Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

4 Csütörtök, 1979. dcrcmbcr 9: 1) é i m a gy a rorszá gi Áramszol­gáltató Vállalat hálózatszere­lési ás technológiai osztálya. Iiak vezetőjét, aki válaszolt kérdéseinkre. £ Miért nincsenek lefestve a Urlóoszolopok? — Bármilyen furcsán Is Imngzik. a különleges anyagú '..Itorell" oszlopokat — Rozsda marja ? Látszat ás valóság — A távvezeték tartóoszlopairól A Délmagyarországi Aram- gen anyaggal, például festék- során az acélfelület először Szolgáltató Vállalat tavaly és kel, hórgannyal, műanyag fó- narancssárga színárnyalatom HZ idén az újszegedi varos- liával burkolják. A másik el- kon megy át, majd világos test biztonságos enorgiaelld- járás az acél ötvözése külön- barnásvörös, barna színt vesz, tilsáért közel 21 millió forint böző anyagokkal ami állal fel, Végül egy sötét, földszínű költséggel egy kétrendszerű maga a felhasznált alapanyag lilás tónust kap. Érdekessége 120 kV-os távvezetéket épi- válik korrózióállóvá. A kü- ennek az acélfajtának, hogy tcít. Jól, elismerést érdem- lönböző ötvbzőanyagokkal el- a felületi védőrozsdaréteg só­idén dolgoztak a szerelők. A látott acélokat „időjárásálló" rülésekor a levegő oxigéttjé­n un kával azonban n dicsére- acélokként tartják nyilván, nek hatására űjabb védőré­tekkel együtt észrevételek ls Ezeknek a különleges acél- teg képződik a'sértett íelü­0i kezlek szerkesztőségünkhöz ötvözeteknek a kifejlesztésé- leten. amely a további aíá­tfieg az, áramszolgáltató köz- ben, alkalmazósában és el- fozsdásodást megakadályozza pontjáho- Ezek lényege: „a terjesztésében nz USA, az A kérdéses oszlopokat' tehát túr vezetékeket tartó aeéltor- NSZK és Japán állnak az — Ismétlem — azért nem nyokat rozsda marja, mert élen. Hazánkban az ÖZdi Ko- szabad festeni mert az így festetlenül maradtak." Aggó- húszati Üzemek a Vasipari felvitt gyengébb védőréteg fiúsuknak is hangot adtak. Kutatóintézettel közösen fel- megakadályozná az igazi, In.gy ezért a távvezték Idő 1 esztette ki a ..Korell" idő- végleges megoldást adó Vé­élött tönkremegy, járásálló, gyengén ötvözött dótéteg kialakulását. A közérdekű téma ügyében acélokat; fajtájából készültek # Hol alkalmazzák a „Ko­folkercatük Györki Antdlt, a « távvezeték tartóoszlopai. rcll"-acélt7 £ Ml a tulajdonsága az -- Időjárásálló „Korell"­ichijárásállá acélnak? acélból hazankban elsOsör. . „• „ . ban 400—120 kV-os, nagyfe­— Az dfijarás-állfisagotaz Bzülteéaí lávvezetékek oszlo­acelHoz fölhasznált k.s meny- pai készülnek. A DÉMAgZ nyisegű króm, nikkel, réz, mangán, ezllielum. foszfor, kénötvözetek adják. Végül fémoxid-, szulfát- és foszfát­komplexek jönnek létre, s Sl _BL ezekből alakul ki az a jól ta­lál van szu — "nem szabad le- padó, póruementea fedőréteg festeni, mert csak így válnak amely már nem engedi a ned­iilOlárnsállóVá, rozsdamentes- veszeget és a légköri szerty­Pé. Megértéséhez röviden kell nyezödóet az acéllal érint­ezólnom a korrózió általános kezni. folyamatáról, amelynek acél- — A ttipasztalat azt mu­pzerke/pteknél a Jól ismert tatja, fiogy a fedőréteg-kép­rozsdásodas a legswmbetü- ződés folyamata három-négy Hőbb Jele. Az ötvözetlen, il- évig lant.. Az első két évben letve gyengén ötvözött acél alakul kl az a kezdeti, sze­korróziójót n légkör alkotó met te bántó rozsda réteg, elemel és a fém közötti elekt- amely oldható vasvegyülete­rukémlai reakciók folyamata ket tartalmaz, fiz látható okozza. A rozsda terjedelme most ÜjSzegeden. Két év él­és képződési sebessége az teltével képződik az acélfelü­Hcélfajtáktól és a helyi Idő- leten a rriár említett tömör", járástól függ. A korrózió el- összefüggő és jól tapadó vé­lenl védekezésnek két fő dőrorsdarétpg amely már kat. Ez a Helvzet tehát a riódja van. Bgylk es<4ben ax oldhatatlan oxidációs termé- látszat és a valóság kérdésé­acélfelületet valamilyen Ide- keket tartalmaz. A folyamat ben. Sopron, a faipari mérnökképzés otthona Sopront számos jelzővel il- meg a szükséges szakmai ls- Után közülük kerülnek kl a letlh: mflemlékváros, üdülő- mereteket, s Jártasságot a kutatómérnökök, valaffllht a város, a hűség varosa, isko- bútor-, az ajtó- és ablak-, . - , la Város. Utóbbi minőségében különféle fűrészipari termé- szakffla kö*éP' és fdlsőfdkú rz elmúlt két évtizedben je- kek, lemez- és sportszerek oktatásában részt vevő peda­lotitős tényezővel gazdngo- gyártásában, a belsőépítészet- gógusok is. Egy végzett szak­dölt: itt képetik fl felsőfokú ben és hajóépítésben, azaz a ember átlagosan négy állá*­Jeggmrsabban fejlMfl %lt- ipar mmdefl hely között válogathat. Te­ága a faipar számára, mely ágazatában. A tanulmányok- hát négyszer annyi staketn­pedüí a fel" nbaddlás Után hoz sajátös hatiguiaiű hátte- bérre van szükségük a Vál­egvike voit azoknak át ipar- ret ad a vár0B ^ a festői fiatoknak, mlflt ahányan semmiből tSf^eTépaenr A KlSZ-szerVe- Végeznek. Ez. érthető is. hl­A modern faipari termékek *ét klubházában egyetemi szett a faiparban az üzemi — bútorok, ajtók, ablakok, színpad, különböző művésze- munka mellett szinte fflifi­épülétszerkezetek sfb. — ké- ti szakkörök működnek. Az détttlöl jelentős a műszaki P'.ítéséheZ a korszerű alap- . , _ ,, anyagok gyártását kellett sportkörében li először megvalósítani. Ed- szakosztály dolgozik, mukö­résZOzerPoInk korszerűsítése désilket sportcsarnok és sport ­ítielletl úl termékek előálti- pályák segítik, fásat kezdtük meg: a farost.- „vak-mérnöki lemezekét és a for: leslapo- A végzeit falpart fnérnő- ' két. A korunkat mindinkább a legkülönbözőbb mun­jellemző nyersanyaghbmy vi- ka(prületeken heIyerkednek IflgSzerte az Újratermelhető . ' nyersanyagokra Iránvitja a dL Bútor-, epületasztaios-ipa­szakemborek figyelmét, nme- rl-, forgácslap-, farostlemez-, jyek közül cgvik legfötito- gyufa-, parketta-, sportszer­sabb a fa. fiz a tény új lm- gváraki főrészüzemek és vállalatok Várják ókét. Az készülnek fel üzemi gyakorlat megszerzése valósukra. területén a szegedi 120 kV os távvzetéken túl több nagy jelentőségű vezeték épült ..Korell"-oszlopokkal, így a Békéscsaba—Gyula, Békés­csaba—Mezőhegyes—Makó közötti távvezeték, mintegy 120 kilométer hosszan. Ter­mészetesen az ország más te­rületein ls több száz kilomé­ter hosszúságban építettek távvezetéket „Koretl"-6Cél­tornyokra. * A helyzetet nem Ismerve joggal észrevételt tevők a tá­jékortotó alapián bizonyára helyesléssel fogadják a ..Ko­relr'-acél alkalmazását. A DÉMASZ nem követett el mulasztást, ellenkezőleg: ki­váló, tartós „Korell"-acélból építette meg a tartóoszlopé­Különleges háló Üj bolgár találmány — a szófiai Vegyészeti Főiskola kollektívájának munkája —« a biológiailag aktiv poliamid­háló. amelyet az orvosok lá­gyéksérv- és hasi műtétek­nél, valamint hashártyagyul­ladás esetén eredményesen alkalmaznak. Kétszáz hazai műtétnél bizonyosodott be a poliamid háló haszna. A há­lót Bulgáriában egyébként már üzemi méretekben gyárt­ják. Az új anyagot és eljá­rást sok országban szaba­dalmaztatták. ígv többek kö­zött Magyarországon ls. Vendégek 162 országból A Szovjetunió az összes lampolgár járt 142 országban. európai szocialista országgal, valamint Kubával, Mongóliá­val és több tőkés- és fejlődő országgal kötött államközi szerződéseket a turizmusról. Közel hetven országgal a tu­rizmus feltételeit is szabá­lyozták. 1978-ban 162 Ország­ból 4,6 millió turista látoga­tott a Szovjetunióba, ugyan­akkor 3,7 millió szovjet él­Sarki lúd Fehér-tón pulzusokat adott a feldolgo­zóipar fejlesztésének. Az eu­rópai színvonalú bütor-, for­gácslap- és farostlemezgyá­rak mellett hazánkban épült fel a világ legnagyobb ce­merit kötésű forgáeslapgyára. A faipar fejlődésének zá­loga pedig: megfelelő számú, jól képzett szakembergárda, fi szakembereket az Erdé­szeti és Falpari Egyetem fa­lpari mérnöki karán, két sza­kon képezik. A tanulmányi idő a mérnöki szakon 5, az üzemmérnöki szakon 3 év. A hallgatók magas fokú műsza­ki alapképzésben részesülnek, majd ezt követően szerzik fejlesztés. Az egyetem a vég­zett mértlökök pályafutásét figyelemmel kíséri, számuk­ra mérnöktovábbképző és tanfolyamokat szervez. Évente több százezer ven­dég fordul meg Sopronban. Sokan talán nem is tudják, hogy a fejlődő magyar faipar irányító szakemberei e szép műemlékváros egyetemén választolt Mi­Alkonyat van. alig 4 óra, és rőtvörös az ég alja. A tá­volban a tó sem csillog, csak tompán szürkéll. mintha ar­rafelé volna a világ vége, amint túl a nagy semmi kezdődik. A táflyaháüak bel­sejében borostás férfiak emelgetik a sápadtan pis­lákoló gyertyaláng elé poha­raikat; milyen a kiforrott bor? Némaság mindenütt, Csak egy nyúl baktat ft nagy feketén. A halastó határa felett hosszúkés lebegő csí­kok rajzanak, óriás szalagok imbolyognak. Megkezdődött a llbahúzés! Messze vanflak lesgodrömtől. de hangjuk már ide hull mellém. Erre jönnek, számolgatom a ra­jokat. Négy-hét-t i zennyolc­huSZonöt, összességébén ezer­nél ls több madár száll be éjszakai pihenőre. Távcsö­vemben hirtelen egy fehér lúd alakja bukkan fel. egy nagylilik csapatban. A sás­szegély Széléhez közel pi­hentek meg, óvatosan csúsz­va közelitek. Igen, egy hó­fehér. csak a szárnyvégén kissé fekete sarki lúd (Art­ser csaeruleseens) példánya, A norvég tundrák lakója, Magyarországon 'előfordulá­sa ez ideig nem bizonyított., Az eddig Magyarországon lőtt fehér vadludak vala­rnertnvién másik vádlúdfa­jok, albino példányai Voltak. semmi kétség, egy öfég sarki lúd gyönyörű példá­nyé jel ént Még a Fehér ta­von. felbukkant, mint Selma Lageflöf .csodálatos utazás­béll" Marci gúnár mesealak­ja Ml hozhatta Norvégiából a hazai tájra, a kontinens belseiébe? A madérvonulás kutatásainak ismét egyik leghehezebb kérdőjele a tá­jékozódás megoldása- ttzám­taléh kutató foglalkozik ez­zel a rejtélyes kérdéssel, és még flrhajózó korunkban sem tudjuk, hőgy müven természet adta radarral tá­jéközódnak vadmadaraink. Kutatjuk a titkát, de a ma. dár rtém tud beszélni, talál­gatjuk okát, de a sők érde­kes feltételezésből rnég egyet sern sikerült bizonyítani. Puskához — ha Vőlna is kezemben — nem nvúlnékv és remélem, hiszen lesz idő, amikor kivétel nélkül tnih­dett vadlúd/áj vadászata ti­los teszt Elővéve fényképe­zőgépemet, a hófehér Sarki lúdról igyekeztem bizonyító felvételt készitettl. A sáson Csatákban bújva cuppan a gumicsizma. Felriadva szárnyra kap a csapat Lilik — lilikhangok közül egy mély „ang-ang-ang" dallam szól — a fehér vadlúd bú­csúhangja, Kavarogva emelkednek, távolodnak, lassan elcsende­sedik a lúdzslvaly, és nngv. üres csend marad utánuk. A sz-atymazi jegenyék felett szél mozdítja a felhőket, és alvó Madárországot tün­döklő fehérbe álmodja a Hold.,. Csizma/la György A szovjet turistacsere közel 40 százaléka a tőkés- és fej­lődő országokra jut. Az utolsó három évben csaknem megkétszereződött a szovjet szállodai férőhelyek száma. Kidolgozták már az. 1006-ig szóló szálloda- és kernpitighálózat 'fejlesztési terveket is. Növelik a tu­rista útvonalak számát, és új idegenforgalmi központok lé­tesítését tervezik. Jelenleg az lnturiszt útvo­nalai 140 Városba vezetnek — többségük Közép-Ázsiá­ban, a Kaukázuson, az Urál­ban és a Baltikumban talál­ható. A távlati fejlesztést tervek között szerepel a Bajkál-tó megnyitása az ide­renforgalom előtt. Már ed­dig te évente közel 400 ezer ember töltötte Itt szabadsá­gát. köztük több tízezer kül­földi turista, A szakemberek most tanulmányozzák , ho­gyan lehet bővíteni az Ide­genforgalmat anélkül, hogy kárt, tennének a Baikál egye­dülálló növény- és állatvilá­gában. A tervek szerint ft közeli években a tó partján számos új szálloda és kem­ping épül. (MTI) Tápal népszokások Disznóbál A régi paraszti életben szin­te minden házban készültek a disznóvágásra, urasabban mondva disznótorra, vagy ahogyan a paraszti nyelv még napjainkban is őr­zi í disznóhal fa. ödzdaesa­lúdoknál, ahól a gyerekeken — tápalasftn eSelédökön —­túl szolgálók és béresek 1» dolgóztnk, már hovefnber dőlt, elején „lerántottak égy saty- tett nyót'' előlegképpen. Mire a rendes ideje is elérkezett a disznóölésnek, nem volt ab­ból egy SZÚnyogfalflt se. Amíg a gazdák Ilyenkor le. Vágtak 4—3 darab, egyén­ként 130—130 kilósat, addig a szegértysorúaktlak és a Sokgyermekes Családoknak „álom maradt a disznóból, mint bakának a tejeskávé". en összegyúrták a kobász­húst. Közben becsavarták a szármát, amott elkészült a v&rsll — a klspálanriyába is jutott, a sa.|tkeverékbŐ!--,sa fölfűlt kemencében -pöffesz­kedtek a kerek lepszlkbe fa­kóit hurkák, meg a kolbá­nzök. A vacsora minde­nütt a szármával keztíő­Akl kért, a Z éhé­az- ebédből maradt tyúklevesből. Paprikás nem maradt, azt szinte mind szét­hordták a szomszédoknak, kóstolónak. Tápén történt egyszer ré­gen, hogy a helybéli plébá­noshoz disznóvágások idején sok paprikást összehordtak, persze minrlenhondan egy tá­nyérral. A pap ezt nem tud­Illlllt UHAMIIM* a tr « , . .. . Legtöbb szegénysorú elsZe- • i^tf8 gődött — jó esetben tanyás­Közoktatás Bulgáriában Ar. 1978/79-es tahévben Bul- 822-ré flövekédétt. Csák az niény működött; ma 25 vart snrlabaft 3 eZer 613 általános 19Í0-as évben 16 éket* 477-en Bulgáriában. A felsooktatás­közmíivelődési múnkés mű- szereztek képzettséget ebben bá: tanulók szártia az, 1039-és -.-znki középiskolában 1 mii- az iskolatípusban. 10 ézéf 169-fői 85 ezer 057-ré HÓ 463 ezren tanultak, AZ Ennél is gyorsabb otém- emelkedett. Fii tebb mint úgynevezett fél felsőoktatási ben fejlődőit a felsőoktatás nyolcszoros mennyiségi hö­inlé'ménVek s rna 1900 és Bulgáriában. Az, ország fel- vekédés — ft minőségi féjlő­1978 között 19-ról 31-re emel- söektatási intézményéi ma- dést. flém is említVé. AZ UoHoit A-, chhnn ar oktatási gasan képzett szakembereket 197B-ÖS esztendőben BUlgá­' ebben az okvavas. ^^ ^ ftépga5,daság Va|a_ riöban 21 ,04 {iatal formában tanuló egyetem is- meWm ágaznti, Sz!jmáfft. szakember kapott diplomát a ták száma 6 ezer 187-ről kö- 1939-ben az országban mind- felsőoktatási Intézmények­zel négyszeieséie, 23 ezer össze 5 felsőoktatási intéz- ben. nak — a gazdákhoz, ölioí már lehetősége nyílt egy disznó tartásra, fioztatúsra is. Kicsapta , nagykorában, meg kipányvázta aZ útszélbe füvet legelni, de attól csak a szőre nőtt a szerenesét­J lennek. „Mögnyőtt az akko­rára, mint égy szamár, de húsa, az nem volt." A „drtzAúKödás" azonban éppen úgy zajlott le a Sze­gényeknél is, ahogyan a gazdagabbaknál, Mert a sze­gény te igyekezett, hogy egy kitpóeát levághasson, Na­pokkal előtte meghívták a testvérséget, sokHelyen még a komáékat is. A pörzsolés nagy szulmaiangjai már Haj­nalban bevilágították nz egész kornyéket. A konyhá­ból is Illatozott a sült nagy­masvéf, amit reggelire ké­szítettek az asszonyok, mi­után a pálinka alaposan meghdZta az étvágyukat. Délig megtörtént a bontás ennyit mondott! hej, de bo­— Orjára vagy görincre —, íond egy rossz szokás ee aztán az élesre ráspoiy-ozott baltákkal húst daraboltak az embérek, AZ öregek benú­ződtak az asztál mellé hagy­mát pucolni, a gyerekek meg nagy kasokban hordták a fűtéshéz vftló Szalmát. AZ asszonyok kései tették a ku* ruthplis pogácsát. Akinek itt nem jutott murtka, az a máf kifékadoztatótt fizsót beke­verte az apróra vágott, sült zSigerrél és töltögették — kézzel — a hurkát. Öreg es­te lett. mire megizzadt a mestergerenda, vagyis kellő- llj. Lele József kerüit oda, hát elŐkiabnlta a szakácshéját, a Mariskát, Kérte, hogy mondaná-é meg, honnan ez a töménytelen sok paprikás? Mariska rögvest megmagyarázta, hogy ez itt Tápén így szokás. Elmoso­lyodott a pap, s r.sak annyit mondott; jó szokás, hagyott jó szokás, Egy idő múlva „kikötött" a pap disznaja írnert akkoriban még az is Vágóit, BZHZ hogy vágatott a höllerrét). le kellett vágrtl. Mar ebéd után voltak, drrii* kör a pap megnézte, Vajoft Mennyi sok mindene léit a Fsüzsi kádak (ÍSV becézte disznaját). Megílit meglátta a sok kitáhyérözótt papri­kást. RögvéSt előleremtelté 'az amúgy fhiridig nyomá­ban szédelgő) Mariskát, fnöát ls mondaflá-e Még, mihek ez a sok paprikás? MáriSká megint megpiagyaráztd, hogy visszafelé is így szokás. Pap­rikavörös lett a pap, decSftk Mariska! Nos, mire éjfélt ütött az óra. megfordultak a disznó­bálna á Itántálók is, nagyban szállt a dal, akárhonnan, de előkerült egy tambura is, Lassan megindultak hazafé­lé. Az flitóbán a gazdaas­szony minden családnak egy kis csomagot adott át, ígV is kíváhtak égyrháshak nyugo­dalmas jó éjszakát. Az em­berek mégegySZer koccintot­tak, közben így búcsúzták el i „öggyon az Isten écíöá kurtiam jó éceakát, gyüvöré is kétekkorát."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents