Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

2 Péntek, 1979. december 14. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának állásfoglalása a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről t) Budapest (MTI) A Minisztertanács decem­ber 13-1 ülésén meghallgat­ta a külügyminiszter jelen­tését a Varsói Szerződés tag­allamal külügyminiszteri bi­zottságának 1979. december 5—6-t berlini üléséről, és jó­váhagyta a magyar küldött­ségnek az ülésszakon kifej­tett tevékenységét. Megálla­pította, hogy a kiadott köz­lemény fontos dokumentuma annak a következetes harc­nak. amelyet a Varsói Szer­ződés tagállamai folytatnak az ényhülós megszilárdításá­ért, Európa békéjének és biztonságának megvédéséért. Egyetértésben a külügy­miniszteri bizottság közlemé­nyével, a magyar kormány aggodalmának ad hangot, hogy a NATO folytatni akar­ja a fegyverkezési hajszát. A Varsói Szerződés politikái ta­nácskozó testületének koráb­bi javaslatai és a külügymi­niszteri bizottság berlini ülésszakán kidolgozott indít­ványok józan megfontoláson alapuló lehetőséget kínáltak a tárgyalások azonnali meg­kezdéséhez, megállapodások eléréséhez. A magyar kor­mány ez alkalommal is szük­ségesnek tartja felhívni az Észak-atlanti Szerződés tag­államai kormányainak és a világ közvéleményének fi­gyelmét/ hogy az új típusú amerikai közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakétafegyverek gyártására és nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó dön­tés és annak megvalósítása •rendkívül bonyolult helyzetet idéz elő Európában. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a külügyminiszteri bizottság ülésének közleményében fog­lalt kezdeményezések kedve­ző fogadtatása újabb hozzá­járulást jelenténe az európai katonai enyhülés és leszere­lés kérdéseivel foglalkozó összeurópai konferencia elő­készítéséhez Helyesli és tá­mogatja a Varsói Szerződés tagállamai részéről kifejtett elképzeléseket az általuk megvitatásra és megoldásra javasolt kérdésekről, a kon­ferencia megrendezésének módozatairól. Egyetért azzal, hogy figyelembe vélték más államok elképzeléseit is, ami­kor azt javasolták, hogy a konkrét Intézkedéseket sza­kaszonként vizsgálják meg, s az első szakaszban a mun­kát a bizalomerősítő intézke­désekre összpontosítsák, a konferencia további szaka­szaival kapcsolatos kérdése­ket pedig később határozzák meg. A magyar kormány a kül­ügyminiszteri bizottság állás­foglalásával összhangban, nagy jelentőséget tulajdonít az 1980-ban Madridban meg­rendezésre kerülő európai biztonsági és együttműködési találkozónak. Az a határozott álláspontja, hogy a találko­zónak az enyhülés és a biz­tonság megszilárdítását, az együttműködés erősítését kell szolgálnia. A Magyar Nép­köztársaság tevékenyen hoz­zá kíván járulni a találko­zó sikeréhez. Helyesli, hogy a részt vevő országok még az előkészítő szakaszban jus­sanak megegyezésre: milyen konkrét kérdésekben lehet további lépéseket tenni a ta­lálkozón az együttműködés bővítésére, a politikai légkör javítására. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meg­győződése. hogy a külügymi­niszteri bizottság javaslalai­nak valóra váltása új lendü­letet adna az európai enyhü­lési folyamatnak. A fegyverkezési verseny új, rendkívül veszélyes szakasza A NATO-döntés nemzetközi visszhangja C Budapest (MTI) Az Országos Békétanács tu­dományos bizottságának el­nöksége Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus elnökle­tével tegnap, csütörtökön ülést tartott. Áttekintette a bizottság idei munkaprog­ramjának teljesítését, javasla­tokat fogadott el az 1980. év­re tervezett munkaprogram­hoz Egyben állást foglalt a NATO miniszteri tanácsának legutóbbi döntésével szem­ben. Az európai és nemzet­közi katonai egyensúly meg­bontására irányuló, s a nem­zetközi együttműködés és bi­zalom légkörének megmérge­zésére alkalmas lépéssel kap­csolatban a többi között meg­állapította : — A magyar tudomány képviselői mélységesen elíté­lik a fegyverkezési verseny fokozását szolgáló döntést. Minden becsületes, józanul gondolkodó értelmiségi ré­teggel együtt felháborodással tiltakoznak az ellen, hogy a NATO vezető körei teljesség­gel figyelmen kívül hagyták a nyugat-európai közvéle­ményt. a nemzetközi béke­mozgalom. a tudósok és ér­telmiséglek. s a dolgozó tö­megek egyre szélesedő tilta­kozását az úgynevezett euro­rakéták nyugat-európai tele­pítése ellen. — Ebben a helyzetben — hangsúlyozza a tudományos bizottság nyilatkozata — a józan ész. az értelem nevé­ben mindent el kell követni annak érdekében, hogy a kö­zép-hatósugarú rakéták nyu­gat-európai elhelyezését a nemzetközi közvélemény meg­akadályozza. A magvar tudomány és ér­telmiség képviselői ezért to­vábbra is támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek az európai kontinens és a vi­lág békéiének és biztonságá­nak megőrzésére irányulnak. — A fegyverkezési verseny nem egyéb, mint az emberi­ség versenyfutása a pusztu­lásba. az emberi élet vég só megsemmisítése felé. Az Or­szágos Béketanács tudomá­nyos bizottsága — csatlakoz­va a nemzetközi közvélemény tiltakozásához — arra hívja fel a hazai közvéleményt, hogy egységesen követelje egy olyan összeurópai érte­kezlet összehívását, amely Je­léntős rtiértékben előmozdít­hatná a kontinensünk béké­jének és biztonságának meg­őrzését — zárul az OBT tu­dományos bizottsága elnöksé­gének állásfoglalása. G Moszkva (MTI) A szovjet rádió tegnapi híradásaiban részletesen is­mertette a Brüsszelből ér­kező jelentéseket. A híradá­sokban aláhúzta: a NATO vezetői a nyugat-európai népek akaratával szembe­helyezkedve kényszerítették rá az amerikai tervek elfo­gadását a vonakodó tagálla­mokra és Washington. Bon­nal együtt, példátlan politi­kai és ezzel együtt gazdasági nyomást ts gyakorolt rájuk. A rádió hiradása aláhúz­ta: a NATO lépése a fegyver­kezési verseny új.' rendkívül veszélyes szakaszát nyitja meg Európában és az egész világon. Nem lehet szó arról, hogy „párhuzamosan" lehet megoldani az új rakéták tele­pítését és a különböző fegy­verkorlátozási lépéseket: a brüsszeli döntés a tárgyalá­sok alapjait rontja meg G Düsseldorf (MTI) Nyilatkozatban ítélte el csütörtökön a Német Kom­munista Párt (DKP) vezető­ségének elnöksége az új ame­rlkal atomrakéták Nyugati Európába telepítéséről szer­dán, Brüsszelben hozott NATO-határozatot. G Bonn (MTI) Vezető nyugatnémet politi kusok nem egyöntetűen íté­lik meg a NATO-nak a pót­lólagos fegyverkezésről szer­dán hozott döntését. Hans Apel hadügyminiszter a Deutschlandfunknak adott nyilatkozatában azt állította, hogy az észak-atlanti tömb kül- és hadügyminiszterei „nagyon * kielégítő eredmény­nyel" zárták döntő tanácsko­zásukat. Apel szerint elsősor­ban a NATO belső egységét fenyegető veszély hárult el. A kormányon levő szociál­demokraták ifjúsági szerveze­te elnökségi határozatban ítélte el a NATO döntését. A jobboldali kereszténypár­tok szóvivői támogatásukról biztosították az észak-atlanti tömb döntését, és azt állítot­ták. hogv ezt követően „reá­lisabb feltételek" között ke­rülhet sor újabb leszerelési és fegyverzetkorlátozási meg­beszélésekre a Kelet és a Nyugat között. AZ NSZEP KB ÜLÉSE Erich Honeckernek, a KB főtitkárának a Politikai Bi­zottság nevében előterjesz­tett beszámolójával csütörtö­kön megkezdődött a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának ülése. SZOVJET TILTAKOZÁS A Szovjetunió ENSZ-kép­viselete szerdán erélyesen til­takozott az Egyesült Államok ENSZ-képviseleténél a szov­jet misszió épületében tör­tént bombarobbanás miatt. A Szovjetunió ENSZ-képvlsele­te erélyesen tiltakozik az eset miatt, és követeli a tet­tesek kiderítését és a terror­cselekmények szervezőinek szigorú megbüntetését. NYILATKOZAT Marjai József hazaérkezett Moszkvából Véget ért a mngyai—szovjet kormányközi bizottság ülése G Moszkva (MTI) Moszkvában csütörtökön közleményt adtak ki a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság XXIV. ülésszakáról, amelyet december 11—13. kö­zött tartottak meg a szovjet fővárosban. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. a szovjet küldöttséget Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a bizott­ság magyar, illetve szovjet tagozatának elnöke vezette. A bizottság befejezte a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti, a gyár­tásszakosítás és a kooperáció fejlesztése hosszú távú. 1990­ig szóló programjának kidol­gozását. Ezt a programot azoknak a megállapodások­nak alapján készítették eL, amelyek Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Leonyid Brezsnyeo. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legrehőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke között jöttek létre. Az együttműködési bi­zottság jóváhagyta a gyártási- i műszaki együttműködés tíz I évre szóló fő irányvonalát a műszergyártás, a könnyű- és élelmiszeripari gépgyártás, a vegyipari és kőolajipari gép­gyártás. az építőipari és út­építő gépek gyártása, a hír­adás-technikal eszközök gyár­tága. kőolaj-feldolgozó és petrolkémiai ágazatok terén. Meghatározták más. egymás­hoz kapcsolódó iparágak te­-én a hasonló feladatok vég­•ehajtásának sorrendjét és határidejét A kormányközi bizottság ülésén intézkedéseket fogad­tak el arra vonatkozóan, hogy meggyorsítsák a javaslatok előkészítését a magyar—szov­>et együttműködés azon kér­déseinek megoldására, ame­lyekről megállapodás jött létre a két ország kormány­fője között. Áttekintettek szá­mos olyan kérdéit amelyek a kormányközi szerződések, illetve az áruforgalmi jegyző­könyv végrehajtása terén vállalt kölcsönös kötelezettsé­gek teljesítésével függnek ösz­sze. A bizottság ülése a testvé­ri barátság és a teljes köl­csönös megértés légkörében ment végbe. • Marjai József, a Miniszter­•anács elnökhelyettese. aki Moszkvában, küldöttség élén részt vett a magvai—szovjet -jnzdaségi és műszaki-tudo­•nnnyos együttműködési kor­mányközi bizottság XXIV. ülésszakán, csütörtökön dél­után hazaérkezett a szovjet fővárosból A hetvenes évek.. 1974. áprilisában a „szegfűk forradalma" vetett véget Por­tugáliában a több évtizedes fasiszta urafom időszakának. A haladó katonai szervezetek és a néptömegek megmozdulá­sának egyik fő oka az ország afrikai gyarmati háborúja volt. Kénünkön: lisszaboni fiatalok és a Fegyveres Erők Mozgalmához csatlakozott egyik egység katonái Görögországban is népmozgalom döntötle meg a fasiszta „ezredesek Juntáiét", annak 1974. júliusi, clnrusi beavatko­zása után. A kormányfő az Önkéntes száműzetésből hazaté­rő Karair.anlisz lett. Képünkön: az új miniszterelnök (jobbra) Athén püspöke előtt leteszi a hivatali esküt 1975. április 30-án ért véget a XX. század leghosszabb há­borúja: a vietnami nép felszabadító harca az amerikai ag­resszorokkai szemben. A hazafias erők a lakosság támoga­tásával c'úz'ck a dél-vietnami bábrezsimet, s megkezdődhe­tett a két országré-z egyesítésének folyamata. Képünkön: saigoni lakosok köszöntik a felszabadító egysegeket kat, hogy bocsássák azonnal szabadon az amerikai nagy­követség túszait, és engedjék őket haza országukba. SZOVJET-AMERIKAI TÁRGYALÁSOK Csütörtökön Genfben be­fejeződött a szovjet—ameri­kai állandó konzultatív bi­zottság ülésszaka. A bizott­ság feladata, hogy hozzájá­ruljon a hadászati fegyver­rendszerek csökkentéséről szóló kétoldalú megállapo­dásban és az atomháború ve­szélyének csökkentését célzó Intézkedésekről megkötött szovjet—amerikai szerződés­ben foglaltak megvalósításá­hoz. A NATO-tagországok kül- PLENÁRIS ÜLÉS ügyminiszterei csütörtökön BÉCSBEN közös nyilatkozatban szólí- Van Himbeck belga ügy­tották fel az iráni hatóságo- vivő elnökletével csütörtö­kön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásso­rozat 223. plenáris ülését. MEGBÍZÓLEVÉL­ÁTADÁS Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaságnak a Karib­tengeri Köztársaságban Ore­nndában akkreditált nagykö­vete átadta megbízólevelét Sir Pau] Scoon főkormány­zónak. ELISMERÉS Az NDK budapesti nagy­követségén csütörtökön ba­ráti találkozót rendeztek, amelyen Rudolf Rossmeisl. az NDK budapesti nagyköve­te elismerő oklevelet adott át a legeredményesebb magyar külkereskedelmi partnerek képviselőinek. Az európai biztonsáci és együttműködési értekezlet 33 euró­pai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada rész­vételével zajlott Genfben illetve a finn fővárosban. A záró­okmány aláirá ára 1975. auvu«zius 1-cn kcrlilt sor Hel­sinkiben. Képünkön: Magyarország kénviseletében Kádár János látta el kézjegyével a dokumentumot A hetvene* évek közepén felbomlott az utolsó „nagy" ko­lonlalista ország. Portugália gyarmatbirodalma is. annak ellenére, hogy afrikai háborúit a NATO és Dél-Afrika is támogatta Kénünkön: ünnepi nagygyűlés az angolai fővá­ros. Luanda stad'oniéban a szakadár erők és a külföldi zsoldosok felett aratott győzelmek után. (1975)

Next

/
Thumbnails
Contents