Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

2 Csütörtök, 1979. december 13. A létszámgazdálkodásról Van-e munkaerő-fölösleg ? Elmentem egy szegedi a munkaerő-gazdálkodás, fö­gépipart kisüzembe, amely lösleges létszámot nem tar­országos nagyvállalat ..leá- tanak a gyárkapun belül, ha­nya", s megkérdeztem az nem úgy racionalizálnak, igazgatót, hogy náluk mun- hogy a felszabadult munka­ka eröhiány van-e. vagy eró olyan helyekre áramol­munkaerő-fölösleg. Azt vá- jon. ahol valóban szükség laszolta a vezető. hogyha van a munkájukra is, s cikket akarok irnl. akkor nemcsak állást töltenek be. létszámhiánnyal küszködnek. A szegedi városi tanács de nekem — kizárólag, mint munkaügyi osztálya tiz cég­magánember — megmond- nél tekintette át a létszám­hatja, hogy akár holnap el- gazdálkodást, elsősorban küldhetne tíz embert a azokat a törekvéseket, ho­gyárból. semmi gondluk gyan csökkentik a létszámot. nem adódna belőle. Tovább faggattam — nem mint új­ságíró, hanem mint magán. A gyufagyárban az idén hatvannal kevesebben dol­goznak, mint tavaly ilyen­ember —. miért nem csele- kor. Hogyan vált fölösleges­ednek a józan ész alapján, só hatvan ember, egy nem Válasza még inkább elgon- is oly nagy vállalatnál? BL dolkodtatott, mert azt mond- sősorban a technikai és a ta, éppen hogy a Józan ész technológiai korszerűsítés alapján cselekednek. ami- tette lehetővé a változást, kor tíz embert fölöslegesen de közrejátszott az üzem- és alkalmaznak. Érveltem az- munkaszervezés Javítása is. zal, hogy a felszabaduló Negyvenöt dolgozónak — munkabérrel Jobban tudná- zömmel betanított és segéd­rak differenciálni. többet munkásnak — » vállalat fizethetnének azoknak, akik mondott föl, néhányan nyug­ugyan kevesebb létszámmal, díjba mentek, de többen de éppen úgy elvégzik az maguk nyújtották be föl­adott feladatokat, mint ko- mondásukat. A tanács rábban többen tették. Meg. munkaközvetítő irodája jegyzésemre példával ruk- minden embernek megbízha­tóit elő: ha egy tízfős cso- tó helyet ajánlott, a szak­port előállna avval a javas- emberek szakmájukban ta­lattal. hogy heten is képe- láltak új helyet, de a szak­sek a rájuk bízott tenniva- képzetleneket Is szívesen lók pontos és kifogástalan fogadták másutt, ellátására, akkor a követ- Hasonlóan cselekedett a kezd lehetőségekkel élhetne ZÖLDÉRT vállalat ls, ahol a gyár vezetősége. A három mintegy száz ember mun­ember felszabaduló munka- káját tartották fölösleges­bérének a felével valóban nek, nem a korábbi belső gazdólkodhatnának, de azok- munkaerő-fölösleg miatt, nak az embereknek, kik a hanem a vállalatnál bekö­többet vállalnák, csak hat- vetkezett változások nyo­százalékos bérjavítást ad- mán. A vállalat vezetői így hatnának. A hatszázalékos indokoltak: az építőipari és növekedés nem ösztönöz ar- karbantartó létszám nagyon ra, hogy a tízfős csoportból felduzzadt, s ezzel egy idő­hcten vállalkozzanak a szí- ben a fejlesztési és beruhá­Rorúbt* és ütemesebb. fe--«/ásl lehetőségek a mlnlmá­szcsebb munkavégzésre. így lisra mérséklődtek. A válla­hát Inkább megmaradnak lat forgalmában is nagyará­régebbi viswnyaVnk között,-nyű visszaesés történt. így legyen hat százalékkal ke- aztán a szegedi létszámból vesebb, s lazább, lődörgő- harmincan, a makóiból pebb a tempó. negyvenheteit, a szőreglből Az alólról Jövő kezdemé- négyen és a szentesiből ti­nyezéshez ennyi valóban zennégyen váltak fölösleges­kevésnek tűnik, de ba me- sé. Az említett létszámból gint csak a Józan észre harminchatnak a vállalat apellálunk, akkor arra kell más munkakörben adott el­gondolnunk. hogy a vezetés foglaltságot, ugyanannyinak nem áll hivatása magasla- fölmondott, nyugdíjba Is tán, s belenyugszik a gaz- mentek, s voltak, akik föl­riaságtalanságba. a pazarlás- mondtak. A további terve­ba, amelyet legértékesebb lkben 8 százalékos csökken­kincsünkkel. az emberi tést terveznek a nem fizikai munkaerővel cselekszünk, és az órabéres alkalmazot­Szerencsére az előbb emlf- tak soraiban, tett gyakorlat is egyre rit- Amint a két vállalat pél­kább. Inkább találhatunk dája ls mutatja, van jócskán szép példákat a szegedi gyá- fölösleges munkaerő a gyár­inkban is arra, hogy javul kapukon belül, amely más vállalatoknál olykor hiány­zik. A mindennapi gyakor­lat azonban azt bizonyítja, hogy ennél is több munka­erő-fölösleg létezik a gyá­rakban, olyan cégeknél, ahol a munkaerőhiányra hi­vatkoznak állandóan. S nyolc szegedi üzem példája iga­zolja ezt a megállapítást is. Ezekben az üzemekben úgy segítettek magukon a veze­tők. hogy változtattak a termékszerkezeten, javítot­tak a technikán és a tech­nológián. okosabban szer­vezték meg a munkát, és amely területen munkaerő­hiánnyal bajlódtak, oda cso­portosították a máshol föl­szabadult létszámot, illetve ígv ellensúlyozták a kilé­pők által keletkezett hiányt. A gumigyárban például hatvanhat termék gyártását állították le. s ezáltal azon­nal fölszabadult kilenc fizi­kai dolgozó elfoglaltsága, akikre viszont nagy szükség lett az új termékek gyártá­sánál. Arra is módjuk adó­dott, hogy a nagyvállalat más üzemeinek nyújtsanak segítséget dolgozókat adja­nak kölcsön. Dicséretes tö­rekvést jelez, hogy a gumi­gyárban jövőre, már az esz­tendő első negyedének vé­gére harminchat olyan fizi­kai munkást, akik nem a termelést lendítik előre, át­csoportosítanak az effektív termelő munkába. A kon­zervgyárban az adminisztra­tív létszámot szeretnék mér­sékelni űgv, hogv megszün­tetnék fölöslegesnek ítélt munkaköröket, a gondnoksá­gon is úgy vélik legalább heten átmehetnek más munkaterületre. Akiknek megszűnik korábbi munka­körük. azoknak a termelő üzemekben ajánlanak föl munkalehetőséget, s talán még jobb jövedelmet Is. A példákat nem fontos tovább szaporítani, a felso­roltak ékesen bizonyítják, hogy a magánbeszélgetések alkalmával tett megjegyzé­sekben igen sok az igazság: van munkaerő-fölösleg a gyárakban. A munkaerő-gaz­dálkodás színvonalát érde­mes tovább csiszolni, „vat­ta" nélkül készíteni a lét­számterveket, s ami a leg­célravezetőbb. tavítani a 1a­lenlegl — csak jóindulattal közepesnek mondható — technikai és technológia' színvonalon, s hallgatni a józan észre, amikor az üzem- és munkaszervezés feladatait boncolgatják. Gazdagh István Karácsony a tévében Á hagyományos családi ünnepen az élő, szülői me­seszavak mellé sok tévés mesét, bábfilmet, zenés és irodalmi műsort kínál a te­levízió a gyerekeknek. Leg­elsőül Halász Judit kitűnő filmjét említjük: „Szél ho­zott. szél visz el" címmel Szabó Lőrinc. Weöres Sán­dor. A. Milne, Móra Ferenc, Tarban Ede verselt Bródy János, Szörényi Szabolcs, Tolcsvav Béla zenéjével ad­ja elő, a Fonográf együttes kíséri, és sok-sok taps —a felvétel színhelyén lelkesedő apróságoké. A Kardos Fe­renc rendezte műsor Idejé­re, 24ten, érdemes átkéredz­kedni a szomszédba —. ha ott éppen van színes készü­lék. Ugyanezen a napon, délelőtt, a Tom Sawyer ka­landjainak gyermekszínházi előadását közvetítik. dél­után Aladinnal és az ő cso­dalámpá iával találkozhat­nak a kicsik — szovjet bábfilmváltozatban. A na­gyobbaknak, tizenéveseknek ajánljuk az Én szerintem az élet... cimű zenés szórakoz­tató műsort; olyan irodalmi művek (Janikovszky Éva, Mándy Iván, Zelk Zoltán és mások írásai) feldolgozásai kerültek bele, amelyek a gyermekkor sajátosságait, a gyerekek gondolkodásának egyéni és rokonvonásalt mu­tatják be. Kedden a Cimbora mati­né szolgál meglepetéssel: a Józsefvárosi Színházban a kedvünkért Vörösmarty mű­vét, a Csongor és Tündét próbálják, a szemünk láttá­ra alakul a színházi előadás, s a rendező, Ruszt József nemcsak a mű elolvasásá­hoz, megértéséhez ad segít­séget, hanem a színészi inst­rukciókkal is érthetőbbé és világosabbá teszi a mű mondandóját A délutáni gyermekirodalmi műsorban a király meghirdeti szerte az országban, hogy jelent­kezzenek azok a rendezők, akik előadásaikkal mindkét lányát képesek megnevet­tetni. Sereglenek az embe­rek, peregnek a programok, de amin az egyik lány szív­ből kacag, azon sírva fakad a másik, és fordítva. Ebben a szituációban részletek ele­venednek meg az Ózből, a Pinocchióból. a Tanár úr kérem bői, elhangzik a Se­hati&elát Dömötör és a Sze­get szeggel. A főbb szerep­lők Koncz Zsuzsa. Zala Márk, Koltai Róbert. Pat­kós Irma. Lázár Ervin me­séjében, amelyet A kisfiú és az oroszlán címmel ugyanezen a napon vetíte­nek, a gyerekek legnépsze­rűbb figurái jelennek meg. hogy Izgalmas és nevettető kalandokat éljenek át. Dayka Margit. Feleki Ka­mill, Bálint András. Eszter­gályos Cecília és Márkus László a film felnőtt sze­replői. Hötartó építőanyag Oj, üvegszerű és pórusos anyagot dolgoztak ki a moszkvai építőmérnöki egyetemen. Az olcsó, folyé­kony üvegből készülő anyag hővezető képessége csekély, és fajsúlya is kicsi. Ez az anyag hatékonyan hozzájá­rul az épületek melegének megőrzéséhez, csökkenti a különféle technológiai és energetikai berendezések hő­veszteségét. További előnye, hogy az új anyag nem ég. Gyártásúnak licencét olasz és finn cégek ls megvásárol­ták. A város A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben 1,1 millió ember él. A város rendjéről, higié­niai körülményeinek fokoza­tos javításáról tervezetet ké­szítettek a főváros vezetői. A tervet széles körű vitára bo­csátották. 81 szakaszból álló szabályrendeletet fogadott el ezután a városi tanács ülése, és azóta ez szabályozza a fő­város lakólnak jogalt, köte­lezettségeit a város tisztasá­ga érdekében. Kötelezték például a berli­ni üzemeket, hogy az építke­zési és egyéb hulladékot két nap alatt el kell távolítanlulc az utcáról. Tilos az üzemi gépkocsikat, az építőgépeket az utcákon, parkok mellett tartani. A közterületeken, építési helyeken, raktárak stb. környékén minden egyes fa kivágásához külön enge­dély kérése szükséges. A gép­kocsik a lakóterületeken, fő­útvonalakon csak csökkentett sebességgel hajthatnak, ne­hogy gyermekbalesetet okoz­zanak. (BUDAPRESS—ADN) Gőzmozdonyok alkonya r Energiatakarékosság a MAV-nál A vasút köztudottan ener­giaigényes üzem, ezért nép­gazdasági szinten sem mind­egy, hogy mennyi energiát használ fel, és mennyit tud megtakarítani. A MÁV sze­gedi Igazgatósága fontos fel­adatának tekinti, hogy a nép­gazdaság szállítási igényeit maradéktalanul és a lehető legkisebb energiaráfordítás­sal elégítse ki. A vasútígaz­gatőság irányelvként szögez­ték le: a fűtési, a világítási és a vontatójárműveket hajtó energiáját a szükséges mér­tékben biztosítani kell, de a szükségesnél semmivel sem szabad többet felhasználni. Ennek érdekében még az ev elején külön energiataka­rékossági intézkedési tervet dolgoztak ki. Ebben rögzítet­ték mindazon szervezési­üzemviteli és műszaki intéz­kedéseket, amelyek a meg­takarítást segítik. Fontos fel­adatként Mák *lő-a Vontató­Járművek üzemanyag-, ener­gia-felhasználásának csök­kentését. Ezt kétféle módon tudják befolyásolni: egyrészt az igen rossz energetikai hatásfokú gőzvontatás foko­zatos csökkentésével, más­részt a gazdaságos vontatási módszerek alkalmazásával. A gőzmozdonyok fokozatos cse­réjét indokolja az is, hogy e vontatási módnál a legma­gasabb a fajlagos energia­költség. A legutóbbi értéke­lés adatai alapján a szegedi igazgatóságnak a vontatás önköltsége száz kilométerre 7,83 forint, ha a szerelvényt gőzmozdony húzza, míg a Diesel-vontatás száz kilomé­terre 2,73, a villamosvonta­tásé 1,23. E számok hűen tükrözik, hogy a gőzös egy­értelműen a legdrágább. is vlllamosmozdonyok közle­kednek majd. Természetesen ehhez egyre több villamos­mozdonyra is szükség lesz, ami viszont a vasút anyagi lehetőségének a függvénye. Addig is a meglevőket kell megfelelően, maximálisan kihasználni A gazdaságos­ságot szolgálja többek kö­zött az is, hogy egyes állo­másokon a tolató gőzmoz­donyokat Dieselekre cserélik fel. Az Idén kapott többek között Diesel-tolatómozdonyt a szegedi személypályaudvar, Baja és Kiskunhalas állomás. Az említett másik mód­szernek, a gazdaságos von­tatásnak lényege, hogy a mozgó vonat tömegében le­vő mozgási energiát ne emésszék fel felesleges féke­zéssel, hanem a lendületet kihasználva, vonóerő kifej­tése nélkül minél többször futtassák ki a vagonokat. Ezt megtelelő forgalmi fel­tételekkel tud iák biztosítani úgy, hogy időben kezelik a jelzőket, indokolatlanul nem állítják meg a vonatokat, s csökkentik a vonatfeltartá­sokat Az említett intézkedések eredménye Igazolta az előze­tes várakozást. A vontatójár­művek ésszerű felhasználásá­val az első három negyedév­ben a tervezetthez képest 4,8 millió forintot takarítot­tak meg. Hasonló súllyal kezelik az úgynevezett „egyéb célú" energia-felhasználást. Ide tar­tozik a világítás, a fűtés és az ipari célú gépek üzemel­tetése. A gyakorlati végre­hajtás érdekében minden szolgálati helyen energiaőri hálózatot hoztak létre, amit társadalmi mozgalommá kí­vánnak fejleszteni. Az ener­giaőrök sokrétű feladatai közül csak egy párat emlí­tünk: intézkedniük kell a szénterele Környékén lehulló szén felszedetésére, a gáz­olaj elcsurgások megszünte­tésére, a csarnokok, irodák, műhelyek felesleges villany­égőinek kikapcsolására, a rakodóterületek felesleges világításának lekapcsolására, a szállítóeszközök üresjára­tának megszűntetésére, stb. A már felállított energiaőri­hálózat működésének hatá­sára eddig is már csökkent a pazarlás. Idén, az egyéb célú ener­giafelhasználás lényegében az elmúlt évivel azonos szintű, annak ellenére, hogy a mű­szaki fejlesztés és a szociá­lis ellátás javítása érdekében több űj, jelentős energiafo­gyasztó létesítményt helyez­tek üzembe. így például Ma­kón szociális épületet, Békés­csabán kocsijavító műhelyt, az igazgatóság területén több fénysorompót adtak át. Az egyéb célú energiafelhaszná­lás nagyságát jól érzékelteti, hogy erre a célra ez évben mintegy 42 millió forintot terveznek felhasználni. Az elért eredmények mel­lett a vasútigazgatóságnál már előre is tekintenek. Az energiatakarékosság érdeké­ben Jövőre a fajlagos hőfel­használást mintegy öt száza­lékkal tervezik csökkenteni. Gellért József Jelenleg az igazgatóság te­rületén az összes vontatási munkának 11 százalékát vég­zik csak gőzössel, míg a vil­lamosvontatás részaránya már eléri a 38,1 százalékot. Ez utóbbi tovább emelkedik, hiszen a napokban adták át a Budapest—Kelebia villa­mosított vasútvonalat, s Jó ütemben halad a Cegléd­Kiskunfélegyháza—Kiskun­halas közötti vonal villamo­sítása is. Néhány év múlva pedig Budapestről Szegedig Újság vakok számára A Göteborgs-Posten című svéd napilap olvasótábora az elmúlt nyáron különösen megszaporodott A világon először az újság vakírással is megjelent. A csökkent látóképességű előfizetőkhöz egy a hagyo­mányos telefonhálózathoz kapcsolt különleges készülé­ken keresztül juttatták el a lapot. A készülék egy tü se­gítségével Braille írással egy lemezbe karcolta a szöveget, melyet egy a telefonhoz kapcsolt magnetofon rögzí­tett. A Göteborgs-Posten szerkesztője szerint egy új­ság Braille írással való rög­zítése mintegy kilencven per­cig tart. A szöveg átadására éjszaka kerül sor, mikor a vonalak kevésbé vannak le­terhelve. A szalagot egy mi­niszámítógép közvetíti a te­lefontulajdonos felvevőkészü­lékéhez. Új módszerekkel védik a talajt Tízéves tudományos kutató­munka fejeződött be a Ker­tészeti Egyetemen: a talajta­ni tanszék szakemberei meg­vizsgálták az ország vala­mennyi víz- és szélpusztitotta te ületét. s azok talajmintáit laboratóriumban elemezték. Fekete Zoltán egyetemi ta­nár. a kutatócsoport vezetője elmondotta: a nagyszabású vállalkozásra azért volt szük­ség, mert az erózió évről év­re mind nagyobb területeket sújt, és egyre jelentősebb ká­rokat okoz a népgazdaság­nak. Főként a lejtőket és a széljárásnak jobban kitett ho­mokos síkságokat veszélyezte­ti. ahol a felgyorsult vízfo­lyás lehordja a talajban le­vő szemcséket, a növények táplálásához nélkülözhetetlen tápanyagokat pedig kivonja a földből. Az ellene történő védekezés viszont mindeddig nem járt kellő sikerrel, mert a rendelkezésre álló talajvé­delmi eljárásokat az esetek többségében — a talaj kellő ismeretének hiányában — a termelők nem a megfelelő he­lyen. és általában nem a kí­yant mertékoea alkalmazták Az egyetem munkatársai több közös gazdg^ág terüle­tén végeztek talajtani vizsgá­latokat. s az ezekkel kapcso­latos tapasztalatokat a hely­színen beszélték meg az ér­dekelt termelésirányítókkaL A többi között Budaörs-Ka­maraerdőn, Szombathelyen, Szekszárdon. Borsodban és Zemplénben adtak tanácso­kat az ottani adottságoknak legjobban megfelelő eljárások alkalmazhatóságát illetően. Az elmélet és a gyakorlat termékeny együttműködésé­nek jegyében folytatott kon­zultációk a lejtős területi gazdálkodás csaknem vala­mennyi megoldásra váró problémájára választ adtak. A tanszéken kísérleteket végeztek a zömében hazai gumigyárak hulladékanyagai­ból készült talajstabilizáló kötőanyagokkal. Azt tapasz­talták. hogy ezek a talajba permetezve általában két-há­rom hónapig olyan vékony kérget képesek a homokfelü­leten alkotni, amelyet a szél már nem tud kikezdeni, de ugyanakkor a növény gyö­kérzete és az eső is könnyű­BStrgl áthatol rajta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents