Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

gyeinek erősítésére, a hatékonyság javítására: — A termelés mennyiségi nö­vekedése mellett javuljon a Jövedelmezőség. — Az új termelési eljárások megvalósításával csökkenjen az energiafelhasználás, ésszerűen takarékoskodjanak a termelés­hez felhasznált anyagokkal és eszközökkel. — A termékek minőségének állandó javítása is segítse elő a gazdaságosan exportálható áru­alap gyarapodását. — Kiemelt figyelmet igényel a termőföld védelme, racionális hasznosítása. A romos tanvák fejszámolásával, a vetetlen terű­leiek beművelésével mérsék­lődjön a szántóterület csökke­nése A talajok termőképességé­nek fokozásával, magas hozamú fajták alkalmazásával, gondosan szervezett munkával kell növel­ni a terméshozamokat. — A termelési szerkezet mó­dosítása a kialakított tájkörze­teknek megfelelően történjen. A kukorica termő-terület 2—3 szá­zalékkal növekedjen. Stabilizá­lódjon az ipari növények terü­lete — Fokozódjon a szántóföldi és szálas takarmányok termésátla­ga. A vöröshagyma és fűszer­paprika termesztésénél elsősor­ban a hozamok emelését és a minőség javítását kell szorgal­mazni. — A kertészeti ágazatok közül a hajtatott zöldségtermesztés fejlődjön nagyobb ütemben. Szentes térségében készüljön el a termál energiára alapozott üvegházi beruházás. Valósulion meg 413 hektár szőlő- és 300 hektói gyümölostelepítés. zömé­ben a szegedi járásban és Csongrád körzetében. — Az állattenyésztésben az ál­lomány növelésével a fajlagos hozamok is emelkedjenek. A nagyüzemi szarvasmarha-állo­mány gyarapítása olyan legyen, hogv ellensúlyozza a háztáji és kisgazdaságoknál várható lét­számcsökkenést. A sertéste­nyésztés változatlan színvonala mellett a juhállomány 5—6 szá­zalékkal emelkedjen. — Javuljon a tenyésztői munka. Csökkenjen az állatel­hullás. emelkedjen a szaporulat — Az anyagi-műszaki bázis javulását nagyobb arányú gépe­sítés, ésszerűbb műtrágya-feL használás segítse. — A pénzeszközök ésszerű felhasználásával folytatódjon a komplex belvízmentesítési prog­ram megvalósítása. Gyorsul ion a csatornahálózat kiépítése. A me­liorációs munkák közül fokozód­jon a talaj javítása. — Biztosítani kell a talajok kémiai vizsgálatokra alapozitt takarékos tápanyag-utánpótlá­sát a takarmányok beltartalmi értéke alapján történő takar­mánygazdálkodást. Kapjon na­gyobb szerepet a mellékterme­ke K takarmányozásra történő felhasználása. — Továbbra ls kiemelt keze­lést igényel a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek gaz­dálkodása. Szorgalmazni szüksé­ges az adottságaiknak megfelelő termelési struktúra gyorsabb ki­alakítását a fejlesztési támoga­tások odaítélésénél érvényesíte­ni a koncentrált és differenciált felhasználást. — A biztonságos mezőgazda­sági termelés érdekében tovább kell fejleszteni a felvásárló éa feldolgozó vállalatokkal kialakí­tott kapcsolatot. Tovább szilár­duljon a szerződéses fegyelem. A felvásárló szervek törekedje­nek a közös érdekeltség kialakí­tására, a végtermék-érdekei teég bevezetésére. A tanács és a szövetkezetek ér­dekképviseleti szerve vállaljon na­gyobb szerepet a tájkörzetekben létrehozott mikrokörzetek tevé­kenységének kibontakoztatásában. Segítsék elő a termelő egvíittmű. ködéseket, különösen az állatte­nyésztés területén Makó. Hódme­zővásárhely, Szentes térségében. Irányuljon kiemelt figyelem a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melési feltételeinek javítására, a megtermelt termékek tervszerű felvásárlásának biztosítására. O A szállítási szükségletek sze­rény emelkedése lehetővé teszi az igények jobb színvonalon történő kielégítését A közúti sze­mélyszállítás továbbra is fokozot­tabban (5 százalékkal) növekedjen, a vasúti szinten tartása mellett. Hasonló mértékű változás várható az áruszállítás mindkét területén. Kiemelt feladatot a következők képezzenek: — A kocsipark kihasználásá­nak fokozása, az energiatakaré­kosrág növelése érdekében meg kell szüntetni az indokolatlan üresjáratokat, jobban ki kell használni a közületi tehergép­kocsikat. — További állománykorszerű­sítés valósuljon meg a Diesel­üzemű járművek arányának nö­velésével. — A fuvarozási tevékenység szervezésének javításával ered­ményesebbé kell tenni a szállí­tásban részt vevők együttmű­ködését, mérsékelni a feszültsé­geket. — Az egyes területeken je­lentkező munkaerőhiány csök­kentését a jobb munkaszervezés mellett tervszerű átcsoportosí­tással is biztosítani szükséges, — Javuljon a személyszállítás biztonsága és kulturáltsága. A hírközlés területén törekedni kell a zsúfoltság csökkentésére, kisebb korszerűsítések végrehajtá­sára. A szolgáltatás színvonala a kézbesítési késedelmek felszámolá­sával ls Javuljon. Kezdődjön el az l-es számú postahivatal korszerű­sítése. © Megyénk kereskedelmének alapvető feladata az ellátási színvonal stabilizálása, a szervező­tevékervség javítása, az üzletek árukínálatának növelése. A kiskereskedelmi forgalom mennyisége mintegy 1—2 száza­lékkal bővülhet. Á sűlvoonti fel-' adatot a következők képezzék: — A lakossági igények jobb kielégítése érdekében a kereslet­változást időben jelezzék az ipar számára Tovább szükséges fej­leszteni a határ menti árucserék növelni a közvetlen ipari beszer­zések arányát, szélesíteni a me­gyén kívüli beszerzéseket. — A kereskedelmi akciók — — az úgynevezett nemzeti hetek — széles körű megszervezése egyik területe legyen a piacku­tatás javításának. — A nagykereskedelmi áruki­szállítások ütemessége biztosítsa a bolti kínálat folyamatosságát, az Időszakosan hiányzó termé­kek körének szűkítését. A nagy­kereskedelmi szervezetek vezes­sék be a programozott áruszál­lítást. — Folytatódjon az üzletek nyitvatartási idejének felülvizs­gálata. El kell érni, hogy a mun­kaidőn kívüli vásárlások a me­gye területén egyformán bizto­sítottak legyenek. — Valósuljon meg az előirány­zott létesítmények üzembe helye­zése, s ezzel együtt a meglevő bolthálózat kínálatának felül­vizsgálata, az áruházakkal való összehangolás. — Az idegenforgalmi lehető­ségek fokozása, propagandájának további javítása mérsékelje a vendégek számának csökkenését, fokozza a külföldiek pénzelköl­tését Valósuljon meg a kisteleki ÁFÉSZ E5-ÖS út menti kem­pingje. A lakosság élet- és munka­körülményeinek javítása, az eddig elért színvonal megszilárdí­tása a hatékonyság javításával is összehangolt, körültekintő munkát igényel. A növekedés szűkülő le­hetőségei miatt valósuljon meg a reális igények megalapozott rang­sorolása : — A lakossági jövedelemnöve­kedés forrása a hatékonyság ja­vulása legyen. A vállalati jöve­delempolitika jobban építsen a teljesítmények szerinti differen­ciálásra, a végzett munka minő­ségére. Az átlagot meghaladó bérfejlesztésre csak ott lesz le­hetőség, ahol a munka haté­konysága, a létszámgazdálkodás lényegesen javul. — A lakosság áruellátásában az alacsonyabb árú termékek kí­nálatának fokozása kerüljön elő­térbe. Épüljön meg összesen 24 100 négyzetméternyi alapterü­letű kereskedelmi létesítmény. — A szolgáltatások teljesítmé­nye 4—6 százalékkal növekedjen, • ezt alapozzuk az új szolgáltató létesítmények megépítésére, a községi, külterületi lakosság igé­nyeinek jobb kielégítésére, a nyugdíjas és munkaviszony mel­lett ipart gyakorló kisiparosok számának további növelésére. As igények jobb kielégítése érdeké­ben szükségessé válik a három szövetkezeti ágazat részéről kö­zös program kidolgozása. — A lakás- és kommunális el­látás javítása az anyagi lehető­ségek ésszerű rangsorolásával la­a szállítás kulturáltsága, a me. netrendszerűség. Ezt számítógépes forgalomszervezéssel, korszerű jár­művekkel, új járatok indításával biztosították. Csúcsidőben azonban továbbra is gyakori a zsúfoltság 4s járatktmaradás. A hírközlés területén a hagyo­mányos postaforgalmi tevékenység — az igények csökkenése folytán — mérséklődött. Szélesedett a táv­beszélő-szolgálat. A postai szolgál­tatás színvonala egyes hivatalok zsúfoltsága, korszerűtlensége miatt (például Szegeden, az I. számú Hi­vatalnál, a lakótelepeken) nem ja­vult. O A megye kiskereskedelmé­nek súlyponti célkitűzése a választék folyamatos bővítése, a kereslet változásait követő kíná­lat kialakítása volt. A kiskereskedelmi forgalom vo­lumene alig, értéke a tervezettnél némileg gyorsabban, mintegy 10 százalékkal növekedett. Az ellátás az év különböző időszakaiban egyenetlen volt. A júliusi árválto­zásokat követően az ipari árukí­nálat növekvő feszültségei, s a szervező tevékenység gyengeségei miatt a kereskedelmi munkát több jogos kritika is érte. A kereskedelmi munka feltételeit javította a mintegy 5 ezer négyzet­méternyi hálózat megéDÍtése. Az e téren meglevő korábbi lemaradáso­kat azonban nem sikerült felszá­molni. A nagykereskedelemben üteme­sebbé vált az áruszállítás, mérsék­lődött a szállítási elmaradás. Az Iparcikkek forgalmazásában egves területeken bevezették a Drogra­mozott áruszállítást, az élelmiszer­kereskedelem a jövő évi bevezetés feltételeit teremtette meg. A szállítási készség javulását a nem megfelelő szerződéses kapcso­latok akadályozták. A helyi inar nagyobb szerepet vállalt a lakossági igénvek kielé­gítésében. Tovább bővült a határ menti árucsere. Az imoortbeérkezés ütemtelensége viszont akadályozta a folyamatos kínálat kialakítását. A kereskedelmi munka haté­konyságát növelte a készletgazdál­kodás javítása, továbbá 58 üzlet korszerű értékesítési formára tör­ténő átállítása. Kedvezőtlen, hogy a leltárhiányok és -többletek ez év­ben is növekedtek. Szélesedett a munkaidőn túli vá­aárlások lehetősége a csütörtöki be­vásárlónap bevezetésével, s a nyit­vatartási idő folyamatos rendezésé­vel. A létszám emelkedésével javul­tak a személvi feltételek. Gondot jelentett ugyanakkor a dolgozók munkafegyelmének nem kielégítő szintié. Idegenforgalmunk a hozzánk ér­kező vendégek számának mintegy 25 százalékos csökkenése mellett jelentős bevételnövekedést ért el. A külföldiek pénzbeváltása közel megháromszorozódott, főként a kö­telező dlnárbeváltás miatt © A lakosság főbb forrásokból származó Dénzbevétele a ter­veknek megfelelően szerényebb mértékben. 7—7.5 százalékkal nőtt. Eri meghaladta a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevétel és a társadalombiztosítási kifizetések emelkedése. A bér és bér jellegű Jövedelmek mérsékeltebb alakulásában részben a nyereségrészesedés csökkenése, részben néhány területen a haté­konyság nem kielégítő növekedése játszott szerepet. Az átlagosnál alacsonyabb volt az átlagkereset emelkedése az ipar­ban. az építőiparban és az állami mezőgazdaságban, továbbá a fizi­kai dolgozók körében. Az előző értnél kedvezőtlenebbül alakult a lakossági betétállomány. Az év második felében átmeneti csökkenés is bekövetkezett. Gyor­sabb volt a hitelállomány fellődése. Növekedett a jövedelmekből vá­sárlásra fordított hánvad. A fogyasztás szerkezetében az élelmiszer- és ruházati cikkek vá­sárlásának mennyisége szinten ma­radt, a vegyes iparcikkeké kisebb mértékben bővült. Jelentősebb volt az alacsonyabb árú termékek vásárlása, melyből az igénveket nem sikerült folyamato­san kielégíteni. — Az alapvető élelmiszerekből — az olcsóbb hús és húskészítmé­nyek kivételével — az ellátás többségében zökkenőmentes volt. — A ruházati ellátás elsősor­ban a férfi- és a gyermekruhá­zat. valamint a lakástextíliák te­rén feilődött. Fehérneműkből, szabadidő-ruházatból a hazai gyárak exportkötelezettsége mi­att az ellátás nem volt megfelelő. — A vegves iparcikkek kínála­tának több év óta tartó javulása az év második felében megszakadt, s a korábbiaknál több hiánycikk (vegyi áruk. tüzeléstechnikai be­rendezések, bútorok) nehezítette a lakossági igénvek kielégítését A lakossági szolgáltatás a terve­zettnél némileg gyorsabban. 8—9 százalékkal feilődött. Mérséklődtek az ellátottság területi aránytalan­ságai azáltal, hogv úi községeket kapcsoltak be a textiltisztításba, fel­épült a kisteleki szolgáltatóház, bő­vült a kisiparosok külterületi tevé­kenysége. megépült a hódmezővá­sárhelyi kisiparos szolgáltatóház és javult a műszerezettség színvonala. Mintegy 90 fővel nőtt a kisiparosok létszáma ls. Ütemesen énültek a jövőbeni fejlődés feltételeit biztosí­tó csongrádi, szentesi, mindszenti szolgáltatóházak. Felépült közel 4 ezer 500 lakás. Az év folyamán 225 bölcsődei. 750 óvodai hely. 58 általános iskolai tanterem és 5000 négyzetméternyi kereskedelmi létesítmény épült meg. Az egészségűért és szociális el­látás lavulását szolgálta a megéDült balástvai tanácsadó, a pusztaszeri orvosi rendelő, az öttömösi védőnői, a bokros! orvosi lakás. Tovább bővült a közművelődés tárgyi ellátottsága. Feléoült a szen­tesi és a csongrádi ifjúsági ház. Megkezdődött a makói múzeum és megyei levéltár építése. Szegeden a megyei munkásmozgalmi mú­zeum kialakítása. O Á munkaerő-gazdálkodás te­rületén tovább folytatódott a foglalkoztatási szerkezet átalakulá­sa. Az fisszkeresők száma nem vál­tozott. Az iparban, építőiparban, mezőgazdaságban csökkent, a töb­bi területen emelkedett a létszám. A népgazdaság minden ágában nőtt a munka termelékenysége. A munkaerő-gazdálkodás terv­szerűbbé tételét segítette a lét­számszükségletek felülvizsgálata, átértékelése. Ennek következtében a létszámigények jelentősen mér­séklődtek, a munkaerőmozgás csök­kent. A megyei felügyeleti. Iránvítő. ellenőrző szervek vállalati munka­erő-gazdálkodásra irányuló foko­zottabb vizsgálatai ráirányították a figyelmet a veszteségekre, az intéz­kedések szükségességére. Mindezek mellett n foglalkozta­tás hatékonyságában alig történt előrehaladás: — A jelentős létszámtartalékok (alacsony termelékenység, magas veszteségidők) ellenére kevés he­lyen tapasztalható törekvés a létszámcsökkentésre. — A teljesítménykövetelmények a megve nagyobb vállalatainál (a fizikai munkakörökben) valame­lyest szélesedtek, de néhánv te­rületen visszalépés történt (pél­dául karbantartás és javításban). — A foglalkoztatott létszám vállalatok közötti és vállalaton belüli átcsoportosítására a szük­ségesnél kisebb mértékben került sor (könnyűipar, gépipar. ZÖL­DÉRT). — Rendszeresebbé vált a vesz­teségek mérése, figyelemmel kí­sérése. de hatékony Intézkedések hiánya miatt növekvő a táooénz miatti és a műszakok alatti vesz­teségek mértéke. — Helyenként iavult a válla­latok munkaerő-felvételi gyakor­lata. eredményesebb a dolgozók beilleszkedésének elősegítése, mely csökkentette a munkaerő­mozgást is. Ez a gyakorlat azon­ban még nem vált általánossá. — A nem fizikai területeken — a korlátozó rendelkezések el­lenére — tovább emelkedett a létszám. O A szocialista munkaversenv­mozgalom fejlődésének leg­főbb iellemzőle. hogv a célkitűzé­sek közelebb kerültek a gazdasági egységek cselekvési programjaiban meghatározott feladatokhoz, mind több a minőségi iellegű felaiánlás. Pezsdülést okozott az év második felében kibontakozott kongresszusi és felszabadulási munkaversenv. Eredménves munkát végeztek a szocialista brigádok az imnort­anvagkiváltás. az anvag- és ener­giatakarékosság területén, az Ipar­ban és a közlekedésben. Segítették az exportfeladatok teliesítését. a minőség javítását az élelmiszeripar, a könnyűipar és a vegyipar terüle­tén. Kezdeti eredményeket értek el a termékszerkezet korszerűsítésé­ben. Kedvező tapasztalatokat hozott az év közben lebonyolított újítási verseny. Az újítók több mint 50

Next

/
Thumbnails
Contents