Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

Vasárnap, 1979. december 9. 65 Újabb híd a Tiszán Épül Szentes és Csongrád között Jelentős szakaszához érkezett a szentes—csongrádi új Tisza-híd építése. A folyó szentesi oldalán elkészült az ártéri hídszakasz és rövidesen befejeződik a mederpillér építése. A Tisza magas vízállása a nyáron s**k gondot okozott, nehezítette a munkákat, s csupán augusztus végétől tudnak folyamatosan dolgozni. Gyakran tartanak vasárnapi és éjszakai műszakot, hogy az elveszett időt pótolni tudják. A folyón készenlétben áll egy katamarán, rajta úgynevezett csúszózsalus kocsikkal, amey, , r|H|| lyek segítségével megépítik a mederhidat. Hazánkban első Ízben itt alkalmaznak hídépítésnél vízszintes csúszózsaluzásos technológiát. Az új híd kilenc méter széles úttestén mindkét irányban egyszerre haladhatnak majd kérésziül a járművek. Ezenkívül a kerékpárosoknak egy-egy méter. a gyalogosoknak pedig mindkét oldalon száznyolcvan centiméter széles utat alakítanak ki. Felvételeink a Tisza szentesi partjáról készültek, az ott folyó munkákról. Már „kinőtt" a vízből a mederpillér A munkaterület, háttérben a katamarán ü" ST IOVO Gondolatok az Emberi Jogok Napján A

z Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Azóta ezt a napot az egész világon az emberi jogok napjaként tartják számon. A feltörekvő polgárság politikai céljainak elsősorban az felelt meg. hogy az állampolgári jogokat az emberrel veleszületett elidegeníthetetlen jogként határozza meg. amelynek megvalósítását és biztosítását a polgár az államtól feltétlenül megkövetelheti. Ezt.tükrözi „Az ember és polgár jogainak deklarációja", amely — mint ismeretes —. bekerült a francia alkotmányba is. Az 1948-as nyilatkozat előtörténetéhez tartozik annak felidézése. hogy ezek a jogok, amelyeket tulajdonképpen ősjogoknak is neveztek, a régi feudális társadalmi rend elleni küzdelem eszközei voltak, semmint tudományosan megalapozott tételek. Ahány irányban felszabadították, vagy éppen felszabadítani törekedtek magukat a feltörekvő osztályok a régi uralkodó osztályok uralma alól. annyiféle emberi jogot vezettek le az emberi természetből. A terrriészétjogászok által megkreált jogok katalógusa, az életre és a testi épségre való jog a régi földesúri. élet és halál feletti jog ellen irányult (Erre jellemzően például a szerzésre való jog az ingatlanszerzésre fennálló tilalmak, a forgalomra való jog a régi. a forgalmat megszorító szabályok. a vallási és gondolatközlési jog az egyház ellen irányult.) Az emberi jogról szóló természetjogi tan csak azért jöhetett létre, mert keletkezése idejében valóban kiváló eszköz volt a célszerűtleneknek felismert korlátozások megdöntésére. Nagy része volt a XVII. és XVIII. század küzdelmében. a politikai sikerekben. E korszak meg sem érthető e nézetek isme rete nélkül. A tudomány által régen meghaladott álláspontot ugyan még ma is vallják egyes polgári tudósok, akik konzervativizmusa közismert a tudomány világában. Az 1793-as jakobinus alkotmányfejlődés után kevés történt a nyilatkozat továbbfejlesztése érdekében. Az európai jogfejlődésben és jogirodalomban háttérbg szorult az emberi jogok gondolata, s csak a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedeiben a munkásmozgalom volt az. amely a továbbfejlesztést, az állampolgári jogok általánossá tételének valóra váltását szorgalmazta és feladatának tartotta. A

marxista teoretikusok készítették elő azt az új szakaszt, amelynek gyakorlati elindítója a Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt, amikor 1918-ban határozatba is foglalták „A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatását". Éppen ebben az időpontban tesz jelentős befolyásra az emberi jogok nemzetközi védelmének szocialista koncepciója is. Ez a koncepció elfogadja és továbbfejleszti azokat a hagyományos. klasszikus emberi jogokat, amelyek általános emberi civilizációs és kulturális vívmányok. Ilyenek voltak az emberi életre való jog, a személyes szabadság, a személyi sérthetetlenség. a lelkiismereti szabadság. Elveti azonban a termelőeszközök magántulajdonához való jogot és kibővíti az emberi jogok katalógusát olyan új kategóriákkal — többek között —, mint a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok csoportjai. Ami pedig a legfontosabb: a formálisan deklarált emberi iogok érvényesülését biztosítja a termelőeszközök társadalmasításával. Az emberi jogoknak éppen ez a szocialista koncepciója vált alapvetővé az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretei között megindult fejlődésben. (Az ilyen irányú változásra részben ösztönző körülményként hatottal: a második világháború és a hiUeri bűntettek tragikus tapasztalatai is.) , Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése az emberi jogokra vonatkozóan 1948ban általános Deklarációt fogadott el, amelyet 1956-ban a gazdasági, a szociális és kulturális jogokra vonatkozó nemzetközi Egyezségokmánnyal egészítettek ki. E nyilatkozatnak a civilizáció fejlődésének egy újabb állomását kellett volna jelentenie. Az eltelt több mint 30 év arra indítja a gondolkodó embereket, hogy sokszor kérdéseket tegyenek fel maguknak is e szövegek horderejét illetően. Az egyesek szabadságának a mások szabadságával való összhangba hozásának nehézségei, a szolidaritás parancsa, a szükségszerűség érve. a jó és a rossz megkülönböztetésének ismérvei, a haladás és a hatékonyság törvényszerűségei — s mindezek a mindenkit kielégítő kötelező önfegyelem gyakorlásának alapmotívumara hangoltan — állandóan nap mint nap felvetik az alkalmazásból, a gyakorlatból adódó problémákat. De milyen szánalmasak az emberi jogokkal foglalkozó eszmefuttatások, értelmezések, amelyek olyan szerzőktől származnak, akik hazájukban belenyugszanak a munkanélküliség állandó növekedésébe, a munkahelyen balesetet szenvedettek, az iskola és szünidő nélküli gyermekek és a nincstelen öregek számának állandó növekedésébe. Nincs szabadság egyenlőség nélkül — s nem csupán jogok, hanem lehetőségek nélkül se! És ezért az 1966-os egyezmények alkalmazása különösen nagy fontosságú napjainkban. Igaz ugyan, hogy a gazdasági és a szociális jogok realizálása nem bizonyul elegendőnek az összes szabadságjogok teljes kibontakoztatására, s alkalmazásuk nem vezethet az egyéb biztosítékok iránti érdektelenségre. Az is nyilvánvaló. hogy e jogokat teljes mértékben biztosítani nem lehet olyan országokban. ahol a társadalmi, gazdasági jogok nincsenek garantálva. A szocialista országok — köztük hazánk — alkotmányai valamennyi emberi jog gyakorlására vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket és biztosítják a gyakorlati érvényesítésükhöz elengedhetetlenül szükséges feltételeket is. S

zocialista társadalmunkban • e biztosítékoknak több oldalú rendszere bontakozott ki. Ezek első csoportjába sorolhatjuk azokat a garanciákat, amelyek társadalmunk gazdasági, politikai alapjából következnek. Az intézményes vagy jogi biztosítékok pedig arra adnak lehetőséget. hogy az állampolgár jogainak sérelme esetén állami fórumokhoz fordulhasson. Az állami szerveknek és az állam- és jogtudománynak egyaránt közös feladata a jogi biztosítékrendszer olyan továbbfejlesztő kimunkálása, amely elősegíti az állampolgári alapjogok alanyi jogi jellegének további erősítését. Szólni kell természetesen az erkölcsi, társadalmi biztosítékok kategóriájáról, amelyek a társadalom erkölcsi nézeteire támaszkodnak és az egyes alapjogok érvényesítésénél gyakran a jogi garanciáknál is kiemelkedőbb jelentőségük van. A magyar országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi, valamint külügyi bizottságai a nanokban nyilatkozatban szögezték le a Szakszervezeti Világszövetség IX. kongresszusán elfogadott szakszervezeti jogok egyetemes nyilatkozatával kapcsolatban egyetértésüket és cselekvő támogatásukat e nagy jelentőségű dokumentumban foglalt elvekkel és követelményekkel. Az Egyetemes Nyilatkozat a szakszerve zeti jogokról létfontosságú megá'laoí tásokat tett (a társadalom, a gazdaság, a vállalat, a nemzetközi kapcsolatok összefüggésében) azokról a iogosítványokról. amelyek a dolgozókat és a szakszervezeteket megilletik. A mi államunk is — miként a többi szociá'ista állam — a teljesítő iogán nyugtázhatja az egyetemes nyilatkozat 26. cikkelyében megfogalmazottakat ic, hogy „az államoknak az alkotmányban, a törvényekben és a gyakorlatban bízto sí taniuk kell a demokratikus szabadságjqgok es- az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartását, mindenki számára biztosítva az olyan alapvető egyéni és kollektív jogok gyakorlását, mint a személyi szabadsághoz es biztonsághoz való jog. a véleményalkotás és véleménynyilvánítás joga. a gyülekezési szabadság, a jog a tájékoztatásra. a szakszervezeti jogok". Mindezek megvalósulását megkönynyíti. hogy a szocialista demokrácia kiszélesítésének útját járjuk. Azon az úton haladunk előre, amikor a döntések jogát és egyben a végrehajtás szervezésének ellenőrzését és az ezért való felelősséget arra a szintre, azokra a vezető testületekre ruházzuk át. ahol egyrészt ismerik a felmerülő problémákat. másrészt érdekeltek azok optimális megoldásában. Fontos ismérvnek tekintjük, hogy az adott szinten képesek legyünk ellenőrizni a döntések végrehajtásának hatását, s ezek alapján képesek legyünk arra is. hogy operatív, időben történő beavatkozással viszonylag gyorsan korrigáljuk a helytelen határozatokat Ennek érdekében folyik a munkahelyt az üzemi demokrácia továbbfejlesztése is, A dolgozók további aktivizálódása útján kell eljutni minden egyes dolgozó kollektívához. azoknak minden egyes tagjához. Ezért lehetőséget adunk a közösség érdekét lényegesen befolyásoló minden véleménynek és javaslatnak alapos és tárgyilagos megvitatására a dolgozókat érintő minden ügyben. Törvényeink egész sorát lehetne idéznt amelyek e célkitűzést szolgáljak éppen az ember, az állampolgár jogainak valóra váltása érdekében. S

ajnálatos azonban az a tény. hogy egyes országok — mint pl. az Egyesült Államok —, amelyek megszavazták ugyan az emberi jogokkal kapcsalatos különböző egyezményeket. s erősítgetik is. hogy ezek számukra milyen nagy fontosságúak, mind ez ideig még nem ratifikálták ezeket Nyilvánvaló az ls. hogy nem lehet egyes paktumokat ratifikálni és ugyanakkor világszerte olyan politikái folytatni, melyet ezek a paktumok elítélnek. Ej vajon milyen lehet az 1948-aa Deklarációra való emlékezés, amikor egész népeket kizárnak nemzeti iogaik gyakorlásából, s amikor a jog. amiért az ember küzd, az élethez való iog? És milyen megemlékezésnek kell minősítenünk a mai évfordulót oéi daul Pretoriában, Chilében. Brazüiá ban, a Közel-Keleten? És mit ér a* emberi jogok Deklarációja olyankor, amikor egyes országokban az emberek eltűnése, pontosabban éld stetése állami cselekménnyé válik? Azonhan sem a Deklaráció, sem az Egyezmények nem holt betűk, mert hisszük, hogy a népek felszabadítják magukat; mert az emberi jogok fogalma egyre inkább megkívánja, hogy na nyirbálják le róla. az állampolgári iogokat; mert a dolgozók egyre iobban harcolnak gazdasági és szociális iogaikért; mert a közvélemény, amelyik régen hajlamos volt sok mindent elfogadni. most fellázad és követel. Neír volna helyes, hogy az. amit ezután kell még végrehajtanunk, lebecsültetné velünk a már megtett utat. Ehhez persze arra is szükség vaa amit az országgyűlés két bizottsága úgy fogalmazott meg. hogy a legalapvetőbb emberi jog a létezés, az élet joga. Élet oedig csak békében képzelhető el. Valóban: a békéért folvó küzdelem ma egyenlő az emberiség fennm—--^sáért vívott harccal. T

'nylegesen az enyhülés sikereinek megóvásáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az elemi emberi jogokért folyó' küzdelem teljes mértéken jíjoaósrfti eovmást Dr. Antalffy György egyetemi tanár Az ártéri hídszakasz elkészült léli sziinel: december 22-től január 9-ig! Tanácskozás Két hét választja el a diákokat a téli szünettől, amely az idén a szokottnál hosszabb lesz. December 22-től január 9-ig nem csöngetnek órara az ország 3 ezer 678 általános iskolájában 1 millió 128 ezer, í az 529 középiskolában 199 ez«r tanulónak, t . ' A téli vakáció ideje alatt a napközi otthonok nem zárják be kapuikat, a nevelők játékos. vidám programokról gondoskodnak. -Az általános iskolai napközikbe egyébként 415 ezren járnak; 8 ezerrel többen, mint tavaly. Az idei téli szünet újdonsága lesz, hogy befejezése' után. az első tanítási napon nem várja a félévi értesítő a diákokat. 1980-tól ugyanis az iskolai félév január végén fejeződik be. Továbbra is az ellenőrző könyvbe kerülnek azonhan az osztályzatok, de nem kapnak félévi jegyeket az elsősök, az ötödikesek és azok. akik először tanulják valamely tantárgyat. A jövőre érettségizők, illetve tanulmányaikat befejezők 1980. május 10-én ballagnak. A középiskolák alsó évesei számára 2980. június l-e illetve a 11 napos munkarend szerint dolgozó iskolákban június 13-a lesz az utolsó tanítási' nap. Az írásbeli érettségik 1980. május 19-én. a dolgozók középiskoláiban 1980. június 2-án kezdődnek .4 közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgákat 1980. május 26—21-én tartják. A középiskolák első osztályaiban mintegy 56 ezer — a tavalyinál másfél ezerrel több — diák jár; tanulmányaikat mintegy 45 ezren fejezik be. Szombaton véget ért BudaJesten a szocialista országok irodalmi folyóirat-főszerkeszoinek szökásos évi tanácskozása. amelynek ez alkalommal á Magyar írók Szövetsége volt a házigazdája. A Bulgáriából, Csehszlovákiából. Kubából, Lengyelországból. Mongóliából, az NDK-ból. Romániából és a Szovjetunióból a tanácskozásra érkezett irodalomtörténészek kritikusok, főszerkesztők a realizmus, a népiség és a pártosság korszerű értelmezéséről cserél ek véleményt