Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

6 DMJEL Vasárnap, 1979. december 9. 6 Gyerekkel ne jöjjenek! A

férj villanyszerelő, a feleség középiskolai tanár és gyakorló anya. Albérletben laknak valahol Szegeden. A férj kétezer-ötszáz körül keres. A feleség tavaly szült. Idén államvizsgázott. Most újra babát várnak. Kétéves lakásigénylésük van. Jelenleg ötezer-valahányszázadikak a listán A feleség adminisztrátorként dolgozik. Albérletre 1200 forintot fizetnek havonta. \ — Nem kapott tanári állást? — Ügy volt. hogy bent ma redők az egyik tanszéken. Idén jött egy rendelet, hogy csak háromeves középiskolai gyakorlattal vehetnek fel gyakornokot Volt persze kiskapu: miniszteri engedélylyel kivételt tehettek. — Mért nem pályázott meg valamilyen tanári munkahelyet? — Azért, mert a pályázatok megjelentek március végén, de en még nyár közepén sem kaptam választ hogy maradhatok-e a tanszéken. Csak formálisan pályáztom. olyan helyre, ahol semmi esélyem nem volt — Hogyan került a mostani munkahelyére? — Kuncsorogtam Iskoláról Iskolai'a. Szóba sem álltak velem. Szegeden kéz alatt elkel minden pedagógusállás, úgy néztek rám. mint aki nem is ezen a bolygón lakik. Elmentem a munkaközvetítR>e: beültem a sorba vándormadár segédmunkások és titkárnő.ségrt; áhítozó érettségizett lányok mögé. Kiderült, újra lesz gyerekünk. egy fillért sem kapok, ha 90 napon belül el nem helyezkedem. — Nem volt felelőtlenség Ilyen helyzetben még egy gyerek? — Mire várjunk? Elmúltam boazonnégy éves. ha nem tanultam volna, ekkorra már a saját lakásunkban laknánk, megszültem volna a két-három gyereket a tejem se fájna. — Hogyan lett adminisztrátor? — A mostani munkahelyemen dolgozik egy rokonom az ő segítségévéi. Megsajnáltak. A szoba körülbelül tíz négyzetméter. Gázfűtéses A fürdőszobát vagy nyolcan használják. A fregoll állandóan roskadozik • száradó ruhák alatt — Mióta laknak Itt? — Amióta Összeházasodtunk. Eleinte jól megvoltunk. később kezdtek veszekedni velünk. — Miért? — Apróságokért. Hót nyomjuk ei a csikket, mikor lehetünk a konyhában. Tudták, hogy este hatkor fürdetjük a gyereket, mindig olyankor mentek a fürdőszobába. — Próbáltak alkalmazkodni? — Arra megy ki a játék, hogy elüldözzenek Innen. Eknelkedtek az albérleti díjak: ha újból kiadnák. többet kapnának a szobáért — Nem kerestek másik albérletet? — Hónapok óta keresünk, legtöbb helyen azt mondják, gyerekkel ne jöjjenek. Ahová mehetnénk. az vagy drága, vagy egészségtelen. Kimeszelt szer.szamoskamra Szóregen, ezerkétszázért Voltunk olyan helyen Üjszegeden. ahol a tulajdonos kiadta az. egész felső szintet a kétszintes palotájából Két albérlőtől havi négyezer forintot rak zsebre anélkül hogy egy szalmaszálat keresztbe tenne érte Erre mondják azt hogy a vagyon Magyarországon nom tőkésíthető! Másutt lakótelepi félszobát ajánlottak ezernyolcszázért Kettő plusz kettes nagy lakás, a főbérlő azt hallotta, luxusadót kell rá fizetni. Azért kér ennyit hogy az albérlő fizesse meg a luxusadót is. Előfordult hogy a tulajdonos vállon veregetett azt mondta, látja, hogy kevés a pénzünk, keressünk valami szerényebb ssobat. ami nekünkvaló. • 3/1971. Korm. számú rendelet 21. f A havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbérhányad háromszorosa lehet 3/1971. ÉVM. számú végrehajtási rendelet. 20. §. A bútor és az ágynemű használatáért személyenként és havonta legfeljebb 100 forint számolható fel. — Sokan rögzítik papíron, magánokiratban az albérleti megállapodást Előfordul hogy a főbérlő csak úgy hajlandó beengedni az albérlőt, ha az előzőleg írásban vállalja, hogy többet fizet a jogszabályból kiszámítható maximumnál Érvényes-e az Ilyen szerződés? Dr. Gaál Sándor, a Szegedi Járásbíróság elnöke válaszolt: — Nem érvényes az a része, amelyik sérti a fennálló jogszabályokat. Ha az albérlő nem akarja kifizetni az uzsoradíjat két dolgot tehet: kifizeti, amit a főbérlő követel és pert indít, melynek során a bíróság kötelezi a főbérlöt hogy fizesse vissza a különbözetet Esetleg kiszámítja, mennyi jár az idézett jogszabály szerint, és csak annyit fizet — Ml történik, ha ezért fölmaiid a főbérlő? — Ezért nem mondhat föL De az esetek többségében megromlik a viszony köztük. A viszélykodásban az erősebb fél kerekedik felül Aki nem mindig a főbérlő.., — Érvényes az olyan magánokirat. amelyben a főbérlő kiköti, hogy fölmondás esetén az albérlő maga keres Ül albérletet! — Igen. — És ha nem költözik ki az albérlő? — A bíróság kötelezi rá. De a végrehajtástol nem nagyon félnek. Eddig alkalmanként legfeljebb ezer forintra bírságolhattuk a jogcím nélküli rosszhiszemű lakókat 1980. január 1-töl a pénzbírság maximális összege tízezer forintra emelkedik. —- Várható ettől, hogy megszűnnek az albérleti helyzet anomáliái? — Javulás feltétlenül várható. Eddig kevesebb volt a bírság, mintha az illető kifizette volna az albérleti díjat De előfordulhat hogy a tízezer forintot — ha nem fizet önként az albérlő — éppúgy nem tudják behajtani, mint jelenleg az ezret Valódi megoldást csak a lakáshelyzet lényeges javulása hozhat Az albérleti dijak különösen meglódultak a nyári áremelések 'után. Aki teheti, másokra hárítja a drágulás terheit. — Ha beengednek ls valahová két gyerekkel egyikünk fizetése rámegy az albérletre. Így lakásbeugróra spórolni nem lehet A főbérlő három év alatt elvesz tőlünk ötven-hatvan ezer forintot Ez neki ötezer liter benzin az autójába; nekünk a lakáshoz jutás alapvető feltétele lenne. — Nem próbáltak a tanácstól garzont igényelni az albérlők házában? — Dehogynem. Akkor még nem volt kétéves a lakásigénylésünk. De nem is biztattak semmivel. — Nem maradhatnának Itt? — Tíz négyzetméteren nem férnénk el négyen. A férj még nem volt katona. Várható, hogy a közeljövőben megkapja a behívót. Ha bevonul, a feleség jövedelmét két gyerekkel kétezer-kétszáz forintra egészítik ki. Kap ezenkívül kilencszáznyolcvan forint családi pótlékot; háromezer-száznyolcvan forinból odaad — olcsón számítva is — ezernyolcszázat albérleti díjba. Havi ezerháromszáznyolcvan forintból kellene élelmeznie, ruháznia magát és a két gyereket, — Egyéb kedvezmény nincs? — Ez ránk már nem vonatkozik: van az abortusztorvényben egy kitétel, hogy a sorkatona házastársának abortuszkérelmét kedvezően bírálják el. — Vannak Csongrád megyében ís falvak, ahol szükség van pedagógusra. A férje is találna munkát. — Naponta két-három órát kellene buszozni, ha kijárnánk, öthatszázezer forintba kerülne egy családi ház, a mi fizetésünkből arra nem telne. Vagy a tanítást kéne hanyagolni, belefeküdni a fóliázásba, disznóhizlalásba, ahogy sok falusi pedagógus csinálja. Akkor meg mi értelme tizenhét évig tanulni? — Nem próbálják meg mégis? — Ha egyszer elmegyünk Szegedről. ide aligha tudunk visszajönni. —• Mit csinálnak? — Nem tudom. Várunk. Ha megszületik a második gyerek, elmegyünk újra a lakóshivatalbe. Előbb-utóbb úgyis kapunk lakást. Csak a beugrót miből fizetjük meg...? TANÁCS ISTVÁN Én és mi A kulturált magatartás kérdései Nem állhatom meg. hogy újra szóvá ne tegyem azokat a cselekedeteket. amelyek elkövetői nyilván nem gondolják végig: romboló, kártevő gesztusaik egész társadalmunk arculatát szeplősítik meg. Nemcsak az előtt a tizenötmillió külföldi előtt röstelkedhetünk. aki évente hazánkba látogat; szégyellhetjük fnagunkat tíz és fél millióan, magyar állampolgárok. önmagunk előtt, néhány ezer vagy tízezer garázda miatt Mikor gyerekként Debrecenben éltem, nagy fölháborodást keltett, hogy ismeretlen tettesek — föltehetően borotvával — nagyobb darabokat kimetszettek az Arany Bika-szálló nem túlságosan kivilágított halljában levő fotelek bőrhuzatából Elfogták a garázdákat: a fiatal fiúk jó csínynek tartva rongálták meg a foteleket, súlyos kárt okozva a szállónak. Mivel ilyen csínyt addig nem ismertek Debrecenben, fölzúdult a város. Azóta sok-sok év telt el. s bár a történelem számos kanyara alaposan elszédítette az embereket, nem hiszem, hogy a közvagyon megbecsülésének érzése gyöngült volna. Ma egy szocialista — vagy szocialistává alakuló — országben még nagyobb a feszültség a köz érdekeit fumigáló, önző magatartás és a közösség érdekei között, mint volt régen. S minden nagyobb és kisebb sérelem a köz rovására, minden — garázdaságból vagy heccből. unalomból vagy csak ifjúi meggondolatlanságból okozott — kár a közvagyon vagy mások kárára, sokkal súlyosabban esik latba, mint annak idején, az úgynevezett ántivilágban. Ezért figyelem riadtan azokat a híradásokat, amelyek mind nagyobb számban látnak napvilágot ilyenfajta cselekményekről Olvasom például, hogy miután 1978-ban. költséget nem kímélve, befejezték a Városliget rekonstrukcióját. a parkrongálók fokozott lendülettel léptek üzembe. Mit sem törődve azzal, hogy a főváros milliós költséggel gyerekek, felnőttek és öregek számára vonzóvá. kellemessé tette Budapest legpatinásabb s terjedelemre második nagy parkját: szétszedik a padokat földúlják a játszótereket. megcsonkítják a beépített játékokat. Az így okozott kár évente nyolcmillió forint Olvasom, hogy a rongálók nem kímélik az autópályákat sem. Ezek építésére a népgazdaság szűkre szabott beruházási keretéből évente száz- és százmilliókat fordítanak. Ritka fantáziával megáldott ismeretlen személyek az M7-es autósztrádán például kivéstek jó néhány forgalomvczető fényprizmát, de nem a MÉH-nek gyűjtötték össze őket. Ezenkívül elloptak harminc méter olyan fényvédő hálót, melyet csak külföldről lehet beszerezni. Végigböngésztem több riportot, melyek a közelmúlt garázda cselekedeteiről számoltak be. Szétvertek a nyilvános telefonfülkék üvegajtaját, letépték a készülék kagylóját. a falukhoz, a járdákhoz, a korlátokhoz csapkodták az üres üvegeket, amelyeknek szilánkjai s cserepei most a játszótér homokozóját s a füves részeket dekorálják csillogva. Egy másik napilap tudósításában arról olvastam, hogy a Balaton mentén valaki tizenkétezer forintért műanyag csónakot vásárolt. Nem sokáig örülhetett. mert hamarosan 16—17 éves ifjak bicskákkal össze-vissza szurkálták s használhatatlanná tették a csónakot. Beszámol az újságíró arról is, hogy egv kirándulás alkalmából 15—18 éves fiataloknak sikerült letörniük egy szobor mellékfigurájának a karját. Az egyik képeslap riportja kis gyűjteményt állított össze arról: hogyan rongáltak meg köztéri alkotásokai Kecskeméten két részeg fiatal virtusból ledöntötte Szabó Iván szobrát." Ugyanitt Fekete Tamás művének, a bronzból készült, úgynevezett Kodály-fának számos levelét letördelték és ellopták, Jakon a fából faragott, s a XVIII. század elejéről való szobrok kezét tördelték le. s ugyanott összefirkálták a freskókat. A szekszárdi Prometheusszobor — Varga Imre alkotása — krómacél tollaiból már többet, kiráncigáltak. Dombóváron Samu Géza Pogány mitológia című szobrát április 3-án adták át. s még aznap éjjel ismeretlen tettes megrongálta. Nehéz megérteni azt a dühöt, amellyel garázdák felelőtlenül tönkretesznek, szétrombolnak, megsemmisítenek értékekel Egyetlen magyarázata van: olyan emberről van szó. aki valamilyen okból még nem jutott el a közösségi tudat szintjére. Valaki mesélte — igaz-e vagy sem, nem tudom —. hogy Stockholmban egy bőrönddel járkálván elfáradt. Megunta a cipelést. ezért az egyik utcasarkon letette terhét a járdára; úgy gondolta: másnap visszajön érte. S állítólag másnap érintetlenül ott találta a bőröndöt. ahol hagyta. Lehet, hogy • történet abból az időből származik. mikor még nem árasztotta el Svédországot annyi magyar disszidens. Kérdéses, vajon most is nyugodtan az utcasarkon lehet-e hagyni Stockholmban egy teli bőröndöt. Hogy nálunk nem. az bizonyos. A garázdák, a rombolók még akkor is képesek kárt okozni, ha abból semmi hasznuk nincs. Boldog lennék, ha legalább a szolid polgári erkölcs normái válnának nálunk általánossá S még boldogabb, ha az ennél többet jelentő szocialista erkölcs normái. Ha bőröndömet nyugodtan hagyhatnám egy napra valamelyik utca sarkán. De ha ez csak tündérálom. legalább azt megérném, hogy nemzeti kulturális kincseink, a köztéri szobrok például, ne váljanak becstelen garázdák prédájává. Vagy csak azt megértené mindenki, hogy mi a különbség az én és az ő. az én és a mi között Erre. úgy sejtem, várni kell még egy kicsit. NEMES GYÖRGY