Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

4 Szerda, 19S0. január 23. i A honvédelmi miniszter- iipari hűsugárzók helyettes látogatása Szegeden Szegedre látogatott tegnap, kedden Kovács Pál altábor­nagy, honvédelmi miniszter­helyettes. Fölkereste a me­gyei pártbizottságot, ahol dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Ezután a miniszter­helyettes az SZMT-székházba látogatott, majd a Juhász ! Gyula Művelődési Központ | nyugdíjasklubjában baráti találkozón válaszolt időszerű politikai kérdésekre. Ott volt Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára is. iparban és mezögazda­sagban egyaránt alkalmaz­ható nagy teljesítményű hő­sugárzókat és hölégbefúvó­kat gyártanak Tabon, az Lpítő- és Vegyesipari Szö­vetkezetben. Termekeiket téliesített építkezéseknél, üzemcsarnokok fűtésénél — a hőlégbefúvókat — mező­gazdaságban szárítóként, vagy lakások fűtésére is al­kalmazhatják. A berendezés tüzeléstechnikai hatáSfoka 91 százalékos, tehát igen gazdaságos. Mércék Szén, olaj, gaz Bányászatunk eredményei, feladatai A szénbányászok helytállá­sának, áldozatkészségének eredménye, hogy munkával töltött szabadnapjaikon -ta­valy 920 ezer tonna szénnel — 15 napi átlagtermeléssel — járultak hozzá a terv tel­jesítéséhez és 460 ezer ton­nás túlteljesítéséhez, amely­lyel jelentős importtól teher­mentesítették az országot. Ezt hangsúlyozta Kapolyi László nehézipari miniszter­helyettes, aki kedden a bá­nyászok múlt évi munkájá­ról és az idei feladatokról tájékoztatta a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetőségét. Az ország az idén előirányzott , 25.5 millió tonna szén fel­színre hozásában sem nélkü­_ lözheti azt az energiát, amit a bányászok a szabadnapi termeléssel, adhatnak. A kő­olaj. és földgázbányászoknak — akik a hazai energiahor­dozóknak kétharmadát ter­melik — a múlt évi előirány­zat sikeres túlteljesítése után az idén további erőfeszítése­ket kell tenniük, hogy a ki­merülő szénhidrogénmezők pótlásával, másodlagos ter­melési eljárásokkal megaka­dályozzák a termelés csök­kenését, fennfSFfsák á"z előző évi szintet. Belföldi ellátásunk mint­egy másfél millió tonna szén importját teszi szükségessé,.s s ennek , túlnyomó részéi hosszú lejáratú államközi szerződések alapján kapjuk meg. Kőolajból 10.6 millió tonnát dolgozunk fel; ehhez 2.1 millió tonnával járul hoz­za a hazai termelés, a töb­zai hatmilliárd köbméteres földgáztermelést is négymil­liárd köbméter import, első­sorban szovjet szállítás egé­szíti ki. A hazai energiahordozók termelésében a követelmé­nyek növekedtek, és ezért különösen fontos, hogy a műszaki fejlesztéssel szoro­san párosuljon a termelés­szervezés korszerűsítése. Ka­polyi László hangsúlyozta, hogy amilyen indokolt volt a bányászat technikai eszkö­zeinek fejlesztése, épp oly fontos a rendelkezésre álló eszközöknek az eddiginél gondosabb kihasználása. Meg kell teremteni a feltételeit a komplexen gépesített vógat­kihajtási és termelési rend­szerek, valamint a számító­géppel vezérelt folyamatirá­nyítás kiterjesztésének. Nagy figyelmet kell fordítani ar­ra, hogy az idén jól megala­pozzák a következő tervidő­szakot, a folyamatban levő ' nagyberuházások és vállalati fejlesztések meggyorsítását. Az ülésen Lájer László, a szakszervezet titkára rámu- i tátott arra, hogy az idén | szükségszerűen feszitettebbek a bányaipar feladatai, ame­lyek teljesítését a maga sa­játos mozgalmi eszközeivel támogatja a szakszervezet is. Indokoltnak látja azonban azt is, hogy a zavartalanabb termelési feltételek megte­remtése érdekében az eddi­ginél nagyobb gondot fordít­sanak a bányászat háttéripa­rának fejlesztésére. Ugyan­akkor a gazdasági vezetők­nek és a szakszervezeti tes­tületeknek át kell tekinteni­ük a munkahelyek, vállala­tok ötéves szociálpolitikai terveit és ahol szükséges, meg kell gyorsítani végre­hajtásukat, hogy az év vé­géig teljesítsék az ötéves programot. (MTI) Pécsett, a tímárházban Várostörténeti múzeum binck a túlnyomó részét a Szovjetunió szállítja. A ha­Várostörténeti és munkás­mozgalmi múzeumot alapíta­nak Pécsett. Az intézményt áz ipari műemléknek számító 250 éves tímárházban helye­zik el, amelyet eredeti alak­jában állítanak helyre. A tárgyi emlékeket a Janus Pannonius Múzeum helytör­téneti osztálya gyűjti, az írá-. sos anyagot a Baranya me­gyei Levéltár készíti elő. Pécs életében több mint Fonott bútorok exportra egy évszázada meghatározó szerepet játszik a bányamun­kásság, ennek megfelelően a leendő múzeumban is ki­emelt helyet kap a bányá­szok életmódjának és küz­delmének bemutatása. Idős bányászok, veterán munkás­mozgalmi harcosok számos értékes tárgyat és dokumen­tumot adtak át a készülő múzeumnak saját féltve őr­zött emlékeikből. Pécsbánya­telepen egy a századforduló idejéből származó tipikus bá­nyászlakás berendezési tár­gyait és használati eszközeit gyűjtötték be. Számos archív fényképet találtak az egykori bányászkolóniákról is. A bányászok százéves küz­delmének alig maradtak fenn írásos emlékei. Inkább arról vannak dokumentumok, de arról már bőségcsen. hogy a hatóságok hogyan foglalkoz­tak az eseményekkel: sztrájk­kal. gyűléssel. Feljelentések, vizsgálati jegyzökönyvek, bí­rói ítéletek, lefoglalt plaká­tok és röplapok idézik a harc --veit. S egy ritka tárgyi em­lék: ..munkát-ken.veret" fel­iratú tábla, amelyet negyed­századon át rejtegették a bá­nyászok. H ányféle mérce van e világon? Nyil­ván sok, nagyon is sokféle, mert hát — legőszintébb felháborodá­sunkra — mi halandók általában többfé­lével is méretünk, ami igencsak rút jelen­sége a világnap. A többség persze fölhá­borodva tiltakozik a többféle mérce ellen, az egyenlőség jegyében, hu éppen ő méret­tetik. Mert csak a csekélységeknél marad­va: miért mérik másként az ismerőst a pult másik oldalán, ha ritka áruról van szó. mint az ismeretlent? Ha éppen mi va­gyunk az ismeretlen. hát tiltakozunk, prüszkölünk egészséges t'ölháborodásunk­ban. leveleket írunk a lapoknak, tévének, kereskedelmi felügyelőségnek az áldatlan, szörnyű, embert az embertől megkülönböz­tető kereskedelmi állapotokról. S végül is nagyon jól tesszük mindezt, hiszen társa­dalmunk lényegéből fakad az a cél. hogy minden ember egyenlő esélyekkel induljon — még a pult felé is. De ha éppen mi va­gyunk az ismerős...? A lapnál eltöltött évek alatt sok ezer le­véllel találkoztam mám amelynek szerző­je hátrányos helyzetére panaszkodott, pél­dául a kereskedelemben, de olyannal • egv­gyel sem. amelyik azt tette volna szóvá: X boltban ismerős eladómtól megkaptam valamit, amit előttem tíz embernek sem szolgáltak ki. Pedig hát — jogosan — panasz­kodó és fölháborodott levélíróink között nyilván szép számmal akadtak olyanok, akik ugyan sérelmet szenvedtek valahol, másutt viszont éppen hogy ők voltak ki­vételezett helyzetben. S az a legritkább esetben jut eszükbe, hogy az egyik helyen szerzett kivétel szinte szükségszerűen együtt jár a másik helyen hátrányos helyzetünk­kel. az alkalmazott mércék különbözőségé­ből következően, mert hát ismerősök min­denütt mégsem lehetünk. Ka a bennünket, mint állampolgárokat megítélő mércék változhatnak a személv­től függően a társadalmi gyakorlat bár­melv területén, akkor bizony azzal is szá­mot kell vetnünk, hogy e mércék hol elő­nyünkre. hol hátrányunkra változnak. Igaz. legtöbben már csupán elvből is vadul prüszkölünk e jelenség, a mércék változé­konysága ellen, s többnyire egészen egy­szerűen föl sem fogjuk azt. hogy a kivé­telezettség iránti vágy — ha rejtve is — mindannyiunkban benne él. Vagy azért, niert sok helyen még szükség van minimá­' lis céljaink elérésére a kivételezettség ál­lapotára. vagy azért, mert egy-egy pilla­natban kivételezett helyzetünket olvan ter­mészetesnek veászük. hogy föl sem-fogjuk, éppen mi sértettük meg azokat a társadal­mi játékszabályokat, amelyek a mércék egyenlőségét lennének hivatva biztosítani. Levelek. Szép számmal olvastam mái­lapunkhoz érkezett, fölháborodott hangú leveleket, amelyek írói az ellen tiltakoz­nak. hogy, kérem, nálunk vásárolnak a külföldiek. Miért nem tiltjuk meg. mert hát így bemegy az ember a boltba és nem kapja meg. amit keresne, mert elvitték a külföldiek. Szóban is gyakorta hallottam ilyen panaszokat emberektől, olyanoktól is. akik egy hónappal később lelkendezve mesélték külföldi útjuk élménveit. Már­mint azt hogy mennyi mindent vettek, s hogy hogyan „verték át" két ország vá­mosait is. amikor a cuccot behozták. Ismét a mércék különbözősége. Még sze­rencse. hogy ezt a különbségtevést nem az „amit szabad Jupiternek ..." (s természe­tesen én vagyok Jupiter) elve sugallja, csupán az. hogv az egyik jelenségnek egyé­ni károm révén látom kollektív kárát, a másik esetében pedig egyéni hasznom tel­jességgel elfedi a közösségi kárt. amelyet Ürmödön már föl sem ismerhetek. Meri hát ha nálunk vásárolnak a külföl­diek, s én nem kapok meg valamit a bolt­ban. könnyedén varrom mások nyakába a bajt. Pedig hát többnyire nem is ez az oka annak, hogy valami ideig-óráig hiány­zik a boltokból. Hiszen ha külföldiek ná­lunk vásárolnak nem dotált (s ilyen egyre kevesebb van!) árut. az voltaképpen az export legolcsóbb, legegyszerűbb formája. amelv hasznos lehet az országnak, a ter­melőnek. a kereskedelemnek egyaránt. Egv feltétellel. Akkor, ha a külföldi legálisan, a hivatalos csatornákon át váltia be valu­táját. Am azt ismét csak statisztikák bizo­nyítják. hogy nálurjk a külföldiek sokkal több forintot költenek, mint amennyit hi­vatalosan beváltanak. Vagyis jelentős mennyiségű valuta kézen-közön cserél gaz­dúl Ez pedig valóban kárt okoz az ország­nak. s valamennyiünknek. Csakhogy az ilven kár nagvon is közvetett módon je­lentkezik. Mert ha valamilyen külföldi árut hiába keres valaki a boltokban, aligha jut eszébe, hogy a hiányt a maszek valuta­ügyekkel csökkentett állami valutabevéte­lek is okozhatják. Hiába, a közvetlen haszon teljességgel elfödi előttünk a közvetett kárt. s máris hajlamosak vagyunk kettős mércével mér­ni önmagunkat, s 'a bennünket körüvevő világot. Mert aki éppen színes tévét csem­pész be az országba nyugati útjáról, némi valutamanipuláció eredményeként, az köz­vetlenül mindenképpen jól jár (ha le nem bukik), legföljebb utána szidja a hazai üz­letek választékát. Az pedig eszébe sem jut, hogy e választék viszonylagos szűkösségé­hez esetleg ő is hozzájárult kissé, azokkal együtt, akik bocsánatos bűnnek, ha nem éppen egy kis hőstettnek tartják a színes tévéket! aranyat, vagv szőrmebundákat eredményező kis stikliket. Hogv mi vezethet mércéink kettősségére? Nvilvan az. hogy a viszonylag tekintélyes közvetlen haszon tudata még abban az esetben is elnyomja az általunk okozott, viszonylag jelentéktelennek vélt közvetett kár tudatát, ha egyáltalán fölismerjük, hogy kettős mércéinkkel kárt is okozunk. Pedig okozunk. Okozunk anyagi károkat is a társadalomnak, a közösségnek, s é kárból a ránk eső rész visszaüt ránk is. Csak hát ez a rész jelentéktelenné válik, hisz nagyon is sokleié oszlik el. Ennek arányá­ban válik jelentéktelenné esetleges bün­r tudatunk is. C sakhogy ez csupán az anyagi része a dolognak, ami talán a kisebb jelen­tőségű a társadalom számára, meg' akkor is. ha évente alighanem sok-sok millióra rúghat az az összeg, amit külön­féle kettős mércéinkkel kiveszünk a közös­ség zsebéből. A nagyobb kár azonban mindenképpen az erkölcsi kar. Az. hogy lassankent egyre többen veszik természe­tesnek. hogy az emberek kettős mércével méretnék meg nálunk, s egyre" többen ve­szik természetesnek, hogv — saiát érték­ítéletükben — nekik mindig a mérce egvik, elór.ycjebb oldalán kell helyet foglalniuk. S ha mindez meggyőződésévé válik valaki­nek. az. többnyire megtalálja az útjnt­módiál annak, hogv ő valóban többnyire kivételezett helyzetben legyen boltban, or­vosnál. külföldi utazáson stb.. stb. Hiszen az ilyesmi gyakran csak szándék, akarás, s célszerűen kiépített kapcsolatok kérdése. S az már valóban képes tekintélyes káro­kat okozni, ha valaki energiáinak egv te. kintélves részét ilyen kapcsolatok és lehe­tőségek kialakítására fordítja. Főként ak­kor: ha ez a magatartás emberek ezrei szá­mára a legtermészetesebb magatartássá vá­lik. s .szemrehányó baráti erőszakkal pró­bálja meg terjeszteni, továbbadni életfor­májának eme jegyeit. Mert hát az is hoz­zátartozik mindehhez, hogy a mércének mindig egvik Oldalán levő kisebbségnek egyelőre kissé érdeke, hogv minél többen legyenek azon a kivételezett oldalon, hogv az ő kivételezettsége minél kevésbé szőri­jón szemet, minél természetesebbé váljék a tömegben. Csak hát — ad abszurdum vi­ve — ez is a közvetlen haszon és a köz­vetett ká-- ellentmondása. Hiszen így las­sanként akár mind a tízmillióan kivétele­zett állampolgárokká válhatnánk. nml ugyan kétségtelenül természetessé tenné a kivételezettségét, csakhogy már aligha len­ne mivel és miben kivételt tenni ... Szávay István Jobban szervezik Munkásszállítás az élelmiszeriparban A l'onoltbűlor- és Kosáripari Szövetkezet évente mintegy huszonnyolcmillió íorint értékben készit fonotl bútorokai. Termékeik javarészét trópusi nádból és hazai fűzből ké­szítik. Szállítanak Svédországba. Hollandiába, az NSZK-ba cí Európa számos mai országába is Az élelmiszeripar egyes vállalatainál, ahol a dolgozók jelentős része nap mint nap r.agyobb távolságból — üze­mi autóbuszokon vagy a Volántól bérelt járművekkel — érkezik munkahelyére, indokolatlanul . nagyok a munkásszállítás költségei. Ezért a vállalatoknál most felmérik a munkásszállítás helyzetét és a kiadások csök kentésére igyékeznek össze­hangolni a jármüvek me­netrendjét. Az cielmiszeri parban mintegy 26 ezren utaznak a munkásiárclokoiv Legtöbben a konzerviparban, ahol átla­gosan naponta mintegy hét­ezren, a húsiparban hatez­ren, a Gabonatröszt válla­latainál pedig mintegy négy­ezren élnek ezzel a lehető­séggel. Meglehetősen költsé­ges a munkásszállítás; nem egy üzeni adatai • szerint egy-egy dolgozónak ilyen utaztatása havonta kettő­négyezer toriJTtba kerül. A munkásszállításban mind tbbb helyen jó szerve­zési megoldást alkalmaznak A Hűtőipari Vállalat csepeli gyáregysége a tanács felké­résére saját gépjármüveivel menetrendszerűen szállítja Szabadkikötő úton — ahol EKV járatok nem közleked­nek — más vállalatok dol­gozóit is. Elasonlóan jó kez­deményezés például a Deb­receni Konzervgyár es a helyi Hunyadi Tsz együtt­működése ennek keretében közösen használják a gépjár­műparkot. Együttműködés CsiUós-A'apu Béla állam­titkár, az Országos Anyag­r's Árhivaia! elnöke kedden — Nyikolaj Gluskov minisz­ternek, a Szovjetunió Állami Árbizottsága elnökének meg­hívására — Moszkvába uta­zott a két hivatal köz.dtti további együttműködés mó­dozatainak megtárgyalására. Csikós-N.gy Béla részt \ esz, u KGST anyagi-műszaki ellátási és együttműködési lizottság 10. ülésén, ahol a magyar delegációt vezeti. A tanácskozáson megvi tatjak • tagországok javaslatait az energia- és fűtőanyag-taka­rékosságra, programot dol­goznak ki a tűzálló anya­gokkal történő hatékonyabb gazdalkodásia is. »

Next

/
Thumbnails
Contents