Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-18 / 14. szám

2 Péntek, 1980. januér 18: Állami vezetők látogatása Szegeden Megbeszélés Pakson „ , .. . „ A Dél-Alföldi Társulás — I Szegedre encezett tegnap, Horváth Kar oly ne, a megyei DÉLÉP Bács-Kiskun me*vei csütörtökön dr. Markója Imre pártbizottság osztályvezetője <-—- -- •• ­igazságügy-miniszter. A reg- is — időszerű igazságügyi feladatokról esett szó. geli órákban beiktatta hiva­talába dr. Ruzicska Györgyöt, a Szegedi Büntetésvégrehaj., tasi Intézet új parancsnokát. Délelőtt 10 órakor a me­gyei pártbizottságra látoga­tott, ahol fogadta őt dr. Ko­mócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára. Az Igaz­ságügyi Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó megyei .szervek — bíróságok, biinte­tesvégreha.itási intézetek — működésével kapcsolatos kerdésekrőP folytattak esz­mecserét. Imre a dél­visszautazott Dr. Markója utáni órákban Budapestre. * Szegedre látogatott teg­nap, csütörtökön Tóth' Dezső egyeztették kulturális miniszterhelyettes,: Délelőtt dr. Székely Sándor, | A társulás, a városi pártbizottság tit­kára fogadta a vendéget: Tóth Dezső a városi pártbi­zottságon Szeged és Csong­rád megye kulturális életé­nek irányítóival folytatott megbeszélés t mii vészét poli ti­Az igazságágy-miniszter kai témákról, a város kul­ezután a megyei bíróságon turális és művészeti életének az intézmény vezetőivel, bi- néhány kérdéséről. A mi­ráival találkozott. Dr. Kun rnszterhelyettest délután dr. fjászló, a megyei bíróság, el- Koncz János, a megyei párt­n<5ke tájékoztatta őt a ,bíró-'Jiizottság titkára fogadta hi­ság tevékenységéről. A$.tájé- vatalában. ahol ugyancsak á koztatót követő • megbeszelé- megye müyészeti életének sen — melyen jelen volt dr. kérdéseiről" tárgyaltak. ÁÉV. Békés megyei AÉV — üzemigazgatói tegnap, csü­törtökön Pakson tartották ej évi első munkaértekezle­'üket. A szakemberek meg­beszélték az atomerőmű épí­tésében a három vállalatra háruló 1900. évi feladatokat, a programokat amely tavaly április JO-tól mint fővállal­kozó dolgozik Pakson, a ter­vek szerint a nitrogénfej­lesztő üzemel és az egész­ségügyi épületet július vé­gén, a radioaktív hulladék. £ nvag tárolót október 20-án adja át rendeltetésének. Ez utóbbi létesítmény átadásá­val a Dél-Alföldi Társulás befejezi munkáját az atom reáktor építésének első üte­mében. IHI©§ifciricBiii sem ficönnyu A­Kétéves program Korszer Enyvezett lemezből, a ha- géppark jelenti. Ebből az is országban kásziifK. A gyárban zai szükséglet évente meg- következik, hogy az .üzem- elmondták,•<Hbgy ez nem közelítőleg 30 ezer köbméter, bővítés jelentős -valuta kiadás- .okozhatjenből. mivel a va­Ennek jó részét importáljuk, sal jár. Ezért a Nemzeti. siwstóojgkifl^egy olyan NSZK-1 Az évi behozatal mennyisé- Bank jóváhagyása mellett Jbeit.céget hí'tak m» ->nr ge körülbelül 25 ezer köb- szerepel,egy olya n t,fel* rtek fcapes* bíztak meg, amely­solataS van a fafel­méter. Hazánkban két he- . hogy, <Uszeff^tyyárPtífrmén, dolgozó gépeket gyártó vál­lyen gyártanak, illetve gyár- nqeetje\kapcie,ídsát'évi 4 eaerjílalaiokkal. s így egy adott tottak jelentősebb mennyisé- 700 köbméterre. Vagyis; azJftéchnológiába illeszkedő be­gű enyvezett lemezt. iparban ne érezzék meg az {rendezések közül ki tudják A DEFAG szegedi