Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

4 Szerda, 19S0. január 23. i A honvédelmi miniszter- iipari hűsugárzók helyettes látogatása Szegeden Szegedre látogatott tegnap, kedden Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Fölkereste a megyei pártbizottságot, ahol dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Ezután a miniszterhelyettes az SZMT-székházba látogatott, majd a Juhász ! Gyula Művelődési Központ | nyugdíjasklubjában baráti találkozón válaszolt időszerű politikai kérdésekre. Ott volt Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára is. iparban és mezögazdasagban egyaránt alkalmazható nagy teljesítményű hősugárzókat és hölégbefúvókat gyártanak Tabon, az Lpítő- és Vegyesipari Szövetkezetben. Termekeiket téliesített építkezéseknél, üzemcsarnokok fűtésénél — a hőlégbefúvókat — mezőgazdaságban szárítóként, vagy lakások fűtésére is alkalmazhatják. A berendezés tüzeléstechnikai hatáSfoka 91 százalékos, tehát igen gazdaságos. Mércék Szén, olaj, gaz Bányászatunk eredményei, feladatai A szénbányászok helytállásának, áldozatkészségének eredménye, hogy munkával töltött szabadnapjaikon -tavaly 920 ezer tonna szénnel — 15 napi átlagtermeléssel — járultak hozzá a terv teljesítéséhez és 460 ezer tonnás túlteljesítéséhez, amelylyel jelentős importtól tehermentesítették az országot. Ezt hangsúlyozta Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes, aki kedden a bányászok múlt évi munkájáról és az idei feladatokról tájékoztatta a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetőségét. Az ország az idén előirányzott , 25.5 millió tonna szén felszínre hozásában sem nélkü_ lözheti azt az energiát, amit a bányászok a szabadnapi termeléssel, adhatnak. A kőolaj. és földgázbányászoknak — akik a hazai energiahordozóknak kétharmadát termelik — a múlt évi előirányzat sikeres túlteljesítése után az idén további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a kimerülő szénhidrogénmezők pótlásával, másodlagos termelési eljárásokkal megakadályozzák a termelés csökkenését, fennfSFfsák á"z előző évi szintet. Belföldi ellátásunk mintegy másfél millió tonna szén importját teszi szükségessé,.s s ennek , túlnyomó részéi hosszú lejáratú államközi szerződések alapján kapjuk meg. Kőolajból 10.6 millió tonnát dolgozunk fel; ehhez 2.1 millió tonnával járul hozza a hazai termelés, a töbzai hatmilliárd köbméteres földgáztermelést is négymilliárd köbméter import, elsősorban szovjet szállítás egészíti ki. A hazai energiahordozók termelésében a követelmények növekedtek, és ezért különösen fontos, hogy a műszaki fejlesztéssel szorosan párosuljon a termelésszervezés korszerűsítése. Kapolyi László hangsúlyozta, hogy amilyen indokolt volt a bányászat technikai eszközeinek fejlesztése, épp oly fontos a rendelkezésre álló eszközöknek az eddiginél gondosabb kihasználása. Meg kell teremteni a feltételeit a komplexen gépesített vógatkihajtási és termelési rendszerek, valamint a számítógéppel vezérelt folyamatirányítás kiterjesztésének. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az idén jól megalapozzák a következő tervidőszakot, a folyamatban levő ' nagyberuházások és vállalati fejlesztések meggyorsítását. Az ülésen Lájer László, a szakszervezet titkára rámu- i tátott arra, hogy az idén | szükségszerűen feszitettebbek a bányaipar feladatai, amelyek teljesítését a maga sajátos mozgalmi eszközeivel támogatja a szakszervezet is. Indokoltnak látja azonban azt is, hogy a zavartalanabb termelési feltételek megteremtése érdekében az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a bányászat háttériparának fejlesztésére. Ugyanakkor a gazdasági vezetőknek és a szakszervezeti testületeknek át kell tekinteniük a munkahelyek, vállalatok ötéves szociálpolitikai terveit és ahol szükséges, meg kell gyorsítani végrehajtásukat, hogy az év végéig teljesítsék az ötéves programot. (MTI) Pécsett, a tímárházban Várostörténeti múzeum binck a túlnyomó részét a Szovjetunió szállítja. A haVárostörténeti és munkásmozgalmi múzeumot alapítanak Pécsett. Az intézményt áz ipari műemléknek számító 250 éves tímárházban helyezik el, amelyet eredeti alakjában állítanak helyre. A tárgyi emlékeket a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztálya gyűjti, az írá-. sos anyagot a Baranya megyei Levéltár készíti elő. Pécs életében több mint Fonott bútorok exportra egy évszázada meghatározó szerepet játszik a bányamunkásság, ennek megfelelően a leendő múzeumban is kiemelt helyet kap a bányászok életmódjának és küzdelmének bemutatása. Idős bányászok, veterán munkásmozgalmi harcosok számos értékes tárgyat és dokumentumot adtak át a készülő múzeumnak saját féltve őrzött emlékeikből. Pécsbányatelepen egy a századforduló idejéből származó tipikus bányászlakás berendezési tárgyait és használati eszközeit gyűjtötték be. Számos archív fényképet találtak az egykori bányászkolóniákról is. A bányászok százéves küzdelmének alig maradtak fenn írásos emlékei. Inkább arról vannak dokumentumok, de arról már bőségcsen. hogy a hatóságok hogyan foglalkoztak az eseményekkel: sztrájkkal. gyűléssel. Feljelentések, vizsgálati jegyzökönyvek, bírói ítéletek, lefoglalt plakátok és röplapok idézik a harc --veit. S egy ritka tárgyi emlék: ..munkát-ken.veret" feliratú tábla, amelyet negyedszázadon át rejtegették a bányászok. H

ányféle mérce van e világon? Nyilván sok, nagyon is sokféle, mert hát — legőszintébb felháborodásunkra — mi halandók általában többfélével is méretünk, ami igencsak rút jelensége a világnap. A többség persze fölháborodva tiltakozik a többféle mérce ellen, az egyenlőség jegyében, hu éppen ő mérettetik. Mert csak a csekélységeknél maradva: miért mérik másként az ismerőst a pult másik oldalán, ha ritka áruról van szó. mint az ismeretlent? Ha éppen mi vagyunk az ismeretlen. hát tiltakozunk, prüszkölünk egészséges t'ölháborodásunkban. leveleket írunk a lapoknak, tévének, kereskedelmi felügyelőségnek az áldatlan, szörnyű, embert az embertől megkülönböztető kereskedelmi állapotokról. S végül is nagyon jól tesszük mindezt, hiszen társadalmunk lényegéből fakad az a cél. hogy minden ember egyenlő esélyekkel induljon — még a pult felé is. De ha éppen mi vagyunk az ismerős...? A lapnál eltöltött évek alatt sok ezer levéllel találkoztam mám amelynek szerzője hátrányos helyzetére panaszkodott, például a kereskedelemben, de olyannal • egvgyel sem. amelyik azt tette volna szóvá: X boltban ismerős eladómtól megkaptam valamit, amit előttem tíz embernek sem szolgáltak ki. Pedig hát — jogosan — panaszkodó és fölháborodott levélíróink között nyilván szép számmal akadtak olyanok, akik ugyan sérelmet szenvedtek valahol, másutt viszont éppen hogy ők voltak kivételezett helyzetben. S az a legritkább esetben jut eszükbe, hogy az egyik helyen szerzett kivétel szinte szükségszerűen együtt jár a másik helyen hátrányos helyzetünkkel. az alkalmazott mércék különbözőségéből következően, mert hát ismerősök mindenütt mégsem lehetünk. Ka a bennünket, mint állampolgárokat megítélő mércék változhatnak a személvtől függően a társadalmi gyakorlat bármelv területén, akkor bizony azzal is számot kell vetnünk, hogy e mércék hol előnyünkre. hol hátrányunkra változnak. Igaz. legtöbben már csupán elvből is vadul prüszkölünk e jelenség, a mércék változékonysága ellen, s többnyire egészen egyszerűen föl sem fogjuk azt. hogy a kivételezettség iránti vágy — ha rejtve