Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

2 Csütörtök, 1979. december 13. Kulturális egyezmény Kádár János fogadta P/otr Gyemiosevet 0 Budapest (MTI) , György és Óvári Miklós. Je­Szerdán az Országházban len volt v- J- £avlov" aláírták a magyar—szovjet kormányközi. kulturális pi°tr Gyemicsev az ejti együttműködési bizottság órákban elutazott Budapest­XVI. ülésének Jegyzököny vét A dokumentumot Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a magyar és PJotr Gyemi­csev kulturális miniszter, a szovjet tárgyaló delegáció ve­zetője látta el kézjegyével. Az ünnepélyes eseményen je len volt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja a Központi Ri zottsác titkára, Kornidesz Mihály, a KB tudományos közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője. Púja Fri­gyen külügy-, és Poztgay lm re kulturális miniszter, Rónai Rudolf, a Kulturális Knp­osoletok Intézetének elnöke, valamint Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Ott volt politikai, kulturá­lis életünk több vezető sze­mélyisége, és jelen volt Vla­gyimir Jakovlevica Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. • Kádár János, az MSZMP i KB első titkára tegnap a Központi Bizottság székhá­ziban megbeszélést folytatott Pjotr Gyemicsevvel. A szívé­lyes. elvtársi légkörű talál kazán részt vett Aczél röl. Búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György. Kordidesz Mi­hály, Pozsgay Imre, Rónai NATO-tanácskozás Jóváhagyták a rakétaprogramot # Brüsszel (AFP) A NATO szerdán, tegnap Brüsszelben tartott minisz­teri tanácsülése — amelyen Franciaország kivételével a Rudolf és Roska István kül-1 tagállamok külügy- és had­ügyminiszter-helyettes, len volt V. J. Pavlov. Je- ügyminiszterei részt vettek han. szövetség nukleáris fegyver­zete „korszerűsítésének" programját és ennek kereté, ben új amerikai közép-ható­távolságú nukleáris rakéták elhelyezését Nyugat-Európá­id- jóváhagyta a katonai Magyar személyiségek kitüntetése • Bécs (MTI) eszközök kutatása és általá­Barci Sándort, az Elnöki ban az agráretnográfia terü­Tanács tagját, a Magyar létén elért kimagasló ered­Távirati Iroda vezérigazgató- ményeiért Herder-dijjal tün­ját a magyar—osztrák kap- tette ki. A díjat a kelet-, és caolatok bővítésében kifejtett délkelet-európai népek közöt­tevékenyaégéért az osztrák ti kulturális kapcsolatok ápo szövetségi elnök által alapi- lásáért és előmozdításáért tott Nagy ezüst Érdemrend- alapították, és olyan szamé­dcl tüntették ki. Az érdem- lylségeknek adják, akik pél­rcndet szerdán dr. Willibald damutatóan járulnak hozzá Pahr osztrák szövetségi kül- az európai kultúra megismc­ügymlniszter nyújtotta ét réséhez és gyarapításához, a Bécsben. népek közötti békés kapcso­• latokhoz. A díj odaítélésekor A bécsi tudományegyetem figyelembe vették, hogy Ba­Halassa Ivánt, a Magyar Me- lassa Iván Indította meg „A zőgazdaságl Múzeum főigaz- magyarországi nemzetiségek gntó-helyettesét, a történet- néprajza" című kötetsoroza­tudományok (néprajz) dokto- tot, amelynek ma is főszer­rát a mezőgazdasági munka- kesztője. Napjaink égető problémája: a leszerelés Megyénk vendége volt két napon át J. G. Sz-trel­cov, a közgazdaságtudomá­nyok kandidátusa, a Szov­jetunió külügyminisztériu­ma mellett működő Dip­lomáciai Akadémia főmun­katársa és felesége, N. Sztrelcova, az APN szovjet hírügynökség szemleírója. J. G. Sztrelcov megbe­szélést folytatott a TIT Csongrád megyei szerve­zete titkárával. Molnár Zol­tánnal és a társulat had­tudományi szakosztálya ve­zetőségének tagjaival, va­lamint „A fegyverkezés korlátozása, a leszerelés — a béke biztosításának és a ' népek biztonságának köz­ponti problémája" cím­mel előadást tartott Szege­den és Hódmezővásárhe­lyen. N. Sztrelcova me­gyénk nevezetességeivel ls­. merkedett — és lapunk számára írta az alábbi cik­ket. (A Szerk.). • A Varsói Szerződés orszá­gai külügym'nlszterelnek ta­nácskozásán. amely a na­pokban fejeződött be, újra hangsúlyt kapott a fegyver­kezési hajsza megszünteté­sének ma különösen aktuá­lis kérdése, amely a katonai enyhülés legfőbb — és ma már reálisan megoldható — problémája. A világ ma válaszút előtt álL Az egyik út a különbö­ző társadalmi és politikai berendezkedésű országok bé­kés egymás mellett élésé­hez és a köztük levő együtt­működés megszilárdulásá­hoz, az enyhülés folyamatá­nak elmélyüléséhez vezet, azt eredményezi, hogy az enyhülés egyre stabilabb, visszafordíthatatlan folya­mattá váljék. Ezt a célt szol­gálja a szoc'alista országok által Javasolt program. A másik lehetséges út a fegy­verkezési hajsza fokozása, a kölcsönös bizalmatlanság növekedése, végső soron pe­dig termonukleáris világ­háború kirobbantása való­színűségének növekedése fe­lé vezet. Es semmiféle jel­szó, mint „leszerelés fegy­verzctkiegés rités után", sem­miféle n „keleti fenyegetés­ről szóló mítosz nem lep­lezheti s Nyugat reakciós erőinek és a kínai milita­ristáknak igazi szándékait. A politikai és katonai eny­hülésért folytatott harcban a szocialista közösség or­szágainak vezetői nem csu­pán a béke eszméit támoga­tó néptömegekre, s nem csu­pán a bármely agresszort visszatartani képes katonai erőnkre támaszkodhatnak. Ennek a harcnak fontos té­nyezőjévé vált a békéért és leszerelésért küzdő világszer­te kialakult mozgalom, amellyel ma már az imperia­lista országok és a burzsoá pártok vezetőinek akarva­akaratlan számolniuk kelL Ha minden jelenség fej­lődésé* úgy lehetne mérni, mint ahogy azt valaha Ste­fan Zweig javasolta — tud­ni'llik: a legyőzött akadá­lyok számával —, akkor a leszerelésről ma nem nyi­latkozhatnánk túlságosan derűlátóan. Bár vannak — és jelentősek! — a békéért és leszerelésért folytatott harc sikerei, a politikai és a katonai enyhülés felé vezető úton újabb meg újabb aka­dályokat emelnek az eny­hülés ellenségei. Az utóbbi időbért különösen nyilván­való módon igazolják ezt például az amerikai reak­ciónak a SALT—2 elleni harcával kapcsolatos ese­mények és az a törekvése az USA-nak. hogy nyugat-euró­pai NATO-szövetségeseire erőltesse az „eurorakétákat". Az enyhülés ellenségeit le kell leplezni. Nem szabad hagyni, hogy a reakciónak lehetősége nyíljék céljai ál­cázására. a népek megté­vesztésére és Ily módon megszakítsa a politikai és katonai enyhülés folyamatát. Ezt a gondolatot L. I. Brezs­nyev, az SZKP főtitkára nyi­latkozataiban nemegyszer hangsúlyozta. A katonai envhülésért folytatott harc szívósságát egyfelől az magyarázza, hogy a hatalmas méreteket öl­tött fegyverkezési hajsza ko­losszális erőtartalékokat von el olvan létfontosságú fel­adatok megoldásától, ame­lyeket csak a világ népeinek, minden államnak közös erő­feszítéseivel lehet megolda­ni. Valóban: a nyolcvanas évek fordulóján a világ évente mintegy 4.">n milli­árd do'lárt. költ fegyverke­zésre. A világ tudósainak és mérnökeinek mintegy 25 szá­zaléka foglalkozik katonai kutatásokkal. És a világ had­seregeiben 22 millió katona szolgál, akik valóban a la­kosság legmunkabíróbb ré­széből kerülnek ki! Hatalmas méretűek a ka­tonai erőfeszítések. De nem­csak arról van szó, hogy ez kimeríti az országok erő­tartalékait. Veszélyes ten­denciák figyelhetők meg a fegyverek, fegyverrendsze­rek fejlődésében is. S ha ezt a folyamatot nem sikerülne megállítani, e tény néhány harcias beállítottságú ál­lamférfiban azt az illúziót — csábítást! — kelthetné, hogy „győzelmes" új világháborút vívhatnak az emberiség el­len. Ezt igazolja az is, hogy Nyugaton újraéledtek, sőt újonnan kidolgozásra kerül­tek olyan stratégiai koncep­ciók, amelyek „korlátozott" hagyományos és atomhábo­rúk lehetőségét bizonygat­ják mindenütt a világon, többek között Európában is. Mindez kétségtelenül nyug­talanságra ád okot. De nem szabad megfeledkezni a más­milyen, az enyhülés irányá­ban ható tényezőkről sem. A világban állandósult az erőeltolódás tendenciája a szocializmus javára. Globá­lisan és Európában is meg­marad a katonai erőegyen­súly. Erősödik a leszerelés nemzetközi-jogi alapja. A fejlett kapitalista és a fejlő­dő országokban erősödik a békeharc. Az enyhülésért folytatott harc különböző ideológiai alapokon álló pár­tok és mozgalmak egysé­ges frontját alakította ki, amely közös célért, a lesze­relésért harcol. Mindez alapot ad arra, hogy bízzunk az envhülé­sért folytatott további harc újabb sikereinek srükség­szerű lehetőségében. Minden alapunk megvan ahhoz is. hogy azt mondhassuk: a Nvugat legutóbb!, az eny­hülést akadályozó törekvé­seit visszaszorítják a béke­szerető erők. Jól tudva ugyanakkor, hogy út problé­mák Jelentkezése új erő­feszítések szükségességét jel­zi a békéért és leszerelésért folytatott harcban. N. Sztrelcova, az APN szemleirója A NATO szerdai brüsszeli miniszteri tanácsülésén részt vett külügy- OH hadügymi­niazterek néhány perccel este tél 0 óra előtt táróköz­leményt hagytak Jóvá. En­nek végleges megszövegezé­sét késleltették egyrészt Belgium és Hollandia kor­látozó záradékai, másrészt Dánia hasonló ellenvetései. Az ülés lezárása után Jo­seph Luns, a NATO főtit­kára tartott sajtóértekezle­tet. Közölte, hogy a katonai szövetség miniszteri tanácsa elfogadta a tagállamok nuk­leáris fegyverzete „korszerű­sítésének". valamint új ame. rikal kö7ÖP-hatótávolságú nukleáris fegyverek Nyugat­Európába telepítésének el­vét. Rámutatott, hogy az -új atomrakétákat az NSZK­ban, Olaszországban és Nagy-Britanniában fogják elhelyezni, Belgium és Hol­landia pedig „későbbi idő­pontban fogadhatja be őket". A főtitkár közölte azt Is, hogy a NATO egyidejűleg javasolta a Szovjetuniónak: mielőbb kezdjenek tárgyalá­sokat a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek csök. kentéséről. A Moszkva (MTI) Romes Csandra. a Béke­világtanács elnöke Moszkvá­ban, a békeharcosok konfe­renciáján felszólalásában rámutatott; bármiiven dön­tést hozzpn is a NATO nz amerikai raPlák telepíté­séről, a békeharcosok köte­lessége, hogy tzembetzállja. nak a fegyverkezési verseny úi. veszélyes szakaszával, akadályozzák meg a közén. hatótávolsáaü amerikai ntik­leáris rakéták nyugat-euró­pai telepítését. A BVT el­nöke hangsúlyozta: a NATO súlvos felelősséget. vállal magára, ha elindítja a fegv­ve-kezésl verseny úi szaka­szát. A hetvenes évek. Még néhány nap. és véget érnek a hetvenes évek, Az 1970-től 1979-ig tartó tíz esztendő, amelyet maguhk mögött hagyunk, bővelkedett világpolitikai jelentőségű események­ben — gondoljunk csak a két SALT-egyezmény megköté­sére. a vietnami háború befejezésére, a Közel-Keletre, az. olajválságra, vagy Helsinkire. Képeinkkel ennek a tíz esz­tendőnek a legfontosabb eseményeit kívánjuk felidézni. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságalt Dá­niel Arap Mol elnöknek, Kenya nemzeti ünnepe al­kalmából. MEGBtZÖLEVÉL­ATADAS Dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának helyettes elnöke szerdán fogadta Bonoso Pen­csev Mitev rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet, a Bolgár Népköztársaság új magyarországi nagykö­vetét, aki átadta megbízó­levelét. TANÁCSKOZÁS AZ 1980-AS TERVRŐL A jövő évi terv- és költ­ségvetés elfogadásával szer­dán befejezte munkáját az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsa. A kétnapos ülésen, amelyen részt vett I-eonyid Brezsnyev. az SZKP KB fő­titkára. és 1öbb más kiemel­kedő szovjet politikai sze­mélyiség is. H küldöttek a most befejeződő év ered­ményeit és az. 1980-as ter­veket vitatták meg. BRIT FŐKORMÁNYZÓ RHODESIÁBAN Lord Soames, Rhodesia brit főkormányzója szerdán délután Selisburvba érke­zett, hogy a függetlenséghez vezető átmeneti időtartamra jelképesen helyreállítása a szakadár volt gyarmaton a brit. fennhatóságot és irá­nyítsa a választásokig ezt az átmeneti időszakot. A közel-keleti helyzet fő feszültségforrása évtizedünkben ia a palesztin menekültei, kérdése volt. Gerillaszervezeteik te­vékenységével fordult szembe Husszein király az 1970-es jordániai polgárhúboiúban, célul tűzve ki az országában éld milliónyi palesztin menekült kiüldözésót. Képünkön: a „Fekete szeptember" egyik akciója Ammanban j ü |H|Í|Si|| i' %. ,:' ífiA afci . . - ' .> MMmWifl' Vietnam* a* orsaág neve «tybeforrott az Egyesült.AUamok neokolcnialista, kegyetlen irtóhábarúja ellen folytatott hő­sies. sokévet küzdelemmel. Képünkön* dél-vietnami sza­badságharcosok egy egysége csónakokon Indul támadásra az araerikai agresszorok ellen. (1971) Több eves tárgyalás után, 1972. május 26-án a moszkvai Kremlben aláírták a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sáról szóló első szovjet—amerikai egyezményt. Képünkön* a dokumentumokat Leonyid Brezsnyev és Richárd Nixon látta el kézjegyével A chilei jobboldali erők — az Egyesült Államok segítségé­vel — 1973 szeptembei ében megdöntötték a demokratikus, szocialista átalakulást tervezd Népi Egység kormányát, meg­gyilkolták az ország elnökét és Pinochet tábornok vezetésé­vel fasiszta terroruralmat vezettek he. Képünkön: Salvador Aliende elnök (középen) maga is fegyverrel kezében szállt szembe a támadókkal

Next

/
Thumbnails
Contents