Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
oizaléka szocialista brigádtag. Emelkedett a női újítók száma. A kommunista műszakok és társadalmimunka-vállalások a nemzetközi gyermekévhez kötődtek. Gondként jelentkezett a verseny lendületének hullámzása, elsősorban a termelés feltételeinek hiányosságai, illetve a szervezés gyengeségei miatt. Nem sikerült jelentősebben előbbre lépni az egyéni vállalások szervezésében. Még mindig több területen érvényesül a verseny formai vonásainak előnyben részesítése. O A beruházási tevékenységet — a célkitűzéseknek megfelelően — a javuló előkészítettség Jellemezte. A feladatok teljesítését a banki finanszírozási tevékenység la jobban segítette. Továbbra is gond a dekoncentráltság. egves létesítmények megvalósításának és a lakások garanciális kötelezettségeinek késedelme. A beruházási piacot feszültségek jellemezték. A 2—3 százalékkal növekvő beruházáson belül a termelő nagyberuházások csökkentek, míg a célcsoportos (lakás és kapcsolódó kivételével) és egyéb állami, mintegy 20 százalékkal nőtt. A központi intézkedések, pénzforrásokat csökkentő szabályzó módosítások hatására a vállalati, szövetkezeti beruházások mérséklődtek. Növekedett a gépi beruházások aránya. A fontosabb létesítmények megvalósulása a következőképpen alakult: — Elkészült Szegeden az északi Tisza-híd és a hozzá csatlakozó utak többségének rekonstrukciója, a Pincegazdaság üdítőitalpalackozója, az Ifjúsági Ház, a tiszai partfal újabb szakasza, az első trolibuszvonal; Hódmezővásárhelyen az autóbusz-pályaudvar, a HÖDIKÖT gépi rekonstrukcióia. az 1450 férőhelyes tangazdasági szarvasmarhatelep; Szentesen a tv 2-es műsorát sugárzó berendezések, a baromfifeldolgozó rekonstrukciójának líiabb szakasza, a KONTAKTA raktárépülete; Makón a tömbkazánház; Ásotthalmon a 27 személyes szociális otthon és Deszken a 140 ágyas gyógyintézet épülete. — A folyamatban levő beruházásoknál 1ó ütemben halad a szegedi DOMUS-áruház. a KÖJALszékház, a 400 kV-os villamos állomás építése; Hódmezővásárhelyen a porcelángyári rekonstrukció; Szentesen i» KONTAKTA üzeme, az Árpád Tsz-ben az üvegházak Csongrádon a Tisza —III. Vízlépcső járulékos létesítményeinek építése — Nem kielégítő a megvalósítás üteme Szegeden a nagyáruháznál, a gyógyszertári központnál, az AFIT új Északi városrészi szervizénél, a kábelgyár rekonstrukciójánál, a Szegedi Nyomda új üzeménél, az OKGT pb-tárolónál, a nemzeti színház rekonstrukciójánál, a megyei könyvtár és levéltár építésénél; Hódmezővásárhelyen, az ATEV rekonstrukciójánál; Szentesen a Tisza-híd építésénél, az autóbusz-pályaudvar előkészítésénél; Csongrádon a kenyérgyár építésénél; Makón a kórház rekonstrukciójánál A pártszervek és alapszerveid zetek vezetőségei az éves cselekvési programok összeállításába a párttagság jelentős részét bevonták. Az elkészült cselekvési programok konkrétak voltak, általában a súlyponti feladatokra irányultak. Javult a pártszervek és -szervezetek rugalmassága és reagáló képessége. Év közben több helyen kezdeményeztek módosításokat Egyes alapszervezetek azonban nehezen tudtak alkalmazkodni a változó körülményekhez. A párttagok jelentós része személyre szóló megbízatással kapcsolódott a feladatok megvalósításához. A pártszervek és alapszervezetek gazdaságpolitikai szervező munkájuk során jobban törekedtek széles körű, sokoldalú kapcsolat kialakítására a gazdaságvezetőkkel, pártonkívüliekkel, társadalmi és tömegszervezetekkel. A társadalmi és tömegszervezetek sajátos eszközeikkel mozgósítottak céljaink elérésére. Jelentős részt vállaltak a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kibontakoztatásából. A szakszervezet a tervezésben, a szervezésben, az ellenőrzésben is növekvő aktivitással dolgozott. A KISZ-szervezetek akcióprogramjai jól kapcsolódtak a pártszervezetek cselekvési programjaihoz. Fóként a minőség javítására és a fokozottabb takarékosságra Irányultak. A KISZ-védnökségek részesei voltak elért eredményeinknek. A Hazafias Népfront bizottságai szervezettebben irányították a lakosság településfejlesztési versenyét, jól mozgósította* a társadalmi munkákra. Aa éves társadalmi munka értéke — minden eddigit meghaladóan — megközelíti a 270 millió forintot. Az eredményesebb szervezőmunka azonban a gazdálkodás területén jelentkező hiányosságokat nem tudta felszámolni. Nem sikerült frontáttörést elérni a szemléletben, a felelősség fokozottabb érvényesítésében. Esetenként hiányzott a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységéből a következetesség. A gazdaságpolitikai feladatokhoz kapcsolódó agitációs munka a célkitűzések megértetésére, az egységes cselekvés biztosítására Irányult. A pártnapokon, a pártpropaganda tanfolyamain, a politikai vitakörökben, a szocialista brigádértekezleteken és egyéb tanácskozásokon a dolgozókkal széles körben ismertették meg a népgazdasági és helyi feladatokat, a tervek teljesítésének helyzetét, s irányították rá a figyelmet a lemaradások területeire, a jelentkező újabb feladatokra. A gazdaságpolitikai agitációnak jelentős szerepe volt abban, hogy a dolgozók megértették gazdasági helyzetünkből adódó feladatainkat, a fogyasztói áremelés és árrendszerünk korszerűsítésének szükségességét. Ennek következtében a figyelem egyre inkább az ésszerű takarékosság, a munkafegyelem, a munkaerő-gazdálkodás kérdései felé irányult Ennek eredményei azonban ma még kevéssé érezhetők. Az agitáció és a propaganda hozzájárult a munkahelyi légkör őszintébbé, nyíltabbá válásához, aa érdekek sokféleségének jobb megértéséhez. Politikai munkánk fogyatékossága, hogy a konkrét gazdaságpolitikai agitáció nem vált még általános napi gyakorlattá. Nem sikerült eléggé a dolgozók szemléletében tudatosítani, hogy elért életszínvonalunk termelési oldalról történő megalapozottsága hiányos, s ez minden szinten eredményesebb munkát igényel. A jövedelemelosztásban az egyenlősdl szemlélet még túlsúlyban van a differenciálási követelménvekkel szemben. II. Az 1980. évi gazdaságpolitikai feladatok Az V. ötéves terv utolsó évének feladatait az MSZMP KB 1978 és 1979 decemberi határozataiból kiindulva, a megyei pártbizottság középtávú területfejlesztési Irányelveinek figyelembevételével határozhatjuk meg. Erősíteni szükséges az 1979-ben elkezdődött kedvező tendenciákat. Kulcskérdés a termelés differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában — az irányításban és a végrehajtásban — a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, szerkezeti változásának meggyorsítására kell összpontosítani. Szükséges, hogy i megváltozott körülményekhez jobban igazodjon a vezetői tevékenység, fokozódjon Igényességi a gazdálkodás minden területén. Számítanunk kell a gazdálkodás feltételeinek szigorúbbá válására is. — A gazdasági szabályozás normatív jellegének erősödése várhatóan erőteljesen differenciálja a vállalatokat. Az eredményes munka az eddigieknél körültekintőbb, ló) átgondolt gazdálkodást. a fejlesztési elképzelések felülvizseálatát. a költségráfordítások erőteljes csökkentését igényli. A gazdálkodásban érvényesüljön a biztonságra törekvés, s a nagyobb tartalékok képzése. — A lakossági kereslet kismértékű növekedése mellett jelentősebben változik annak öszszetétele. mely feltételezi a termelő- és kereskedelmi vállalatok szorosabb együttműködését a választék és minőség szerinti igények jobb kielégítésében. — A beruházási lehetőségek (főként úi építkezések) további szigorítása az e területeket ellátó gépipari, építőipari vállalatok jobb kooperációiát igényli, részben a beruházási javak iránti kereslet mérséklődése, részben a folyamatban levő beruházások gyorsabb befejezése miatt. Az 1980. évi feladatainkat növeli a VI. ötéves tervre való felkészülés. a terv megalapozása, indításának előkészítése. A termelés dinamikus növelésének feltételei ott teremtődnek meg. ahol műszaki fejlesztéssel és termelésszervezési tevékenységgel megalapozzák a termelési szerkezet népgazdaság által igénveit korszerűsítését. továbbá ott. ahol az importot gazdaságosan kiváltani képeset. A pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek az éves tervek készítésénél következetesebben segítsék a hatékonysági, minőségi követelmények érvényre jutását Biztosítsanak széles körű demokratizmust a célkitűzések megfogalmazásánál Fektessenek nagyobb hangsúlyt az ellenőrzésre és számonkérésre. a felelősség érvényesítésére. Legyenek kezdeményezők a gazdaságvezetésnél a konkrét döntések, intézkedések gyors meghozatalában. Szemléletformálással segítsék a közgazdasági szabályozók új követelményeihez való alkalmazkodást. Az ellenőrzéssel foglalkozó szervek elsősorban a termelés minőségi legyeinek javításához (eszközök kihasználása. költségek csökkentése, kereslet kielégítése) nyújtsanak konkrét segítséget. O Az ipari termelés bővítését a meglevő eszközök fejlesztésére és gazdaságos hasznosítására alapozva lránvozzuk elő. melvnek mértékét a külkereskedelmi egveneúlv javításának alárendelve vállalatonként differenciáltan kell kialakítani. Megyei szinten — a népgazdasági előirányzatnál alacsonyabb ütemű — 2—3 százalékos növekedés tervezését tartjuk reálisnak azzal hogv ez Javuló hatékonyság mellett valósuljon meg. Többlettermelésre elsődlegesen a dollárelszámolású exportértékesítés, valamint a tőkés Importot gazdaságosan helyettesítő termelés lehetőségeinek kihasználása érdekében kerüljön sor. A termelésnél lassabban emelkedjenek az anvagj ráfordítások. A vállalatok az új szabályozók. Illetve a hatékonysági követelménvek toée következetesebb szem előtt tartásával aktualizálják a termékszerkezet korszerűsítésére készített stratégiai tervüket, és gyorsítsák meg a versenyképességet javító intézkedések megvalósítását. Ezek elősegítéseként kiemelten és folyamatosan kell foglalkozni: — a veszteséges vagv alacsony hatékonyságú vállalatok, illetve azok megyei egységeinek (Szegedi Konzervevár, Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat. Minőségi Cipőgyár Szegedi Gvára. PNYV Szegedi Textilművek) helyzetével. a iövedelmezőségiavítás tartalékainak feltárásával: — a belépő exportárualap-bővítő beruházásainktól — műanvagzsák-gvártás. baromfi-feldolgozás. öltönygvártás stb. — elvárt értékesítési és gazdaságossági előirányzatok realizálásának biztosításával, valamint úiabb gazdaságos exportnövelő, illetve importkiváltó beruházási lehetőségek feltárásával (DEFAG. Szegedi Gumigyár, ipari szövetkezetele. tanácsi vállalatok), az ez iránti felelősség növelésével: — a jelentősebb könnvű- és élelmiszeripari ágakat érintő strukturális feszültségek mérséklésével: — az ipari szövetkezetek'esetében a hiánycikkek, valamint a helvi árualapok bővítését szolgáló termékek előállításával. A szervezés és a műszaki fejlesztés a tudományos kutatási eredmények alkalmazására támaszkodva közvetlenül segítse a termékek minőségének. a gazdálkodás hatékonyságának javítását: — a műszaki fejlesztés keretében a vállalatok tekintsék súlyponti kérdésnek a gyártmányfejlesztést, ezen belül a műszaki és gazdasági kritériumok gyakorlati érvényesítését: — az éves tervek kidolgozásával párhuzamosan kerüljön sor tőkésimport- és energiatakarékossági intézkedésekre. Érvényesüljön az energiahordozók adottságokhoz és lehetőségekhez Igazodó optimális felhasználása: — az üzemszervező tevékenység elsődlegesen a korszerű és bevált szervezési eljárások adaptálására. a számítástechnika alkalmazására alapozott információs rendszerek bevezetésére, a minőségi és teljesítménybérezés szélesítésére, valamint komplex anyagmozgatási folyamatok kialakítására irányuljon: — a vállalatok és szövetkezetek körültekintőbben szervezzék kooperációs kapcsolataikat és a termelésirányítás fejlesztésével érjék el a szerződésekben vállalt kötelezettségek pontos teljesítését: — az élelmiszeripari vállalatok kiemelt figyelmet fordítsanak az exporthigiéniai követelménvek érvényesítésére; — az Ipari szövetkezetek törekedjenek fokozottabb együttműködésre egymással a termelési feltételek biztosításában. Illetve a kis szériás rendelések átvállalása, kooperációs Igények kielégítése terén a megkel állami vállalatokkal. A vállalatok, szövetkezetek tegyenek meg mindent a jelentősebb létesítmények — olajipar. HÖDGÉP. Szegedi Kábelgyár. Szegedi Vasöntöde. KONTAKTA. Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat Alföldi Porcelángyár) BUDALAKK, KSZV. HÖDIKÖT. Szegedi Ruhagyár. Szegedi Nyomda. Szegedi Bútoripari Szövetkezet. Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat. ATEV. DEFAG területén folyamatban levő beruházások — tervszerű megvalósítása. a befejezetlen beruházási állomány csökkentése érdekében. Az érintett vállalatok gondoskodjanak a belépő úi kapacitások zökkenőmentes termelésbe állításának és eredményes üzemeltetésének feltételeiről O A kivitelező építőipar alapvető feladata az V. ötéves terv hátralevő beruházási célkitűzéseinek realizálása. Szervezési intézkedésekkel biztosítani kell. hogv a tervezett létesítményeket megfelelő minőségben és határidőre átadják. Valósul ion meg a fontosabb beruházások ütemes előkészítése és kivitelezése, a lakásépítési tervek teljesítése, az állami támogatással épülő beruházások befejezése. a tanácsi fejlesztési terv célkitűzése, az exporttal kapcsolatos fejlesztések határidőre történő átadása. Erősödjön a szerződéses fegvelem. A kiviWező építőipari tevékenység feladatainak ellátását, a volumen szinten tartásával változatlan, esetleg csökkenő létszámmal és növekvő termelékenységgel kell biztosítani. A feladatok ió színvonalú megvalósítása megköveteli a minőségi és teljesítménybérezés további hatékony alkalmazását, a termelés előkészítésének és végrehaitásának színvonalas megszervezését. Tovább növekedjen az éoítőszervezetek munkamegosztása, a kooperációs fegvelem megtartása. Segítse ezt az építőipari társulásban rejlő lehetőségek maximális kihasználása. A következő tervidőszaki lakásépítés- fejlesztésének lehetőségeit a házgyári rekonstrukció folytatásával is meg kell teremteni. A termelés jobb megalapozását műszaki fellesztéssel (főként kisgépesítéssel). a hiányszakmákban megfelelő munkaerő biztosításával kell megoldani. A technikai eszközök korlátozott fejlesztése szükségessé teszi az eszközállomány emelt szintű karbantartását. tervszert! felújítását. s ezáltal termelőképességük szinten tartását. A tervező szervezetek teljesítménye 4—5 százalékkal növekedjen. Ennél gyorsabb fejlődés szükséges a mezőgazdasági és az épület fenntartási munkák tervezésénél. O A mezőgazdasági termelés a belföldi kereslethez és a gazdaságos exportlehetőségekhez igazodva 5—5.5 százalékkal növekedjen. Ezt elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek termelésé, re alapozzuk. Használjuk kl még Jobban termelési adottságainkat Fokozottabb figyelmet keli fordítani a gazdálkodás minőségi )e-