Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

27 Péntek, 1979. december 14. Budapest­Kelebia A soroksári állomásról december 8-án — rövid avató­ünnepség után — elindították az első villamos mozdony vontatta tehervonatot Kclebiára. Ezzel a MÁV újabb 157.2 kilométeres vonalon vezette be a korszerű, gazdaságos üzemmódot. A Budapest—Kelebia-országhatár közötti vas­útvonal villamosítására és a Fülöpszállásig kiépített kor­szerű jelző- és biztosítóberendezésekre a MÁV hatszázki­Ic.ncvenmillió forintot költött. Paprikaválság? | Aggasztó kép bontakozott a tárolási időszak, növekszik rolás közben elpusztul a tó a paprikatermesztési a veszteség a kézzel szedett paprikából A vállalat jó rendszer elnökségi ülésén a paprikánál is. így rangsoro- minőségű árut szeretne; szegedi tájegység fűszerpap- lásra, ütemezésre kénysze- vagy a minőségen veszít a rika-termesztésének jövőjé- rülnek a felvásárlók, ami szárítós gazdaság, vagy ne­ről. Az. alapvető elientmon- aztán nézeteltérésekhez ve- ki kell drága ' munkaerőt dás. hogy a világpiaci ver- zet az egymás közti kapcso- szereznie — ha tud — senyben csak a minőség ja- latokban. A tőkehiány így a válogatáshoz. Ha viszont vitásával őrizheti meg po- termeli ki a hiánygazdálko- a szárítós téesz minősíthet­zícióit a szegedi paprika, dás szokásos anomáliáit: a né is a többi téesztől fel­ugyan akkor fogytán van a szállítási lehetőségeket vagy vásárolt nyers paprikát, va­kézi munkaerő, a gépesítés demokratikusan, de gazda- lószínű, hogy a minősítésbe pedig a jelenlegi feltételek ságtaianul osztják el, min- beépítené a tárolási veszte­között a minőség jelentős denki egy-két vagonos téte­romiésat vonja maga után. lekben szállítja naponta a A korábbi években — a paprikát, vagy azokra há­termelési kedv megtartása rul a tárolási veszteség, akik erdekében — nem kérték legkésőbb szállíthatják be a szigorúan számon a sztermést, vány előírásait. Idén több- A jelenlegi helyzetben m.egy , abl^>1' amit -a szőr okozott vitát a szigo- igen nehéz az összes part- gep mkarit be\. ,, , m,u" rúbb minősítés a felvásárlás ner érdekeit egyeztetni. A trágyaval mezöveit termés­során. Egyértelmű, hogy ha Paparikafeldolgozó Vállalat ara. hogy romlik a a nemzetközi kereskedelem szándéka szerint a kihelye- PaP"ka eltarthatosaga. Le­nem tesz minőségi enged- zett Binder-szárítóknak P«ftem muszáj, mert_ el­ménveket a Paprikafeldolgo- nemcsak egy-egy téesz, ha- a,kezi munkaerő. Gé­zé Vállalatnak, ők sem te- nem esász körzetek termé- ISíten' ~, megvalósítani a hétnek a termelőknek. Jó sét kellene fogadnia, hogy drtga rajtakísérleteket, be­minőségű végterméket csak teljes kihasználásukat biz- szerezni a gépeket felépíte­ió minőségi alapanyagból tosítsák. Azért is nagv lu- ni a himyzó tíz szántót — lehet, előállítani. xus lenne félgőzzel működ- e™rb a,lg lehet- mert ke" Nem készült pontos sta- tetni őket, mert a vállalat vés a P017" tisztika róla. a tendencia maga sem rendelkezik ilyen És itt bezárul a kör. Az azonban egyértelmű: csök- korszerű szárítóberendezés- életszínvonal elszakadt a ken a termelőszövetkeze- sel. termelőerők fejlettsége él­tekben a részesművelésű fű- A7. érdekkapcsolatok bo- tal indokolt szinttől: a szerpaprika területe. A ház- nyolult szövevényében sem munkaerő megdrágult, el­tájiban továbbra is erőteljes a rendszer függetlenített ap- vándorolt, anélkül. hogy a paprikatermelési kedv, ez parátusa. sem az igazgató- bárhol megtermelte volna az azonban azt is jelenti, hogy tanács tagjai nem tudtak őt helyettesítő technikához a szed és i időszakban a ta- teljes értékű javaslatot ten- szükséges tőkét. Oknyomo­0ok elmennek a