Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
makói kórháznál, a Szegedi Kábelgyárnál. A hatékonyság növekedése érdekében fokozni szükséges a koordinációs tevékenységet különösen a tanácsi fejlesztéseknél. A családiház-építést — ezen belül is a korszerű csoDortos családi házak létrehozását — a megfelelő területek biztosítása segítse. A bank hitelezési tevékenységével. folyamatos ellenőrzésével segítse a beruházások zökkenőmentes megvalósulását, a fejlesztésektől elvárt hatékonysági követelménvek érvényesülését, a nénzügyi források felhasználásának szabályszerűségét áfffc A oártszervek és pártszerveRlir zetek 1980. évi politikai munkája meghatározó a tervidőszak eredményes befejezésében, a VI. ötéves terv indításában. Munkálkodni kell a megvalósításhoz szükséges politikai feltételek kialakításán. a kedvező politikai hangulat megteremtésén. Az alapszervezetek munkájukban kerüljék a formális megoldásokat, erősítsék a végrehajtás egységességét. Végezzék igényesebben a káderek kiválasztását, utánpótlását és képzését, fokozzák munkájuk ellenőrzését. Támogassák a kezdeményező változásokhoz Jól alkalmazkodó vezetői magatartást. A gazdálkodási tevékenység folyamatos figyelemmel kísérésével valósuljon meg intenzívebb pártellenőrzés a gazdaság súlyponti területein (munkaerő-gazdálkodás, termelési szerkezet korszerűsítése, minőség javítása). A cselekvési programok fontos követelménye legyen a személvekre szóló konkrét feladatmeghatározás. Rugalmasan alkalmazkodni kell a piaci igénvekhez, takarékoskodni anvaggal. energiával, javítani a munka szervezettségét, jobban kihasználni s munkaidőt. A termelést segítő feladatok teljesítését rendszeresen, év közben ls folyamatosan értékellék, szükség szerint módosítsák. Fontos feladat a XII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóin tiszteletére meghirdetett szocialista munkaversenv-válla'ások teliesítése. A pártszervezetek erősítsék ebben a mozgalmi szervek és a gazdasági vezetők önállóságát. felelősségét. Á szakszervezetekben, a KISZben és más tömegszervezetekben, illetve tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták is e célokért tevékenykedjenek. erre mozgósítsák szervezetük tagságát. Alkalmazkodjanak rugalmasan a változó körülményekhez. Szakszervezeteink támogassák a jó munka nagyobb anvagi és erkölcsi megbecsülését, a teljesítményekhez igazodó keresetdifferenciálást, lépjenek fel a káros, céljainkkal és elveinkkel ellenkező egyenlősdl ellen. Törekedjenek a dolgozók érdekeit sértő intézkedések feltárására. megszüntetésére. Mindezekhez 1Ó1 használják ki az üzemi demokrácia bővülő fórumait Foglalkozzanak többet a fegyelmezettebb munka követelményeivel, a felelősség kérdésével. A KlSZ-szervezetek a pártszervezetek cselekvési programjaiban meghatározott feladatokat építsék be akcióprogramjaikba. Ezekben és az egyéni vállalásokban ls tükröződjék a minőségi szemlélet a hatékonyság érvényre Jutása. A Hazafias Népfront bizottságai és az egyéb társadalmi szervezetek (MTESZ. Közgazdasági Társaság. TIT) sajátos eszközeikkel aktívan vegvenek részt a gazdasági feladatok megoldásában. Mozgósítsák aktivistáikat a célok megvalósítását szolgáló eredményes munkára. Tudatosítani kell a pártmunka nagyobb követelményeit. A tények és az összefüggések alapos ismeretében gyorsabban kell felismerni és megítélni az egyes Jelenségeket, elősegíteni a helyes törekvések kibontakoztatását. Tovább kell növelni pártszervezeteink, párttagságunk politikai érzékenységét. Rugalmasabban kell alkalmazkodni a megváltozott termelési, gazdálkodási feladatokhoz. O A gazdaságpolitikai agitáció a megye adottságaira és gazdasági eredményeire alapozva mozgósítson éves gazdaságpolitikai feladatunk teljesítésére. Tájékoztassa a dolgozókat a gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Építsen lobban a dolgozók kezdeményezésére. -aktivitására Tárnod gassa és terjessze a dolgozók köré-' ben megnyilvánuló iobb és hatékonyabb munka végzése iránti igényt, hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt a termelékenyebb munkai az alapja elért eredményeink megtartásának. Az agitációban és a propagandában kapjon nagyobb teret a kötelesség. a felelősség követelménye.' a folyamatosan magas szinten végzett munka fontossága. Fel kell készíteni a dolgozókat azésszerű munkaerő-gazdálkodással együtt járó esetleges átszervezésekre. a szükségessé váló munkaerő-átcsoportosításra. Széles körben szükséges ismertetni az e kérdésben megvalósult ló módszere-* ket. Segíteni szükséges a megyében levő tudományos bázis munkájának jobb összehangolását, eredményeinek a mainál hatékonyabb gyakorlati alkalmazását. Az agitáció járuljon hozzá a munkahelyi légkör további javításához. nyíltabbá válásához. Lépjen fel a munkahelyi demokratizmust zavaró szubjektív jelenségekkel szemben. Tudatosítani szükséges, hogy az életszínvonal elért eredményeinek megtartása a korábbiaknál nehezebb körülmények között, színvonalasabb. fegyelmezettebb munkával. a gazdasági fejlődés minőségi legyeinek Jobb kibontakozásával lehetséges. Kiemelt agitációs munkát igényel az árrendszer korszerűsítésének megmagyarázása, a termelőiére rendezés szükségességének, az esetleges fogvasztóiár-változások elke-' rülhetetlenségének elfogadtatása. A politikai felvilágosító munkában fordítsunk nagyobb gondot a termelés és fogyasztás, az életszínvonal összefüggéseinek megérteté-' sére. A településfejlesztésben. a lakásépítésben, a város- és községpolitikában. a kommunális ellátás fejlesztésében, az egészségügyi és szociálpolitikában elért eredmé-' nyeinkre alapozva bizonyítsuk aa életszínvonal összetett jellegét, sokoldaláságát. Szeged. 1979. december 22. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága A Délmagyarország 1979- dec 314 számának melléklete J " 3 , st Q t ; i 3 s. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalá SCI a megye gazdaságának 1979. évi fejlődéséről, az 1930. évi gazdaságpolitikai irányelvekről Csongrád megye gazdaságának 1979. évi feladatait a megvei pártbizottság az MSZMP KB 1978. december 6-1 határozatából kiindulva — a megye adottságaira alapozva — irányozta elő. Súlyponti célkitűzésként szerepelt a népgazdasági egyensúly javításához való hozzájárulás fokozása: meglevő eszközeink racionálisabb felhasználásával. Tartalékaink mozgósítása egyaránt feladat volt a termelő és nem termelő területeken. A kedvezőtlenebb gazdasági feltételek között a feladatok megoldását sokoldalúan segítették a helyi párt-, állami és társadalmi szervek. Munkájukban a konkrét feladatokra való mozgósítás, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése került előtérbe. A cselekvési programokat a korábbi évekhez képest nagyobb gondossággal állították össze. Az irányító pártszervek több és konkrétabb segítséget nyújtottak ezek előkészítéséhez. majd végrehajtásához. A különböző ellenőrző szervek (tanácsok, pénzintézetek, népi ellenőrzés) aktívabb tevékenységgel és jobb együttműködéssel a korábbiaknál nagyobb hatást gyakoroltak a "főbb gazdasági folyamatokra. Javult az agitációs és propagandamunka. A szocialista munkaverseny-mozgalom összességében eredményesen segítette az 1979. évi gazdasági feladatok teljesítését. I. Gazdasági fejlődésünk 1979. évi eredményei, a lakosság életkörülményeinek alakulása Megyénk gazdasági szervezetei a követelményekhez igazodva lassúbb mennyiségi növekedést, erőteljesebb minőségi és szerkezeti változásokat Irányoztak elő. Ezt indokolta a gazdálkodás feltételeinek további nehezülése is: — Az év elején és év közben végrehajtott ár- és jövedelmi intézkedések mérsékelték a lakossági keresletet. — A központi döntések hatására csökkentek a felhalmozási pénzforrások, melyek szűkítették a beruházási kereslet és készletek növekedési lehetőségét. — Az alacsonyabb költségvetési támogatás lobban ráirányította a figyelmet a gazdálkodás hiányosságaira. A jövedelemelvonás fokozása az egyensúly iavításá• hoz való hozzájárulás növekedését eredményezte. A gazdaság a változó feltételek hatására az év első felében gvor»abb. maid ezt követően lassúbb ütemben — helyenként a célkitűzésektől is elmaradva — fejlődött Áz elért teljesítmények a korábbiaknál nagyobb erőfeszítéseket igényeltek. Tovább bővültek a termelési alapok. melyek kedvezően befolyásolták a hatékonysági követelmények érvényesülését. Emelkedett a termelékenység. helyenként javult a kapacitáskihasználás, előreléptünk • termelés! szerkezet korszerűsítésében. Erőfeszítéseink ellenére azonban nem alakult kielégítően a kooperáció. nem volt zökkenőmentes az anyagellátás, s csak szerény mértékben javult a minőség. A feszesebb gazdasági követelménvek és egves gazdálkodási hiányosságok miatt kiélezettebb volt a pénzügyi helyzet, ami ' céljainkkal ellentétben a fizetési fegyelem általános romlasával járt egvütt. O Az ipari szervezetek a megyei gazdaságpolitikai állásfoglalásnak megfelelően legfőbb feladatnak a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, a gazdaságos exportot szolgáló termelés növelését tekintették. Ennek megfelelően a nagvobb termelést kisebb létszámmal és készletállománnyal valósították meg. dinamikusan növelték a nem rubel elszámolású exportot és csökkenő támogatás mellett eredményesen gazdálkodtak. Az éves termelési tervet a vállalatok kevés kivétellel teljesítették és így a megvei előirányzathoz közeli — 3 százalékos — termelésbővülést értek el. A fejlődés differenciáltabb volt. mivel az Import-' korlátozás, illetve a keresleti viszonyok vállalatonként eltérő lehetőséget teremtettek. — A korábbi évekkel ellentétben a nehéziBar termelésének növekedése alig haladva meg az ipari átlagot, amelyre egyaránt befolyást gyakorolt az energiatakarékosság. valamint a gumiipar, a mezőgazdasági gépek, a villamos energia iránti: mérsékeltebb kereslet. A kapacitásokat bővítő gépipari egységek — Szegedi Kábelgyár. KONTAKTA Szentesi Gyára. Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat — termelése dinamikusabban fejlődött. — A könnyűiparban nem sikerült az anyagellátási és kapacitáslehetőségeket a piaci kereslettel összehangolni. Emiatt a termelési volumen csökkent, és nem volt kielégítő a tervtellesítés sem. — A konzerv- és gabonaipart sújtó nyersanyagkiesések ellenére az átlagot meghaladóan, egyenletesen bővült az élelmiszeripari termelés. Ehhez hozzájárultak az üdítőital-gyártás, a fűszerpaprika- és a paradicsomfelöolgozás területén üzembe helyezett új termelőberendezések. Az állami vállalatokhoz képest gyorsabban növekedett a szövetkezeti ipar termelése. A termelést meghaladta az export bővülése, annak ellenére, hogy az exportárualapot segítő beruházások elmaradtak az előirányzatoktól, és gyakori akadályt okozott a hiányos anyagellátás, valamint olykor a szerződések megniúsulása. Az exportértékesítés összességében 8 százalékkal növekedett' Ezen belül több mint 10 százalékai? emelkedett a dollárelszámolásé ' export, 2 százalékkal *