Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

1,20 tormt Mra: YILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Vfc, 69. évfolyam 292 szám 1979 decernbff 14., pént tk Ülést tartott Árammérők Lézár György fogadta exportra a szovjet belügyminisztert a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott A kormány az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztésére határozatot hozott az 1980. évi népgazdasági tervről és a vég­rehajtással kapcsolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1980. évi állami költség­vetésről szóló törvény tervezetét amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány meghatározta a jövő évi nép­gazdasági terv céljainak megvalósítását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitel­kereteket A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter előterjesztése alapján a Miniszterta­nács módosította "a földmérési és térképé­szeti tevékenységről szóló 1969. évi rende­letét A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége együttes határozatban módosította az üzemi demok­rácia egyes kérdéseiről szóló 1977. évi ha­tározatát. az intézményeknél, a hivatalok­nál és a nem vállalati rendszerben működő szervek munkahelyi demokráciája tovább­fejlesztése érdekében. A kormány ezután egyéb ügyeket tár­gyalt Egyszerűbben, gyorsabban Módosították a földmérési és térképészeti jogszabályokat A Ganz Műszer Művek gödöllői gyárában árammé­rőket és elektromos kapcso­lókat készítenek, évente több mint 600 millió forint értékben. Termékeikből nagy mennyiséget exportálnak, árammérőik a világ sok or­szágába eljutnak. (MTI) Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Nyikolaj Anyiszi­movics Scsolokov hadsereg­tábornokot, az SZKP KB tagját, a Szovjetunió bel­ügyminiszterét A baráti, elvtársi légkörű eszmecse­rén jelen volt Borbandi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, R ácz Sán­dor, a KÖ7Donli Bizottság osztályvezetője. Benkei And­rás belügyminiszter és Vla­gyimir Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. A városi fcsnács vb üléséről Jelentjük A Minisztertanács határo­zatot fogadott el a földméré­si és térképészeti tevékeny­ségről szóló jogszabályok mó­dosításáról. A módosítást az indokolta, hogy az elmúlt években sok olyan lehetőség — mindenekelőtt műszaki — adódott, amelyeknek gyakor­lati alkalmazását és egységes értelmezését jogszabályokkai is segíteni kellett. Az egyik ilyen terület az elektronikus számitógépes feldolgozás és nyilvántartás, az úgynevezett adatbankok rendszere Amennyiben ezek az adatbankok nem azonos alapokra, megoldásokra épülnek, később nem teremt­hető kapcsolat sajátos nyil­vántartási rendszerük, vala­mint az ország egész terüle­tét hitelesen ábrázoló térké­pek és a nagyon sok állam­polgárt közvetlenül érintő ingatlannyilvántartás között. A jogszabály-módosítást azért rendeli el, hogy az adatban­kok létrehozásához az ország egész területére kiterjedő földmérési alaptérképet kell felhasználni, biztosítva ezzel a gyakran még hiányos és eltérő rendszerben nyilván­tartott közmű, út — általá­ban a forgalmi hálózat — valamint más nyilvántartási rendszerek egységét. Miután jelentós népgazda­sági érdek fűződik a beruhá­zások elkészültének rövidíté­séhez, a tervezéshez és a ki­sajátításhoz szükséges térké­pek gyors közrebocsátását a szakigazgatási szerveknek megfelelő térképanyagokkal való gyors ellátását szintén Szigorúbbak a követelmények Országgyűlési bizottságok megbeszélése A Magyar Népköztársaság törvényes rendje, jogbiztonsá­ga szilárd, az elért eredmé­nyek megőrzéséhez, illetve to­vábbfejlesztéséhez az 1980-as állami költségvetés előirány­zatai megfelelő alapot bizto­sítanak — állapították meg a többi között az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülé­sén. A Parlamentben megtar­tott tanácskozáson a képvise­lők az Igazságügyi Miniszté­rium. a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság és a ta­nácsok jövő évi költségveté­sének tervezetét s a felhasz­nálással kapcsolatos teendő­ket vitatták meg Az igazságügyi szervezetek­nek. a bíróságoknak, az ügyészségeknek a következő időszakban összetett felada­tot kell megoldaniuk. Javíta­niuk kell a költségvetésből munkálkodó intézményeik gazdálkodását, ugyanakkor — az állampolgári fegyelmet is erősítve — tevékenységükkel biztosítaniuk kell az állami bevételek törvényben előírt teljesítését, a vállalatok, szö­vetkezetek megfelelő gazda­sági tevékenységét. 1980-ban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gazdaságsegítő tevékenység javítására. A vizsgálatokkal elsősorban a gazdálkodási fegyelem erősí­tését. a szerződések követke­zetesebb betartását kívánják előmozdítani. A termelés-ér­tékesítés láncszemeit szem­ügyre véve még nagyobb kö­vetkezetességgel járnak el a másokat hátrányos helyzetbe hozó. így például az erőfölé­nyükkel visszaélő vállalatok­kal szemben. A vitában dr. Antalffy György (Csongrád megyei képviselő) szorgal­mazta. hogy az igazságügy .felsőbb szakmai vezetői az irányítói és ellenőrzői mun­kában is kísérjék figyelem­mel az ésszerű takarékosság elveinek gyakorlati érvénye­sítését. Az országgyűlésben nemrégiben elfogadott állami pénzügyi törvény is azt kö­veteli meg Ezzel párhuzamo­san változtatni kell azon a gyakorlaton, amelyre ügyészi tapasztalatok hívták fel a fi­gyelmet —. hogy a társadal­mi tulajdont károsító bűncse­lekmények nyomán a gazdál­kodó szervezetek nem mindig lépnek fel polgári peres úton veszteségük megtérítéséért, holott a törvény okkal írja elő az anyagi kártérítést is. Az ülés után a bizottság tagjai ellátogattak az Állam­igazgatási Főiskolára. * Csütörtökön a Parlament­ben ülést tartott az ország­gyűlés mentelmi és összefér­hetetlenségi bizottsága. A ta­nácskozáson a képviselőkkel az 1980; évi költségvetés elő-' irányzatát ismertették. jogszabály-módosítással segí­tik elő. A lakosság részéről sok­szor tettek észrevételt azzal kapcsolatban, hogy a tulaj­donjogi rendezéseket és építkezéseket csak késedel­mesen oldhatják meg, mert hosszú átfutási idővel készül el az ehhez szükséges föld­mérés. A jógszabály módosí­tás olyan előírásokat tartal­maz, amelyek egyszérűsítik a hatósági eljárást Így pél­dául azokban a községekben, ahol az ingatlan-nyilvántar­tás szerkesztése már megtör­tént, új térképkészítése ese­tén nem kell bizottság: egyeztetést kérni az állam­igazgatás, belterületi és zárt kerti határvonalak azonosí­tásánál. (Emiatt késett gyak­ran az ügyintézés.) Jelentős egyszerűsítés az is, hogy megszűnik az a hosszadalmas eljárás, amelyre akkor volt szükség, ha útkorrekció, ki­sajátítási határvonal-módo­sítás, patakszabályozás érin­tette a községi határvonalat. Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnap, csütörtökön tartotta idei utolsó ülését, Papp Gyula elnökletével. A testület előkészítette a ta­nács következő ülését, amelynek összehívását ianu­ár elejére tervezik. A ta­nács napirendjére javasol­ják az 1980. évi fejlesztési alap és költségvetés megál­lapítását; a tanácsi testüle­tek jövő évi munkatervének megvitatását. A végrehajtó bizottság az előterjesztések között két új beruházási programot fo­gadott el tegnapi ülésén — nevezetesen az újszeged! versenyuszoda mellett épülő •anmedencéről és az öregek szervezett szociális ellátását biztosító garzonházról. A versenyuszoda — mint ismeretes a továbbiak­ban tanmedencével és lelá­tóval egészül majd ki. Most a tanmedence építése érke­zik el a megvalósuláshoz: a jóváhagyott beruházási program szerint a jövő év negyedik negyedévében he­lyezik üzembe a 20x12 méte­res alapterületű, 90 centi­méter mély medencét. Épí­tési költsége a társadalmi munkákkal együtt 6 millió forint lesz. A versenyme­dence garzonház felőli olda­lán építik, oly módon, hogy erre is légsátrat lehet húz­ni, amely összeköttetésben lesz az uszoda légsátrával. Ez a medence nagy segítség lesz a szegedi úszásoktatás szervezésében. Ismeretes a tanács koráb­bi határozata. Eszerint a Tolbuhin sgt. 43. szám alat­ti épületet átalakítják, fel­újítják és alkalmassá teszik szociális otthonnak 120 sze­mély részére. Célszerű, hogy emellé idős korúak elhelye­zésére. állandó orvosi fel­ügyeletére és igény szerinti ellátására alkalmas garzon­házat is emeljenek, hiszen a kiszolgálóléíesítménvek adottak lesznek. A garzon­házat a Tolbuhin sgt. 45— 47. és az Üttörő tér 1—2. szám alatt telepítik. Erre 30 milliót tud fordítani a ta­nács, s az eredményt 110 személy élvezheti maid. A beruházási program szerint a garzonháznak 1981 har­madik negyedévében kell elkészülnie. Az építési és közlekedési osztály előterjesztette a vb­nek az utak-hidak költség­keret idei felhasználásáról szóló és jövő évi terveire vonatkozó javaslatát. Ezen a költségszámlán 1980-ban 70 millióval gazdálkodhat a tanács, beleértve a folyama­tos útrekonstrukciók költ­ségeit is — így a Felső Ti­sza parti és a Rózsa Ferenc sugárúti munkák befejezé­sét. A jövő évben ezen túl elkészülhet a Bérkert utca első üteme; hozzájárul a ta­nács a KPM által vállalt felújításhoz a Csongrádi su­gárútnál; útstabilizációra pedig 10 millió forint jut. Közel 20 milliót tesznek ki az üzemeltetési költségek, aszfaltszőnyegezésre és gép­Rézércet bányásznak Recsk határa ban. a Bányászati Aknám élyitő Vállalat új aknát épít a föld mélyén rejtőző rézérc feltárásához. A vállalat szocialista brigádjai a XII. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére fel­ajánlották. hogy még az idén terven felül negyvenhat mé­ter hosszú vágatot elkészítenek. beszerzésre pedig 7 milliót költenek. Az útstabilizációs prog­ramban idén az Alkoav. a Szekeres, a Vadas Márton utca, a Nyugati sor, a Benc fasor, a Makkoserdő sor. a Rózsatő utca. a sziksós für­dő bekötő útja, a Móra, az Üstökös, a Mikes Kelemen, az Acél, a Tölgyfa utca, a Kamara töltés, a Szivár­vány, a Délceg utca. a Pa­lánkai sor és a Kátai köz szerepelt, 1980-ban kerül sor újabb 13 utcára, illetve térre. Szegeden jelenleg 38 la­kás- és garázsszövetkezet működik. Idők folyamán a lakásfenntartó szövetkeze­teknél három üzemelési forma alakult kL Gondnok­sági rendszerben működnek a nagy lakásfenntartó szö­yetkezetek, melyekhez már •több mint ötezer lakás tar­tozik. Más szövetkezetek közös ügyintézői szervezetet hoztak létre, néhány szövet­kezetben pedig önálló ügy­intéző vagy az elnök látja el az adminisztrációs feladato­kat. A tanács az állami törvé­nyesség szempontjából vizs­gálta meg e szövetkezetek működését. Megállapította, hogy legjobban a gondnok­sági rendszerben dolgozó szövetkezetekben tudták meg­oldani a gazdálkodási fel­adatokat és az érdeklcép­viseletet. Ezért a jövőben is támogatja a tanács lakás­szövetkezetek ésszerű egye­sítését. Közgazdasági számí­tások szerint 800—1500 la­kásnál már kifizetődő füg­getlenített. szakképzett al­kalmazottak foglalkoztatása, műszaki, pénzügyi-számvi­teli szakember alkalmazása. A demokratikus vonások érvényesítése mellett ebben a keretben jut leginkább ér­vényre a gazdaságosság és a szakszerűség követelménye. A lakásszövetkezetek mű­ködésének ellenőrzése során megállapították, hogy Igen eltérő a tagságnak a szövet­kezet ügyei iránti érdeklő­dése. így gyakran elófo-dul. hogy a napirendre tűzött közérdekű kérdésekben a tagság kisebb vagy töredék részé dönt, "A nagyobb szö­vetkezetek működésében je­lentős könnyebbségnek tű­nik a küldöttgyűlési rend­szer alkalmazása, bár az in­formációáramlás még nem megoldott a küldöttgyűlés és a tagság között. A gondnoksági rendszer­ben működő szövetkezetek általában megfelelően inté­zik es orvosolják a jogos panaszokat, Tevékenységük eredményeként javul az ál­lagmegóvás. költségvetéseik­be beépítették a tmk költ­ségeit is. Gondoskodni tud­nak a lakóházak üzemelésé­ben adódó műszaki hibák kijavításáról.

Next

/
Thumbnails
Contents