Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

oizaléka szocialista brigádtag. Emelkedett a női újítók száma. A kommunista műszakok és tár­sadalmimunka-vállalások a nem­zetközi gyermekévhez kötődtek. Gondként jelentkezett a verseny lendületének hullámzása, elsősor­ban a termelés feltételeinek hiá­nyosságai, illetve a szervezés gyen­geségei miatt. Nem sikerült jelen­tősebben előbbre lépni az egyéni vállalások szervezésében. Még min­dig több területen érvényesül a verseny formai vonásainak előny­ben részesítése. O A beruházási tevékenységet — a célkitűzéseknek meg­felelően — a javuló előkészítettség Jellemezte. A feladatok teljesítését a banki finanszírozási tevékenység la jobban segítette. Továbbra is gond a dekoncentráltság. egves lé­tesítmények megvalósításának és a lakások garanciális kötelezettségei­nek késedelme. A beruházási pia­cot feszültségek jellemezték. A 2—3 százalékkal növekvő be­ruházáson belül a termelő nagybe­ruházások csökkentek, míg a cél­csoportos (lakás és kapcsolódó ki­vételével) és egyéb állami, mint­egy 20 százalékkal nőtt. A köz­ponti intézkedések, pénzforrásokat csökkentő szabályzó módosítások hatására a vállalati, szövetkezeti beruházások mérséklődtek. Növe­kedett a gépi beruházások aránya. A fontosabb létesítmények meg­valósulása a következőképpen ala­kult: — Elkészült Szegeden az észa­ki Tisza-híd és a hozzá csatlako­zó utak többségének rekonstruk­ciója, a Pincegazdaság üdítőital­palackozója, az Ifjúsági Ház, a tiszai partfal újabb szakasza, az első trolibuszvonal; Hódmezővá­sárhelyen az autóbusz-pályaud­var, a HÖDIKÖT gépi rekonst­rukcióia. az 1450 férőhelyes tan­gazdasági szarvasmarhatelep; Szentesen a tv 2-es műsorát su­gárzó berendezések, a baromfi­feldolgozó rekonstrukciójának líiabb szakasza, a KONTAKTA raktárépülete; Makón a tömb­kazánház; Ásotthalmon a 27 sze­mélyes szociális otthon és Desz­ken a 140 ágyas gyógyintézet épülete. — A folyamatban levő beruhá­zásoknál 1ó ütemben halad a sze­gedi DOMUS-áruház. a KÖJAL­székház, a 400 kV-os villamos állomás építése; Hódmezővásár­helyen a porcelángyári rekonst­rukció; Szentesen i» KONTAK­TA üzeme, az Árpád Tsz-ben az üvegházak Csongrádon a Tisza —III. Vízlépcső járulékos létesít­ményeinek építése — Nem kielégítő a megvalósí­tás üteme Szegeden a nagyáru­háznál, a gyógyszertári központ­nál, az AFIT új Északi város­részi szervizénél, a kábelgyár rekonstrukciójánál, a Szegedi Nyomda új üzeménél, az OKGT pb-tárolónál, a nemzeti színház rekonstrukciójánál, a megyei könyvtár és levéltár építésénél; Hódmezővásárhelyen, az ATEV rekonstrukciójánál; Szentesen a Tisza-híd építésénél, az autó­busz-pályaudvar előkészítésénél; Csongrádon a kenyérgyár építé­sénél; Makón a kórház rekonst­rukciójánál A pártszervek és alapszerve­id zetek vezetőségei az éves cselekvési programok összeállításá­ba a párttagság jelentős részét be­vonták. Az elkészült cselekvési programok konkrétak voltak, álta­lában a súlyponti feladatokra irá­nyultak. Javult a pártszervek és -szerve­zetek rugalmassága és reagáló ké­pessége. Év közben több helyen kezdeményeztek módosításokat Egyes alapszervezetek azonban ne­hezen tudtak alkalmazkodni a vál­tozó körülményekhez. A párttagok jelentós része sze­mélyre szóló megbízatással kap­csolódott a feladatok megvalósítá­sához. A pártszervek és alapszerveze­tek gazdaságpolitikai szervező munkájuk során jobban töreked­tek széles körű, sokoldalú kapcso­lat kialakítására a gazdaságveze­tőkkel, pártonkívüliekkel, társadal­mi és tömegszervezetekkel. A társadalmi és tömegszerveze­tek sajátos eszközeikkel mozgósí­tottak céljaink elérésére. Jelentős részt vállaltak a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny ki­bontakoztatásából. A szakszervezet a tervezésben, a szervezésben, az ellenőrzésben is növekvő aktivitással dolgozott. A KISZ-szervezetek akcióprog­ramjai jól kapcsolódtak a párt­szervezetek cselekvési programjai­hoz. Fóként a minőség javítására és a fokozottabb takarékosságra Irányultak. A KISZ-védnökségek részesei voltak elért eredménye­inknek. A Hazafias Népfront bizottságai szervezettebben irányították a la­kosság településfejlesztési verse­nyét, jól mozgósította* a társadal­mi munkákra. Aa éves társadalmi munka értéke — minden eddigit meghaladóan — megközelíti a 270 millió forintot. Az eredményesebb szervezőmun­ka azonban a gazdálkodás terüle­tén jelentkező hiányosságokat nem tudta felszámolni. Nem sikerült frontáttörést elérni a szemlélet­ben, a felelősség fokozottabb érvé­nyesítésében. Esetenként hiányzott a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységéből a következetesség. A gazdaságpolitikai felada­tokhoz kapcsolódó agitációs munka a célkitűzések megérteté­sére, az egységes cselekvés bizto­sítására Irányult. A pártnapokon, a pártpropaganda tanfolyamain, a politikai vitakörökben, a szocialista brigádértekezleteken és egyéb ta­nácskozásokon a dolgozókkal szé­les körben ismertették meg a nép­gazdasági és helyi feladatokat, a tervek teljesítésének helyzetét, s irányították rá a figyelmet a le­maradások területeire, a jelentkező újabb feladatokra. A gazdaságpolitikai agitációnak jelentős szerepe volt abban, hogy a dolgozók megértették gazdasági helyzetünkből adódó feladatainkat, a fogyasztói áremelés és árrendsze­rünk korszerűsítésének szükséges­ségét. Ennek következtében a fi­gyelem egyre inkább az ésszerű takarékosság, a munkafegyelem, a munkaerő-gazdálkodás kérdései felé irányult Ennek eredményei azonban ma még kevéssé érezhe­tők. Az agitáció és a propaganda hozzájárult a munkahelyi légkör őszintébbé, nyíltabbá válásához, aa érdekek sokféleségének jobb meg­értéséhez. Politikai munkánk fogyatékossá­ga, hogy a konkrét gazdaságpoli­tikai agitáció nem vált még álta­lános napi gyakorlattá. Nem sike­rült eléggé a dolgozók szemléleté­ben tudatosítani, hogy elért élet­színvonalunk termelési oldalról történő megalapozottsága hiányos, s ez minden szinten eredménye­sebb munkát igényel. A jövede­lemelosztásban az egyenlősdl szem­lélet még túlsúlyban van a diffe­renciálási követelménvekkel szem­ben. II. Az 1980. évi gazdaságpolitikai feladatok Az V. ötéves terv utolsó évének feladatait az MSZMP KB 1978 és 1979 decemberi határozataiból ki­indulva, a megyei pártbizottság középtávú területfejlesztési Irány­elveinek figyelembevételével hatá­rozhatjuk meg. Erősíteni szükséges az 1979-ben elkezdődött kedvező tendenciákat. Kulcskérdés a termelés differen­ciált fejlesztése, az ésszerű takaré­kosság fokozása. A gazdasági munkában — az irányításban és a végrehajtásban — a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, szer­kezeti változásának meggyorsításá­ra kell összpontosítani. Szükséges, hogy i megváltozott körülmények­hez jobban igazodjon a vezetői te­vékenység, fokozódjon Igényességi a gazdálkodás minden területén. Számítanunk kell a gazdálkodás feltételeinek szigorúbbá válására is. — A gazdasági szabályozás normatív jellegének erősödése vár­hatóan erőteljesen differenciál­ja a vállalatokat. Az eredményes munka az eddigieknél körülte­kintőbb, ló) átgondolt gazdálko­dást. a fejlesztési elképzelések fe­lülvizseálatát. a költségráfordítá­sok erőteljes csökkentését igényli. A gazdálkodásban érvényesüljön a biztonságra törekvés, s a na­gyobb tartalékok képzése. — A lakossági kereslet kis­mértékű növekedése mellett je­lentősebben változik annak ösz­szetétele. mely feltételezi a ter­melő- és kereskedelmi vállalatok szorosabb együttműködését a vá­laszték és minőség szerinti igé­nyek jobb kielégítésében. — A beruházási lehetőségek (főként úi építkezések) további szigorítása az e területeket el­látó gépipari, építőipari vállala­tok jobb kooperációiát igényli, részben a beruházási javak irán­ti kereslet mérséklődése, részben a folyamatban levő beruházások gyorsabb befejezése miatt. Az 1980. évi feladatainkat növeli a VI. ötéves tervre való felkészü­lés. a terv megalapozása, indításá­nak előkészítése. A termelés dinamikus növelésé­nek feltételei ott teremtődnek meg. ahol műszaki fejlesztéssel és ter­melésszervezési tevékenységgel megalapozzák a termelési szerkezet népgazdaság által igénveit korsze­rűsítését. továbbá ott. ahol az im­portot gazdaságosan kiváltani ké­peset. A pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek az éves tervek készítésénél következetesebben se­gítsék a hatékonysági, minőségi kö­vetelmények érvényre jutását Biztosítsanak széles körű demokra­tizmust a célkitűzések megfogalma­zásánál Fektessenek nagyobb hangsúlyt az ellenőrzésre és szá­monkérésre. a felelősség érvénye­sítésére. Legyenek kezdeményezők a gazdaságvezetésnél a konkrét döntések, intézkedések gyors meg­hozatalában. Szemléletformálással segítsék a közgazdasági szabályo­zók új követelményeihez való al­kalmazkodást. Az ellenőrzéssel foglalkozó szer­vek elsősorban a termelés minőségi legyeinek javításához (eszközök ki­használása. költségek csökkentése, kereslet kielégítése) nyújtsanak konkrét segítséget. O Az ipari termelés bővítését a meglevő eszközök fejlesztésé­re és gazdaságos hasznosítására alapozva lránvozzuk elő. melvnek mértékét a külkereskedelmi egven­eúlv javításának alárendelve válla­latonként differenciáltan kell ki­alakítani. Megyei szinten — a népgazdasági előirányzatnál alacsonyabb ütemű — 2—3 százalékos növekedés ter­vezését tartjuk reálisnak azzal hogv ez Javuló hatékonyság mellett valósuljon meg. Többlettermelésre elsődlegesen a dollárelszámolású exportértékesítés, valamint a tőkés Importot gazdaságosan helyettesítő termelés lehetőségeinek kihasználá­sa érdekében kerüljön sor. A termelésnél lassabban emel­kedjenek az anvagj ráfordítások. A vállalatok az új szabályozók. Illet­ve a hatékonysági követelménvek toée következetesebb szem előtt tartásával aktualizálják a termék­szerkezet korszerűsítésére készített stratégiai tervüket, és gyorsítsák meg a versenyképességet javító in­tézkedések megvalósítását. Ezek elősegítéseként kiemelten és folya­matosan kell foglalkozni: — a veszteséges vagv alacsony hatékonyságú vállalatok, illetve azok megyei egységeinek (Szegedi Konzervevár, Szentesi Baromfi­feldolgozó Vállalat. Minőségi Ci­pőgyár Szegedi Gvára. PNYV Szegedi Textilművek) helyzeté­vel. a iövedelmezőségiavítás tar­talékainak feltárásával: — a belépő exportárualap-bő­vítő beruházásainktól — mű­anvagzsák-gvártás. baromfi-fel­dolgozás. öltönygvártás stb. — elvárt értékesítési és gazdaságos­sági előirányzatok realizálásának biztosításával, valamint úiabb gazdaságos exportnövelő, illetve importkiváltó beruházási lehető­ségek feltárásával (DEFAG. Sze­gedi Gumigyár, ipari szövetkeze­tele. tanácsi vállalatok), az ez iránti felelősség növelésével: — a jelentősebb könnvű- és élelmiszeripari ágakat érintő strukturális feszültségek mérsék­lésével: — az ipari szövetkezetek'eseté­ben a hiánycikkek, valamint a helvi árualapok bővítését szolgá­ló termékek előállításával. A szervezés és a műszaki fejlesz­tés a tudományos kutatási eredmé­nyek alkalmazására támaszkodva közvetlenül segítse a termékek mi­nőségének. a gazdálkodás haté­konyságának javítását: — a műszaki fejlesztés kereté­ben a vállalatok tekintsék súly­ponti kérdésnek a gyártmányfej­lesztést, ezen belül a műszaki és gazdasági kritériumok gyakorlati érvényesítését: — az éves tervek kidolgozásá­val párhuzamosan kerüljön sor tőkésimport- és energiatakaré­kossági intézkedésekre. Érvénye­süljön az energiahordozók adott­ságokhoz és lehetőségekhez Iga­zodó optimális felhasználása: — az üzemszervező tevékeny­ség elsődlegesen a korszerű és bevált szervezési eljárások adap­tálására. a számítástechnika al­kalmazására alapozott informáci­ós rendszerek bevezetésére, a minőségi és teljesítménybérezés szélesítésére, valamint komplex anyagmozgatási folyamatok ki­alakítására irányuljon: — a vállalatok és szövetkeze­tek körültekintőbben szervezzék kooperációs kapcsolataikat és a termelésirányítás fejlesztésével érjék el a szerződésekben vállalt kötelezettségek pontos teljesíté­sét: — az élelmiszeripari vállalatok kiemelt figyelmet fordítsanak az exporthigiéniai követelménvek érvényesítésére; — az Ipari szövetkezetek töre­kedjenek fokozottabb együttmű­ködésre egymással a termelési feltételek biztosításában. Illetve a kis szériás rendelések átvállalása, kooperációs Igények kielégítése terén a megkel állami vállalatok­kal. A vállalatok, szövetkezetek te­gyenek meg mindent a jelentősebb létesítmények — olajipar. HÖD­GÉP. Szegedi Kábelgyár. Szegedi Vasöntöde. KONTAKTA. Hódmező­vásárhelyi Fémipari Vállalat Al­földi Porcelángyár) BUDALAKK, KSZV. HÖDIKÖT. Szegedi Ruha­gyár. Szegedi Nyomda. Szegedi Bú­toripari Szövetkezet. Szentesi Ba­romfifeldolgozó Vállalat. ATEV. DEFAG területén folyamatban le­vő beruházások — tervszerű meg­valósítása. a befejezetlen beruhá­zási állomány csökkentése érdeké­ben. Az érintett vállalatok gondos­kodjanak a belépő úi kapacitások zökkenőmentes termelésbe állításá­nak és eredményes üzemeltetésének feltételeiről O A kivitelező építőipar alap­vető feladata az V. ötéves terv hátralevő beruházási célkitű­zéseinek realizálása. Szervezési in­tézkedésekkel biztosítani kell. hogv a tervezett létesítményeket megfe­lelő minőségben és határidőre át­adják. Valósul ion meg a fontosabb beruházások ütemes előkészítése és kivitelezése, a lakásépítési tervek teljesítése, az állami támogatással épülő beruházások befejezése. a tanácsi fejlesztési terv célkitűzése, az exporttal kapcsolatos fejleszté­sek határidőre történő átadása. Erősödjön a szerződéses fegvelem. A kiviWező építőipari tevékeny­ség feladatainak ellátását, a volu­men szinten tartásával változatlan, esetleg csökkenő létszámmal és nö­vekvő termelékenységgel kell biz­tosítani. A feladatok ió színvonalú meg­valósítása megköveteli a minőségi és teljesítménybérezés további ha­tékony alkalmazását, a termelés előkészítésének és végrehaitásának színvonalas megszervezését. Tovább növekedjen az éoítőszer­vezetek munkamegosztása, a koo­perációs fegvelem megtartása. Se­gítse ezt az építőipari társulásban rejlő lehetőségek maximális ki­használása. A következő tervidőszaki lakás­építés- fejlesztésének lehetőségeit a házgyári rekonstrukció folytatásá­val is meg kell teremteni. A termelés jobb megalapozását műszaki fellesztéssel (főként kisgé­pesítéssel). a hiányszakmákban megfelelő munkaerő biztosításával kell megoldani. A technikai eszközök korlátozott fejlesztése szükségessé teszi az esz­közállomány emelt szintű karban­tartását. tervszert! felújítását. s ezáltal termelőképességük szinten tartását. A tervező szervezetek teljesít­ménye 4—5 százalékkal növeked­jen. Ennél gyorsabb fejlődés szük­séges a mezőgazdasági és az épü­let fenntartási munkák tervezésé­nél. O A mezőgazdasági termelés a belföldi kereslethez és a gazdaságos exportlehetőségekhez igazodva 5—5.5 százalékkal növe­kedjen. Ezt elsősorban a mező­gazdasági nagyüzemek termelésé, re alapozzuk. Használjuk kl még Jobban termelési adottságainkat Fokozottabb figyelmet keli fordí­tani a gazdálkodás minőségi )e-

Next

/
Thumbnails
Contents