Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

< !§7er«*?». 1080. ian"ár 9X Érle'ffl'slgiek Riesz Frigyesre a fjeke­mozgalomlian !| • í *"x "V í $ m Sí ' : Nagy László felvétele Száz évvel ezelőtt született Riesz Frigyes, a szegedi ma­tematikai iskola egyik megalapítója, aki a kolozsvári egye­temről Szegedre kerülve, a modern matematika új ágának, a funkcionálanalízisnek is egyik úttörője lett. A nagy ma­tematikus-munkásságáért többek között két Kossuth-díjat, s több nemzetközi kitüntetést kapott Riesz Frigyesre emlé­keztek tegnap, kedden délben a Műszaki és Természettu­dományos Egyesületek Szövetségének és a Bolyai János Ma­tematikai Társulal szegedi tagozatának szervezésében a sze­gedi matematikusok és a nagy számban megjelent tisztelők. A Panteonban rendezett emléktábla-koszorúzáson dr. Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus, egyetemi tanár méltatta Riesz Frigyes munkásságát és a matematikai tudományok­ban betöltött szerepét. Meleg hangú megemlékezését így fejezte be: „Nekünk, akik Itt összegyűltünk, Riesz Frigyes professzor születése 100. évfordulójáról való megemlékezés­re, a mester első. második és harmadik generációbeli tanít­ványainak megtisztelő feladatunk mesterünk nyomdokainak követése tudományunk odaadó szolgálatában, a lényegre törő kutatásban és tartalomban, formában egyaránt igényes továbbadásában." A magyar békemozgalom­ban kibontakozása óla aktív társadalmi tényezőként — szakmai és tudományos fel­készültségük kamatoztatásá­val, a politikai törekvések meggyőző érvekkel alátá­masztásával — vesznek részt az értelmiségiek. E gondolat jegyében és egyik konkrét megnyilvánulása­ként ült össze kedden Buda­petslen az a tudományos konferencia, amelyet „Az ér­telmiség feladatai a béke és a társadalmi haladás szolgá­latában" címmel szervezett az Országos Béketanács tu­dományos bizottsága, közö­sen a TIT-tel és az MTESZ­szel. Dr. Köpeczi Béla akadémi­kus, az MTA főtitkárhelyet­tese tartotta a napirendi té­ma vitaindíló előadását, amelyre dr. Szádeczky-Kar­doss Elemér akadémikusnak, az OBT tudományos bizott­sága elnökének megnyitója után került sor. Az esemény hátteréhez tartozik, hogy — miként a konferencia szer­vezői elmondták -r a társa­dalmi szerkezet átrendeződé­se, a fizikai és szellemi mun­ka arányának változása, a gazdaság Intenzív fejlődése, a tudomány és a kultúra iránti társadalmi szükséglet növekedése együttjár az ér­telmiség szerepének és je­lentőségének további erősö­désével. A ma aktív értelmiségiek kétharmada származik mun­kás- vagy parasztszülőktől, azok eredeti foglalkozása szerint. Természetes tehát, hogy a politika gyakorlatá­ból, a mozgalmi munka elő­relendftéséből, a békeépítés soron levő feladatainak megoldásából is mind na­gyobb hányadban veszik ki részüket a szellemi foglalko­zásúak. Idősek ci cscfádban — Csak árva lányt veszek feleségül, hogy anyós- és apósmentes legyen az életem — halljuk nemegyszer a nőt­len férfiak vc.skos' tréfálko­zását. akik szívesen hangoz­tatják előítéletüket az együttélésről. A fiatal háza­sok és szülők közül is sokan a „jobb távolról szeretni..." elvet vallják, s ha csak tehe­tik —, ha lakáshelyzetük en­gedi '— úgy rendezik az éle­tüket hogy ne egy fedél alatt, ne közös háztartásban kelljen élniük. „A párt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjasok, s általában az idős korúak helyzetének javítását. Államunk, társa­dalmunk sokoldalúan gon­doskodik róluk. A velük való törődésben nagy sze­repük és felelősségük van a családoknak." (A XII. pártkongresszus irányelveiből.) A szabályozók fogadtatása A szárítót nem lehe — Hogyan hatnak a most életbe lépő szabályozó rend­szer egyes elemei a mihály­teleki Üj Élet Tsz-ben, ter­veznek-e változásokat a gaz­dálkodásban •— erről kér­deztem Kaczor Balázs elnö­köt és Csendes Mihály köz­gazdasági elnökhelyettest — Az Üj Élet Tsz-neksok év alatt kialakított, stabil termelési szerkezete van. A fő termék a paprika: szárí­tására is berendezkedtünk. Ezen nem lehet egyik évről a másikra változtatni. A paprikaszárítót nem lehet becsukni, még akkor sem, ha ötven százalékkal emel­kedett az olaj ára. Azon kell törni a fejünket, hogyan nö­velhetnénk a kapacitását: milyen módszerekkel lehet megközelíteni az .optimális olajfelhasználást Tárolás, előszikkasztás után kevesebb olajra van szükség. Ez szer­vezési, vezetési kérdés is. Más üzemrészekben, pél­dául a csirkevágóhídon is csak a berendezések jobb kihasználásával ellensúlyoz­hatjuk az árak változását. A baromfihús fogyasztói ára nem változott, az „alap­anyag", az élő baromfi ára .viszont emelkedett, kevesebb a haszon a feldolgozáson. Emelkedett a műtrágya ára. Talajvizsgálatokat kell végezni, hogy csak a szük­séges fajtából és csak a szükséges mennyiséget szór­ják ki a földekre. A műtrá­gya hasznosulására is jobban oda kell figyelni, esetleg ön­tözéssel segíteni, hogy a ta­lajba kerülő műtrágya lebo­moljon. Áz első osztályú fűszer­paprika ára 7,20-ról 7,80-ra emelkedett, de a költségek még így is jobban növeked­" tek, mint az árbevétel. Érzékenyen érint bennün­ket az anyag- és alkatrész­árak emelkedése. Az árvál­tozások mérlege: együttvéve 8—9 millió forinttal több a kiadásunk, 2—3 millióval nő a bevételünk, a várható jövedelemcsökkenés 5—6 millió forint. Az állattenyésztésben a tejprémium növekedésével többletjövedelemhez jutha­tunk. Alacsony a tejhozam, jó minőségű silótakarmány felhasználásával emelni le­het. — A tömegtakarmány ol­csóbb? — A jó minőségű tömeg­takarmány ára sem sokkal kevesebb, az abrakfelhasz­nálást azonban a MEM nor­matívái szabályozzák. — Költséges új beruházás készül a téeszben: az üveg­ház. Nem jelent-e ez túl nagy pénzügyi megterhelést a gazdaságnak, amit esetleg más üzemágak sínylenek meg? — Kélszáznegyvenmillió forint értékű nagyberuházás, de kiemelt, 70 százalékos ár­támogatásban részesül. Ti­zenkét évre vettünk igénybe hitelt, amelynek évi 5 mil­lió forint a törlesztése. Az üvegház 1982-ig meghatároz­za fejlesztési lehetőségein­ket. Másik nagyobb beruhá­zásra nem is gondoltunk, azonkívül 1981 végétől már szeretnénk termelni az üvegházban, attól kezdve fo­lyamatosan térülnek meg a költségek. Addig például a géppark szintentartása ko­moly feladatot jelent, meg­nő az elhasználódó gépek üzemeltetési költsége. — Az Üj Élet Tsz hosszú távra elkötelezte magát a fűszerpaprika és a primőrök mellett. Mindkettő fonto­exporteikke a magyar mező gazdaságnak. Biztosított a piaca ezeknek a termékek­nek? — A fűszerpaprika hagyo­mányos exportcikkünk. A korai zöldség iránt is stabil kereslet mutatkozik. Az üvegházban egyébként nem­csak zöldséget, hanem dísz­növényeket is termelünk majd: ezek belföldön is jól értékesíthetők. — Hogyan alakul a tagok jövedelme? — Az egy főre jutó bruttó évi jövedelem 41 ezer forint a téeszben. A háztájiban hajtátásos zöldségtermesztés­sel a többszörösét is megke­resik. Természetesen a közös munka mellett Igen Szigo­rúan számontartjuk, ledol­'gozzák-e az előírt munkana­pokat. — Ml a véleményük: nem támaszt-e túl szigorú feltéte­leket a téeszekkel szemben az új4 szabályozó rendszer? — Ha az iparban nem gazdaságos egy termék, le lehet állni a gyártásával. A földet azonban meg kell mű­velni mindenképpen. A sza­bályozók szigorúak, de nem irreálisak: ezentúl a vezetői munka hatékonysága jobban tükröződik az eredmények­ben — az eredménytelenség­ből viszont le lehet majd vonni a megfelelő személyi konzekvenciákat. Tanács István Valóban, a családon be­lül meglazultak volna a ge­nerációs kapcsolatok, gyen­gülnek az érzelmi kötelékek? Kétségtelen, az utóbbi év­tizedekben társadalmunkkal együtt változott, átalakult a család, de ez nem idézhetett elő alapvető feszültségeket. Sőt, megszűntek bizonyos függési viszonyok, például háttérbe szorult a vagyon szerepe. Ugyanis régen az volt az öregek családi presz­tízsének alapja: akinek a nevén van a vagyon, az di­rigál. Szociológusok is állítják, hogy társadalmunkban sem­mi jel se figyelmeztet arra, hogy elszakadnának a roko­ni szálaky csak éppen más formában jelentkeznek, de ezek már nem gazdasági kö­telezettségek. Hanem: a köl­csönös segítség, támogatás jellemzi a családtagok együtt­élését. A Központi Statiszti­kai Hivatal öregek helyzeté­ről készített leguóbbi felmé­rése is azt bizonyítja, hogy Magyarországon ma is erős az öregek és felnőtt gyerme­kek közötti kapcsolat. A nyugdíjasok háromne­gyed része él családi környe­zetben, 19—22 százalékuk az unokák nevelését is ellátja. Nagyanyám mindig sajnál­kozott a gyermektelen házas­párok sorsán: — Nem lesz aki eltartsa őket — mondta ilyenkor. Neki négy fia és két lánya jelentette aggkori meg­j élhetésének forrásét Jól szá­i mítottak az öregek: a csa­ládtagok közül mindig akadt egy háztartásbeli, aki otthon, reggeltől estig gondjukat vi­selhette. De mi van ma ? Más lett az idős korúak családi státusa: a közös háztartásban élők­nek csak kis részét tartják el — teljes ellátással — a fiata­lok, mert saját vagy özvegyi nyugdíjukból futja a megél­hetésre. Az se ritka, hogy az idősek támogatják a fiatalo­kat. Anyagi érdekről tehát szó sem lehet. Nyugállo­mányba vonulásuk után in­kább az érzelmi-lelki kap­csolat, egyensúly után vágy­nak, miután a munkahelyi emberi kapcsolatukat elve­szítik. Vannak, akik a meg­szokott pozíciójuknál fogva, otthon is úgy gondolják, hogy beavatkozhatnak a csa­ládi életbe, s ilyenkor jön­nek elő az együttélés konf­liktusai: a fiatalok legtöbb­ször nem hajlandók elfogad­ni őket, mint irányítókat. Az idős emberek még ha a segí­tő szándék is vezérli őket. gyakran esnek abba a hibá­ba, hogy állandó fontoskodá­sukkal, leckéztető tanácsaik­kal időnként megbontják a család harmonikus légkörét Erről Roszkowska lengyel pszichológusnő meglátásai nagyon találóak: „Éld a ma­gad életét, foglalkozzál, a sa­ját dolgaiddal, és csak akkor segíts, ha látod, hogy ezt valóban igénylik" — taná­csolja az öregeknek könyvé­ben. Persze a másik végletre is jócskán akad példa, ami­kor háztartási robotgépnek gyermekgondozónak és felvi­gyázónak nézik a „drága nagymamit.", s amikor már munkaképtelen lesz, beteszik a szociális otthonba. A családnak, mint az em­beri közösség alapsejtjének stabilitása ' rendkívül fontos, a többgenerációs családok­ban jelentkező ellentmondá­sok kihatnak az egész társa­dalomra. Az elmúlt tíz év­ben, s majd a nyolcvanas' években mindinkább meg­változott-megváltozik az idős korúak életfelfogása: a né­pességnek az a része, ame­lyik a felszabadulás utáni években kezdett dolgozni, s napjainkban lesz nyugdíjas­sá, ilyen hosszú munkában állás után nehezen válik htb-vé, mert egyrészt kép­zettebb annál, hogy kielégít­se a főzőkanál forgatása, másrészt megszokta, hogy évtizedeken át kereső volt a családban. Ezért inkább vál­lal hivatali vagy más elfog­laltságot, minthogy otthon maradjon a család szolgálá­sára. Nem vitatott, hogy a társadalom szívesen venné, ha a nagyszülők átvállalnák a bölcsőde, az óvoda szere­pét. Csakhogy azt — szub­jektív és objektív okok mi­att — nem teszik. A háztar­tási munka és gyermekneve­lés sok időt, áldozatot köve­tel, ezért legfeljebb csak al­kalmanként adja be a dere­kát — joggal — a megfáradt nagyszülő. A másik ok: meg­fiatalodtak a nagyanyák és nagyapák, nem ritka, hogy a 40—43 éves nő, férfi már unokával dicsekedhet. Ebben a korban pedig még messze a nyugdíjkorhatár, így a fia­tal házasok nem is számít­hatnak rendszeres segítség • Az együttélés ellentmon­dásai később más formában jelentkeznek: a magatehetet­len, megrokkant öreg nagy teher a családnak, hisz álta­lában mindenki dolgozi'-. Nincs ki felügyeljen rá. S emellett a mai idős korúak nem is szeretik, ha elesett­ként ápolják őket, mondván: dolgoztak ők egész életük­ben, megkívánhatják a tár­sadalomtól. hogy ilyen ese­tekben melléjük álljon. Egye­dül nem maradhatnak ott­hon a lakásban, így kerülnek a kórházba, ahol a belgyó­gyászati ágyak mintegy 35— 40 százalékát lefoglalják. Nem kívánom bővebben ki­fejteni, hogy a kórházi fek­vőbeteg-ellátást ez mennyire nehezíti. Több utókezelő osz­tályra, szanatóriumi helyre lenne szükség: ez az egész­ségügyben bizonyos mér­tékig átszervezéssel is meg­oldható. A családi együttélés ellent­mondásai csak erősödnek, ha az intézmények nem képe­sek megoldani feladataikat, s a családrá hárítják. Törőd­jön a család az idős korúak­kal, de erejéhez mérten. Nem vitatott, hogy az elmúlt évtizedekben számos olyan szociálpolitikai intézkedés született, amely kedvezően alakította az idős korúak életét. S az is igaz, hogy a jövőben még jobban figye­lembe kell vennünk a nép­gazdaság teherbíró képessé­get, és csak az ésszerűség el vén javasolhatunk indokol­fejlesztést az öregek ellátá sában. Az intézményeket i! letően nem biztos, hogy min­denütt csak a szociális támo­gatás lenne az egyetlen mep oldás, hiszen adódnak prob­lémák az erők szétforgácsol' ságából, a szervezetlenségből is. Az idős korúak helyzeté­ben tényleges javulást az hozna, ha sikerülne összhan­got teremteni a család és az intézmények között, figye­lembe véve mindenekelőtt azt, hogy a mai öregek élet­felfogása, életvitele más, mint elődjeiké: ne akarjuk rájuk erőltetni a tőlük már idegen életmódot, amit ma­gunk sem vállalnánk H. A. Üj lakótelep építésétkezd- házgyári elemekből. Az épít­ték meg Miskolcon a Borsod kezést jövőre folytatják s ^llami AÉpít°i,pari négy újabb épületben to Vállalat dolgozol Az elokoz­Elhunyt Hidas Antal Az MSZMí' Központi Bizottsága, a Kulturális Minisz­térium, a Magyar Írók Szövetsége mély megrendüléssel és fájdalommal tudataik, hotrv .január 22-én. hosszan tartó be­tegség után elhunyt az 1899-ben született Hidas Antal elv­társ, a magyar és a nemze'közi kommunista mozgalom régi harcosa. Kossuth-díjas költő. író, a Magyar írók Szövetsé­gének tagja Hidas Antal elvtárs temetése január 25-én, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteon iában. > Elhunyt e'vtársunk barátai, harcostársai és munkatár­sai 13.30 órától'lóhátják le kegyeletüket a ravatalnál. művesített területen az idén 345 lakást szerelnek össze, vábbi 140 lakást adnak át. (MTI) Nemrég köszöntötték 80. születésnapján. A kommunis­ta költő, prózaíró, műfordító egész életét a forradalomnak, a szocialista irodalomnak szentelte. Erejéhez képest nemcsak krónikása volt e századnak, hanem alakítója is. A nagycsaládos cipész gyermekét a középiskolából forradalmi nézetei miatt ki­csapták. Egy ideig gyári munkásként, újságárusként kereste meg a kenyérrevalót, s mint ifjúmunkás érte meg a magyar proletárforradal­mat. A Tanácsköztársaság idején lett a munkásegyetem hallgatója, s 1919 őszén je­lentek meg az első. az elbu­kott forradalmat sirató köl­teményei, az „Üj utak" cí­mű folyóiratban. 1920 legele­ién Szlovákiába szökött, s itt került kapcsolatba a Kom­munisták Magyarországi Pártjával. A KMP kiadásá­ban, 1925-ben jelent meg el­ső verseskötete. „Az ellen­forradalom földjén" címmel 1925 nyarán a párt utasítá­sára elhagyta az országot, a Szovjetunióba ment. Egyik vezetője lett a magyar forra­dalmi írók és művészek 1926 tavaszán Moszkvában meg­alakult szövetségének, s a Forradalmi frók Nemzetközi Szervezete folyóiratának ls ő volt az egyik szerkesztője. Hidas Antal életpályája hem nélkülözte a nehéz éve­ket sem, de ez sem rendítet­te meg forradalmi hitét és hűségét. A második világhá­ború után egy ideig még to­vábbra is a Szovjetunióban maradt. s főleg a magyar irodalom népszerűsítésével foglalkozott. Harmincnégy éves távollét után, 1959 vé­gén tért haza Magvarország­ra. Sorra ielentek meg Ismert verses- és prózakötetei.

Next

/
Thumbnails
Contents