Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

< !§7er«*?». 1080. ian"ár 9X Érle'ffl'slgiek Riesz Frigyesre a fjekemozgalomlian !| • í *"x "V í $ m Sí ' : Nagy László felvétele Száz évvel ezelőtt született Riesz Frigyes, a szegedi matematikai iskola egyik megalapítója, aki a kolozsvári egyetemről Szegedre kerülve, a modern matematika új ágának, a funkcionálanalízisnek is egyik úttörője lett. A nagy matematikus-munkásságáért többek között két Kossuth-díjat, s több nemzetközi kitüntetést kapott Riesz Frigyesre emlékeztek tegnap, kedden délben a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének és a Bolyai János Matematikai Társulal szegedi tagozatának szervezésében a szegedi matematikusok és a nagy számban megjelent tisztelők. A Panteonban rendezett emléktábla-koszorúzáson dr. Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus, egyetemi tanár méltatta Riesz Frigyes munkásságát és a matematikai tudományokban betöltött szerepét. Meleg hangú megemlékezését így fejezte be: „Nekünk, akik Itt összegyűltünk, Riesz Frigyes professzor születése 100. évfordulójáról való megemlékezésre, a mester első. második és harmadik generációbeli tanítványainak megtisztelő feladatunk mesterünk nyomdokainak követése tudományunk odaadó szolgálatában, a lényegre törő kutatásban és tartalomban, formában egyaránt igényes továbbadásában." A magyar békemozgalomban kibontakozása óla aktív társadalmi tényezőként — szakmai és tudományos felkészültségük kamatoztatásával, a politikai törekvések meggyőző érvekkel alátámasztásával — vesznek részt az értelmiségiek. E gondolat jegyében és egyik konkrét megnyilvánulásaként ült össze kedden Budapetslen az a tudományos konferencia, amelyet „Az értelmiség feladatai a béke és a társadalmi haladás szolgálatában" címmel szervezett az Országos Béketanács tudományos bizottsága, közösen a TIT-tel és az MTESZszel. Dr. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese tartotta a napirendi téma vitaindíló előadását, amelyre dr. Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikusnak, az OBT tudományos bizottsága elnökének megnyitója után került sor. Az esemény hátteréhez tartozik, hogy — miként a konferencia szervezői elmondták -r a társadalmi szerkezet átrendeződése, a fizikai és szellemi munka arányának változása, a gazdaság Intenzív fejlődése, a tudomány és a kultúra iránti társadalmi szükséglet növekedése együttjár az értelmiség szerepének és jelentőségének további erősödésével. A ma aktív értelmiségiek kétharmada származik munkás- vagy parasztszülőktől, azok eredeti foglalkozása szerint. Természetes tehát, hogy a politika gyakorlatából, a mozgalmi munka előrelendftéséből, a békeépítés soron levő feladatainak megoldásából is mind nagyobb hányadban veszik ki részüket a szellemi foglalkozásúak. Idősek ci cscfádban — Csak árva lányt veszek feleségül, hogy anyós- és apósmentes legyen az életem — halljuk nemegyszer a nőtlen férfiak vc.skos' tréfálkozását. akik szívesen hangoztatják előítéletüket az együttélésről. A fiatal házasok és szülők közül is sokan a „jobb távolról szeretni..." elvet vallják, s ha csak tehetik —, ha lakáshelyzetük engedi '— úgy rendezik az életüket hogy ne egy fedél alatt, ne közös háztartásban kelljen élniük. „A párt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjasok, s általában az idős korúak helyzetének javítását. Államunk, társadalmunk sokoldalúan gondoskodik róluk. A velük való törődésben nagy szerepük és felelősségük van a családoknak." (A XII. pártkongresszus irányelveiből.) A szabályozók fogadtatása A szárítót nem lehe — Hogyan hatnak a most életbe lépő szabályozó rendszer egyes elemei a mihályteleki Üj Élet Tsz-ben, terveznek-e változásokat a gazdálkodásban •— erről kérdeztem Kaczor Balázs elnököt és Csendes Mihály közgazdasági elnökhelyettest — Az Üj Élet Tsz-neksok