is — mindannyiunkban benne él. Vagy azért, niert sok helyen még szükség van minimá' lis céljaink elérésére a kivételezettség állapotára. vagy azért, mert egy-egy pillanatban kivételezett helyzetünket olvan természetesnek veászük. hogy föl sem-fogjuk, éppen mi sértettük meg azokat a társadalmi játékszabályokat, amelyek a mércék egyenlőségét lennének hivatva biztosítani. Levelek. Szép számmal olvastam máilapunkhoz érkezett, fölháborodott hangú leveleket, amelyek írói az ellen tiltakoznak. hogy, kérem, nálunk vásárolnak a külföldiek. Miért nem tiltjuk meg. mert hát így bemegy az ember a boltba és nem kapja meg. amit keresne, mert elvitték a külföldiek. Szóban is gyakorta hallottam ilyen panaszokat emberektől, olyanoktól is. akik egy hónappal később lelkendezve mesélték külföldi útjuk élménveit. Mármint azt hogy mennyi mindent vettek, s hogy hogyan „verték át" két ország vámosait is. amikor a cuccot behozták. Ismét a mércék különbözősége. Még szerencse. hogy ezt a különbségtevést nem az „amit szabad Jupiternek ..." (s természetesen én vagyok Jupiter) elve sugallja, csupán az. hogv az egyik jelenségnek egyéni károm révén látom kollektív kárát, a másik esetében pedig egyéni hasznom teljességgel elfedi a közösségi kárt. amelyet Ürmödön már föl sem ismerhetek. Meri hát ha nálunk vásárolnak a külföldiek, s én nem kapok meg valamit a boltban. könnyedén varrom mások nyakába a bajt. Pedig hát többnyire nem is ez az oka annak, hogy valami ideig-óráig hiányzik a boltokból. Hiszen ha külföldiek nálunk vásárolnak nem dotált (s ilyen egyre kevesebb van!) árut. az voltaképpen az export legolcsóbb, legegyszerűbb formája. amelv hasznos lehet az országnak, a termelőnek. a kereskedelemnek egyaránt. Egv feltétellel. Akkor, ha a külföldi legálisan, a hivatalos csatornákon át váltia be valutáját. Am azt ismét csak statisztikák bizonyítják. hogy nálurjk a külföldiek sokkal több forintot költenek, mint amennyit hivatalosan beváltanak. Vagyis jelentős mennyiségű valuta kézen-közön cserél gazdúl Ez pedig valóban kárt okoz az országnak. s valamennyiünknek. Csakhogy az ilven kár nagvon is közvetett módon jelentkezik. Mert ha valamilyen külföldi árut hiába keres valaki a boltokban, aligha jut eszébe, hogy a hiányt a maszek valutaügyekkel csökkentett állami valutabevételek is okozhatják. Hiába, a közvetlen haszon teljességgel elfödi előttünk a közvetett kárt. s máris hajlamosak vagyunk kettős mércével mérni önmagunkat, s 'a bennünket körüvevő világot. Mert aki éppen színes tévét csempész be az országba nyugati útjáról, némi valutamanipuláció eredményeként, az közvetlenül mindenképpen jól jár (ha le nem bukik), legföljebb utána szidja a hazai üzletek választékát. Az pedig eszébe sem jut, hogy e választék viszonylagos szűkösségéhez esetleg ő is hozzájárult kissé, azokkal együtt, akik bocsánatos bűnnek, ha nem éppen egy kis hőstettnek tartják a színes tévéket! aranyat, vagv szőrmebundákat eredményező kis stikliket. Hogv mi vezethet mércéink kettősségére? Nvilvan az. hogy a viszonylag tekintélyes közvetlen haszon tudata még abban az esetben is elnyomja az általunk okozott, viszonylag jelentéktelennek vélt közvetett kár tudatát, ha egyáltalán fölismerjük, hogy kettős mércéinkkel kárt is okozunk. Pedig okozunk. Okozunk anyagi károkat is a társadalomnak, a közösségnek, s é kárból a ránk eső rész visszaüt ránk is. Csak hát ez a rész jelentéktelenné válik, hisz nagyon is sokleié oszlik el. Ennek arányában válik jelentéktelenné esetleges bünr tudatunk is. C

sakhogy ez csupán az anyagi része a dolognak, ami talán a kisebb jelentőségű a társadalom számára, meg' akkor is. ha évente alighanem sok-sok millióra rúghat az az összeg, amit különféle kettős mércéinkkel kiveszünk a közösség zsebéből. A nagyobb kár azonban mindenképpen az erkölcsi kar. Az. hogy lassankent egyre többen veszik természetesnek. hogy az emberek kettős mércével méretnék meg nálunk, s egyre" többen veszik természetesnek, hogv — saiát értékítéletükben — nekik mindig a mérce egvik, elór.ycjebb oldalán kell helyet foglalniuk. S ha mindez meggyőződésévé válik valakinek. az. többnyire megtalálja az útjntmódiál annak, hogv ő valóban többnyire kivételezett helyzetben legyen boltban, orvosnál. külföldi utazáson stb.. stb. Hiszen az ilyesmi gyakran csak szándék, akarás, s célszerűen kiépített kapcsolatok kérdése. S az már valóban képes tekintélyes károkat okozni, ha valaki energiáinak egv te. kintélves részét ilyen kapcsolatok és lehetőségek kialakítására fordítja. Főként akkor: ha ez a magatartás emberek ezrei számára a legtermészetesebb magatartássá válik. s .szemrehányó baráti erőszakkal próbálja meg terjeszteni, továbbadni életformájának eme jegyeit. Mert hát az is hozzátartozik mindehhez, hogy a mércének mindig egvik Oldalán levő kisebbségnek egyelőre kissé érdeke, hogv minél többen legyenek azon a kivételezett oldalon, hogv az ő kivételezettsége minél kevésbé szőrijón szemet, minél természetesebbé váljék a tömegben. Csak hát — ad abszurdum vive — ez is a közvetlen haszon és a közvetett ká-- ellentmondása. Hiszen így lassanként akár mind a tízmillióan kivételezett állampolgárokká válhatnánk. nml ugyan kétségtelenül természetessé tenné a kivételezettségét, csakhogy már aligha lenne mivel és miben kivételt tenni ... Szávay István Jobban szervezik Munkásszállítás az élelmiszeriparban A l'onoltbűlor- és Kosáripari Szövetkezet évente mintegy huszonnyolcmillió íorint értékben készit fonotl bútorokai. Termékeik javarészét trópusi nádból és hazai fűzből készítik. Szállítanak Svédországba. Hollandiába, az NSZK-ba cí Európa számos mai országába is Az élelmiszeripar egyes vállalatainál, ahol a dolgozók jelentős része nap mint nap r.agyobb távolságból — üzemi autóbuszokon vagy a Volántól bérelt járművekkel — érkezik munkahelyére, indokolatlanul . nagyok a munkásszállítás költségei. Ezért a vállalatoknál most felmérik a munkásszállítás helyzetét és a kiadások csök kentésére igyékeznek összehangolni a jármüvek menetrendjét. Az cielmiszeri parban mintegy 26 ezren utaznak a munkásiárclokoiv Legtöbben a konzerviparban, ahol átlagosan naponta mintegy hétezren, a húsiparban hatezren, a Gabonatröszt vállalatainál pedig mintegy négyezren élnek ezzel a lehetőséggel. Meglehetősen költséges a munkásszállítás; nem egy üzeni adatai • szerint egy-egy dolgozónak ilyen utaztatása havonta kettőnégyezer toriJTtba kerül. A munkásszállításban mind tbbb helyen jó szervezési megoldást alkalmaznak A Hűtőipari Vállalat csepeli gyáregysége a tanács felkérésére saját gépjármüveivel menetrendszerűen szállítja Szabadkikötő úton — ahol EKV járatok nem közlekednek — más vállalatok dolgozóit is. Elasonlóan jó kezdeményezés például a Debreceni Konzervgyár es a helyi Hunyadi Tsz együttműködése ennek keretében közösen használják a gépjárműparkot. Együttműködés CsiUós-A'apu Béla államtitkár, az Országos Anyagr's Árhivaia! elnöke kedden — Nyikolaj Gluskov miniszternek, a Szovjetunió Állami Árbizottsága elnökének meghívására — Moszkvába utazott a két hivatal köz.dtti további együttműködés módozatainak megtárgyalására. Csikós-N.gy Béla részt \ esz, u KGST anyagi-műszaki ellátási és együttműködési lizottság 10. ülésén, ahol a magyar delegációt vezeti. A tanácskozáson megvi tatjak • tagországok javaslatait az energia- és fűtőanyag-takarékosságra, programot dolgoznak ki a tűzálló anyagokkal történő hatékonyabb gazdalkodásia is. »