Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

Csütörtök, 1979. december 6. A felfuvalkodott tökfej A Szabadkai Népszínház szegedi vendégjátéka Volt kérem tányértörés, toftahab a költő-zseni arcán, fenékbe • rúgás, pajzán csintalankodás, kukorieacsuhé és tolleső. Mindez a Szabadkai Népszínház legutóbbi vendégjátékán a szegedi Kisszínházban, mikor is a múlt századi szerb író, Jovan Sterija Popovic A felfuvalkodott tökfej című vígjátékát mutatták be a szegedi közönségnek. Az frő (1808—56) az első eredeti szerb vígjátékok szerzőjeként a kispolgári erkölcsöket állította pellengérre, leplezte le kapzsiságukat, úthatnámságukat. Nem véletlenül választotta mesterének Moliere-t, s nem véletlenül ötlik fel bennünk e vígjáték kapcsán a nagy francia színpadi szerzőnek Az Úrhatnám polgár című darabja. Á francia Jourdain űr Stenja Popovic darabjában egy gazdag szerb papucsos özvegye, Ferrta lesz. Ám éppoly ostobán feltörekvő, korlátoltan felfuvalkodott, úrhatnámségában komikus, reakcióiban, magatartásában, viselkedésében nevetséges, mint elődje, Jourdain úr. Vajon véletlen-e, hogy Moliere darabja a nemzeti színházban arat estéről estére sikert, s a szabadkaiak jóvoltából a szegedi közönség is ráérzett az ostobán feltörekvő, egy más társadalmi réteget majmold-mímelő, s közben saját csapdáját készítő magatartásforma mai utórezgéseire?! Szabó István, a darab rendezője a vásári játék stílusához közelítette a komédiát, sőt pantomimes betétekkel, némajátékokkal valóságos karnevált varázsolt a színpadra. A rendezés nagy erénye, hőgy a legapróbb részletekig kidolgozott, a soványka cselekményt sok eredeti ée szellemes ötlettel dúsította, lehetőségét téfemtéttajó lztí, á népi humor vaskosságától sem Mentes játéknak. Egyszerré Igyekezett klaknázhl a verbális humor lehetőségeit, és a mozgások sokféleségét, kezdve a grimaszokká torzuló arcjátéktól a stilizált mozgásokon át a pantomimig. Nem az ő hibája, hogy a színészek többsége nem Volt képes fölnőni a rendezésnek ehhez a nagyvonalú, egyszersmind az apró részletekre is figyelő gondosságához. A főszereplő Karna Margit vállára túlságosan sok teher nehezedett, Az egykor bőröket cserző papucso6né férje halála Után egyszerre az urak felé kezd kacsintgatni, beszédmódját, öltözködését, társasági életét hozzájuk igyekszik igazítani. Csakhogy annyira beleivódtak a természetes szavak, gesztusok, anynylra ostoba és korlátolt, hogy képtelen átlépni a bűvös küszöböt. Nem ismeri az áhított világ játékszabályait, fontoskodásában, akarnokságábán válik mulatságossá! Hisz rhindenki kineveti, becsapja, csőbe húzza, mígnem teljesen megsemmisül. Karna Margit jórészt győzi erővel, i színnel, eszközökkel ezt a j nagy színészi feladatot, Tu- i lajdonképpen az ő jutalomjátéka ez a darab, mellette I igazi leHetöséget csak a vad | költő-Zseni szerepében Albert \ János kap, Játéka, mozgása kidolgozott, pontos, kár, hogy néha dikciója mesterkélt. A felfuvalkodott tökfej-papucsosné lányaként Szűcs Haj' nalka természetes, egyszerű és kedves, JoVart, az inasból előlépett komornyik (Szél Péter) földhökfagadtságát gyakran kiabálásokkal igyekezett bizonyítani. A többi szerepekben Szabó Ferencet, Kerekes Valériát, Albert Máriát, Kovács Frigyest, Süveges Etát és Sebestyén Tibóft láthattuk. A jelzésszerű díszleteket (a tereket lehatároló fémlemezekét kicsit idegeit anyagnak éreztem) ée a jelmezeket Szakács György tervezte. AZ előadás azt bizonyította, hogy a szabadkai színészek képesek megtalálni azt é darabot, azt a hangot, azt a világot, melyek sajátos lehetőségeik között a legoptimálisabbak. T. L. Csehszlovák szakszervezeti küldöttség látogatása Szerdán Csongrád megyébe érkezett az ÉDOSZ Központi Vezetősége vendégeként, a hazánkban tartózkodó csehszlovák szakszervezeti küldöttség. A delegációt, amelynek vezetője Pavol Bőreik, a Szlovák Élelmezéslpari Szakszervezet Központi Elnökségének titkára. Csikós Mihály, az ÉDOSZ megyei titkára fogadta az SZMT székházában, és tájékoztatta őket a szakszervezeti munka időszerű kérdéseiről. A csehszlovák szakszervezeti tisztségviselők tegnap, a Dél-alföldi Pincegazdaságban végzett szakszervezeti munkával ismerkedtek. Ma a szegedi szalámigyárba látogatnak. Gyúrmekkönyvhét Pályázatok, vetélkedők Szegedi népfrontutazik Szabadkára A Vajdasági Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szabadka községi választmánya meghívására a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának delegációja háromnapos látogatásra Szabadkára Utazik ma, csütörtökön. A találkozás célja a testvérvárosi kapcsolatok erősítésé, a testvérszervezét tevékenységének tanulmányozása. Különösen a választmány közoktatási, közművelődési, gazdaságpoltflkai és rétegpolltikái munkája iránt, érdeklődik a szegedi delegáció, melynek vezetője dr. Diós József, a népfront Városi bizottságának alelnöké, tagjai: Deák Ágnes, a városi bizottság alelnöke és Öozóki István, a városi bizottság tagja. Ajándék ez a nap Szinés magyar riim. Zimfe Péter novellájából irtat Gothár Péter. Fényképeztél holtat t,«tos, zene: Seimeczi György. Kendeztél Gothár Péter, Ffíhtí szereplők: fesztergályos Cecília, Metényi Pál, Pogány jufllt, Szabó Lajos, Derzsi János. Füstös kocsmákban és többé-kevésbé elegáns éttermekben állandóan, isznak. Reggel, délben, este, hétköznapokon és karácsonykor. Néha fégl dalokat énekel egy züllött zongorista, vagy éppen Hevesi, az alkoholista építési szakember: „Az ember egy léha, egy könnyelmű senki...", vagy: „Tűzpiros virág..." S közben rettenetesen zsúfolt lakásokat jár sorra kölcsönért kunyerálva Irin, az óvónő, körülvéve reá éhes férfiakkal. De főleg — lakásgondokkal. Azt nem lehet mondani, hogy Gothár Péter filmje túlzottan eredeti temat igyekezne körbejárni. A lakásínségnek és az ezzel összefüggő pénzszűkének emberi kapcsolatokat rontó hatása — nagyjából fgy összegezhető a társadalomkritikai regisztráló szándék. Tidikus, >agy annak vélt helyzetek és szeméiyeis a divatos dökumentarizmtis többnyire íunheiőtlan rtötürálizmusmázával nyakon öntve, nem valami élénk tnesészövés, és jó színészek, akik Szemmel láthatóan nem tudnak mit kezdeni karaktereikkel — még ennyi tehetO hozzá az összegezéshez. Továbbá egy régi igazság: a különösség fflég mindig esztétikai kategória, amit nem ártana felfrissíteni olykor egynémely filmkészítőknek. Tulajdonképpen végig nem tudni; gondolkodó, felelős, felnőtt, érett állampolgárok sureghék-forognak-e a nem is túl jellemző lakásügyekben (ugyan melyik magányos óvónő káp manapság többszobás hegyoldali csodakéglit — szeretőjének pallérhaverja jóvoltából?), vagy valami misztikus szociális végzet játékszeréi ők Csupán? Akik rengeteget isznak, szeretkeznék, S — a főhősnő szeretőjének feleségével eltöltött, envhén leszbikus hangulata végéjszakájávfl] betetőzve — az „élj a mattak" nem túl szimpatikus felszólítása jegyében valiják-indokolják a címet: ajándék ez a nap? A film nem az. Domonkos László A nemzetközi gyermekév egyik legrangosabb eseménye a hétfőn kezdődött gyermekkönyvhét. Csongrád megyei és szegedi programjában olyan rendezvények is szerepelnek, melyek a gyermekév zárásaként is fölfoghatók, a tapasztalatokat és az eredményeket is összegzik. Tegnap, szerdán a megye könyvtárosainak szakmai tanácskozását rendezték meg a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. A tanácsi, a szakszervezeti és iskoolai könyvtálak munkatársainak a délelőtti továbbképzésén Békés Tamás, a Magyar Televízió főosztályvezetője „Irodalom a televízióban" címmel tartott előadást, Gyuris György, a Somogyi-könyvtár osztályvezetője pedig a könyvállomány gyarapításának és feldolgozásának szakmai kérdéseit elemezte. A gyermekkönyvtárosoknak dr. Károlyi Ágnes, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársa a könyvtárak tevékenységének gyermekévi, országos tapasztalatairól számolt be. A könyvtárosok sokat tettek azért, hogy ebben az évben különösen szép élményeket kaphassanak a legkisebbek — a könyvek között, a könyvtárakban. Sár a tavalyihoz képest kétszer annyi Volt a rendezvények száma, minden megyében azon voltak a gyermekkörtyvtárosok, hogy a kampányjelleg mellett, vagy ellenére is. a munka tervszerűsége, folyamatossága érvényesüljön, s a későbbiekben is haszna legyen. A gyermekévi kampány egyértelműen hasznos abból a szempontból, hogy a szokásosnál nagyobb figyelem fordult a gyermekkönyvtárakra, megszaporodott a szolgáltatásaikat igénylők ssáma. Csongrád megye könyvtárainak gyermekrészlegei, és a városi gy értn ek kön vv I a ra k is forgalmasabbak voltak az idén, A megyei könyvtár szakreferense, Sára Altiláné arról la beszámolt a tegnapi tanácskozáson, hogy ebben az évben sikerült szorosabb kapcsolatokat teremteni az iskolákkal, n ez együttműködés remélhetően tartós lesz. A gyermekévi akciók közül kiemelkedik a megyei olvasómozgalom. Több ezer gyerek nevezett a versenybe, mely nemcsak olvasásra, könyvtárhasználatra nevel, hanem más művészetekkel (zene, képzőművészet) való ismerkedésre ie. Nagy sikere volt a „Mit olvastak régen a gyerekek?" című vándorkiállításnak, melyet a Somogyi-könyvtár nagy értékű ritkaságaiból állítottak össze Az év első felében szegeden, később a megye községeiben a bemutatták, A megyei könyvtár szakemberei összeA nemz&tlsógl tatásról A nemzetiségi nyelvoktatásról kezdődött kétnapos konferencia szerdán a Szombathelyi Tanárképző FőiskoIán. A tanácskozásait, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy az- intézet Í6 éVa működik együtt a jugoszláviai maribori pedagógiai akadémiával a nemzetiségi pedagógusképzésbért. a Rába-vidéki szlovén és a Mura-vidéki magyar nemzetiség anyanyelvi kultúrájáért sikeresen munkálkodó határ menti felsőoktatási intézmények vezetői számölnak be eredményeikről, tapasztalataikról. A konferencia nyitónapján felszólalt dr, Gararhvőlgyi Károly oktatási miniszterhelyettes és Majda Polj'ansek sztóvén oktatási miniszter. Jelen volt a tanácskozáson Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, valamint Martbör Várős és a Mura-Vidék több társadalmi vezetőié, A résztvevők megkoszorúzták Pavel Ágoston, a magyar és a szlovén nép Kultúrájáért egyaránt rtökat tett néprajztudós egykori szombathelyi lakóházán levő emléktáblát. (MTI) állították és elküldték az iskolákba a könyvtárhasználatán tanfolyamok tematikáját, ennek alapjárt számos községben és a városokban megtanították a gyerekeket e hasznos tudnivalókra, Ebben az évben több új gyerrrtekkönyvtári részleget alakítottak kl többek között Bor. dányban, Forráskúton, Apátfalván. A könyvtárak a gyermekévi rendezvényeiket, a megyei és a Városi tanács támogatásával bonyolították le. Így például azt az ötletpályázatot, melyet azért hirdettek, hogy a könyvtárosokat minél színvonalasabb és hatékonyabb gyerekfoglalkozások tervezésére és lebonyolítására ösztönözzék. A pályázat eredményeit tegnap hirdette ki dr. Kovács Miklósné. a megyei tanács vb művelődési osztályának csoportvezetője. Első díjas Arnóczky Mária (Hódmezővásárhely, városi könyvtár) munkája, melynek témája „A didergő király". Ugyancsak ő készítette el az egyik második díjáS pályaművet is, Óvodások a könyvtárban címmel. Még ketten kaptak második díjat: Szerdahelyi Petemé (a Somogyikönyvtár, Odessza városrészi fiókkönyvtára) és ' Tetnai Antatné (Szentesi gyermekkönyvtár). A harmadik díjasok: Varga Andrdsné (móravárosi könyvtár), Simon Albertné (székkutasi könyvtár), Nagy Lászlóné (Béke utcai Általános Iskola), Kiss Ernöné (makói Kun Béla Altalános Iskola). Hatan dicséretet, tizenegyen könyvjutalmat kaptak pályamunkájukért. A Móra-centenárum alkalmából nagyszabású versenyeket hirdettek a megyében, melyek egyúttal a leg. rangosabb gyeritlekévl események is. A Móra Ferenc prózamondó verseny megvei döntőjét ma, csütörtökön délelőtt 10 órától bonyolítják le a Bartók Béla Művelődési Központban; a Ki mit tud Móra Ferencről? vetélkedő megyei döntője pedig holnap, pénteken ugyanott, szintén 10 órakor kezdődik. A gyermekkönyvhét további eseményei: ma, csütörtökön délután 5 órakor Móra-mesp bábfeldolgokását. a Csalavári Csalavéri láthatják a kicsik a bábszínházban; ugyanebben az időpontban a gyermekkönyvtárban Teszáry Oóbor és Torma László Irodalmi műsorát hallgathatják meg. Holnap, pénteken délután 3 órakor a Béke utcai iskolában Takács Tiborra' találkozhatnak olvasói. Á Tiszatáj decemberi száma Keresztúry Dezső klasszikus veretű versei állnak a decemberi Tiszatáj szépirodalmi anyagának élén. A három vers közül a Ferenczy Béni emlékére írt Alvilági utat emeljük ki. A humánumot, a művészet erejét dicsérő költeméhVbeh olvashatjuk: „.,. a tiszta formák / néma hátaim^, megoldja / a kővémeredt világol", Akkor sem pesszimizmusról van szó, ha a művész, — az átélt, megrázkódtatások hatására — elkomorul, Csoóri Sándor Amazonok fekete húga dimü verse is a „tavasz, jön" bizakodását, a „csakdzértls" életigenlését tükrözi. A fiatal költőnemMűék élvonalát képviselő Baka István, Aezél Géza, Bari Károly, Sárándi József és Zelel Miklós ül alkotásait is megtalálhattuk a folyóiratban. — Két izgalmas esszére hívjuk föl a figyelmet! Tamás Gáspár Miklós és Pintér Lijöt írására. (Mindkettő kapcsolódik a decemberi szám súlypontját jelentő, különböző rovatokban vissza-visszatérő nemzeti-nemzetiségi problematikához,) Ebben az évben már másMcisznr jelenikez.lk a Tlszntáj sok elismerést kivívott rovata, a Mmt-Punte-Hld. Az áprilisi szlovák összeállítás után most a mai észt irodalomból kapunk válogatást. Bereczki Gábor iria bevezetőjében: „Az észt irodalom sajátos helyzetben van az európai irodalmak között, mert aligha van még egy népe a földrésznek, ahol a hők olyan kiemelkedő helyet foglalnának el, mint náluk.'.' A tíz költő, Marié Un. dér, Betti Alver. Mnia Veetamm, Alra Kaal. Kefsti MerlVias. Debóra Vaamndi, Mlnrii Nurme, Ellen Niit, kente Hatnsalu és Viiui Tmik bemutatása az észt irod&icrm egészéré érvényes lellemző vonások megismertetését is szotgálja, A fordttók (Kénes Géza, Tandóri Dezső, Kiss Dénes és Bab Zsuzsa.) kiváló munkát végeztek. A verseket Bereczkiné Kiisk Mai válogatta. A Tanulmány rovatban jelent meg Vastag h Pál Nemzetiségi jogok hazánkban című munkája. A szerző a nemzetiségi jogok két csoportját („egyenjőgúságöt biztosító" és „sajátos nemzetiségi jogok") vizsgálja a felszabadulás utáni magyar jogfejlődésben. Mikó Imre pályájáról irt (talán elsőként) összegző tanulmányt Csorba Csaba. Mikó 21 éves korában adta ki fontos könyvét Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés címmel. „Fő tevékenysége a harmincas években a nemzetközi, illetve a nemzetiségi jogi kérdések tanulmányozása, a romániai magyar kisebbség jogainak védelme volt." Nemzetiségi kérdés a nvugat-európai „vendégmunkások" ügye is. Karsai László Illúziók és valóság című tanulmányának második része a fejlett kanitailsta társadalmak osZtálVhaFCalnak egyik legfontosabb lelenségét. a bevándorolt munkások helyzetét elemzi. Az 1849, június 8-i nagyszebeni piagyar—román békítési tanácskozásról közöl eddig ismeretlen dokumentumot. Kállioki Kis Tamás, A húsz „román ajkú pap" éa öt világi értelmiségi gyűlése a jegyzőkönyv tanúsága szérint „vitatkozás és megfontolás Utáh hozott határozatában leszögezte, hogy a román nép józanabb. nagyobb része soha hem osztotta azok nézetét, akik a bujtogatok ingerlései és a ..pokoli ámítások" hatása alatt, a magyar nemzet függetlensége ellen intéztek támadásokat", A Kritika rovatban Gö. rOmbei András Balnak Edgár Szolgá'atban című emlékiratáról (r. Gsanoin Miklót Jordáky Lajos Józoa Béla-könyvét ismerteti, A töbJti írás a Tankönyvkiadó nemzetiségi kindvánvalt mutatja be. — A Műteremlátogatás legújabb darabja Tanát Lajos beszélgetése Vinkler László festőművészszel. / v »