Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

10 Hétfő, 1979. december 31. Az ország építési terve Harminc évvel ezelőtt, 1950. január 2-án Kezdték el az első ötéves terv megvalósítását Magyarországon. Az ötéves tervről szóló törvény első pragrafusában kijelölték a fő feladatokat: Magi ország átalakítását agráripari országból ipari-agrár országgá. A feladatok teljesítése nem volt könnyű, a napi termelőmunka mellett még a háborús károk helyreállításán is dolgozniuk kellett az embereknek. Ilyen körülmények között szükségszerű volt a gyors iparosítás, elsősorban a nehéz-, és a gépipar fejlesztése. „Ez a döntő feltétele — álapította meg a tervtörvény — népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban". Az öt év eredményei a tervkészítők elképzeléseit igazolták. A gyáripar az ötéves terv utolsó esztendejében több, mint két és félszer annyit termelt, mint a terv megkezdése előtt, a nehézipar termelése 188 százalékkal, ezen belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt, s a nemzeti jövedelem ez idő alatt több, mint másfélszeresére emelkedett. Imponáló számok; különösen ha figyelembe vesszük, hogy a gyáripar, a nagyüzemű építőipar, a közlekedés, a külkereskedelem és nagykereskedelem területén ekkor váltak kizárólagossá a szocialista termelési viszonyok. Az országépitő munka eredményeit gyárak, városok sora jelzi; új utak, hidak és sínpárok hozták közelebb egymáshoz a különböző településeket. Az első ötéves terv a mezőgazdaság számára is jelentős sikereket hozott Már ekkor hatékony erőt jelentettek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A mezőgazdaság sok tekintetben korszerűbbé vált: tízezernél több traktort és kombájnt, s számtalan más gépet kapott az ágazat, s öt év alatt több mint 150 ezer katasztrális holdat tettek öntözhetövé. Az ötéves terv célul tűzte ki „népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenféle szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését". Az ipari munkásság reáljövedelme például több mint húsz százalékkal, a dolgozó parasztságé pedig ennél is nagyobb mértékben emelkedett. Az egyéni jövedelmeken túlmenően igen magas volt a közvetett juttatások értéke. Az ötéves terv első évének sikerei büszkeséggel és — most már világosabban látjuk — túlzott magabiztonsággal töltötték el az embereket Felemelték a tervszámokat. „Az ötéves terv felemelése azt jelenti, hogy gyorsabban számoljuk fel gazdasági elmaradottságunkat, hamarabb leszünk élenjáró országgá" — írta a Szabad Nép 1951 tavaszán. A tervmódosítás súlyos következményei ismertek. A jelszó: legyünk a vas és acél országa — nyersanyagbázis nélkül irreális volt. Eltorzult, az iparosítás irama és üteme, az egyoldalú, erőltetett Iparfejlesztés —, s mindez főként a mezőgazdaság rovására — komoly gondok forrásává vált Ismertek hát az eredmények, csakúgy, mint a hibák. A mérleg nyelve mégis az előbbiek felé billen. Nemcsak az akkori — mai szemmel nézve elismerésre méltó — tervszámok miatt: az első ötéves terv legnagyobb eredménye, hogy megváltozott az ország, s ezzel együtt népünk arculata. Szebb, jobb lett hazánkban a dolgozó emberek élete. r. s. p. Harmincegy díj a zsűriktől Magyar filmek külföldi sikerei Arany Hugó és Arany Pyreneus grand prix, Ezüst Kagyló és Ezüst Oroszlán — néhány, a magyar játék- és rövidfilmek 1979-ben szerzett nemzetközi díjai és elismerő oklevelei közül. Huszonhárom fesztiválon — Cannes-tól Üj-Delhlig, Moszkvától Montrealig — 31-szer szólították filmgyártásunk reprezentánsait az eredményhirdetések során. A legtöbb nemzetközi elismerést az „Angi Vera", Gábor Pál alkotása aratta. Négy fesztiválon őt különféle díjat ítéltek oda a nemzetközi zsűrik a filmnek, alkotójának, illetve női főszereplőjének. A magyar filmélet rangos elismerése a két dij. . amelyet Moszkvában szavazott meg a nemzetközi filmfesztivál bíráló bizottsága: Fábri Zoltánnak életművéért. és az „Erőd" cimfl filmalkotásnak, amelyet Szinetár Miklós rendezett. Jelentős sikereket értek el az ú.1 magyar filmek a szocialista országok szakemberei számára rendezett bemutató vetítéseken is. A bemutatott 23 alkotás közül mindössze kettőt nem vették át. Az év végi mérlegkészítésnél figyelemre méltó a magyar filmek kelendősége a nem szocialista országokban is. A végleges mérleg elkészítése előtt is már bizonyos. hogy meghaladja a 40 millió forintot az ezekkel az országokkal megkötött filmeladási szerződések értéke. A népszerűségi listán az „Angi Vera" vezet: 14 ország filmforgalmazói vásárolták meg. A vevők között van Brazília is, ahol pedig évek óta nem vettek magyar filmet A magyar alkotások fokozódó népszerűsége olyan, nagy filmhagyománvokkal rendelkező országokban is érzékelhető, mint Franciaország, vagy a Német Szövetségi Köztársaság. Európa legjelentősebb filmforgalmazó cége, a Gaumont- például 5 magyar produkció — mozihálózatban történő — vetítésének jogát vette meg. Az NSZK-ban különösen a televízióban népszerűek a magyar játékfilmek. 1979ben a két vezető tévéadó — az ARD és a ZDF — megbízottai Szabó István itthoni premier előtti, ..Bizalom" ctmű filmjét, továbbá \,A ménesgazda" című. Kovács András rendezte alkotást is átvették. Ez ntőbbit az Egyesült Államokban is forgalmazzák majd, akárcsak az „Angi Vera", a „Kilenc hónap", az „Olyan, mint otthon" és a „Ha megjön József" című produkciókat. Nagy népszerűségnek örvendenek a magyar rajz- és gyermekfilmek. A Gusztávsorozat, valamennyi — 117 — epizódját 1979-ben megvásárolta Angola és Irán, számos más ország pedig a legutóbb elkészült epizódokat kérte. A gyermek filmek közül az idén is „A dunai hajós" és a „Lúdas Matyi" volt. a legkeresettebb. Az előbbit. Málta és Libanon, az utóbbit pedig Algéria és Argentína is megvásárolta. (MTI) Közművelődés, 1979 fiz újdonságok éve Töri szemtanú leírása Szigetvár 1566-os ostromáról Szigetvár török uralom alóli felszabadulásának 290. évfordulója alkalmából érdeke> történeti munkát adott közre a Várbaráli Kör: • egy török szemtanú, Szelaniki Musztafa naolószerfl beszámolóját az 1566os magyarországi hadjáratról és a szigeti vár elfoglalásáról. A Szalonikiből származó történetíró — elóneve szülővárosára utal — nemcsak szemlélője volt az eseményeknek, hanem résztvevője is. Mint Szulejmán szultán szűkebb környezetének tagja, mindenről kitűnően volt értesülve, igy beavatták a szultán váratlan halálának titkába is. és fontos szerepet játszott abban, hogy a Szigetvárt ostromló sereg elől — eltitkolják a hadvezér halálát Szelőm ki 1563 és 1599 között rendszeresen készített feljegyzéseket az eseményről, az oszmántörök historikusok közül az 6 munkáit tartják a leginkább pontosnak, hitelesnek. Érdekes müve a múlt században Isztambulban látott napvilágot, és ebből fordított részleteket magyarra a jeles turkológus. Thury József. A Szigetvár elfoglalására vonatkozó fejezetet a Hadtörténeti Közlemények 1891es évfolyama publikálta. A csaknem száz esztendővel ezelőtt kevés példányban megjelent folyóirat ma már antikváriumban sem lelhető fel. ezért adta ki most a művet népszerű történeti sorozatában a Szigetvár múltját kutató, és a zrínyiek emlékét ápoló Várbaráti Kör. Milyen volt a művelődési házak éve? Sokáig mondogattuk, okkal, hogy a közművelődésnek ezekben az alapintézményeiben igen nehezen körülhatárolható; mivel is foglalkoznak? Ml a dolguk? Az idén központi rendelkezések vetettek véget ama sokat emlegetett „parttalanságnak"; a közönség nézőpontjából e rendelkezések legfontosabb eredménye, hogy ezután egységes szabályok szerint, meghatározott működési feltételek és feladatkörök alapján, egymással együttműködve és ésszerű munkamegosztással dolgozhatnak. Minden Intézményben megválasztották ősszel a társadalmi vezetőségeket. melyektől most valóban lényeges segítséget remélhetni. hisz ezúttal érdemi működésüket is követelménnyé avatják a munkájuknak medret, iránvt szabó előírások. Az év utolsó napjaira kellett elkészülnie minden házban a szervezeti és működési szabályzatoknak — így hát jövőre a házakon belül is ki-ki pontosan tudhatja, mi a jnai és holnapi teendője. Szegeden másfajta változások is mozgalmassá tették a mögöttünk maradó esztendőt. A tanácsi fönntartása művelődési házak átszervezésével, központosításával és az Ifjúsági Ház kapunyitásával jódkán átalakult közművelődési életünk. Először is: végre áttekinthetőbb, mint bármikor. Ezért sikerülhetett a város összes művelődésiotthon-jellegű Intézményének működéséhez, feladataik megosztásához az oly régóta várt „irányelveket" rögzíteni—a városi tanács vb művelődésügyi osztályának, egyetértésben az SZMT kulturális és propagandaosztályával. Az irányelvek — szűkszavú irat; de aki tudja, hogy évekig mennyire gyengítette a népművelői erőfeszítések hatását, hogv tisztázatlan volt a házak feladatköre. következésképpen bosszantó és káros átfedések Jellemezték a tevékenységüket, csak üdvözölhetjük a munkamegosztás mikéntjének és a feladatoknak ezt a megfogalmazását. (A tömörsége erény is lehet, hiszen Ilyenformán elég tág lehetőségek maradnak az egves intézményeknek sajátos dolgaik részletes kimunkálásához.) Nagyjából egyébként kialakult helyzetet írtak le a városi közművelődés irányítói: a Bartók művelődési központ és a hálózatához tartozó nyolc ház a lakóterületi művelődés bázisa. vonzáskörzeteiben az úgynevezett alapfokú, és néhány területen (ismeretterjesztés, amatőr művészet, képzőművészet) az emelt szintű ellátást is biztosítja. Ezenkívül gondozza a város kiemelt politikai, társadalmi ünnepségeit, az évfordulós rendezvényéket és a művészeti területeken segíti a munkahelyi közművelődést. Az Ifjúsági Ház a város fiataljainak világnézeti, politikai nevelését, általános is szakmai műveltségének fejlesztését segíti, kulturált körülményeket biztosít szórakozásukhoz, a KISZ akcióprogramjainak megvalósítását támogatja. A szakszervezeti fönntartású intézmények, a Juhász Gyula Művelődési Központ, a Vasutas és a Postás Művelődési Ház a munkahelyi közművelődés bázisát A Juhász Gyula a város valamennyi üzemével, a közművelődési bizottságokkal közvetlen kapcsolatokat tart a vállalati művelődés szakmai, módszertani irányítója. Szervezi a városi, nagyobb munkásművelődési akciókat. Néhány területen (gyermekprogramok. amatőrfilmesek, gyűjtőkörök) lakóterületi ellátást is biztosít. van szükségük, amíg közősségekké szerveződnek. Mondjuk olyanokká, amilyenek. a Bartókban és a hozzátartozó Házakban tevékenykednek, sok esztendeje. A kiscsoportok, műkedvelő együttesek városi fellegvára kétségtelenül a Bartók. Olyannyira színvonalas öntevékeny csoportoknak ad otthont, hogy az idei nagyrendezvények Jó részét (például: Komplett-hét. Bartóknapok) sikerrel építhették ezekre. A következőkben persze nem lenne jó lemondani a Bartókban sem a hagyományosan nagyszabású, városi jelentőségű kulturális események rendezéséről, melyekből az idén — főként a szervezeti átalakítással járó sok munka miatt — kevesebb volt, mint a Korábbi években. 3. az okok? Felmérés a válásokról A válások, a családok felbomlása következrpénveit vizsgálják több európai ország, köztük hazánk szociológusai. — A nemzetközi szociológiai vizsgálatot a bécsi társadalomtudományi kutatásokat koordináló központ a közelmúltban Varsóban tartott tanácskozásán határozták el — mondotta CsehSzombathy László, az MTA szociológiai kutatóintézetének igazgatóhelyettese. — Az 1960-as évek végétől Európa-szerte jelentősen megnőtt a válások száma. Hazánkban is sok a bontóper. Magyarországon a Szociológiai Intézet mellett fbbb intézmény is részt vesz majd a kutatási programban, hiszen a kérdések statisztikai, pszichológiai és jogi vonatkozásait is igyekszünk feltárni. A KSH kérdőíves felmérése során mintegy 500 volt házaspártól kérünk adatokat, olvan családokat vonva be a vizsgálatba. ahol kiskorú gyermeket is nevelnek. — A társas kapcsolatok felbomlásával járó érzelmi változásokat azonban inkább a program másik része, az úgynevezett intenzív vizsgálat során ismerhetjük meg. Ebbe 50 házaspárt vonunk majd be, s velük több alkalommal is elbeszélgetnek a kutatók. A házasévek alatt kibontakozó konfliktusok, s a válás utáni útkeresés pszichológiai-szociológiai feldolgozása jól kiegészítheti maid a reprezentatív adatgyűjtést. — A felmérést 1980. első felében végezzük el. Hasonló programot valósit meg a Moszkvai Szociológiai Intézet, Svédországban az uppsalai egyetem, Belgiumban pedig a leoveni egyetem .kutatócsoportja. Az elemzésben más országok kutatói is részt vesznek. A vizsgálódások tapasztalatainak összevetésével arról Is képet kapunk: milyen a válásokka] kapcsolatos társadalmi gvakorlat Euróoa más országaiban. milyen jogi formák szociálpolitikai intézkedések segítik a családok életének rendeződését, s az ígv szerzett tanulságok a szocialista társadalompolitika haza' tervezésében is hasznosíthatók. (MTI) Áz Ifjúsági Ház megnyitását és a Bartók-hálózat átszervezését természetszerűen kísérte a közönséa áU rétegződése. A látogatóknak új helyekhez és körülményekhez kellett szokni, néhány újszerű művelődési forma kínálkozott, és néhány régi, megszokott kulturálódási alkalom hiányzott. Pár évnek még el kell telnie, hogy érdemben lehessen fölmérni a változások jó-rossz hatásait, megállapítani, milyen eredménnyel formálta az egész város közművelődési életét az átszervezés és az új náz kapunyitása. Pillanatnyilag azok a változások vázolhatok föl, amelyek az egyes intézmények sajátos arculatának, jól körvonalazható profiljának alakulását jelzik. Az Ifiúsági Házban az úgynevezett nyitott tér adja a tevékenység jellemző vonásait; olyan művelődési, szórakozási lehetőségeket és kulturális szolgáltatásokat kap a nyitott tér különféle egységeiben a közönség. amelyeket alkalomszerűen is használhat, s amelyek jó részét eddig nélkülözte. A népművelő szakmában „nagyrendezvénv"-nek nevezett,, általában belépőjegyes kulturális események száma is rendkívül nagv volt az űj ház első évében, a színvonalra sem lehet oanaszunk. Mostanra viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a kisközösségek és az amatőr művészeti csoportok még nem tudták „belakni" az ti", helyet; ezeknek a kis létszámú csoportoknak időre Az átalakult szegedi művelődési intézményhálózat munkájának számottevő javulását néhány alapvető feltétel hiánya miatt az idén még nem is várhattuk. Az Ifjúsági Ház új kezdeményezéseihez, az újszerű művelő, dést formákhoz nem voltak elegen és megfelelő tapasztalattal-szakképzettséggel a népművelők és a technikai munkatársak. Mára" javult a helyzet, kétségtelen azonban, hogy Szegeden a jelenlegi, nél jóval több népművelőre lenne szükség. (Gondoljunk a lakótelepekre, ahol a meglevő művelődési házak, nak kellene biztosítani a közművelődési szolgáltatása. kat.) A költségvetési arányok azonban a kővetkező esztendőben még előnytelenebből alakulnak, mint eddig. (A Bartókban az évek során egyébként ls egyre rosszabbodott a helyzet. Hiszen a sok intézményből álló hálózatban különösen nagy összegeket emésztett fel a házak puszta fenntartása.) A különféle áremelkedések hatására a változatlan. vagy a némileg megemelt költségvetésből kevesebb pénz fordítható ezután a működésre, vagyis mindarra, amiért tulajdonképpen állnak. vannaK ezek a házak és amiért fizetik a munkatársaikat.. Természetesen azzal is számolni kell, hogy a fűtésre, világításra, berra, miegymásra szükséges összegek emelkedésén kivül nő a műsorok ára is. a gázsik, az ORI-díjak összege, a reklám ára. s mindezeket a szűkebbre maradt működési keretből kell fizetni. (Ide kívánkozik, hogy már az Idén is nagyon kevesen voltak a kiscsoportvezetők. akik tiszteletű íiat kaptak szakmai tudásuk átadásáért, e közösségek időigényes irányításáért; a klubok, szakkörök, amatőr együttesek vezetőinek több mint fele a központban, a Bartókban is — ingyen dolgozik.) Az újdonságok éve után azonban, ha nehezebb gazdasági feltételek között 's, de megállapodott, a lehetőségekhez képest ésszerűen alakított szervezeti keretekben, jól meghatározott feladatkörökben. tehát feltehetően jobban lehet majd dolgozni. Snlyok Erzsébet Szegedi humor Akárcsak tavaly, most ls szórakoztató, humoros öszszeállítóssal jelentkezik a szegedi körzeti stúdió ma hétfőn délután negyed 5-kor az l-es műsorban. A „Mi Is kéne még?..." című adásban riportokat, mini tévéjátékot, szűkebb hazánk állandó és „kényes" témáit az alkalomhoz Illően, humoros formában feldolgozó képsorokat látunk. A stúdiónak ezt a szokatlan stílusú műsorát, „műfaj talankodását" Kun Zsuzsa rendezte. a szerkesztője Zelénvl Zoltán, az operatőr Kléner György.