háztájiba, rJ a kibontakozásra. Ahogy zásnak jóllehet, elegendő — a közös paprikát pedig diá- az egyik hozzászóló fogai- a továbblépéshez azonban kokkal, katonákkal kényte- mazta. elvtársi légkörben kevés. A Szegedi Fűszerpap­lenek leszedetni a téeszek, tárgyainak, de azért az üz- rika Termelési Rendszer 25 Hosszabb távon ez nem je- ]et — üzlet. mezőgazdasági nagyüzeme lenthet megoldást. Noha a Nem tisztázott a szárító- és a Paprikafeldolgozó Vál­gépi betakarítás másfélszer Ü7<,m,,1,. mjlyeri ' fonrlában laku együttesen keresi a olyan drága és jelentős no- dolgozzanaJ a ^.oms-zédos megoldást. A tét nem kiesi: nőséenomlassal Jar, _ a mim- ga2daságofcnak. A Bindere- megorzi-e egyik patinás ex­kaerohelyzet mégis eme ket üzemeltet6 téeszek csak Portclkkunk a helyét a kényszerítené a koeos gaz- akkor hajlandók más pap- nemzetközi kereskedelemben daságokat. rikájával is foglalkozni, ha Egyelőre technikailag sem a sajátjukat már megszárí­megoldott. hogy jó minősé- tották. A forrrtskúti Hala­get produkáljanak a papri- dás Tsz képviselője ki is kaszedő gépek. A zöld csö- fejtette, hogy a gazdaságok vek okozzák a legtöbb gon- „egoisták" és azok is marad­dot: vagy olyan paprikafaj- nak. A szárítós téeszeknek tákat kellene nemesíteni, js megvannak persze az ér­amelveken egyszerre érik veik: nincs megnyugtatóan be az összes cső. vagy szabályozva a szárítási díj. olyan gépet konstruálni. Az időjárás és a paprika amelyik szín szerint képes minősége is módosítja aj szétválogatni a termést. szárítás költségeit: a nyers A gépesítéshez óriási vagy a párás időtől nedves pénzösszegek kellenének. A paprika szárításához több távlati fejlesztési elképzelő- energia szükséges, sekben 14 Binder-rendszerű Vitatott kérdés, felvásárol­szárítóberendezés szerepelt, ja-e a szárítós téesz a kör­Eddig három készült el be- nyező gazdaságoktól a pap­lőle. Egy ilyen berendezés rikát. Az a tét, kit terhel­kb. 60 millió forintba ke- jen a veszteség. A szárító­rül. A rendszer gazdaságai körzet gazdaságai azt sze­legfeljebb 1—2 milliós közös rdtnék. vásárolják fel tőlük fejlesztési alapot tudnának közvetlenül szedés után a létrehozni. További egyre termést, a szárítós gazdaság van pénz — a többi egyelő- aztán olyan sorrendben szá­ré elképzelés marad. rít, ami az összes mennyiség Pedig a géppel szedett szempontjából a legeaz.dasá­paprikát, azonnal szárítani gosabb. Ehhez azonban a kellene, hogy megelőzzék a szárító „tulajdonosának" rothadást. Mivel kevés a anyagi érdekeltsége kellene, azárítókapacitás, elhúzódik különben az ő kára, ami tá­séget, többi ezzel visszahárítaná a gazdaságra. A hosszú tárolási idő alatt a kézi sz.edésű paprika is sokat romlik Még több mssle f vagy sem. Tanács István V í mileg ellentmond önmagának, hi­szen általában ami új. az aligha lehet elavult. megváltoztathatatlannak hirdetett, kötelező erejű tétel. Az viszont igaz. hogy amikor általában dogmatizmus­ról. megmerevedett tanokról beszélünk, leginkább arra az időszakra gondolunk, amikor a politikai vezetést a politikai gya­korlatot általában az ilyen tételekhez vari ragaszkodás, egyfajta sematizmus jelle­mezte. Vagyis amikor a valóság kérdéseire rosszul válaszolt a politika. Már maga az a felfogás, hogy bizonyos tételek elévülése csak meghatározott ko­rokban jelent valós veszélyt, éz is dogma. A körülmények szüntelenül változnak. Űi nemzetközi helyzetben és "új hazai környe­zetben kell dolgoznunk és előrehaladnunk. Ezek a változások megkövetelik, hogv az élet különböző területein kialakított állás­foglalásainkat frissen és rugalmasan szem­besítsük a valósággal és merjük kimon­dani: vannak, lehetnek korábbi megálla­pításaink, amik már nem helytállók, új döntésre, úi állásfoglalásra van szükség. Ez nem jelenti a politika fő irányvonalának változását vagy változtatását. Éppen a he­lyesen kitűzött fő célok elérése érdekében kell a gyakorlatot, a cselekvést, az új kö­rülményekhez igazítva helyesbíteni, a leg­teljesebb elvszerűség megőrzésével. Ez a szembesítés mindenkori kötelesség. Azt is tudni kell. hogy az önvizsgálat nemcsak a központi szervek feladata, ha­nem mindenhol az. ahol bármiiven dön­tés. elhatározás születik. És egváltalán nem véletlen, hogv napjainkban különösen szükség van e rugalmasságra és szembe­sítőkészségére. Enélkül aligha teljesíthet­nénk feladatainkat. Gazdasági életünkben például észreve­hető egv szem'életi merevség, amelv ele­gendőnek tartja a vállalati önállóságot: a gazdasági eredményesség feltételének, az irányítási mechanizmus korszerűségi kri­tériumának tekinti. Az ilyen dogmává me­revedett szemlélet nyomban értetlenné vá­lik. ha a központi iránvítás a változó kö­rülményekhez és követelményekhez igazod­va közvetlen eszközökhöz is hozzányúl. Szinte kórusban hallani a minősítést: ez nem „mechanizmuskonform". vagyis nem egyezik a mechanizmus alapelveivel. Mit lehet erre mondani? A gazdaságpolitikai célok elérését sem köthetjük szent és sért­hetetlen sémához. A központi gazdaságirá­nyítás az anyagi és nem anyagi 1;ermelés folyamatában, elkerülhetetlen esetben, a társadalom egésze érdekében avatkozik be. hol közvetett, hol közvetlen eszközök­kel. A gazdaságirányítási eszközök meg­választásánál pedig nem lehet rendező elv egy korábbi feltételrendszer gyakorlatának receptszerű követése. Maradva a gazdaságpolitika területén, de most mar inkább a közvélemény meg­merevedettségéről szólva, még mindig so­kan tesznek egyenlőségjelet a fejlődés és a szakadatlan mennyiségi növekedés közé. Pedig'a magasabb színvonalú igénvekhez mért termelés, gazdaságfejlesztés mai. in­tenzív szakaszában a hangsúly többé nem a mennyiségen van. Nem a bázisokhoz mért számszerű növelésre van egyértel­műen és mindenütt szükség, hanem sokkal inkább a rugalmas változtatásra. Van. ami­ből több kell. van. amiből keve­sebb. és van, amire egyáltalán nincs szükség: így hatékony a fejlődés. Az sem igaz. hogy ha valami egyszer megszü­letett. azt feltétlenül fejleszteni kell a gazdálkodás, a működés során. Az inten­zív gazdálkodás természetszerűen minősíti túlhaladott dogmává a mechanikus menv­nyiségi növelés szemléletét és gyakorlatát munkahelyek számának szociálpoliti­kai indokú gyarapítása nyomán me­revedett tétellé nz. hogy a teljes fog­lalkoztatottság letéteményese a vállalat, és hogv ezt a nagy vívmányt a munkahelyek­nek kell garantálniuk. Ez a gyakorlat el­avult. A társadalmi érdek ma már az hogy a vállalatoknál ne maradjanak feleslege­sen vagy csak látszólagosan foglalkoztatott dolgozók, hanem olyan helyekre lépjenek át. ahol társadalmilag szükséges és fontos munkát végeznek. Ebből következik, hogy a teljes foglalkoztatottságot nem a válla­latnak. hanem az államnak kell garantál­nia. A teljes foglalkoztatottság fenntartása a társadalom felelőssége úgy. hogv min­denki képzettségének és képességeinek megfelelő helven dolgozzék. A vállalat fel­adata és felelőssége pedig az. hogv annyi és olvan dolgozót foglalkoztasson, ameny­nyi és amilyen indokolt. Feltehető, hogy a becsületes szembenézés során sokan a hasonló példák sokaságát tudnák fölidézni. Ezúttal elégedjünk meg ennyivel, abban a reményben, hogy az új körülmények mindenhol, minden arra ille­tékest előbb-utóbb ráébresztenek az ilyen­fajta önvizsgálat halaszthatatlanságára, az élet által túlhaladott nézetek és gyakorlati módszerek kiselejtezésére. Soltész István A Tihany Befejezőül a kommunista és Csütörtökön befejeződött vitában az MSZMP képvi­a 29 kommunista és mun- seletében a Központi Bizott­káspárt képviselőinek talál- ság külügvi osztályának, kozója Tihanyban. A há- valamint Társadalomtudo­romnapos tanácskozáson a mányi Intézetének vezető résztvevők konstruktív, elv- munkatársai vettek részt, társi légkörben vélemény­és tapasztalatcserét folytat­(MTI) Uszályok Tolt uszályokká építik át a régi vontatóhajókat. Tápén, a MAHART javító üzemé­ben. Az 1000 tonna befoga­dóképességű vízi szállítóesz­közök korszerűsítése egyen­ként két hónapot vesz igény­be. Az üzem három éve fog­lalkozik az átalakításokkal, azóta 17-tel készültek el. Terveik szerint ebben az év­ben még egy uszály korsze­rűsítését fejezik be. tak a kommunisták és a szociáldemokraták viszonyá­nak időszerű kérdéseiről, a nemzetközi békéért és biz­tonságért, társadalmi hala­dásért folytatott további küzdelem perspektíváiról A záróülés munkájában részt vett G yenes András, nz MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. A tanács­kozáson Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője tartott bevezető előadást, a Megbeszélés Szegeden Az Opusztaszeri Nemzeti Emlékpark rendezési tervéről Az Opusztaszeri Nemzeti elkészítette a több funkciót Emlékpark részletes rende­zési tervének megfelelően a Csongrád megyei Tervező Vállalat tervezőkoll ek f ívá j a beru­az env­Egy helyen kezelik r Átutalási betétszámlák Az átutalási betétszámlák fiókban milyen szűkös kö- Szegeden, az említett helyen, népszerűvé váltak. Szegeden, az Aradi vértanúk terén le­vő OTP-fiókban közel 8 ezer ilyen számlát kezelnek. Aki igénybe veszi ezt a takarék­pénztári szolgáltatást, tudja. illetve a számítóközpontban kezelik. Ez körülbelül azt jelenti, hogy már az indu­lásnál négyezerrel több át­utalási betétszámlát kell fel­dolgozni. így Makó. Vásár­rülmények között dolgoznak, és bizony alig bírják követ­ni. eleget tenni az egyre nö­vekvő igényeknek. Igaz. nagy segítségei je­lent, hogy két éve már az milyen sok fáradságtól, utá- újszegedi számítástechnikai hely, Csongrád, Szentes OTP­najárástól kímélheti meg központ számítógépeivel dol- fiókjaira kisebb teher esik magát. Hiszen az OTP a gozza fel a hatalmas irat- — másfajta szolgáltatásaikat tisztelt ügyfél kérésére és mennyiséget. Jövőre azonban fejleszthetik. A pénzügyi néhány forint kezelési díj el- még több lesz a feladat, é* lenében hivatalból intézi a nem hiába várják az ott dol­lakbért, a távfűtést, a bizto- gnzók, hogy egyszer nagyobb sításokat, a telefonszámlát és helyiségbe költözzenek. küfön'böző Íételekeet0A,nsze- Ugyanis 1980-ban Csongrád szerűbbé válik az OTP-háló­gedi lakos nem is sejti, hogy megye valamennyi városá- zat munkája, az Aradi vértanúk téri kis nak átutalási betétszámláit megelégedésére. szakemberek ettől az átszer­vezéstől többek között azt is remélik, hogy a központi egységes kezelés miatt egy­az ügyfelek ellátó múzeumépület házási programját, lékpark kertépítészeti, köz­mű és mélyépítési, energia­ellátási terveit. Az országé* társadalmi összefogással kí­sért program megvalósításá­val kapcsolatban tegnap, csütörtökön délután koordi­nációs megbeszélést tartot­tak Szegeden, a megyei ta­nács vb-termében dr. Per­jést László megyei tanácsel­nök vezetésével, tervezési és építési szakemberek részvé­telével. A további tennivalókat fölvázoló tanácskozáson ott volt dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Galéria és az agárdi AGROKOMP­LEX Vállalat képviselője ia.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents