Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

4 Ifí^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! - N/MV' > * v-t -Vx U -.3 i !J 69. évfolyam 291 szám 1979. december 13., csütört >k Ara: 1,20 forint AZ MSZM P SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Illést tartott a megyei képviselőcsoport Tájékoztató a második 15 éves lakásépítési programról — Észrevételek, javaslatok A Csongrád megyei képvi­selőcsoport az országgyűlés téli ülésszakára készülve teg­nap, szerdán Szegeden, a népfront városi székházában ülést tartott. Juratovics Ala­dár, a képviselőcsoport veze­tője köszöntötte a résztvevő­ket. Ott volt dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, vala­mint Molnár Sándor, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára. Mint ahogy már hírül adtuk, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa az országgyű­lést december 20-ra hívta össze. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendre a Magyar Nép­köztársaság 1980. évi költ­ségvetéséről szóló törvényja­vaslatot. A megyei képvise­lők a felkészülés legfonto­sabb feladatait beszélték meg. A tegnapi ülésen dr. Pet­rák István, a megyei tanács elnökhelyettese adott tájé­koztatót Csongrád megye második 15 éves lakásépítési programjáról. E napirend tárgyalásánál az ülésen részt vett Papp Gyula, Szeged me­gyei város tanácsának elnö­ke és Sipos Mihály, a DÉ­LEP vezérigazgatója is. A megyei tanács elnökhe­lyettese vázolta a lakásépí­tés fejlődésének ütemét, 1945 és 1960 között ez igen lassú volt, csak 8 ezer 500 lakás épült Az építkezés az első 15 éves lakásépítési idő­szak alatt 1960—1975 között gyorsult fel. Jelentős fejlő­désről csak a IV. ötéves tervidőszaktól beszélhetünk. A 15 év alatt 44 ezer 973 la­kás épült meg és így lehető­vé vált, hogy minden har­madik család új otthonba költözzön. Évről évre vissza­térő problémát jelent a bel­víz, és csak 1970—75 között közel 12 ezer lakás rongáló­dott meg emiatt De nem­csak számszerűségben' növe­kedett a lakásállomány, ha­nem a minőségben is tapasz­talható javulás. Kedvező je­lenség, hogy a két- és több szobás lakás aránya több mint 50 százalék. A korszerű építési technológiát biztosító házgyár 1972-től lehetővé te­szi. hogy a telepszerű nagy­arányú építkezések megkez­dődjenek. így csökkent a ha­gyományos módon készült lakások aránya, bár ezekre is szükség van a városköz­pontok rekonstrukcióinál, é> a családi házak felhúzásánál. Azonban a társadalmi, anya­gi erőfeszítések ellenére még mindig magas azoknak a szá­ma, akik új otthonra várnak. Ennek alapvető oka az urba­nizáció felgyorsult folyama­ta, hiszen 15 év alatt 235 ezerről 305 ezerre növekedett a városi lakosság száma. Pil­lanatnyilag közel 15 ezer jo­gos lakásigénylőt tartanak számon a megyében, amely­nek háromnegyede szegedi. A közelmúltban hagyta jó­vá a Csongrád megyei tanács a megye második 15 éves la­kásfej'esztésl koncepcióiét, mint lapunkban jelentettük. A lakásépítés továbbra is elsőrendű társadalmi politi­kai feladat és ezért a tanács úgy döntött, hogy 1976 és 1990 között a gazdasági le­hetőségek szerint mintegy 65—75 ezer lakás felépítése szükséges. A tervezett laká­sok fele várhatóan többszin­tes lesz, a házgyári techno­lógia a meghatározó a kö­vetkező időszakban is, de egyre jobban számolnak a tanácsi szervek a magánerős építkezőkkel. Igen sokrétű, minden réteget érintő kérdés kapcsán