Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

4 Szerda, 19S0. január 23. i Nevelőmunka az orvosegyetemen A Szegedi Orvostudományi Egyetemen dolgozó mintegy ötszáz oktató 1800 hallgatóval foglalkozik. Az intézmény pártbizottsága 1976 őszén kezdeményezte a nevelömunka szerteágazó részterületein felhalmozott tapasztalatok összegyűjtését és rendszerezését. Az egyetemi nevelőmunkának célját, követelményeit, feladatait, tényezőit, koordinációját, a képzés különböző évfolyamain egymásra épülő úgynevezett vertikális programját, értékelésének rendszerét megfogalmazó állásfoglalás alapvető dokumentummá vált a szegedi orvos-és gyógyszerészképzésben. Mint legutóbbi átfogó értékelésében az egyetemi pártszervezet végrehajtó bizottsága megállapította: „A komplex nevelési program jól vizsgázott a bevezetést követő három évben. Hasznos elvi és elméleti alapot adott munkánk tudatosabbá tételéhez, tartalmi, módszertani gazdagításához, koordinációjának javításához. A jövőben végzendő nevelőmunka számára is ígéretes programot jelent" Ennek az alapvetésnek is fontos szerepe volt abban, hogy „az egyetemi nevelőmunka jó úton járt az elmúlt években. Részterületein és összességében is sokat fejlődött." vékenysége mellett hatékony funkciót lát el az egyetemi marxizmus—leninizmus oktatás. Az általános, központi tantervek által meghatározott képzésen túl egyetemünkön kimunkáltuk a hallgatók érdeklődéséhez, korunk aktuális ideológiai-politikai kérdéseihez kapcsolódó speciális képzési formákat. A marxizmus—leninizmus intézeti tudományos diákkör évek óta kiterjedt és elismert nevelőmunkát végez. Hallgatóink nevelésében nagy jelentőségű a marxizmusoktatók oktatáson kívüli tevékenysége, részvételük az ifjúsági szervezet öntevékeny eszmel-politikai munkájában. Az egyetemi nevelési rendszer kimunkálásában, a nevelőmunka politikai irányításában és ellenőrzésében a moltatásukban bontakozik ki ez a munka. Az emberformálás nem követhet sablonokat. De tapasztalatai, bevált megoldásai jól segítik ezt az örökké megDr. Besenyi Sándor adjunktus, az orvosegyetemi pártbizottság vb-tagja meghatározó tényező egyeteMilyen törekvések és ered- lekvés fegyelmét, érzik át műnkön a párttagok kollektnények állnak e megállapi- örömét, alakulnak ki bennijk tívája, az MSZMP egyetemi tások mögött? Az orvoskép- az együttműködés, mások se- szervezete. A párttagok és a yás szakmai korszerűsítésére gítésének készségei. Diákkö- pártszervezet közreműködése irányuló erőfeszítések mellett ri mozgalmunk igen szép az egyetemi nevelőmunkáaz elmúlt években arra tő- eredményeket ért el az el- ban többrétű. Legfontosabb rekedtünk, hogy emeljük az múlt években. Az egyetemi az a tevékenység, amit a oktatás folyamatában a szak- oktatói-kutatói utánpótlás pártszervezet a marxista— mai nevelőmunka színvona- megbízható bázisává vált. leninista világnézetnek egyelát A pártalapszervezetek A jövő orvosainak, gyógy- temi gyakorlati programmá beszámoltatási gyakorlatában szerészeinek a közvetlen or- alakításáért és megvalósítáelemeztük és az egyetemi ve- vos-beteg, gyógyszerész-beteg sáért kifejt. Ezzel az összekaP««íatan túl is alapos tár- tett hatalmi és tömegpoliti_ szakmai nevelés konkrét jel- sadalomelméleti felkészült- , . , , , , , lemzőit, eredményeit, hlá- ségre lesz szükségük. Nap- kai munkával a partszervenyosságait Kari és intézeti jainkban szemünk előtt ala- zet szocialista elkötelezettséIntézkedések születtek. Javult kul át a gyógyítási folyamat, gű nevelési háttér, összehanf^HW1 T^^hin' az egészségügyi szerve- golt nevelési rendszer kiépímatikai fegyelme, ósszehan- zet összehangolt működése ... . goltsága. Az oktatás tárgyi mellett különböző szakterüle- tésén es íunkclonaltatásan feltételeinek gyarapodásában tek képviselőinek tudatos, dolgozik. A nevelőmunka célnagy jelentőségű egyetemünk kollektív együttműködésére jainak és gyakorlatának megéP?i" A..?'S^™*"®1 határozásában, káderei kivában átadott nagyszerű uj OK- Való egyuttmukodés, a kőzve- , ., ' „ , , tatási tömb, ahol modern ok- tett vagy közvetlen részvétel lasztasában- felkészítésében, tatólaboratóriumok, célszerű a szűkebb vagy tágabb tár- munkájuk ellenőrzésében és oktatási helyiségek, sok-sok sadalmi környezet életének- értékelésében, az egyes neoWatástechnikai eszköz köny- tevékenységének szabályozá- velési tényezők feladatainak mCS mUnkánkat" , , sában' a peldaado itarsadal" körülhatárolásában, múködé* 1Z nl^nf' SSv^ mÍ ,mag SJrf íVt sük szabályozásában, beszászemináriumok hatékonysa- egyformán szükségessé teszik gának fokozásáért kritikai jöv6 értelmiségének társaészrevételeket, vélemenyeket, * . , ...... Javaslatokat kértünk a hall- dalomtudomanyi, politikai gatóktól is. A hagyományos felkészültségét, évfolyam-nevelési értekezle- A világnézeti-politikai neteken a többi nevelési ténye- velőmilnka hatékony tényezővel együtt a hallgatósag „, ..... , ' —= — — •—o képviselői is ismertetik kö- zői működnek, az egyeteme- újítandó> miadig más tevé_ zösségi véleményüket a ko- ken, fgy nálunk is. Hallga- kenységet_ rábbi tanévi oktatómunkáról, tóink világnézeti arculatának A korábbiról, hogy már túl formálásában a szaktanszéB vizsgákon, ne csökkentse ... .. ... ... őszinteségüket semmilyen kek hangsúlyozottabbá való, óvatoskodó helyezkedés. Ügy bővülő szakmai-ideológiai tetapasz táljuk, hogy ennek a megoldásnak kettős haszna is van. Fontos visszacsatolási rendszer az oktató-nevelő munkát végzők számára, másrészt felelősségtudatra, a szakmai értékrendszer önálló alkalmazására szoktatja hallgatóinkat A jövőben különösen a klinikai gyakorlatok színvonalának, hatékonyságának emelésére van szükség, hisz n szakmai ismeretek közvetítése és a gyakorlati készségformálás lehetősége és feladatai mellett éppen a gyakorlatokon ismerhetik ineg hallgatóink az orvosi magatartás és szemlélet személyiségmeghatározó példáit érezhetik át a gyógyító tevékenységből elmaradhatatlan humanitásélményt Gyógyszerészhallgatóink nevelésében új szakmai feladatokat jelent a gyógyszerforgalmazás üj rendszere. A gyógyszerészekre nagyobb szakmai felelősség, közvetlenebb és tudatosabb betegellátási szerep hárul, és erre már az egyetemen fel kell készíteni őket. A szakmai nevelőmunka egyik leghatékonyabb formája a tudományos diákkör. A hallgatók tanár vezetőjük mellett egy-egy kutatócsoport tagjaiként sajátítják el a diákkörökben a különböző kutatási módszereket-eljárásokat a kutatott jelenségekfolyamatok megértéséhez szükséges háttérismereteket és az új kutatási programokat. A közös munkában tanulják meg a kollektív cseKi'encéves tudósielölt A Moszkvai Lomonoszov Egyetem matematika—fizika karának legfiatalabb hallgatója Dzsalal Szaid — kilencesztendős afgán kisfiú. Miután Afganisztánban nyolcéves korában korengedéllyel leérettségizett, az afgán kormány a Szovjetunióba küldte tanulmányai folytatására. Dzsalal édesapjával, Ke- [ számbavétele. RakovszkH ós Néprajzkutatás Bulgáriában A Bolgár Tudományos mány különféle Akadémia Néprajzi Inté- őrzik, zetét 1946-ban alapították. A néprajzkutatás azonban —. ha szerényebb keretek között ír "ködött is — hoszszabb időre nyúlik vissza. A XIX. század elején a nemzeti felszabadító mozgalom ki terebél vered ésével egvüttjárt a néni-nemzeti értékek ki ad ványait rim Szaiddal érkezett a Szovjetunióba, aki szintén az egyetemen tanul. Jelenleg mindketten az orosz nyelvet tanulmányozzák. Másfél hónapos foglalkozás után a kisfiú orosz nyelvtanára, Zója Cserepanova elragadtatással beszélt Dzsnlal rendkívüli képességeiről. Azt is elmondotta, hogy kezdetben sok nehézséget okozott az orosz nyelv megértése. Ekkor elhatározták, hogy változtatnak a tanulási módszeren, és a továbbiakban a matematika tankönyv lett az oktatás alapja. Az eredmény meglepő volt. A csodagyerek rra már könnyedén társalog, sőt. időnként édesapjának is ő tolmácsol. Valerij Kudrjavcev, az egyetem matematika—fizika karának dékánhelyettese elmondotta, hogy a kisfiúnak egyéni programot dolgoztak ki, amelynek alapján szorgalmasan és nagy kitartással készül jövendő hivatására APN — KS Karavelov nevéhez fűződnek az első nénrajzi kutatások. ök az ofcá.gbon járva-kelve élénk figyelemmel kisérték és feljegyezték a kütónf-Me tálak szokáséit, lakóik életmódiát. A századfordulón több bolgár tudós — többek között Ivan Sismnnov. Llubomlr Müetics — Reveime fordult a réoreizVutatás felé. V^nek tudható be hnev 1906-ban mezalakul' Kzóflában a Népraízi Mú'eum. Az akadémiai kutatóintézet —, fiában. lota. ma Nemzeti Galéria ewik szárnvában fozial helyei — három oszri]vra ta" "oltnn működik. F.zek: a hagvománvos anvavi kultúra. a hagyományos szellemi kultúra és a ielenkor néprataá-nak a szekciói tézethez tartozik a néprnlzi archívum, ahol különféle A jelenkor bolgár néprajzkutatói készítik a háromkötetes „Bulgária néprajza" című tanulmánysorozatot, amelv a bolgár államalapítás 1300. évfordulójára. 1981ben jelenik majd meg. A sokféle érdekes, kiadvány között említést érdemel „A bolgár népi kultúra" című kötet, amelvet a nem-szakember nagyközönségnek szánnak. Az intézet munkatársai emellett a néprajzi jellegzetes? éteket is magába foglaló földrajzi atlaszt szerkesztenek. A bolgár néprajzkutatók nemzetközi kapcsolatai kitpríedtek. Ennék egvik ta"úk'e. hozv a Szovjet Tudományos Akadémiának a s-rláycázrói szóló háromkötetes munkáiéban ls közretnűködnek: ők írták a „Délszlávok" című kötet első fptpzetét. ..A bolgárok" cínyomd a kész. A jelen mellett a jövő záloga a nénraikutatás száméra a szakemberképzés. A szófiai és Veliko Tirnovo-i egyetemeken a történelmi fakultások néoraizi előadásAz'jn- sorozatokat tartanak. 1079. ószát/U kezdve pedig külön tanszéket kapott a néprajztudomány a száfia] gerveteamety jelenleg Szóa7 egykori cári na- tanulmány mar anyagokat, kéziratokat, em- ^an mUDAPRESS—SOFIAlékiratokat. a néprajztudo- PRESS). Téli madarászás a Tisza mentén Imbolyogva, jobbra-balra ban, csúszkálva, „lépésben" ha- kai lad gépkocsink a Tisza jeges-hóval fedett árvédelmi töltésén. Innen a magasból, mint mozgó kilátóból élvezzük a későn beköszöntött tél hótakarójába burkolt, napfényes Dél-Alföld pompás látványát. A nyílt, szeles síkságon kevés állat mozog. A látóhatár Lassú szárnycsapások- tők. (Halk hangjuk egyálta. emelkedik fel a közeli Ián nem mondható süvöltésfáról egy egerészölyv. Lustán nek.) Hímjeik élénkpiros repül az erdő fölött. A nap melle fel-felvillan a napsüfolyamán még három .pél- tésben. A bokrosokból zajos dányt láttunk ebből a hasz- mezeiveréb-csapatot verünk nos, sok káros rágcsálót fel. pusztító ragadozóból. A parlag magas gyomosáHiába kémleljük gyakran ból, finom vészhangokat halaz eget. Nem sikerül felfe- latva röppen fel vagy 30 sárdeznl a munkatársaink által ga-piros-fekete tollruháji) jelzett rétisasokat, amelyek a tengelic. Egészen közel a felettünk húzódó „légifolyo- föld színéhez, a kopár ágak szélén sötét pontok tűnnek sót" használják. Tanyájuk .között hangtalanul, egérmódfel. Közelebb érkezve kidederül őzek. Tizenhat állat • verődött össze egy csapatÁ katonai idő beszámításáról W 1 K. I. szegedi olvasónk a akkor lehetett figyelembe jét is. A felszabadulás előtt felszabadulás előtt vonult venni, ha leszerelését, ille- és utóbb megjelölt szervekbe tényleges katonai szól- tőíeg azt követően hat hó- nél eltöltött szolgálati időt gálatra. A bevonulás előtt napon belül munkaviszony- a munkaviszony számításánál három hónappal munka- ba lépett. Ezeket az időket nem szabad figyelembe venvlszonya megszűnt. A há- akkor is be kellett számita- ni. kivéve, ha a. fegyveres ború után a hadifogságból ni, ha a munkába lépés hat erők stb. tagja a felszabadutörtént visszatérése után hónap elteltével ugyan, de lás után az emiitett szervekpedig szüleinek földjén dol- még 1945. október 31. nap- nél a szolgálatot tovább gozott több éven át. Jelen- ja előtt megtörtént. Tehát, a folytatta és erről szóló külegl munkahelyén a kato- régi rendelkezések szerint a lön szabályok szerint a felnai Idejét munkaviszony- munkáltatója szabályosan szabadulás előtti szolgálati ként nem ismerték el. Kér- járt el. ideiét a felszabadulás utáni dezi: van-e lehetőség ar- lg80 jaTHlar 1-én hatály- időhöz beszámították. A ra, hogy katonai idejét ba lépett a 17/1979 . (XXI. 1.) szolgálatnak megszakítás nélmunkaviszonyként elis- MÜM szamú rendelet. E merjék, mert ha elisme- rendelet 13. paragrafusa szerik. akkor a nyugdíjazása riJ,t már kedvező választ előtt jogosult lesz a 25 tudunk adni E szerint a éves jubileumi jutalomra. sor_ (eiső tényleges). valamint tartalékos (póttartaléAz 1980. január 1. előtti kos) katonai- szolgálat felmunkajogi rendelkezések sze- RZabadulás előtti vagy utárint a katonai ideje mun- ni továbbá a munkaszolgákaviszonyban töltött időként iat deportálás, illetőleg hanem ismerhető el. A régi difogság igazolt idejét munrendelkezések szerint a kaviszonyban töltött időmunkaviszonyból sor- (első ként' kell figyelembe ventényleges). valamint tarta- nj Ugyancsak munkavilékos (póttartalékos) szolgá- SZOnyként töltött időként kell latra bevonult, munkaszol- figyelembe venni a felszabaeálatra behívott, deportált, dúlás után a fegyveres erők illetőleg hadifogságba esett és a fegyveres testületek, toküli továbbfolytatása ellenére sem lehet azonban munkaviszonyként figyelembe venni sem a felszabadulás előtti, sem az azt követően hivatásos szolgálatban töltött időt. ha az előbb említett szerveknél a szolgálat azért szűnt meg. mert a fesweres erők tagját, e rendeletben felsorolt eljárás során elítélték, vagy elbocsátották, lefokozták stb. Olvasónk a most közölt új rendelkezés szerint kérheti a katonai szolgálati idejének munkaviszonyban tölugyanis a folyó menti erdő- ra bújkál egy apró barna ben van, és innen járnak a madár, az ökörszem. MozduFehér-tóra táplálkozni, vizi- lattanul állva figyeljük a madarat, halat prédálni. Re- hozzánk szinte méterközelménykedünk, hogy mint ségbe merészkedő, bohókáévekkel ezelőtt, újra fészket san_égnek meredő farkú, féraknak. Szeged közelében, a nyes szemű csöppséget. Tisza hullámterén. Nemrég A holtág befagyott vízén még jelentős számban éltek mindössze két árva dankasi* Magyarországon, ma már rály álldogál. Jöttünkben csak néhány fészkelő párról láttuk mintegy száz társukat, tudunk. A természetvédelmi amint frissen szántott fölhatóság és a Madártani dön szedegették a hantokkal Egyesület nagy erőfeszítése- kifordított rovarokat, ket tesz, hogy megóvja őket a kipusztulástól. Több helyen rendszeresen etetnek télen néhány párt, hogy hazánk területén tartsák e ritka madarakat. A töltés alján, a liget erdő szélárnyékos szegélyén 30— 40 fácán ls szedeget egy-egy csapatban. Vetési varjak, A semlyék fölött, alacsonyan, zsákmányt kémlelve röpül egy kékes rétihéja pár. Hirtelen magasba, emelkedik a hím, amint észrevesz bennünket. Jól látható ezüstszürke háta, fekete szárnyvége. Az „élő" Tisza-partjára érve nem ^ mindennapi téli rongydarabok csendélet "tárul elénk. A fofehér mező fómint fekete ir»ftÜ12fkz„a T lyó túlsó partján díszlő maJ»tt. Eleség utan kóborolnak. gas nyárerdö szürke fal lá_ Útszéli farol nagy őrgébics bánál a behava20tt meredek tekint le rank. Magányos, és a felszabadulást tőén már visszatért lyeknek ezen idejét viszonyban töltött köve- vábbá a rendészeti szervek tőtt időként való elismerését, szemé- hivatásos vagy továbbszolgá- valamint a jubileumi jutamunka- ló állományba lépett szemé- lom kifizetését, időként lyek igazolt szolgálati ideg Dr. V. M. ritka téli vendég. Letérünk a töltésről. Megkíséreljük elérni a Tiszát és morotváját. Megérkeztünk utunk^ céljához, Körtvélyes szigetre. A kemény hideg ellenére is elég sok a madár itt, a szélcsendes hullámtéri fűznyárasban. A kék- és széncinegék a hosszú farkú őszapókkal vegyes rajokat alkotva pásztázzák végig az erdőt. Rovarpeték és bábok után kutatnak, a fák koronájában. A rajt együtt tartó fémes, finom cinkehangok és a zizzenésszerű őszapójelzések jellegzetes hangjai a téli erdőnek. A kőrisfákat kis csapatokban szállják meg északról érkezett téli vendégek, a süvölpart széles, fehér sávja, ez alatt a Tisza ezüstszínű vízszalagja húzódik. A jéghideg; sima vizén tökésrécék úszkálnak. Távolból a tojók vizén lebegő, barna avarcsomóknak látszanak. Messzire virít a gácsérok ezüstös oldala, gyönyörű, fémes-zöldben -ragyogó feje. Csodálatosan tiszta tükörképük velük együtt úszik a vizén. Hazaérkezve, átfutva a napi Tisza-kutatómunkán felötlik bennem a gondolat: mennyi szépség van unalmasnak mondott Alföldünkön. Mennyi természeti érték van környezetünkben, amelynek megőrzése a mi kötelességünk, hogy átmenthessük azokat az utánunk következő nemzedékeknek. Dr. Marián Miklós /