hiá­nyoznak ma is az állami ve­zetés anyagi és erkölcsi tá­mogatását. figyelmét megosz. tó intézmények. Szombathe­lyen nem voltak alternatí­vák. mit támogassanak. Föl­nőtt egy zenekar, melynek telresítményét nem lehetett észre nem venni, s mikor már látszódtak a körvona­lak a megajánlás buzgalmá­ban sem volt hiánv. jófor­mán zavartalanul létre lehe­tett hozni társulatot, épüle­tet. szakiskolát. ami az utánpótlást tudja biztosítani. Persze a dolog nem ment olvan simán. Kockáztatni kellett, hosszú éveket áldoz­tuna rá ió hangszerek, kép­zett muzsikusok nélkül, s a megvet tanács elnökében, dr. Goruia Györgyben ideális nar'iie-rt mecénásra talál­tunk. Közeli tervünk egy hi­vatásos énekkar, a debreceni Kodály-kórus mintáiára. sőt szó van főiskolai tagozat te­lepítéséről l». A nyolcvantagú Szombathelyi Szimfonikus Zenekar föltehetően' az ország lenflatalabb hivatásos együttese: ze­nészeinek átlagéletkora 28—30 év. A kitűnő akusztikájú Bartók-teremben tartják próbáikat, koncertjeiket: gyakran vannak úton Nyugat-Dunántúlon. Budapesten. Grazban és más osztrák városokban, sőt eljutottak Csehszlovákia, az NDK Jugoszlávia hangversenytermeibe. Több rádiMelvéle­lük van, s a jövő hét csütörtökén a szegedi Zenés színház­ban is bemutatkoznak. Addig azonban a főzenelgazgatónak Petró Jánosnak, itt a Pillangókisasszony. Holnap este, a szen"di nn-rá-al. Nikolényl István fiatalok is új szerepekre, s nemcsak epizódokra. Meg­győződésem, kinek-kinek iga­zi képességeit igazán csak az előadásokon lehet kipróbálni, közönség előtt, itt dől el ugyanis, kinek milyen a kon­díciója. idegállapota, állóké­pessége. — Hatodik éve irányítja főzeneigazgatóként a szom­bathelyi szimfonikusokat. Tudjuk, a Savaria Ünnepi Napok és a Soproni Ünnepi Hetek zenei produkcióinak művészeti vezetője, s nem­csak hangversenyeken diri­gál. de szívesen áll opera­együttesek élén. Foglalkoz­tatja az Állami Operaház, s Zenekarával vagy ..szólóban" többször járt külföldön, ki­vált a környezö országokban. Mit nem tudunk még Petró Jánosról? — Talán annyit, hogy ze­neszerzőként díjat nyertem 1959-ben a bécsi VIT-en. s több kamaradarabomat látsz­szák rendszeresen. bar a komponálás mindenképpen másodrangú tevékenységem. Viszont Igen szeretem taní­tani is. dirigálni is. száza­dunk zenéjét Alig van kon­cert, hogy ne mutatnék be valamit, miként történik ez Szegeden: Durkót Bartókot, St.raoinskyt játszunk a szom­bathelyiekkel. Évente úgy három-négy darabot tűzök műsorra azokból a kompozí­ciókból. amit nekünk vagy nekem dedikáltak, sőt rende­lünk is műveket, főleg ma­gvar szerzőktől persze. Ta­valy novemberben mai nyu­gatnémet és olasz komponis­ták műveiből vezényeltem, ezzel a programmal külföld­re is elmegyünk. December­ben az a megtiszteltetés ért. hogy magyar művek kiváló tolmácsolásáért tüntettek ki. többedmagammal. A Hunga­roton elkészítette három le­mezünket is. most tárgya­lunk egv Schubert-felvétel­ről. s van már két lemezünk az osztrák Preiserrecords­cégtől is. reméljük, nem az utolsóak. Az igazsághoz tar­tozik. mostanában tudok utazni inkább. A zenekarunk

Next

/
Thumbnails
Contents