Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

makói kórháznál, a Szegedi Kábel­gyárnál. A hatékonyság növekedése érde­kében fokozni szükséges a koordi­nációs tevékenységet különösen a tanácsi fejlesztéseknél. A családi­ház-építést — ezen belül is a kor­szerű csoDortos családi házak lét­rehozását — a megfelelő területek biztosítása segítse. A bank hitelezési tevékenységé­vel. folyamatos ellenőrzésével se­gítse a beruházások zökkenőmentes megvalósulását, a fejlesztésektől elvárt hatékonysági követelmé­nvek érvényesülését, a nénzügyi források felhasználásának szabály­szerűségét áfffc A oártszervek és pártszerve­Rlir zetek 1980. évi politikai mun­kája meghatározó a tervidőszak eredményes befejezésében, a VI. ötéves terv indításában. Munkál­kodni kell a megvalósításhoz szük­séges politikai feltételek kialakítá­sán. a kedvező politikai hangulat megteremtésén. Az alapszervezetek munkájukban kerüljék a formális megoldásokat, erősítsék a végre­hajtás egységességét. Végezzék igé­nyesebben a káderek kiválasztását, utánpótlását és képzését, fokozzák munkájuk ellenőrzését. Támogas­sák a kezdeményező változásokhoz Jól alkalmazkodó vezetői magatar­tást. A gazdálkodási tevékenység fo­lyamatos figyelemmel kísérésével valósuljon meg intenzívebb párt­ellenőrzés a gazdaság súlyponti te­rületein (munkaerő-gazdálkodás, termelési szerkezet korszerűsítése, minőség javítása). A cselekvési programok fontos követelménye legyen a személvek­re szóló konkrét feladatmeghatáro­zás. Rugalmasan alkalmazkodni kell a piaci igénvekhez, takarékos­kodni anvaggal. energiával, javíta­ni a munka szervezettségét, jobban kihasználni s munkaidőt. A terme­lést segítő feladatok teljesítését rendszeresen, év közben ls folya­matosan értékellék, szükség szerint módosítsák. Fontos feladat a XII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóin tiszteletére meghirde­tett szocialista munkaversenv-vál­la'ások teliesítése. A pártszerveze­tek erősítsék ebben a mozgalmi szervek és a gazdasági vezetők ön­állóságát. felelősségét. Á szakszervezetekben, a KISZ­ben és más tömegszervezetekben, illetve tömegmozgalmakban dolgo­zó kommunisták is e célokért te­vékenykedjenek. erre mozgósítsák szervezetük tagságát. Alkalmaz­kodjanak rugalmasan a változó kö­rülményekhez. Szakszervezeteink támogassák a jó munka nagyobb anvagi és erköl­csi megbecsülését, a teljesítmények­hez igazodó keresetdifferenciálást, lépjenek fel a káros, céljainkkal és elveinkkel ellenkező egyenlősdl ellen. Törekedjenek a dolgozók ér­dekeit sértő intézkedések feltárásá­ra. megszüntetésére. Mindezekhez 1Ó1 használják ki az üzemi demok­rácia bővülő fórumait Foglalkoz­zanak többet a fegyelmezettebb munka követelményeivel, a fele­lősség kérdésével. A KlSZ-szervezetek a pártszer­vezetek cselekvési programjaiban meghatározott feladatokat építsék be akcióprogramjaikba. Ezekben és az egyéni vállalásokban ls tük­röződjék a minőségi szemlélet a hatékonyság érvényre Jutása. A Hazafias Népfront bizottságai és az egyéb társadalmi szervezetek (MTESZ. Közgazdasági Társaság. TIT) sajátos eszközeikkel aktívan vegvenek részt a gazdasági felada­tok megoldásában. Mozgósítsák aktivistáikat a célok megvalósítá­sát szolgáló eredményes munkára. Tudatosítani kell a pártmunka nagyobb követelményeit. A tények és az összefüggések alapos ismere­tében gyorsabban kell felismerni és megítélni az egyes Jelenségeket, elősegíteni a helyes törekvések ki­bontakoztatását. Tovább kell nö­velni pártszervezeteink, párttagsá­gunk politikai érzékenységét. Ru­galmasabban kell alkalmazkodni a megváltozott termelési, gazdálko­dási feladatokhoz. O A gazdaságpolitikai agitáció a megye adottságaira és gaz­dasági eredményeire alapozva moz­gósítson éves gazdaságpolitikai fel­adatunk teljesítésére. Tájékoztassa a dolgozókat a gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Építsen lobban a dolgozók kezde­ményezésére. -aktivitására Tárnod gassa és terjessze a dolgozók köré-' ben megnyilvánuló iobb és haté­konyabb munka végzése iránti igényt, hangsúlyozza, hogy minde­nekelőtt a termelékenyebb munkai az alapja elért eredményeink meg­tartásának. Az agitációban és a propagandá­ban kapjon nagyobb teret a köte­lesség. a felelősség követelménye.' a folyamatosan magas szinten végzett munka fontossága. Fel kell készíteni a dolgozókat az­ésszerű munkaerő-gazdálkodással együtt járó esetleges átszervezé­sekre. a szükségessé váló munka­erő-átcsoportosításra. Széles kör­ben szükséges ismertetni az e kér­désben megvalósult ló módszere-* ket. Segíteni szükséges a megyében levő tudományos bázis munkájá­nak jobb összehangolását, eredmé­nyeinek a mainál hatékonyabb gyakorlati alkalmazását. Az agitáció járuljon hozzá a munkahelyi légkör további javítá­sához. nyíltabbá válásához. Lépjen fel a munkahelyi demokratizmust zavaró szubjektív jelenségekkel szemben. Tudatosítani szükséges, hogy az életszínvonal elért eredményeinek megtartása a korábbiaknál nehe­zebb körülmények között, színvo­nalasabb. fegyelmezettebb munká­val. a gazdasági fejlődés minőségi legyeinek Jobb kibontakozásával lehetséges. Kiemelt agitációs munkát igényel az árrendszer korszerűsítésének megmagyarázása, a termelőiére rendezés szükségességének, az eset­leges fogvasztóiár-változások elke-' rülhetetlenségének elfogadtatása. A politikai felvilágosító munká­ban fordítsunk nagyobb gondot a termelés és fogyasztás, az életszín­vonal összefüggéseinek megérteté-' sére. A településfejlesztésben. a lakásépítésben, a város- és község­politikában. a kommunális ellátás fejlesztésében, az egészségügyi és szociálpolitikában elért eredmé-' nyeinkre alapozva bizonyítsuk aa életszínvonal összetett jellegét, sok­oldaláságát. Szeged. 1979. december 22. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága A Délmagyarország 1979- dec 314 számának melléklete J " 3 , st Q t ; i 3 s. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalá SCI a megye gazdaságának 1979. évi fejlődéséről, az 1930. évi gazdaságpolitikai irányelvekről Csongrád megye gazdaságának 1979. évi feladatait a megvei párt­bizottság az MSZMP KB 1978. december 6-1 határozatából kiin­dulva — a megye adottságaira ala­pozva — irányozta elő. Súlyponti célkitűzésként szerepelt a népgaz­dasági egyensúly javításához való hozzájárulás fokozása: meglevő eszközeink racionálisabb felhaszná­lásával. Tartalékaink mozgósítása egyaránt feladat volt a termelő és nem termelő területeken. A kedvezőtlenebb gazdasági fel­tételek között a feladatok megoldá­sát sokoldalúan segítették a helyi párt-, állami és társadalmi szervek. Munkájukban a konkrét feladatok­ra való mozgósítás, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése ke­rült előtérbe. A cselekvési programokat a ko­rábbi évekhez képest nagyobb gon­dossággal állították össze. Az irá­nyító pártszervek több és konkré­tabb segítséget nyújtottak ezek elő­készítéséhez. majd végrehajtásához. A különböző ellenőrző szervek (tanácsok, pénzintézetek, népi el­lenőrzés) aktívabb tevékenységgel és jobb együttműködéssel a ko­rábbiaknál nagyobb hatást gyako­roltak a "főbb gazdasági folyama­tokra. Javult az agitációs és propagan­damunka. A szocialista munkaver­seny-mozgalom összességében ered­ményesen segítette az 1979. évi gaz­dasági feladatok teljesítését. I. Gazdasági fejlődésünk 1979. évi eredményei, a lakosság életkörülményeinek alakulása Megyénk gazdasági szervezetei a követelményekhez igazodva lassúbb mennyiségi növekedést, erőtelje­sebb minőségi és szerkezeti válto­zásokat Irányoztak elő. Ezt indo­kolta a gazdálkodás feltételeinek további nehezülése is: — Az év elején és év közben végrehajtott ár- és jövedelmi in­tézkedések mérsékelték a lakos­sági keresletet. — A központi döntések hatásá­ra csökkentek a felhalmozási pénzforrások, melyek szűkítették a beruházási kereslet és készletek növekedési lehetőségét. — Az alacsonyabb költségveté­si támogatás lobban ráirányította a figyelmet a gazdálkodás hiá­nyosságaira. A jövedelemelvonás fokozása az egyensúly iavításá­• hoz való hozzájárulás növekedé­sét eredményezte. A gazdaság a változó feltételek hatására az év első felében gvor­»abb. maid ezt követően lassúbb ütemben — helyenként a célkitű­zésektől is elmaradva — fejlődött Áz elért teljesítmények a korábbi­aknál nagyobb erőfeszítéseket igé­nyeltek. Tovább bővültek a termelési ala­pok. melyek kedvezően befolyásol­ták a hatékonysági követelmények érvényesülését. Emelkedett a ter­melékenység. helyenként javult a kapacitáskihasználás, előreléptünk • termelés! szerkezet korszerűsítésé­ben. Erőfeszítéseink ellenére azon­ban nem alakult kielégítően a koo­peráció. nem volt zökkenőmentes az anyagellátás, s csak szerény mértékben javult a minőség. A feszesebb gazdasági követel­ménvek és egves gazdálkodási hiá­nyosságok miatt kiélezettebb volt a pénzügyi helyzet, ami ' céljainkkal ellentétben a fizetési fegyelem ál­talános romlasával járt egvütt. O Az ipari szervezetek a me­gyei gazdaságpolitikai állás­foglalásnak megfelelően legfőbb feladatnak a gazdálkodás haté­konyságának fokozását, a gazdasá­gos exportot szolgáló termelés nö­velését tekintették. Ennek megfe­lelően a nagvobb termelést kisebb létszámmal és készletállománnyal valósították meg. dinamikusan nö­velték a nem rubel elszámolású ex­portot és csökkenő támogatás mel­lett eredményesen gazdálkodtak. Az éves termelési tervet a válla­latok kevés kivétellel teljesítették és így a megvei előirányzathoz kö­zeli — 3 százalékos — termelésbő­vülést értek el. A fejlődés diffe­renciáltabb volt. mivel az Import-' korlátozás, illetve a keresleti viszo­nyok vállalatonként eltérő lehető­séget teremtettek. — A korábbi évekkel ellentét­ben a nehéziBar termelésének növekedése alig haladva meg az ipari átlagot, amelyre egyaránt befolyást gyakorolt az energiata­karékosság. valamint a gumiipar, a mezőgazdasági gépek, a villa­mos energia iránti: mérsékeltebb kereslet. A kapacitásokat bővítő gépipari egységek — Szegedi Ká­belgyár. KONTAKTA Szentesi Gyára. Hódmezővásárhelyi Fém­ipari Vállalat — termelése dina­mikusabban fejlődött. — A könnyűiparban nem sike­rült az anyagellátási és kapaci­táslehetőségeket a piaci kereslet­tel összehangolni. Emiatt a ter­melési volumen csökkent, és nem volt kielégítő a tervtellesítés sem. — A konzerv- és gabonaipart sújtó nyersanyagkiesések ellené­re az átlagot meghaladóan, egyenletesen bővült az élelmi­szeripari termelés. Ehhez hozzá­járultak az üdítőital-gyártás, a fűszerpaprika- és a paradicsom­felöolgozás területén üzembe helyezett új termelőberendezé­sek. Az állami vállalatokhoz képest gyorsabban növekedett a szövetke­zeti ipar termelése. A termelést meghaladta az ex­port bővülése, annak ellenére, hogy az exportárualapot segítő beruházások elmaradtak az elő­irányzatoktól, és gyakori akadályt okozott a hiányos anyagellátás, valamint olykor a szerződések megniúsulása. Az exportértékesítés összességé­ben 8 százalékkal növekedett' Ezen belül több mint 10 száza­lékai? emelkedett a dollárelszá­molásé ' export, 2 százalékkal *

Next

/
Thumbnails
Contents