lemez- újpesti üzem leállását. választani a legmegfelelőbbet, üzemében évek óta töreked- A szegedi lemezüzemben A leáieziizemben a meg­nek újabb és újabb termék- tavaly kezdtek hozza a böví- újuló ssalagrendszer enyhíti típusok előállítására. Az erő- téshez. Elsőként a farönk- a munkaerőgondot is, hisz feszítések — technológiai mó- tároló területet hozták rend- a nagy teljesítményű gépek tlosítások, átszervezések — be. Ez mintegy 10 millió ío- kezeléséhez kevesebben is j hatására évről évre sikerült rintba került. Kiépítették a elegendőek, ugyanakkor több j előbbre lépniük. Ma már telep belső úthálózatát, több és jobb termékét tudnak elö­importhelyettesítő, minőségi- mint másfél kilométer hosz- állítani. Az új gépek mun­leg kifogástalan anyagokat is szú utat borítottak aszfaltul, kába állítása azonban újabb gyártanak. Megrendelőik kö- Megoldották a tárolótér víz- feladatokat, is szab a terme­zött van a Magyar Hajó- és elvezetését, lefektették a csa- lés irányítóinak. Az eddig Darugyár (nekik konténer- tornákat. A telep korszerüsí- gépekkel .dolgozók közül nem padlót készítenek) és az lka-, tésének eredményeként ma mindenkinek megfelelő a rus-gyár. is (az autóbuszok már az eddigieknél gyorsab- szakértelipe. Az új berende­padlóinak egy részét Szege- ban tudják' kirakni a vago- zések irányításával pedig den gyártják). Kísérleti jel- nokból a fát, és a belső szál- csak jól képzett szakembe­leggel az építőiparnak az lítás is gépesített. A telepet reket bízhatnak meg. Ezért importanyagok egy részét he- a raktárakkal és a feldolgo- elkerülhetetlen egy újabb lyettesítő zsalutáblát csinál- zó üzemrészekkel összekötő munkaerő-átcsoportosítás. nak. Egy-egy ilyen tábla 40— főútvonal aszfaltozása ebben Ez azt is eredményezheti, 50-szer is felhasználható, az esztendőben válik valóra, hogy a kevésbé vagy egyál­Emellett a bútoripar számá- Az elmúlt év krónikájához talán nem gépesíthető mun­ra is gyártanak különféle tartozik még a Cse'nszlová- katerületeken az eddigieknél alapanyagokat. Tavaly a le- kiából importált úgynevezett többen dolgozhatnak, ezzel is mezüzemben 3 ezer köbméter hámozógép üzembe helyezé- elősegítve a termelés folya­lemezt állítottak elő. se. E berendezés segítségével matosságát, és szervezettebbé Ezzel szemben az újpesti a'furnérlemez gyártási folya- válhat a gépkiszolgáló tevé­talemezgyár elavulttá vált, mata vált korszerűbbé. kenység is. éves kapacitása nem haladja A meg az 1300 köbmétert Fel- kű gepp kors ark jelentős mérté- Az üzemi számítások sze­zertfírUéte az idén rint a rekonstrukció hatására merült a kérdés: érdemes-e a valósul meg. Már a gyarban már az idén 400 köbméterrel ket lemezgyárat egyidejűleg van az NSZK-gyártmányú <öbb lemezt gyártanakmint fejleszteni? Hisz ebben az lécosszerakó gép, aminek sze- az elmúlt évben, esetben a pénzügyi támogatas relését a gyártó cég szakem- „ H. I. óhatatlanul elaprózódik, az berei fogják elvégezni, hama- __________ eredmény pedig:.egy közepe- rosan. Ügy tervezik az üzem- f sen és egy gyengén fejlett ben. hogy a két régit felváltó üzem. új gépet február végén már A két gyárban folytatott munkába állíthatják. A na­vtzsgálat után a szakemberek Pókban erkezik meg a DE­arra az álláspontra jutottak. FAG-hoz a Svájcból unpor­hogy nem gazdaságos mind- tált SePs°r> es butorlap­két gyár fejlesztése. Ezért S-Varto §eP Ezeknek __ az született az. a döntés, hogy üzembe helyezesevel elsosor­az újpesti üzem fokozatosan ban a bútoriparnak tudnak szüntesse meg a termelést, az eddigieknel tobb es jobb ezzel párhuzamosan pedig a anyagot kesziteni A nyan szegedi gyárban korszerüsi- honapokban szerelik be a test kell végrehajtani. A DE- Finnországban készült szari­FAG-nál elvégezték a szük- tót, és két hazai gyártmányú séges felméréseket, elkészí- gozöloberendezest Így var­tették a rekonstrukcióról szó- hatóan az ev vegeig tul lesz­z ember a legérzékenyebb műszer — szokták mondani, s minden bizonv­nval sok ebben az igazság. A kü­lönféle betegségekben szenvedők előre ér­zik az időjárás változását, a közelgő me­teorológiai frontokat. De akár beteg, akár egészséges valaki, a gazdasági élet válto­zásait még jobban érzékeli. A bérek és az árak világában azonban mások az érzéke­lőküszöbük. mint az élet más területein. Közgazdasági szakemberek régen megálla­pították már. hogv akár csak 1 százalékos jövedelemcsökkenést erőteljesen érzéke­lünk. míg a növekedésnél ennek a duplá­ját is csak igen gyenge reagálás követ. A stagnálásnál pedig csökkenést jeleznek érzékszerveink Ebből következik. hogv iobban oda kell figyelnünk önmagunk cse­lekedeteire. gondolkodásunk és magatartá­sunk világára, s ha a gazdasági életben mozgásokat észlelünk, akkor otvan tervet készítsünk, amelyét követve befolyásolhat­juk lépéseinket. Az előbbi. kis elmélkedés akkor futott át az agyamon, amikor a te­levízió reklámdömpinggel bombázott a leg­különfélébb módon takarékosságra intve. Azt sem mondhatnám, hogy a takarékos­ság. a gondos és ésszerű gazdálkodás kö­vetését. manapság és mi' találtuk volna ki. A iózan ember mindig is beosztással élt. takarékoskodott pénzével, ideiével, jószá­gaival. Mostanában azonban már torzulá­sokat is tapasztalhattunk. A rádió egyik riportmüsorában megszólalt eav általános iskola takarítónője, s azt mondta, hogv a kutyája igen rászokott a vajas, szalámis kiflire. A. gyerekek dobálják el hazafelé menet, a zsömlére csak azért nem szokha­tott ró a kutyus, mert azzal útközben fut­balloznak a srácok, s az úttisztítók ku­tyainak jut a Vajas, szalámis zsömle. Az g idős asszony panaszkodó szavai után csön­* desen emlékezett, hogv. kislány korában édesanyja egyetlen darab zsömlét vásá­rolt. azt leöntötte meleg tejjel és a gyere­kek annak az illatát áhítattal szívták ma­gukba. Tizenketten voltak testvérek. Rég volt. de igaz volt. Szerencsére mesz­sze kerültünk attól az időtől és állapottól, amikor gyerekeinknek csak mutatóba ju­tott péksütemény. De aligha lehetne cé­lunk. hogv megtermelt élelmiszereinket, javainkat könnyelműen szórjuk. S ebben már jelentős szerepet játszik a szemlélet, a magatartás. aZ általanos életvitel. Hely­telen az a szemlélet, hogv — olvkor erőn­kön fölül is •— mindent aÜuiik. semmit sem kérünk, a magvarázatunk azonnal kéznél van. nekünk valamikor nem jutott, ne sajnáljuk hát gyerekeinktől. Nem hin­ném. hogv bárki is sajnálná a gyermekei­nek nyújtandó jobbat, többet lea'ven meg a szive vágya, kerülje el a nélkülözést és a nehézségeket. Végeredményben azért dolgozunk, társadalmi méretekben is azért igyekszünk, hogy önmagunknak és utóda­inknak is gondtalanabb, iavakban ás bő­ségesebb világot teremtsünk. A javak azonban, bármekkora tömegben is vesz­nek körül bennünket, nem -határozhatják meg ..alapvetően" magatartásunkat, gon­dolatvilágunkat. emberi tartásunkat. Egyáltalán nem könnyűek gazdasági kö­rülményeink. nagyon szorgalmas és okos munkára sarkallnak mindannyiunkat a ki­alakult viszonyok. Ha olykor magukba te­kintünk és elgondolkodunk étidig megtett utunkon, őszintén bevahhaiiuk. nem saj­nálta senki sem tőlünk a gyarapodást. A szorgalmas és igyekvő embereknek nem*is a megélhetés a gondjuk. sokkal ^magasabb színvonalon tervezgetnek és élnek. Igen kevés és szerencsétlen esetek összeját­szásának találkozó pontjain levők leshet­nek nehezebb helyzetben, vagv azok. akik inkább maguknak köszönhetik sorsukat helyzetüket. Mégis úgy érzem, nemcsak azok élnek rosszul, akik beosztás nélkül cselekszenek, s elfolyik kezükből a' pénz. hanem azok is. akiknek magatartása nyo­mán elvész a iavak értéke, értékítélete. Régen úgv mondták, az tud beosztással, takarékosan élni. akinek van miből. Igaz­nak fogadhatjuk el ezt a bölcselkedést, hi­szen az élet maga terem lel te. írta. s adta az emberek szájára. Aki ma azt mondiu. hogv nekünk, magvaroknak nincs mivel és miből takarékoskodnunk, az enyhén szólva rosszul lát. Az elmaradottságból mégis­csak közepesen fejlett országgá váltunk és .szocialista társadalmunk építése során igen­csak megváltozott körülöttünk minden, igv önmagunk is sokat változtunk, iavaink pe­dig erőteljesen gyarapodtak. Valószínű az lenne a: ió. ha minden esztendőben meg erőteljesebbé válhatna a fejlődés, de olv sok minden közbeszól. A világgazdasági helyzet ma nem a legreménvtélibb. s min­ket. energiában és nyersanyagokban sze­rényebb lehetőségekkel bíró országot ezek a körülmények még érzékenyebben érinte­nek. mint a gazdagabb és iobb lehetősegek között levő nemzeteket. Következésképpen iobban is rákényszerít a takarékosabb, ésszerűbb munkára, életre. Az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodást azonban annyira sajátunkká kell tennünk, hogy ne dobjuk el azt. mi még használha­tó. hogy olyan termékeket készítsünk, me­lyeknek a minősége, a használati érteke .magasrendű, agielyet bárhol a világon el­fogadnak és megfelelően honorálnak. Mi mér elértünk egv bizonyos színvonalat minden tekintetben, életszínvonalunk te­kintetében is. Olvkor talán erőnkön, lehe­tőségeinken fölül is éltünk, fogyasztottunk, Egv kicsit elringattuk magunkat, abban reménykedve, hogv nem tart sokáig a vi­lágpiaci nehézség, s minden visszaáll a ré­gi kerékvágásba. Sajnos nem ígv történt és sietnünk kell. igyekeznünk kell a lépés­váltással. hogv le ne maradiunk és'meg­tartsuk. megőrjzzük a már elért eredmé­nyeinket. (tiatekiilt életszínvonalunkat. Ha az ember egv kicsit is figyelmesebben kö­rültekint idehaza és a nagyvilágban, alapo­san és elemzően vizsgálja a gazdasá­gi viszonyokat, könnyen belátja, hogy megőrizni, megtartani sem könnvü azt. ami jelenleg van. H' "iggadtságunkkal,- körültekintően megfogalmazott programiainkkal. igyekezetünkkel, szorgalmas és ta­karékos tevékenységünkkel egyáltalán nem kerülhetünk hátrányba a még olv nehéz­zé vált világgazdasági helyzetben sem. Rengeteg példát lehetne fölsorakoztatni a szegedi üzemek életéből, ahol már léptek és mozdultak a hatékonyabb, az ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodás iránváha. ahol változtaitak a termékszerkezeten. Sokan mondják, hogv állandóan arra hivatko­zunk. nehéz az idei esztendő, mikor lesz könnyebb. Nem tudom, akad-e olvan em­ber. aki erre pontos választ tud adni. Anv­nvic azonban mindnyájan tudunk, hogv az élet: sohasem volt könnyű séta. s olvan bőségekben burjánzó esztendő sem akadt, amikor a kezünket sem kellett mozdíta­nunk. Annyink és olvan életünk soha sem lesz. hogy annál ne kívánnánk még töb­bet és. még jobbat. S vannak olvan idő­szakok. amikor az elért színvonal megtar­tásáért is többet kell tennünk, mint ko­rájában. Most ilven időszakban vagyunk, de bízva 'bízunk abban, hogv magasabb színvonalra lépünk erőnkhöz és lehetősé­geinkhez alkalmazkodva. Ga/.dagh István Az Ikarus tervei JSÍ v>sr ló tervet. A vállalkozást a nek az üzemben a próbatér­vállalat saját erőből finan- melésen és jövőre teljes ka­szírozza. Az átalakítás több pacitassal tudnak dolgozni. mint 60 millió forintba ke- A géptípusok felsorolásá­ra!. Ennek legnagyobb téte- ból kitűnik, hogy minden lét a tőkés piacon vásárolt egyes berendezés más és más Építkezések - Velencén Űjabb 250 személyes motel az idei szezonra elkészül ós és központi etterem, vala- ezzel összesen 760 fiatal pi­mint ketezer adagos bázis- henhet a Velencei-tó part­konyha építesevel megkezd- ján. Ugyancsak elkészül a ték az ifjúsági üdülő es ki- tábor strandja, s a cölöpaiu­rándulóköspont bővítését pozassal megkezdtek a par­VeAeocén. Az ty niútgi mar U úzktaoi epi leset iá. Választmányi ülés Tanácskozott a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége Az Ikarus Karosszéria- és .lármiigyárhan 1980-ban tizen­háromezer-hatszáz autóbusz 8Í á.rtá«át tervezik. Az idei esz­tendő termelési feladatai mellett legfontosabb törekvésük, hojo az igényekkel lépést tartva, új jarmutipusokat fe.j­la&zenek ki. (Fotó: Tóth Gyula — MTI—KS) Az idén rendszeressé vál­nak >a szolnoki rádió román nyelvű adásai. Valamint a televízió szegedi stúdióianak román műsorai — közölték a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége or­szágos válaggtmányának csü­törtöki, gyulai ülésén, ame­lyen elemezték a szövetség elmúlt éri tevékenységét, és meghatározták az 1960-as feladatokat. Az ülésen Szi­lágyi Peter. a szövetseg fő­titkára elnökölt. A többi között beszámol­tak arról, hogy a szövetség tavaly több kiadványt ' is megjelentetett román nyel­ven, s megállapították, hogy e kiadványok terjesztését még javítani keli A nemze­tiségi nyelvű oktatás felté­telei javultak, de mennyisé­gileg és minőségi szempont­ból egyaránt fejlesztésre (szorul az iskolai könyvtarak román állomanya. A soron levő feladatok köze tartozik, hogy Méhkeréken és Pocsa­jon megfelelő művelődési ház szolgálja a nemzetiségi kultúra ápolását. A múlt év­ben hetilappá lett a Gyulán szerkesztett Foaia Noastra, amely jelentős szerepet ját­szik a nemzetiségi lakosság tájékoztatásában. politikai nevelésében, nemzetiségi tu­datának erősítésében. Az idén a szövetség foly­tatja a román anyanyelvű diákoknak és felnőtteknek szervezett seregszemléket, is­mét néprajzi, olvasó és hon­ismereti táborok várják a nyáron a román diákokat, 8 növelni kívánják a nemzeti­ségi klubok számát — töb­bek között a fövarosban, Debrecenben, Szegeden és Gyulán szerveznek új klu­bokat. (MTI) «

Next

/
Thumbnails
Contents