Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

Csüfőrtök, 19S0. január 2i. Magyar kiállítások ! Egységes cselekvés Kőbá nyán és külföldön a még jobb eredményekért Tájékoztató a HUHGEXPO terreiröl A Budapesti Nemzetközi Vasarközponlban nyolc szak­kiállítást és két nagy vásárt rendeztek a múlt évben és az idén is nyolc nemzetközi seregszemlére és más nagy bemutatókra, rendezvényekre kerül sor — jelentette be Korösvölgyi László, a HUNG­EXPO vezérigazgatójának első helyettese szerdai saj­tótájékoztatóján, amelyen a vállalat tavalyi eredményei­ről és idei terveiről számolt hc. A többi között elmondta, hogy 1979-ben 33 országban összesen 54 alkalommal ren­deztek hivatalos magyar be­mutatót. Ezeken mintegy 600 vágón különböző korszerű termékünket tekinthették meg a külföldi szakemberek. Az idén egyelőre mérsékeltebb a program. Ebben az is tükrö­ződik, hogv a kiállító magyar vállalatok közül jó néhányan csökkentették reklámköltsé­geiket, a korábbinál kevesebb kiállításon vesznek részt, ami valószínűleg elsietett takaré­kosság, hiszen a nemzetközi piac elhanyagolása nem te­het jó szolgálatot exportjuk bővítésének. A 45 külföldi magyar be­mutatóból 20-20-at rendez­nek általános vásárokon, szakkiállításokon, s öt he­lyen pedig önálló magyar ki­állítást szerveznek. Először veszünk részt Venezuela va­lenciai vásárán és az Abu Dhabi vásáron, önálló be­mutatón állítjuk ki a ma­gyar termékeket Szaúd-Ará­biában, s a különböző ma­gyar gazdasági napokhoz, ma­gyar hetekhez kapcsolódóan Lengyelországban, a Szovjet­unióban és Hollandiában. Az idélf tovább növelik a kőbányai vásárközpont terü­letének kihasználását. A ta­vaszi és az őszi BNV-n kívül megrendezik a mezőgazdasá­gi gépgyártási AGROMAS­EXPO. az építöanyagipari Construma, az ^nyagmozga­tasi Budajrunspack, a keres­kedelemtechnikai Hovenla­kiállítást, a nemzetközi or­vosiműszer-'oemutatót. s öí év után ismét az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer­ipari Kiállítást és Vásárt. A szocialista országok kö­zül elsőként Magyarországon, a kőbányai vásárközpont nagy pavilonjaiban kerül sor nemzetközi fiziológiai kong* resszusra, amelynek nyitó ülésére 6000 meghívottat vár­nak. A különböző szekciók tanácskozásaira 16 előadóter­met rendeznek be a pavilo­nokban. s egyidejűleg mű­szerkiállítást is szerveznek. (MTI) Nyomda- és papíripar . Előtérben a takarékosság, a jobb minőség i A papír.- és nyomdaipar idei gazdasági Tevékenységé­nek is a takarékosság az alapja — állapította meg Sorost Sándorné könnyűipa­ri miniszterhelyettes szerdán a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerve­zete Központi Vezetőségének ütésén. Az alágazat idei terveit ismertetve megemlítette, hogy alaposan megváltoztak a vi­lágpiaci körülmények, a cel­lulóz megdrágult és ez a ten­dencia tartósnak Ígérkezik. Ezzel számolva a papíripar­bán és a nyomdákban is nö­velni kell a hazai alapanya­gok felhasználásának ara­nyát és csökkenteni a gyár­tás során keletkező anyag­veszteségeket. A papíripar 1980-as évi termelési elő­irányzata megegyezik a nép­gazdasági igenyekkel. Esze­rint a papírgyártás és papir­íeldólgozás mintegy 3—4 sza­zalékkai nő, a féltermék­gyártás pedig szinten marad. Ezen belül a papíripar el­sődleges feladata lesz idén az iro-nyomó papírok és a kar­ton termelésének bővítése. Mivel az anyagbeszerzési gondok tartósul nak. lbkozolt figyelmet kell fordítani az anyaggazdái kodás javítására, s meg kell teremteni a fa­hulladék hasznosításának fel­tételeit. A nyomdaipar idei felada­tairól szólva a minőség ja­vítását i és az átfutási idő csökkentését emelte ki a mi­niszterhelyettes. A nyomdák több irányú szerződéses kap­csolatokat tartanak fenn, a szerződéses fegyelmet azon­ban gyakran megsértik, nem szállítanak határidőre a ki­adóknak. Az átfutási idő csökkentésének és a szállítási határidők betartásának az a leitetele, hogy a határidők megállapítása ne becsült igé­nyekre, hanem a ráfordítá­sok pontos felmérésére és a megfelelő programszerűségre támaszkodjon. A miniszterhelyettes tájé­koztatója után a Központi Vezetőség meghallgatta a Pa­píripari Vállalat gazdasági és szakszer vezeti vezetőinek je­lentését az üzemi demokrá­cia helyzetéről, majd megvi- I tatta az alágazat terveiből adódó szakszervezeti felada­tokat. Több hozzászóló is kiemelte o jo minőségű mun­ka és az anyagtakarékosság jelentőségét. (MTI) Készlet­börze A készletgazdálkodás egyik hatékony eszközének ígérke­zik a KGM Technika Házá­ban szerdán megnyitott me­zőgazdasági gép- és alkat­részbörze. A MÉM rendezé­sében — most először — 164 millió forint értékű készletet kínálnak eladásra, cserére a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari vállalatok. Olyan termékekről van szó, amelyek részben hosszú időn át — valószínűleg a kel­lő tájékoztatási lehetőség hiánya miatt — a raktárak­ban feküdtek el, illetve ame­lyek a többszöri felhívás el­lenére — a viszonylag szűk vevő-érdeklődő körben nem találtak gazdára. A három­napos börze. több száz válla­latnak, gazdaságnak és intéz­ménynek ad lehetőséget ar­ra, hogy kiválassza a kíná­latból a másutt jól alkalmaz­ható gépeket, berendezése­ket, alkatrészeket, amelyek­hez ezúttal árkedvezmény­nyel és rövid úton, késede­lem nélkül juthat hozzá. (MTI) Vezetőségválasztó taggyűlés a forráskúti Haladás Tsz-ben Az MSZMP XII. kong­resszusa irányelveiben olvas­hatjuk: „A mezőgazdasági termelés bővülése tegye le­hetővé a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazda­ságos export fokozását. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésijén a fő teendő a hatékonyság és a minőség javítása, a hozamok növelése, a költségek csök­kentése. Tovább kell fej­leszteni a mezőgazdaságink­ban meghatározó' jelentpségű gabona- és kukoricaterme­lést. Nagv gondot kell fordí­tani az állattenyésztés szín­vonalának emelésére, a hús­termelés növelésére, a takar­mány takarékos felhasználá­sára. a melléktermékek jobb hasznosítására. Mindez meg­követeli a termelőalapoknak — mindenekelőtt a termő­földnek — az ésszerű fel­használását. a rekonstrukció előtérbe állításával a mező­gazdaság anyagi, műszaki bá­zisának szélesítését kor­szerűsítését." E soroknak szinte mind­egyikét be lehet illeszteni a foiráskúti' Haladás Tsz éle­tébe. A 7 ezer 400 hektárra kiterjedő gazdaság termelési eredményeit — jóllehet, ez a „homoksivatag" 6.4 arany­koronás föld — jó példaként idézi a miniszter, és emlege­tik Csongrád megyében, sőt országszerte. A téesz nagy munkabírású, a gazdálkodás­ban és az értékesítésben ott­hon levő elnöke, Sándor Ti­bor pedig azt mondta a párt­alapszervezet vezetőségvá­lasztó, az irányelveket és a cselekvési programot megtár­gyaló taggyűlése előtt, hogy „ráfáztak" a nagy szorga­lomra. mert kiestek a vég­termék ártámogatási rend­szerből, amely 20—23 millió1 forint „veszteséget" okoz ne­kik a jövőben. örülni vagy szomorkodni kell ezen? Egyenes, korrekt választ adott erre az elnök. Ez a téesz az, amelyről be­szélnek a „homoksivatagon" kívül is. Miért? 1976-tól ro­hamléptekben törtek előre, s az 1979-es esztendőt 55 millió forint értékű termelési ered­ménnyel zárták. Az egy főre jutó termelési érték — kö­Igények szerint termel a ruhaipar A ruhaipar felkészült az 1980-as belföldi igényeinek kielégítésére és az export­megrendelések teljesítésére — jelentette be Dobrotka László könnyűipari minisz­terhelyetles szerdán a Ruhá­zati Dolgozók Szakszerveze­te központi vezetőségi ülé­sén. Mint elmondta, a leg­több vállalat már kialakítot­ta termelői arait, néhánynál viszont egyelőre bizonyta­lanság tapasztalható, ami kedvezőtlenül hat a belke­reskedelmi rendelésekre. ,4z első negyedeidre minden­esetre a belkereskedelem es a ruhaipar vánalatai megál­lapodtak már a szállítások ról, s szükséges, hogy mi­előbb az év többi időszakára is megkössék a szerződése­ket a folyamatos ellátás ér­dekében. Néhány terméknel, mini például a férfiöltönyök nél, a nagvaranyu árcsök­kentés nyomán varhatoan gjesuavekfiánek a- igények, Köteles Sándorné köszöntése erre gondolva az érdekelt vállalatok fokozzák termelé­süket, a Vörös Október férfi­ruhagyár például 80 ezerrel több öltönyt készít az idén belföldre, mint tavaly. A vállalati érdekeltségi rendszer korszerűsítése nyo­mán az elmúlt évekhez ké­pest javul a gyermekruha kínálat. Olyan üzemek is be­kapcsolódnak a termelésbe, amelyek eddig csak kis arányban gyártottak gyer mekruhát, ilyen például a Május 1. Ruhagyár, ahol az idén a korábbinál több le ánykakabál készül. A szakszervezet termelési segítő feladatairól Veres Gábor tilkgr számolt be. Rá­mutatott; a legfontosabb ten­nivaló, hogy a vállalatoknál mozdítsak elő a bclsö tárta lekok feltárását, a vczctcs. az irányítás javitasat, s konkrét javaslatokat tegye­nek a folyamatos termeié? teltételeinek megteremtésére, i Hetvenedik születésnapján a megyei pártbizottság leve­lével, ajándékkal és virággal köszöntötte özvegy Köteles Sándornét Makón a városi pártbizottság székházában Gyárfás Mihály, az MSZMP megyei bizottságának titká­ra és dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság első titkára, mint ez képünkön is látható. özvegy Köteles Sándorné az 1930-as években kapcso­lódott a munkásmozgalom­ba. Alapító tagja volt az MNDSZ-mozgalomnak, a párt tagjai sorába 1932-ben lé­pett. Nagyon aktivan dol­gozott a Földműves Szö­vetkezet felügyelő bizottsá­gában. annak városi és me­gyei szervezetében. Férjé­vel együtt 1949-ben léplek be az Úttörő Tsz-be, Kö­telesné onnan ment nyug­díjba. 1955-ben megkapta a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. 1967-ben a Szocia­lista Hazáért Érdemrendet. 1970-ben pedig a Felszaba­dulási Jubileumi emlékér­met. Hetvenévesen ma is te­vékeny részese a közösségi munkának; az I. számú kör­zeti pártalapszervezet párt­csoport vezetője és tagja a Hazafias Népfront városi nöbizottságánuk is. (Fotó: Puszta János) vétkezésképpen a nyereség tükre — 212 ezer forint. Hát ezért estek el a dotációtól, amelyet ugyan kicsit sajnál­nak. mert jól jött. de azért nem ésnek kétségbe „elvesz­tése" miatt. Ezután is meg akarják tartani eredményei­ket: évente 7500 sertést. 6 vagon baromfit. 1 millió li­ter tejet. 1500 vágómarhát. 1 ezer hektárról zöldségfélét, továbbá burgonyát. 800 hek­tárról kukoricát, fél ezer hektárról szőlőt. 130 hektár­ról gyümölcsöt. 1600 hektár­ról gabonát, az üveg- és fó­liaházakból prinry'ir paprikát, paradicsomot. kaSosztát és tengernyi szegfűt akarnak adni — hogy csak a legjelen­tősebbeket említsük — a népgazdaságnak. Ennek a gazdaságnak a Va­gyona mintegy 400 millió .fo­rint. A kistermelői, a háztáji felvásárlás forgalma tavaly meghaladta a 100 millió ío­í intet. A gazdaság tehermen­tes. nincs tartozása. Tehát jól gazdálkodtak. Gyorsan meg­térülő beruházásokkal. a munka- és üzemszervezés megvalósításával, a vezetők és a beosztottak együttes akarásával. Csak a törzsgár­dába tartozó léesztagoknak osztottak ki mostanában ju­talomként 1 millió 56 ezer forintot. A közös gazdaságból eredő egy főre jutó éri jö­i edelem 40 ezer forint. En­'hék szinte a dupláját is meghaladhatja a háztáji gaz­daságokból eredő jövedelem. — Erőnk odaadásával tá­mogatjuk a háztáji és a ki­segítő gazdaságokat és mun­kájuk szerint gyarapodnak is — mondotta az elnök, a köz­ség művelődési otthonában megtartott vezetőségválasztó taggyűlésen. Ennek munká­jában részt vett és felszólalt dr. Somogyi Ferenc, a járási pártbizottság első titkára is. Az elnöklő Ördög János egv­más után adta meg a Kakuszi Ferencnek. Haus­mann' Aurélnak. Kocsis Péter Fetencnek. Vass Lajosnak, Madarász Antalnak. Vala­mennyien egyetértettek a kongresszusi irányelvekkel és azok hatását mérlegelték gaz­daságuk életében. Az állami dotációtól való ..elesésüket1' nem vették zokon, ök már a jövő követelménye szerint dolgoznak. Olyan erősek a több mint ezer aktív dolgo­zóval és azzal, amivel eddig bizonyítottak, hogy ami ed­dig „járt" nekik, azt megte­remtik még jobb munkával, szervezéssel, a partnerekkel való jobb együttműködéssel. Egyáltalán, a termelés . nö­velésével, a háztáji gazdasá­gon még nagyobb támogatá­sával. Szóllak a szerződéses kap­csolatok korrektségének, pontiainak betartásáról. Ar­ról. hogy a termelő gazdaság ne legyen kiszolgáltatva a feldolgozó iparnak, vagyis a cselekvési egységet erre a kapcsolatra is ki kell terjesz­teni. Mindvégig bizakodó voli a hangulat, annak elle­nére. hogy tisztában voltak hátrányos helyzetükkel. Bi­zonyítottak viszont, hogy le­het gazdálkodni rossz adott­ságú földeken is előnyösen, gazdaságosan, csak jól ki kell használt i a lehetőségeket. •4z alapszervezet cselekvé­si programjában az 1980-as gazdc.sÓQi feladatok rögzítet­tek. Alapvető feladat to­vábtru is a műszaki színvo­nal növelése, az ésszerű ta­karékosság. a munkaerő ha­tékonyabb kihasználása, a feladatok elvégzésében az ellenőrzés, a számonkérés, a cselekvésben az egységes szemlélet kialakítása annak iegvében. hogy á termelési eredményeket. hozamokat 1979-hez viszonyítva mintegy 10 százalékkal lehessen nö­velni. bonyolultabb és szigo­rúbb feltételek között. Tri­•vább tökéletesitik a minősé­gi munka szerinti díjazást, és jobban kihasználják a szo­cialista munkáversenv- és brigádmozgalom adta lehető­ségeket. A szerződéses fegye­lem betartásában az a cél­juk. hogy még jobban segít­sék Csongrád megye lakos­ságának ellátását. A taggyűlésen ismét párt ­ti'kárnak választották Tóth Imrét, s a régi vezetőségből tagnak ismételten Kakuszi Ferencet. Czékus Antalnct. új tagokként pedig Balogh Istvánt. Illés Mihályt. Zsíros Ferencet. A vezetőségből megváltak más pártmegbíza­tást kapnak. I.ödi Ferenc Új tiszai panoráma Sok várospolitikai tanács­kozáson hangzott már el, hogy á Tisza újszegedi hul­lámterén körülbelül két év­tizede telepített, magasra nőtt fák szinté természetes falként takarják el a mö­göttük húzódó esztétikus épü­letsorokat. amelyekből a szegedi partról alig-alig lát­szik valami. Javaslatok hangzottak el, miként lehet­ne rálátást teremteni a túl­só oldalra, még szebbé tenni a tiszai panorámát. Ezek alapján a városi tanács vb építési és közlekedési osz­tályának felkérésére a terii­let, gazdája. az Alsótiszavidé­ki Vízügyi Igazgatóság ter­vet dolgozott ki, s ez az Erdőrendezőség jóváhagvá­sával rövidesen mégvaló­sul. A kivitelezési munkákat már megkezdte a Dél-Alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság szegedi erdészete. Két hetven nyitják meg a több­nyire nyár- és fűzfaállo­mánvt. A Lenin körút esZaki vég­ződésével. tehát a nagyárvízi emlékművel szemben az új­szegedi part erdősávjában le­gyező alakban kiszélesedő formabein kepeznek ki, az ott levő fáik kitermelésével, szabad területet. A nyílás a part mentén ötvenméterés, majd fokozatosan bővülve a gátnál már csaknem két­száz méter szélességű lesz. Ezen keresztül kitűnő rálá­tás nyílik majd többek kö­zött a Gabonatermesztési Ku­tató Intézet impozáns szék­házára és több magasházra. A másik „erdei kaput* sokkal keskenyebbre mére­tezik. s az a Roosevelt tér­ről nyújt majd jó áttekint-' hetöséget Újszegedre. A ki­termelésre kerülő nyár- és fűzfák egvébként is vágás­ra érettek, feldolgozásra al­kalmasak. nagyobb részüket fűrészáruként hasznosítják. Az erdősáv nyitásával to­vább szépül a városkép. s már tavasszal új színfolttal, változatosabb tiszai panorá­mával gazdagodik Szeged. Természetesen nem marad fo "nélkül a hullámtéri er­dő megnyitott szakasza. Ki­szedik a földből a tuskókat, rendezik a terepet, s alacso­nvabb növésű, lassabban fej­lődő fafajokat telepítenek, amelyek hosszú ideig rálá­tást engednek az újszegedi épületekre. X. B, 1

Next

/
Thumbnails
Contents