év alatt kialakított, stabil termelési szerkezete van. A fő termék a paprika: szárítására is berendezkedtünk. Ezen nem lehet egyik évről a másikra változtatni. A paprikaszárítót nem lehet becsukni, még akkor sem, ha ötven százalékkal emelkedett az olaj ára. Azon kell törni a fejünket, hogyan növelhetnénk a kapacitását: milyen módszerekkel lehet megközelíteni az .optimális olajfelhasználást Tárolás, előszikkasztás után kevesebb olajra van szükség. Ez szervezési, vezetési kérdés is. Más üzemrészekben, például a csirkevágóhídon is csak a berendezések jobb kihasználásával ellensúlyozhatjuk az árak változását. A baromfihús fogyasztói ára nem változott, az „alapanyag", az élő baromfi ára .viszont emelkedett, kevesebb a haszon a feldolgozáson. Emelkedett a műtrágya ára. Talajvizsgálatokat kell végezni, hogy csak a szükséges fajtából és csak a szükséges mennyiséget szórják ki a földekre. A műtrágya hasznosulására is jobban oda kell figyelni, esetleg öntözéssel segíteni, hogy a talajba kerülő műtrágya lebomoljon. Áz első osztályú fűszerpaprika ára 7,20-ról 7,80-ra emelkedett, de a költségek még így is jobban növeked" tek, mint az árbevétel. Érzékenyen érint bennünket az anyag- és alkatrészárak emelkedése. Az árváltozások mérlege: együttvéve 8—9 millió forinttal több a kiadásunk, 2—3 millióval nő a bevételünk, a várható jövedelemcsökkenés 5—6 millió forint. Az állattenyésztésben a tejprémium növekedésével többletjövedelemhez juthatunk. Alacsony a tejhozam, jó minőségű silótakarmány felhasználásával emelni lehet. — A tömegtakarmány olcsóbb? — A jó minőségű tömegtakarmány ára sem sokkal kevesebb, az abrakfelhasználást azonban a MEM normatívái szabályozzák. — Költséges új beruházás készül a téeszben: az üvegház. Nem jelent-e ez túl nagy pénzügyi megterhelést a gazdaságnak, amit esetleg más üzemágak sínylenek meg? — Kélszáznegyvenmillió forint értékű nagyberuházás, de kiemelt, 70 százalékos ártámogatásban részesül. Tizenkét évre vettünk igénybe hitelt, amelynek évi 5 millió forint a törlesztése. Az üvegház 1982-ig meghatározza fejlesztési lehetőségeinket. Másik nagyobb beruházásra nem is gondoltunk, azonkívül 1981 végétől már szeretnénk termelni az üvegházban, attól kezdve folyamatosan térülnek meg a költségek. Addig például a géppark szintentartása komoly feladatot jelent, megnő az elhasználódó gépek üzemeltetési költsége. — Az Üj Élet Tsz hosszú távra elkötelezte magát a fűszerpaprika és a primőrök mellett. Mindkettő fontoexporteikke a magyar mező gazdaságnak. Biztosított a piaca ezeknek a termékeknek? — A fűszerpaprika hagyományos exportcikkünk. A korai zöldség iránt is stabil kereslet mutatkozik. Az üvegházban egyébként nemcsak zöldséget, hanem dísznövényeket is termelünk majd: ezek belföldön is jól értékesíthetők. — Hogyan alakul a tagok jövedelme? — Az egy főre jutó bruttó évi jövedelem 41 ezer forint a téeszben. A háztájiban hajtátásos zöldségtermesztéssel a többszörösét is megkeresik. Természetesen a közös munka mellett Igen Szigorúan számontartjuk, ledol'gozzák-e az előírt munkanapokat. — Ml a véleményük: nem támaszt-e túl szigorú feltételeket a téeszekkel szemben az új4 szabályozó rendszer? — Ha az iparban nem gazdaságos egy termék, le lehet állni a gyártásával. A földet azonban meg kell művelni mindenképpen. A szabályozók szigorúak, de nem irreálisak: ezentúl a vezetői munka hatékonysága jobban tükröződik az eredményekben — az eredménytelenségből viszont le lehet majd vonni a megfelelő személyi konzekvenciákat. Tanács István Valóban, a családon belül meglazultak volna a generációs kapcsolatok, gyengülnek az érzelmi kötelékek? Kétségtelen, az utóbbi évtizedekben társadalmunkkal együtt változott, átalakult a család, de ez nem idézhetett elő alapvető feszültségeket. Sőt, megszűntek bizonyos függési viszonyok, például háttérbe szorult a vagyon szerepe. Ugyanis régen az volt az öregek családi presztízsének alapja: akinek a nevén van a vagyon, az dirigál. Szociológusok is állítják, hogy társadalmunkban semmi jel se figyelmeztet arra, hogy elszakadnának a rokoni szálaky csak éppen más formában jelentkeznek, de ezek már nem gazdasági kötelezettségek. Hanem: a kölcsönös segítség, támogatás jellemzi a családtagok együttélését. A Központi Statisztikai Hivatal öregek helyzetéről készített leguóbbi felmérése is azt bizonyítja, hogy Magyarországon ma is erős az öregek és felnőtt gyermekek közötti kapcsolat. A nyugdíjasok háromnegyed része él családi környezetben, 19—22 százalékuk az unokák nevelését is ellátja. Nagyanyám mindig sajnálkozott a gyermektelen házaspárok sorsán: — Nem lesz aki eltartsa őket — mondta ilyenkor. Neki négy fia és két lánya jelentette aggkori megj élhetésének forrásét Jól szái mítottak az öregek: a családtagok közül mindig akadt egy háztartásbeli, aki otthon, reggeltől estig gondjukat viselhette. De mi van ma ? Más lett az idős korúak családi státusa: a közös háztartásban élőknek csak kis részét tartják el — teljes ellátással — a fiatalok, mert saját vagy özvegyi nyugdíjukból futja a megélhetésre. Az se ritka, hogy az idősek támogatják a fiatalokat. Anyagi érdekről tehát szó sem lehet. Nyugállományba vonulásuk után inkább az érzelmi-lelki kapcsolat, egyensúly után vágynak, miután a munkahelyi emberi kapcsolatukat elveszítik. Vannak, akik a megszokott pozíciójuknál fogva, otthon is úgy gondolják, hogy beavatkozhatnak a családi életbe, s ilyenkor jönnek elő az együttélés konfliktusai: a fiatalok legtöbbször nem hajlandók elfogadni őket, mint irányítókat. Az idős emberek még ha a segítő szándék is vezérli őket. gyakran esnek abba a hibába, hogy állandó fontoskodásukkal, leckéztető tanácsaikkal időnként megbontják a család harmonikus légkörét Erről Roszkowska lengyel pszichológusnő meglátásai nagyon találóak: „Éld a magad életét, foglalkozzál, a saját dolgaiddal, és csak akkor segíts, ha látod, hogy ezt valóban igénylik" — tanácsolja az öregeknek könyvében. Persze a másik végletre is jócskán akad példa, amikor háztartási robotgépnek gyermekgondozónak és felvigyázónak nézik a „drága nagymamit.", s amikor már munkaképtelen lesz, beteszik a szociális otthonba. A családnak, mint az emberi közösség alapsejtjének stabilitása ' rendkívül fontos, a többgenerációs családokban jelentkező ellentmondások kihatnak az egész társadalomra. Az elmúlt tíz évben, s majd a nyolcvanas' években mindinkább megváltozott-megváltozik az idős korúak életfelfogása: a népességnek az a része, amelyik a felszabadulás utáni években kezdett dolgozni, s napjainkban lesz nyugdíjassá, ilyen hosszú munkában állás után nehezen válik htb-vé, mert egyrészt képzettebb annál, hogy kielégítse a főzőkanál forgatása, másrészt megszokta, hogy évtizedeken át kereső volt a családban. Ezért inkább vállal hivatali vagy más elfoglaltságot, minthogy otthon maradjon a család szolgálására. Nem vitatott, hogy a társadalom szívesen venné, ha a nagyszülők átvállalnák a bölcsőde, az óvoda szerepét. Csakhogy azt — szubjektív és objektív okok miatt — nem teszik. A háztartási munka és gyermeknevelés sok időt, áldozatot követel, ezért legfeljebb csak alkalmanként adja be a derekát — joggal — a megfáradt nagyszülő. A másik ok: megfiatalodtak a nagyanyák és nagyapák, nem ritka, hogy a 40—43 éves nő, férfi már unokával dicsekedhet. Ebben a korban pedig még messze a nyugdíjkorhatár, így a fiatal házasok nem is számíthatnak rendszeres segítség • Az együttélés ellentmondásai később más formában jelentkeznek: a magatehetetlen, megrokkant öreg nagy teher a családnak, hisz általában mindenki dolgozi'-. Nincs ki felügyeljen rá. S emellett a mai idős korúak nem is szeretik, ha elesettként ápolják őket, mondván: dolgoztak ők egész életükben, megkívánhatják a társadalomtól. hogy ilyen esetekben melléjük álljon. Egyedül nem maradhatnak otthon a lakásban, így kerülnek a kórházba, ahol a belgyógyászati ágyak mintegy 35— 40 százalékát lefoglalják. Nem kívánom bővebben kifejteni, hogy a kórházi fekvőbeteg-ellátást ez mennyire nehezíti. Több utókezelő osztályra, szanatóriumi helyre lenne szükség: ez az egészségügyben bizonyos mértékig átszervezéssel is megoldható. A családi együttélés ellentmondásai csak erősödnek, ha az intézmények nem képesek megoldani feladataikat, s a családrá hárítják. Törődjön a család az idős korúakkal, de erejéhez mérten. Nem vitatott, hogy az elmúlt évtizedekben számos olyan szociálpolitikai intézkedés született, amely kedvezően alakította az idős korúak életét. S az is igaz, hogy a jövőben még jobban figyelembe kell vennünk a népgazdaság teherbíró képességet, és csak az ésszerűség el vén javasolhatunk indokolfejlesztést az öregek ellátá sában. Az intézményeket i! letően nem biztos, hogy mindenütt csak a szociális támogatás lenne az egyetlen mep oldás, hiszen adódnak problémák az erők szétforgácsol' ságából, a szervezetlenségből is. Az idős korúak helyzetében tényleges javulást az hozna, ha sikerülne összhangot teremteni a család és az intézmények között, figyelembe véve mindenekelőtt azt, hogy a mai öregek életfelfogása, életvitele más, mint elődjeiké: ne akarjuk rájuk erőltetni a tőlük már idegen életmódot, amit magunk sem vállalnánk H. A. Üj lakótelep építésétkezd- házgyári elemekből. Az építték meg Miskolcon a Borsod kezést jövőre folytatják s ^llami AÉpít°i,pari négy újabb épületben to Vállalat dolgozol Az elokozElhunyt Hidas Antal Az MSZMí' Központi Bizottsága, a Kulturális Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége mély megrendüléssel és fájdalommal tudataik, hotrv .január 22-én. hosszan tartó betegség után elhunyt az 1899-ben született Hidas Antal elvtárs, a magyar és a nemze'közi kommunista mozgalom régi harcosa. Kossuth-díjas költő. író, a Magyar írók Szövetségének tagja Hidas Antal elvtárs temetése január 25-én, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteon iában. > Elhunyt e'vtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13.30 órától'lóhátják le kegyeletüket a ravatalnál. művesített területen az idén 345 lakást szerelnek össze, vábbi 140 lakást adnak át. (MTI) Nemrég köszöntötték 80. születésnapján. A kommunista költő, prózaíró, műfordító egész életét a forradalomnak, a szocialista irodalomnak szentelte. Erejéhez képest nemcsak krónikása volt e századnak, hanem alakítója is. A nagycsaládos cipész gyermekét a középiskolából forradalmi nézetei miatt kicsapták. Egy ideig gyári munkásként, újságárusként kereste meg a kenyérrevalót, s mint ifjúmunkás érte meg a magyar proletárforradalmat. A Tanácsköztársaság idején lett a munkásegyetem hallgatója, s 1919 őszén jelentek meg az első. az elbukott forradalmat sirató költeményei, az „Üj utak" című folyóiratban. 1920 legeleién Szlovákiába szökött, s itt került kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával. A KMP kiadásában, 1925-ben jelent meg első verseskötete. „Az ellenforradalom földjén" címmel 1925 nyarán a párt utasítására elhagyta az országot, a Szovjetunióba ment. Egyik vezetője lett a magyar forradalmi írók és művészek 1926 tavaszán Moszkvában megalakult szövetségének, s a Forradalmi frók Nemzetközi Szervezete folyóiratának ls ő volt az egyik szerkesztője. Hidas Antal életpályája hem nélkülözte a nehéz éveket sem, de ez sem rendítette meg forradalmi hitét és hűségét. A második világháború után egy ideig még továbbra is a Szovjetunióban maradt. s főleg a magyar irodalom népszerűsítésével foglalkozott. Harmincnégy éves távollét után, 1959 végén tért haza Magvarországra. Sorra ielentek meg Ismert verses- és prózakötetei.