Délmagyarország, 1980. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-18 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VA » ' V>Air 70. vfolyam 14. szam 1930. tanuar 18., péntek Ara: 1,20 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Városfejlesztési intések Ülést tartott a városi tanács vb Teljesítette tervét a SZEBISZ Szeged megyei város ta­nácsa végrehajtó bizottsága^ tegnapi — Papp Gyula ta-* nácselnok vezetésével tar­tott — ülésén számos, a vá­rosfejlesztéssel kapcsolatos kérdésben döntött A vég­rehajtó bizottság az építési és közlekedési osztály elő­terjesztése alapján elfogad­ta az Oskola utca. Oroszlán és Deák Ferenc utca. vala­mint a Victor Hugó utca által határolt tömb beépíté­si tervét. E tömb átépítése a Belváros rekonstrukcióiá­nak szerves része. A ház­tömb északi és keleti olda­lának egy részén1 még jó állapotban levő állami la­kóházak vannak. Mellettük T- az elavult épületek sza­nálását követően — új épü­letek születnek majd, ame­lyek 14 lakás, egy orvosi rendelő és pgy ABC-áruház kialakítását teszik lehetővé. A testület döntése alapján hamarosan megkezdik a be­ruházási program készítését. A végrehajtó bizottság még 1978 decemberében döntött arról, hogy Szege­den több szociális otthoni helyet kell kialakítani. s javítani kell a szociális ott­honi elhelyezés körülménye­it is. Ekkor határozott arról a testület, hogy a megyei tanácstól 1977-ben átvett, üresen álló, Tolbuhin sugár­út 43. számú épület szo­ciális otthonná történő át­alakítására, felújítására programot ketl készíteni. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén vitatta meg a DÉL­TERV által azóta elkészített programtervet, amely 108 helyet biztosítana az átala­kítás után létrejövő új szo­ciális otthonban. A prog­ramterv azonban több mint 44 millió forintos költséggel számol, viszont az átalakí­táshoz jelenleg csak 11 mil­lió forint áll a tanács ren­delkezésére. Pedig a mun­kákat hamarosan el kell kezdeni, hiszen ebben az épületben kap majd helyet többek között az a kazán­ház, amely az épület szom­szédságában épülő új gar­zonházat szolgálja majd ki. A vb döntése értelmében az átalakítás kiviteli terveinek készítésekor csökkenteni kell a várható költségeket, fel kell tárni a társadalmi munka igénybevételének le­hetőségeit, s meg kell ol­dani az átalakítás szakaszos lebonyolítását annak érde­kében. hogy a szociális ott­hon kialakítása is megkez­dődhessen, s a garzonház építése se szenvedjen kése­delmet. Elfogadta a ' végrehajtó bizottság az orvostudományi egyetem Apáthy kollégiu­mának bővítési tervét is. A DÉLÉP a 240 személyes uj kollégiumot házgyári ele­mekből tervezi felépíteni, oly módon, hogy az új épü­let iól illeszkedjen a mű­emléki környezetbe. A ter­vezett sima felületű, szína­zett, nagyobb ablakokkal rendelkező panelek a terv szerint igényes külsőt adnak majd az új épületnek. A tervet ily módon már ióvá­hagyta az Országos Műem­léki Felügyelőség is. A város gázeloszttó háló­zatának fejlesztési lehetősé­geiről a DÉGAZ adott tá­jékoztatást a végrehajtó bi­zottság számára. A vállalat tájékoztatása szerint az el­múlt időszakban a gázprog­ram kerekben rendelkeze*­re álló állami Célcsoportos beruházási keret alapvetően fedezte Szegeden a fcoelcsz­tó-hálózat fejlesztésének költségeit. Az ötéves terv végére azonban — részben az országos energiapolitikai koncepcióváltás részeként — a rendelkezésre álló célcso­portos keret jelentősen csökkent. Hogy a lakossági gázszolgáltatás fejlesztése a célcsoportos keret csökkené­se következtében ne szen­vedjen csorbát, az ipari és mezőgazdasági fogyasztók bekapcsolásához szükséges vezetékek építését immár nem finanszírozzák a cél­csoportos keretből. Ezeket a vezetékeket az üzemek saját beruházásban építik. A célcsoportos keretben rendelkezésre álló összege­ket elsősorban a meghibáso­dott, valamint a kis kapa­citású vezetékek cseré iér.ey s a lakónegyedek kiszolgá­lására hivatott vezetékek építésére fordítják. A gáz­szolgáltatásba még be nem kapcsolt területek lakói egy­re inkább igénylik, hogy ők is részesülhessenek a veze­tékes gáz előnyeiből, ám a rendelkezésre álló összegek­ből ezekre a fejlesztésekre már nem futja. Ezért a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy meg kell ke­resni a lehetőséget arra, hogy a vízhálózat fejleszté­séhez hasonló módon gáz­hálózat-építő társaságok létrehozásával oldják meg a lakosság ellátásának bővíté­sét szolgáló fejlesztéseket. Ez családonként és átlago­san 4—5 ezer forintos hoz­zájárulást jelentene, amire OTP-hitel is igényelhető. A fejlesztések haszna nyilván sokkalta nagyobb, mint a viszonylag kis összegű hoz­zájárulás terhe. A vb hatá­rozata alapján — a DÉ­GÁZ-zal közösen — felké­rik majd a Nehézipari Mi­nisztériumot, járuljon hoz­zá ilyen gázhálózat-építő társaságok létrehozásához. Egyúttal pedig a tanács megkezdi az igények felmé­rését és rangsorolását, nogy • a lakosságot szolgáló háló­zatépítő munka folyamato­san haladhasson. * Személyi kérdésekben is döntött a testület. Mivel Rócz Ferenc tűzoltó alez­redest — a szegedi tűzoltó­parancsnokság korábbi ve­zetőjét — a belügyminiszter, egészségi állapotára való te­kintettel és érdemeit elis­merve, nyugállományba he­lyezte, parancsnoki beosztá­sából Rácz Ferencet a vég­rehajtó bizottság felmentet­te. Egyúttal elismerését és köszönetét fejezte ki eddigi munkájáért. A vb a tűzoltó­parancsnokság új vezetőiévé Banfi György tűzoltó száza­dost nevezte ki. A testület — tekintettel arra, hogy új munkakörbe távozott — felmentette a szegedi kór­ház-rendelőintézet üzem­egészségügyi ellátást irányí­tó igazgató főorvos-helyette­si tisztségéből dr. Csaja Klárát. Pályázat útján ? testület dr. Bánfalvi Géza osztályvezető főorvost, meg­bízott igazgató főorvost ne­vezte ki — a rendelkezések­nek megfelelő négyévés idő­tartamra — a szegedi kór­ház-rendelóintézet függetle­nített igazgató főorvosává. Uj bútortípusok Szegedről A Szegedi Bútoripari Szö­vetkezet. közismertebb, rövi­dített nevén a SZEBISZ ter­melési terve az elmúlt gaz­dasági évben 64 millió forint volt. amelyet, mint Frank László, a Szövetkezet műsza­ki vezetője elmondta. 66 mil­lió forintra teljesítettek. A szövetkezet termékei nagy keresletnek örvendenek mind a hazai, mind a külföldi pia­cokon. amelyet elsősorban annak köszönhetnek, hogy a . nauv bútorgyárak termékei­vel ellentétben, díszített, fi­noman megmunkált bútortí­pusok jellemzik a SZEBISZ áruválasztékát. Ez viszont azt ielenti. hogy az ilyen ter­mékek nagyobb munkaráfor­dítást jgénvelnek.. mint a nagy szériában előállított bú­torok.' Ez az. amivel egy kis kapacitású-üzem a nagy gyá­rakkal versenyezni képes. A szegedi bútorokból ta­valy az előállított termelési érték csaknem felét. 30 mil­lió forint árut külföldre szál­lítottak. A 30 milliós export egy része a Szovjetunióba, nagyobb része pedig Belgi­umba. Hollandiába. Francia­országba és Svédországba került. A tavalyi évben teljes egészében elkészítették a Szovjetuniónak a KGST­üdülő számára rendelt 0)ter­mekbútorokat. s a napokban utaznak a szövetkezet szere­' lői. hogy rendeltetésüknek megfelelően, azokat az üdülő szobáiban felszereljék. Je­lentős terméke a Szegedi Bú­toripari Szövetkezetnek a különböző típusokból álló. de egyfajta stílusú, anyag ­Nagy László felvétele Utolsó simítások a Corvina szekrénysoron A téglagyárban javítják a minőséget Veszteséggel zárt tavaly a szegedi téglagyár: a mérleg negatívuma mintegy 2,5 millió forint. Dombi Ferenc helyettes gyárvezető és Ba­barczi Imre párttitkár sze­rint sok pénz kellene ahhoz, hogy nagyot lépjenek előre. A vezetők igen reáiisan ele­mezték a gyár helyzetét. Je­lenleg egyetlen termékfajta, a B 29-es kézi falazó blokk­tégla készül a gyárban. A helyi vezetők megítélése sze­rint más termékek, például 10-es válaszfaltégla gyártá­sa gazdaságosabb lenne, de eiről a Békés megyei Cse­répipari Vállalatnál dönte­nek, ' ahová a szegedi tég­lagyár is tartozik. A B 29-es tégla mellett szól, hogy mi­nél nagyobb szériában gyárt­ják, annál gazdaságosabb a termelés. Még így sem tud­ják a környékbeli építtetők igényeit kielégíteni. A téglagyárban blokktég­lát gyártanak, de a tervet kis méretű téglaegységben számolják: tavaly 22 millió téglaegységet terveztek, de csak 19,5 milliót gyártottak, mert nem vették figyelembe a berendezések rossz mű­szaki állapotát. Idén már csak 18 milliót terveznek, mivel január végén karban­tartási munkák miatt egy hónapra leáll a gyár. Ezalatt befejezik az új, nagy telje­sítményű Bongolani-prés szerelését is, amely tavaly : któber 1-től részlegesen már üzemelt a gyárban. Ez a berendezés nagyobb préselö­erőt fejt ki, növekszik a téglákban az üregek térfo­gata. Nagyobb lesz a téglák uakíiotzilardtioa, uffuan­Egy automata berendezés a téglagyárban akkor csökken az anyagkölt­ség, a kevesebb anyag ége­téséhez kevesebb energia szükséges. A vásárlónak is tartogat előnyöket az új gé­pen készülő tégla: hőszige­telő tulajdonsága jobb az eddigieknél.­A tég'.agyártás energia­igénye jelentős. Az energia­árak 50 százalékkal emel­kedtek és ez jelentősen nö­veli a termelés költségeit. A TÜZÉP-telepekről össze­gyűjtött poros hulladéksze­net is felhasználják fűtésre: a gáz tíz százalékát helyet­tesítik vele.. A 7 emberek is, a gépek is ki vannak téve az idő­járás viszontagságainak a téglagyárban. Nehéz & mun­ka az aayagbányában, több a géptörés ilyenkor. Mun­kaerőhiány és munkafegyel­mi problémák is nehezítet­ték a gyár munkáját. Át­tértek a bértömeg-gazdálko­dásra, ezután nem lesz ér­dekük, hogy olyanokat is állományban tartsanak, akik nem dolgoznak meg a fize­tésükért. Akik eddig is jól dolgoztak, egyetértenek ezzel, de azt is tudják, ezentúl több munka vár rájuk. Ha a jelenleg elég magas, 15 százalékos selejtarányt to­vább csökkentik, a minősé­gen tudnának javítani, ezen­' úl is növelhetnék a béreket. Csak aprókat léphetnek a fejlődesben egy-egy munka­szervezési. energiatakarékos sági eljárás bevezetésével, átcsoportosításával. és munkaigényes ülőbútor. A SZEBISZ dorozsmai üzemé­ben tölgyfából készítenek hétféle széket, amelyet Bel­giumba. Hollandiába és Fran­ciaországba exportáltak az elmúlt gazdasági évben. A makói telepen pedig fenyő­székeket gyártanak, amelyek Anglia és Svédország vevői körében találtak gazdára. A hazai piacon a budapesti Skála Áruház, az Otthon Áruház, a Delta és. g. Békés megyei Univerzál Nagyke­reskedelmi Vállalat közvetí­tésével kerülnek az üzletek­be a szövetkezet szekrény­sorai és kárpitozott szobagar­nitúrái. A slágerek az el­múlt évben is a Carmen és a Corvina stílbútorra emlé­keztető kiképzésű szekrény­sorai voltak. Emellett a ha­zai vevőknek a Skála Áru­házban speciális kisbútor­családot is gyártottak. A korábbi években már bevált szállodai bútorokat is gyártották, és a kecskeméti Aranyhomok-szálló, a győri Rába. a soproni Lövér ven­dégein kívül a Balaton-part­ra érkező vendégek is talál­kozhatnak a szegedi szövet­kezet bútoraival, amelyeket a tihanyi motel után a par­ton magasodó Tihanv-szálló berendezéseinek korszerűsí­tésére szállítanak. Jellemzi, hogy a piac igényeit meny­nyire figyelembe veszik, hogy a különböző szállodákba a megrendelő kívánsága sze­rint speciális kiképzésű és színkombinációid bútorokat szállítanak. Af gazdaságosság érdeké­ben a SZEBISZ. az árak vál­toztatásán kívül, technológiai korszerűsítéseket is beveze­tett. A fenyőszékek gyártásá­nál a műveleti sorrend és termelési rendszer megvál­toztatásával lehetővé tették, hogy az 1978-as évi 15 ezer­nek több mint a duoláiát készítették. el. s mindez nem csupán azt eredményezte, hogy acjott idő alatt több szék készülhetett. hanem egyben az önköltsége is ki­sebb lett egy munkadarab­nak az előző évben előállí­totthoz viszonyítva. Az 1980-as gazdpsági ép­ben a szövetkezet"á nagv^rá* .nyú ármozgásokra is tekin­tettel. az előző évinél szeré- . nvebb. 62 millió forintos be* vételt tervezett. Ezen belif azonban az exportot a tava­lyinál nem tervezik kisebb­re. az ugyancsak 30 milliq forint lesz. A belkereskedel­mi értékesítésben 32 millió forint bevételre számítanak! Új termékkél is megjelennek a hazai piacon, mégpedig a Beatrix szekrénysorral, vala­mint a Karolin és Cézt9< kárpitozott garnitúrával. Az exporttermelésben a» eddig már jól bevált árikai és piacokat tartják. csWk-án az. etíyes piacokra szállított áruk mennyisége változik, „átrendeződik", épp a már említett fenyőszékgyártás eredményességének köszön­hetően. Az idén a tavalyi 14 gyártmánytípus helyett ki­lenccel jelennek meg a pia­con. Az új gazdasági szabá­lyozó. mint Frank László el­mondta. a szövetkezetet is arra ösztönzi, hogy kevesebb terméket, de nagyobb szériá­ban gyártsanak. Természete­sen megtartva még a na­gybbb arányú kézi munkát igénylő termékeket, amelyek továbbra Is garanciát jelen­tenek arra, hogy a piacon versenyképesek maradjanak. Megbeszélés a környezetvédelemről Románv Pál. mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ter. valamint Gonda György államtitkár, az Országos K#r­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke — vezető munkatársaik bevonásával -r­csü törtökön a közös környe­zet- és természetvédelmi fel­adatokkal kapcsolatos kér­déseket vitatták meg a MÉM­ben. Egyeztették a tájvédelem­mel kapcsolatos feladatokat s a VI. ötéves tervidőszakra meghatározták a környezet­védelmi szempontból is je­lentős kutatási témákat. Ezek a kutatások egyebek kö­zött, elősegítik maid a Bala­ton védelmét is szolgáló, kör­nyezetkímélő agrokémiai el­járások meghatározását a hígtrágya hasznosításának megoldási lehetőségeit Az élelmiszeripar számára pedig az alapanyag hulladék nél­küli feldolgozására alkalmas technológiákat alakítanak ki (MTI) \l J

Next

/
Thumbnails
Contents