élénk érdeklődés bontakozott ki a tegnapi ülé­sen. A megye országgyűlési képviselőit az építkezés lehe­tőségei foglalkoztatták. Kan­gyalka Antal (Makó) felve­tette, a községekben milyen a lakásépítés aránya. Mag Pál (Szentes) pedig arra kért választ, hogy a házgyári ele­meket mikor használják fel tömegesen a családi ház épí­tésére. És vajon, az engedély nélküli építkezések a telepü­lésfejlesztési politikában nem okoznak-e gondokat Bibók Istvánná (szegedi járás) a falusi fiatalok városba köl­tözése miatt kért szót. Meg­említette, hogy egyre többen kívánnak Szegeden letele­pedni. Kurucz Márton (szen­tesi járás) azt hangsúlyozta, hogy a magánerős lakásépí­tés lehetőségeit még jobban ki kell használni és ehhez kérte a helyi tanácsok foko­zottabb támogatását. Valy­lyon Aladárné (Csongrád) felvetette, hogy a magánerős építőket akadályozza: az épí­tőanyagokat nehezen lehet beszerezni. Pedig a családi­ház-építés nemcsak a közsé­gekben, hanem városokban is egyre népszerűbb. Emellett szólt arról a régi társadalmi igényről, hogy az új lakóte­lepeken a boldog lakástulaj­donosok a beköltözéssel egy időben vehessék igénybe a kereskedelmi és egészségügyi szolgáltatásokat. Dr. Petri Gábor (Szeged) hangsúlyoz­ta, hogy Csongrád megye fejlődését jól reprezentálja a lakásépítés üteme. Javasolta, hogy a vállalati támogatást élvezhessék a falusi fiatalok is az építkezéseknél. El­mondta, hogy nagyon sok huszonéves a magas OTP-la­kásárak miatt a beugró ösz­szeget nem tudja kifizetni, és ezért a városban az intézmé­nyek úgy segítsék a család­alapító dolgozóikat, hogy kö­zösen építenek garzonházat. Sipos Mihály képet adott ar­ról, hogy a DÉLÉP, mint Csongrád megye legnagyobb építő vallalata miként vette ki a részét a fejlesztésekből. Az első 15 éves programban a vállalat több mint 16 ezer lakást épített Szólt arról, hogy a DÉLÉP keresi a mód­ját, miképp tudna bekapcso­lódni a családias kistársas­ház építkezésbe a házgyári elemek felhasználásával. Papp Gyula elmondta, húsz év alatt Szegeden 90 ezer embernek biztosítottak új otthont. A nagyarányú épít­kezések ellenére nem csök­kent a lakásigénylők száma, ami azzal is magyarázható, hogy évente 2—3 ezer ember költözik Szegedre. Dr. Komócsin Mihály, a me­gyei pártbizottság első titkára (Szeged) hangsúlyozta, hogy a megye korábbi kedvezőtlen gazdasági fejlődése miatt a lakásépítkezés is a háttérbe szorult. Csak a IV. ötéves tervtől tapasztalható az épít­kezéseknél a fellendülés. Saj­nos, az Ismétlődő belvjz is időről -időre sok lakást tesz tönkre. Csongrád megye nemcsak a lakásépítésben, hanem a közművesítésben is nagyot lépett előre a IV. és V. ötéves tervben. Jónak mondható a víz-, gáz- és vil­lanyhálózat kiépítettsége. Be­szélt arról is, hogy a magán­erős építőknek a jövőben több segítségre, nagyobb tá­mogatásra van szükségük. A DÉLÉP kapacitását job­ban fel kellene használni a magánépítéseknél. Szólt a felújítások fontosságáról, eredményeiről, az építőioar helyzetéről, a lakáscserék le­hetőségeiről, a többlépcsős lakáscserék szükségességéről is. Juratovics Aladár a ház­gyári lakások felújításának lehetőségei iránt érdeklődött. A felvetett kérdésekre dr. Petrik István válaszolt. Jót tett az a FF Összesítés a feldekrőt A földekről behordták a gazdaságok az idei termést. Elvetettek, s jó részét föl­szántották a határnak. Most már könnyebben számot tud­nak adni a gazdák, milyen is az idei esztendő. A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának összesí­tése szerint, az idei őszön 81 I ezer 757 hektárról takarítot­| ták be a kukoricát a gazda­i ságok. Többet, mint tavaly. ; Akkor hektáronként 52,1 má­i zsát adtak átlagban a táblák, most majdnem 56-ot. A siló­kukoricáról nem mondható el ugyanez. Pár mázsával ke­vesebbet dolgozhattak föl át­lagában —, mint az elmúlt esztendőben. Megközelítően azonos nagyságú területen az idén 174 mázsás volt a ter­més. De ettől függetlenül jó takarmány készült a csaknem húszezer hektár silókukori­cából. A napraforgó Jó termést adott. Négy mázsával halad­ta meg a hektáronkénti átlag a tavalyit. A gazdaságoknak ezen az őszön 4 ezer 330 hek­tárról kellett behordaniuk a napraforgót. A legtöbbet a szegedi járásban. A negye­dénél több — 1 ezer 409 hek­tár — termést csépeltek ki a homoki szövetkezetek. A megye gazdaságaiból zöldséget 7 ezer 215, gyü­mölcsöt 2 ezer 049, szőlőt pe­dig 3 ezer 714 hektárról szed­tek. Csaknem százezer hek­tár gabonát vetettek. Zömé­ben búza került a földbe, összesen 75 ezer 369 hektá­ron. Az elmúlt hónapban hű­vös, csapadékos az évszak­nak megfelelő időjárás volt jellemző megyénkre. A csa­Szánt a traktor a Felgyói Állami Gazdaság percsórai ke­rületében padék mennyisége 40—50 milliméter között váltakozott, melynek zöme 16—20-a kö­zött hullott le. A hónap első felében jól haladtak az idő­szerű mezőgazdasági mun­kák. A november közepére ütemezett cukorrépa betaka­rítás befejezése az esőzés mi­att késik. Azok a gazdaságok,­amelyek harriarábbb befedez­ték a szedést,' segítettek a szomszédos üzemelnék (pél­dául a fábíánsebestyéni Kini­zsi Tsz-nek, az árpádhalmi Ár­pád Tsz-nek, majd közpszn se­gítettek a szentesi Termál Ter­melőszövetkezetnek, a hód­mezővásárhelyi Vörös Csil­lag Tsz-nek, a Gorzsai Álla­mi Gazdaságnak, majd kö­zösen a földeáki Egyetértés Tsz-nek.) Minősítették az őszi kalá­szos vetések állapotát. Az összesítő adatok szerint aj őszi árpa 75 százaléka jó. 2V százaléka közepes. 5 százalé­ka gyenge minősítést kapott. Az őszi búza majdnem fele jó, egyharmada közepes, egv­'negyede gyenge • minősítésű. A rozsvetesék minői/égi* még- i -oszlásá ftasoníó • az őszi bú­záéhoz. A mostani kiadós csapadék. hatására megerő­södtek az őszi kalászosok. Eddig több mint százezer hektár földét szántottak fel a traktorok a tavaszi vetések alá. . ' Az országgyűlés ipari bizottságának megbeszélése Négy tárca 1980. évi költ­ségvetését, továbbá a Kohó­és Gépipari, a Könnyűipari és a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó válla­latok, valamint a Munkaügyi Minisztérium jövő esztendei tennivalóit tárgyalta meg tegnap, szerdán az ország­gyűlés ipari bizottsága a Parlamentben. A tanácskozás megállapí­totta: az ipari vállalatok idei gazdálkodásának tükre azt mutatja, hogy a termelés, ér­tékesítés, készletgazdálkodás, beruházás összességében a tervhez közel állóan alakult., ami pozitív folyamat, de a népgazdasági egyensúly ja­vítását tekintve még nem elégséges. A hatékonyság nö­velésében, a gazdaságos ter­mékszerkezet és a kiegyen­súlyozott pénzügyi helyzet megteremtésében a vállala­toknak ugyanis mérsékelt ha­ladást sikerült csak elérniük. Ez a tény megszabja a kö­vetkező év legfontosabb fel­adatait, amelyeket a népgaz­dasági terv, az árak és a pénzügyi szabályzók közvetí­tenek a vállalatokhoz. Az ár- és szabályozó rend­szer, valamint a népgazdasá­gi terv az átlagosnál gyor­sabb fejlődési lehetőséget nyújt — egyszersmind a sze­mélyi jövedelmek növelésé­nek lehetőségét — a hatéko­nyabban működő vállalatok­nak. Feltétel, s egyben esz­köz is a termelési szerkezet átalakítása, az export foko záca. a belföldi vásárlók el­lá'ása méghozzá jó minősé­gű termékekkel. A kívánal­mak e fölsorolásához még anr.yit: mindenütt szem előtt kell tartani a takarékos gaz dálkodást — anyaggal, mun­kaeszközzel, munkaidővel. A kisebb teljesítmény azonban csak kisebb jövedelmet ered­ményezhet. A tanácskozást vita követte. A költségvetési javaslatot az ipari bizottság elfogadta, és elfogadásra ajánlja az országgyűlésnek. Jövőre is várjak a fiatalokat az építőtáborok A végzett munkáról és a tervekről Elkészültek az építőtábo­rok jövő évi tervei. A KISZ az idei évhez hasonlóan a központi táborokba 56 ezer fiatalt hív. a megyei tábo­rokban 9000, az egyetemi, főiskolai táborokban pedig mintegy 10 ezer fiatal rész­vételére számítanak — jelen­tették be szerdán a csille­bérci úttörő nagytáborban megtartott tanácskozáson, amelyen az ez évi építőtábo­rozás eredményeit és a jövő évi tennivalókat vették számba. A meghívott szer­vezők, vállalatok, üzemek, gazdaságok vezetői, és a tá­borvezetők előtt Nagy Sán­dor, a KISZ KB titkára von­ta meg az ez évi építőtábor­mérleget: Az idén az építő­táborokban tízezerrel . több diák dolgozott, mint az el­múlt esztendőben, s a fia­lalok ismét jelesre vizsgáz­tak tettrekészségből, tenni­s sarasból. A táborozók teljesítménye I munkabérben számítva | mintegy 42 millió forint, a ' diákmunka termelési értéke pedig megközelítette a 200 millió forintot. Jövőre vál­tozatlanul elsősorban a me­zőgazdaságba és az élelmi­szeriparba hívják a fiatalo­kat, munkájukra főleg a gyümölcs- és zöldség-, va­'amint a szőlő- és hibrid­kukorica-termesztésénél szá­mítanak Természetesen ott lesznek az cnként munkát vállaló fiatalok a nagyberu­házásoknál is, így Budapes­ten az új nagy sportcsar­noknál, az Örs vezér téri bevásárlóközpontnál, a met­ró, valamint a Ferihegyi re­pülőtér építésén; Diósdon a Gördülőcsapágy Művek épít­kezésén, a Lenin Kohászati Művekben. A felkészülést már a na­pokban megkezdik. J'előre gondolnak a táborokban vég-. z.ett ncvftümunkára és a szabad idő hasznos eltölté*­sére is Minden táborban megszervezik a politikai foé rumokat., arnélveken a XII. pártkongresszus dokumen­tumaivá1 ismerkednek meg a diákok A tanácskozás végén ki­tüntetéseket adtai: át az épí­tőtáborok szervezésében élen­járóknak és a legkiválóbb táborvezatőknek. (MTI) Viharos erejű szél, erős lehűlés Többfelé volt hózápor Szerdán, tegnap véget ért a decemberi szokatlan enyhe időjárás. A Kárpát-medencé­be észak felől bezúduló hi­deg levegőréteg nyomán or­szágszerte lehűlt a levegő. Szerda reggel Miskolcon még 10 fokot mértek, s délre már alig két fokot. Budapesten 9 fokról 3 fokra esett vissza a hőmérséklet. A gyors lehűlés viharos erejű széllel párosult, a fővárosban sebessége gyak­ran elérte a 80 kilométert. Veszprém és Pápa térségében 100 kilométeres sebességgel száguldott a viharos szél Több helyen. így Sopronban, Baján és Nyíregyházán hó­zápor is volt. Amint az Országos Me­teorológiai Szolgálatnál el­mondták. csütörtökre a viha­ros erejű szél némileg mér­séklődik, a hideg azonban marad. Ügy tűnik végleg be­köszönt a téL

Next

/
Thumbnails
Contents