Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

Vasárnap, 1979. december 30. 3 Kitüntetések Aa Elnöki Tanács ered­ményes munkája elismerésé­ül nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdem­rend arany fokozatát ado­mányozta dr. Tóth Kása Bé­la Csongrád megyei főügyész­helyettesnek. A kitüntetést dr. Szíjártó Károly, a Nép­köztársaság legfőbb ügyésze adta át Budapesten. Ugyan­ekkor adta át a legfőbb ügyész a Kiváló Munkáért kitüntetést dr. Bonomi Zol­tán megyei főügyészségi cso­portvezető ügyésznek több évtizedes igazságügyi és ügyészségi munkája elisme­réseként ugyancsak nyugál­lományba vonulása alkalmá­ból. A kitüntetések átadásánál jelen volt dr. Kereszty Béla Csongrád megyei főügyész is. • Az Elnöki Tanács K. Szabó István rendőr vézérőrnagy­nak, a Szolnok megyei rend­őr-főkapitányság vezetőié­nek nyugállományba vonulá­sa alkalmából, a Belügymi­nisztérium állományában ki­fejtett több évtizedes ered­ményes tevékenysége elis­meréseként a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Szolnokon Ladvanszky Ká­roly rendőr vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes adta át. Felmentések, kíne wexések Az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottsága 1979. decem­ber 10-i határozatával: sére került sor, melyen részt vett dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első tit­Rácz Laiost a Csongrád kara> dr- Lökés Zoltánná, a ! , , - ,. Kíi7nnnfi Rivnltgiitf miintra. rkesztőjét — egészségi állapotára tekin­megyei Hírlap főszerkesztőjét « K^ János, a tettel,^saját* kérésére^érdemei megyei Pártbizottság titkára elismerése mellett — 1979. és Vass Henrikné, a Iiirlap­december 31-vel felmentette kiadó Vállalat igazgató­főszerkesztői beosztásából, és helyettese, egyetértett nyugállományba helyezésével. A szerkesztőségi megbeszé­A megyei pártbizottság dr. lésen dr' Komócsin Mihály' Tamasi Mihályt, a propa- dr- Lőkós Zoltánné, Vass ganda- és művelődésügyi osz- Henrikné és F. Nagy István, tály vezetőjét — érdemei a Délmagyarország főszer­elismerése mellett — beosz- kesztője meleg szavakkal tásából felmentette és 1980. köszönte meg Rácz Lajos több január 1-i hatállyal a Csöng- évtizedes főszerkesztői tevé­rád megyei Hírlap főszer- kenységét, kifejezésre juttat­kesztőjévé nevezte ki. va, hogy továbbra is számí­A megyei pártbizottság pro- tanak közéleti munkájára, paganda- és művelődésügyi Ezt követően Nagy Pál fő­osztályának vezetőjévé 1980. szerkesztő-helyettes átadta január 1-i hatállyal dr. Sebe Kácz Lajosnak a Csongrád Jánost nevezte ki. megyei Hírlap plakettjét — Szabó Iván szobrászművész, * kiváló művész alkotását. 1979. december 29-én Sze- Egyidejűleg dr. Tamasi Mi­geden, a Sajtóházban a hálynak eredményes munkát Csongrád megyei Hírlap kívántak főszerkesztői fel­szerkesztőségi megbeszélé- adataihoz. vá Halat elrendeli rendje Étel, ital A két ünnep között szemmel tesáru is bőven kapható a láthatóan emelkedik a forga- boltokban. választékot a lom a vendéglökben és az bőrös malac, a kocsonyahús, élelmiszerboltokban. Kereset- s a páros debreceni is "bővíti, tek az élelmiszerek és az ita- ezekből ugyancsak tekinté­lok, jó néhányan foglalnak lyes mennyiség áll a vá­asztalt az óév utolsó napjára sárlók rendelkezésére. A vá­az éttermekben. Ebből is ki- rosellátó vállalat árudéiba tűnik, hogy karácsony után banánból, citromból és a a legtöbb ember a szilvesz- többi déligyümölcsből 50 térre gondot , mázsát szállítottak az ünne­Sokan családi körben vagy pékre, társaságban kívánják kö- Nem tétlenkednek a sze­szönteni az újévet, de bár- gedi élelmiszeripari üzemek hogy is tervezik az ünnep- dolgozói sem. A tejüzem 110 lést, ehhez szinte elengedhe- ezer liter helyett — amely tetlen az ízletes étel s az ital. a szokásos napi átlag — 135 A kereskedelemben és a ven- ezer liter tejet küld a bol­déglátásban is számítottak toknak szilveszter előtt. Ar­erre. A három legnagyobb ra is felkészültek hogy ke­szegedi kereskedelmi válla- lendőbbek lesznek a tcjtcr­lat, az ÉLIKER, az ÁFÉSZ, mékek. A sütőipari vállalat valamint a Városellátó Vál- 5. számú üzeméből például lalat összesen 79 ezer üveg karácsony és szilveszter kő­pezsgőt, 152 mázsa virslit zött 40 ezer darab péksüte­rendelt az óév utolsó napjai- ményt és kalácsot vittek a ra. Tőkehús, s a többi hen- boltokba. | A piac kívánsága szerint Kehibe repül a liba Ládákba rakják a zacskós tejet a szegedi tejüzemben Kölnbe repült jó néhány lúd — pecsenyének, töltött libának való jószág — Mes­terszállásról, a mezőliéki Táncsics Tsz-ből. Az Am­ga '79 kiállításon, földré­szünk egyik legnagyobb élel­miszeripari kiállításán mu­tatkoztak be. Mégpedig si­kerrel: az első 20 ezres ren­delest megkötötték a libákra. A világ egyik legnagyobb lúdárutermelő gazdasága ez a mezőhéki Táncsics. (Miért nem elég annyit mondani: ..lúdtenyésztö gazdaság"? — kérdem az elnöktöL Mert az árulúd, portéka: a 20 ezres törzs árunak nevelt szaporu­latait szállítjuk.) Húszezres törzsállomány. 220 ezer libát szeretnének nem tenyészteni, termelni. Ismerve a baromfiipar gondjait; nem merész vállal­kozás ez? • A kölni világkiállítás — mondja az elnök — igazolta elgondolásainkat A vevők elmondták igenyeiket. Mi a piac kívánsága. Mert való­ban, a zsíros liba nem kelen­dő. Kísérleti jelleggel 20 ez­res megrendelést kaptunk, jövőre ez 50 ezer lesz, majd évi 200 ezer darabot szállí­tunk majd az NSZK-ba. Ez más liba, mint amelyet is­merünk: kalóriaszegény ta­karmánnyal hizlalt lúd. Mi csak előneveljük a kislibá­kat — a lúdtojástermelés is irányított nálunk, nemcsak tavaszon van kisliba — s két társszövetkezetnek, az öcsödinek és a cibakházinak adjuk át. Négyhetes kortól már ki lehet vinni a kislibá­kat a Körösre és a Holt-Ti­sza partjára. (MTI) V olt valami fiatalos tekintélyrombolás abban, amilyen titokban — az if­júsági parlamentre készülve — a vállalat fiatal szervezői és közgazdói ösz-. szegyűjtötték azokat a vezérigazgatói, ve­zérigazgató-helyettesi utasításokat, ame­lyek a cég rendjét — így: termelési szer­vezettségét. ügyviteli áttekinthetőségét, ala- és fölérendeltségi viszonyait — kíván­ták szabályozni. S mert a csíny igazi ízét a meglepetés adja. a három vaskos irat­köteget sporttáskában csempészték be a tanácskozásnak helyet adó terembe, s csak' akkor került az asztalra, amikor „az ösz­szeesküvők" egyike szót kért: a rendről beszélt. A rendről, ami inkább csak óhaj­sóhai a cégnél, mintsem valóság, pedig — s beletúrva az iratkötegbe. fölmutatva egyet a sokszorosított papírokból — hat­oldalas szöveg szól a tisztítószerek kivéte­lezésének. fölhasználásának rendjéről, utalványozási jogáról... Ahogy mondani szokták: élénkség a teremben. Ami né­hány perc múlva már nevetésbe, tapsba váltott át. ahogy újabb rendelkezések ke­rültek elő a rendről, jórészt írott malasz­tok csupán, mert a valóság függetlenítette magát a papírregi menttől. Lehet, hogy példánk egyedi, de csak annyiban, hogy másutt nem gyűjtik össze az osztályok, főosztályok kezdeményezte, fogalmazta papírokat. S általános abban az értelemben, ami a papírhegvek növeke­dését. ö.sszegyűjthetőségét illeti. Mert való igaz: sokan vannak, akik azt hirdetik, ió, ha minden le van írva. S így kerül azután vezérigazgatói körlevélbe, utasításba — amint az ifjúsági parlamenten elhangzott: salátaként — a gyáregységek szervezési osztályainak létrehozása, az elhasználódott szerszámok selejtezésének módja, az úti­jelentések benyújtásának formája, s a köz­ponti vállalati klubba az idegenek belé­pésének korlátozása. Mielőtt mondandónk félreérthetővé vál­na: természetes, hogy a rend sokféle ele­mét éppen a rendelkezések teremtik meg. de sohasem függetlenül a valóságos hely­zettől. az adottságoktól és feltételektől. A vállalati szervezetben azonban gyakorta tapasztalható a rehd puszta elrendelése, a tényleges cselekvés és a papíron rögzí­tettek Összetévesztése, vagyis annak a rendkívül veszélyes felfogásnak a terje­dése. hogy amiről körlevél, utasítás, sza­bályozás stb.. azaz valamilyen vállalati rendelkezés készült, azzal a továbbiakban már nem szükséges törődni, az rendben megy a maga útján, azzal semmi gond nem lehet. így aztán gyakran összekevere­dik a lehetséges, az óhajtott. Az egymást gyorsan követő, de nehezen végrehajtható utasítások azt is kiismerhetetlenné alakít­ják. amiben tegnap még úgy-ahogy kiiga­zodtak az érintettek. S ezt nem egv. az újságíró tollára véletlenül került ifjúság) ^parlamenti tanácskozás igazolja, hanem — és sokkal inkább — ezt teszik azok a tu­dományos vizsgálatok, amelyeket a válla­lati szervezetről folytattak a szocialista vállalat kutatási főirányon belül szocioló­gusok és közgazdák, s amelyek azt mu­tatták: a belső rendelkezéseknek csak a töredéke valósul meg! Ilyen gyatra lenne a fegyelem? Van gond azzal is. ám a papíron maradt utasí­tások nagy számát jórészt a feltételek hiá­nyával. az óhaiok rendelkezéssé fogalma­zásával. az önigazolással — „mi kiadtuk az utasítást" — magvarázhatjuk. Azzal a gyakorlattal, amelynek hívei, hódolói a formalitásokat látiák lényegnek, s a lé­nyeget mellékesnek: papírokat gyártanak, s úgy vélik, a valóság maid — szinte automatikusan — átalakul. Konyhai böl­csesség ez az üzemi vélekedés, ám igaz. hogv elrendelni csak azt szabad, ami meg­valósítható. mert máskülönben az sem va­lósul meg. ami megvalósulhatna. M' Tost. amikor a termelőhelyek túlnyo­mó többsége nehéz próbatételek előtt áll, fel kell figyelni a papír­lábakra támasztott rend illékonyságára. a vélt tisztázottság és a valóságos állapotok ellentmondásaira. A rendhez — ahhoz, hogy legyen, szilárdabbá váljon, s a módo­suló követelménvekkel együtt feilődiön — közepes vállalatnál is rendelkezések sora szükséges, s még inkább ez a több egy­ségre tagolódó, gyakran az ország külön­böző táiain telepeket fönntartó nagyválla­latokra. A rendnek mégsem a rendelkezés a biztosítéka, hanem a rendelkezésben foglaltak összhangja a valósággal, a kívánt cél elérhetősége, az ehhez megteremtett feltételek, azaz: tartalom és forma egysé­ge. S ha a forma válik elsődlegessé, akkor túl a rendelkezések tartalmán, a munka tartalma válik kétségessé, az eredmény kérdesessé. a haladás puszta óhaijá. Ezért nem engedheti meg magának egyetlen vállalati közösség sem azt a tévhitet, hogv ha valamit elrendelnek, az már egyenlő a valóságos rend újabb elemével, v. Mészáros Ottó Dolgoznak az 5. számú sütőipari üzemben Szegedi párt­klíitiüffséo SzaliíiiSkán A szabadkai községi párt- zottságának titkára; tagjai bizottság meghívására de- Bagi Dezsöné, a városi párt­cember 27—29. között sze- bizottság tagja és dr. Schmidt gedi pártdelegáció látogatott József, a városi pártbizottság testvérvárosunkba. Szabad- munkatársa, kára. A küldöttség vezetője A küldöttség Szabadka tu­dr. Székely Sándor, az dományo6, kulturális életét MSZMP Szeged városi bi- tanulmányozta. Védnökség A paksi példa Paks, mint példa szerepel a nyi, hogy a KISZ felajánlja tos. már aligha kell magya­mindennapi gondolkodásban, a fiatalok tevékeny figyel- iázni. Egyszerűbbé teszi aa Ha védnökségről, ha az ifjú- mét. Paks például ma ha- ügyvitelt, segít a vezetői dön­ság gazdasági építőmunkájá- zánk legnagyobb beruházása, tések előkészítésében, amim­ről esik szó ez jut elsők kö- 1974-ben kezdték el építeni, kaszervezésben. Szemléletvál­zött az eszünkbe. x s tíz év múltán, 1984-ben ad tozásra kényszerít, ha kell. Mindez persze nem vélet- először áramot. Az első, 100 tényekkel, adatokkal, össze­len, hátterében az oly sokat fős KISZ-építőbrigádot 1977 hasonlításokkal döntésre emlegetett energiaéhség áll. végén mozgósították, idén. ta- kényszerít. Ezért is nyilvánították ázott vasszal további száz fiatal Kell-e ezt patronálnunk, épülő erőművet KISZ-építke- szakember érkezett megbízó- védnökséget vállalnunk? zésisé, küld megbízólevéllel levéllel. A szocialista munka- Ajigha kérdés. Nem véletle­fiatal szakembereket, segít a versenyben kilencven ifjúsági kezdtem azzal, hogv Paks helyszínen dolgozó fiatalok brigád vesz részt A több példa Az ifjúság országépí tő mozgósításában. Ezek a té- mint négyezer dolgozó fele példájának kiemelkedő állo­nyek ismertek, a védnökség harminc év alatti. A felső- mása. Mint ahogy annak ide­fogalmát mégsem töltik ki rolás önmagáért beszél, csali- j^n az volt Százhalombatta egészen. hogy ezzel még mindig nem va.gy Leninváros. Mert nem­* tisztáztuk teljesen a védnök- nagyüzem. új munka­Mert hogyan tehető a pak- ség szó tartalmát. Egy példa jle]y korszerű technika épült, si építkezés védnöksége a talán pontosabban megvilá- váras is lakhelv otthon új számítógépprogram vagy a gítja a lényeget.. Egyik me- élet Paks" például idén ' ja­húsprogram védnöksége mel- gyénk tanácsának fiataljai el- nuar elsején lett város. lé? Mi a közös, hogyan tar- határozták, hogy muhkáju- * ^"' tozik egy körbe a paksi kat megkísérlik felülvizsgálni atomerőmű-építés és város- az ügyfelek szemével. Átnéz- A védnökség tehát a világ fejlesztés, illetve a számító- ték az ügymenetet, sok feles- átalakításáért vállalt felelős­gépek elterjesztésének támo- leges, állomás kiiktatására súget jelenti. S nem csak ál­gatása? tettek javaslatot, hivatalos táléban. Mindenkinek ott, Látszólag sehogy, legfel- szövegeket fogalmaztak ért- ahol él. dolgozik, alkot, aho­jebb a közhely szintjén any- hetővé. egyszerűbbé, jogse- va a feladat rendeli. „. .in, | gélyszolgálatot szerveztek a Hogy mégis mozgalommá megyeszékhelyen. Saját mun- gyarapodott védnökség — kakörükban is hatékonyságra Kádár János is meggyőződött törekedtek. Ki is mondták: erről minapi látogatásakor védnöksége* vállalnak a ta- —. azt jelzi: összefogás, az nácsi munka felett. erők koncentrálása, az érde­* kek egyeztetése és feltárása Mindezekből pedig kitűnik: főikül nem ITfgy" "R, fia" a védnökség fogalma nem tal a tanácsnál, egy-lelkese­egyszerűen munkaórákat, ter- GO a, szanutastechmkaban, melési mutatókat, hanem új egy kfdemenyezo Pakson szemléletet, a munkához va- n€m erhet ei semmit, ló hozzáállás változtatását je- Sokak, a többség jieidaja lenti. lehet csak parancsoló kény­Hogy kerül ide a számító- fzer, a tunyáknak, a felüle­gépprogram? Ha tudjuk, mi- taseknek, a bizonytalanoknak, re jó, elterjesztése miért fon- Rege Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents