Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

Hétfő, 1979. "decemfier fi. i*APP GYÖRGY: KARÁCSON! Jövőkutatás a jelenért A

tudományos jövőkutatás századunk elején kezdődött. 1901-ben jelent meg a sci-fi irök előfutáraként ismert H. G. Wells munkája: A tudományos és technikai haladas várható hatása az emberek életére és gondolkodására. Technikai, természettudományi távlatok számításokon alapuló előrejelzésével több más tudós mellett foglalkozott, Ciolkovszkij és Mecsnyikov is. A jövőkutatás fejlődése és elterjedése a hatvanas években különösen meggyorsult.' Mintegy tíz évvel ezelőtt Japánban, a kyotói nemzetközi konferencián hét napon át már háromszáz jövőkutató tárgyalt az emberiség holnapjáról és holnaputánjárói. A célokat ismerni kell ahhoz, hogy ei tudjuk képzelni a lehetseges jövőt — a jövőkutatás is ilyen „visszaszámlálás": a jövőbeli fejlemények ismerete sok esetben igen fontos gyakorlati feladatot jelent. A jövőképalkotás tárgyát egy-egy társadalom, illetve az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdések alkotják. Ennek megfelelően a vizsgált problémák erősen komplex jellegűek. s a prognosztika mai fejlettségi fokán a fő probléma éppen az, hogyan lehet a jövőkutatás által kapott információkat haszhosítani ma, miként tudunk a jövőbeni előrejelzésekből „visszaszámlálni". A jövőkutatás hazai kibontakozása a hatvanas évekre esett, s ez három tényezővel függött össze. Mindenekelőtt a tudomány nemzetközi fejlődési tendenciáiL

ehet elfogultsággal Illetni engem, ha Szeged Móravárosáról vagy az odavalósiakról, az ott születettekről írok. Ma is odatartozónak érzem magam és büszke vagyok arra, hogy a velem egykorúak közül annyian bizonyították hozzátartozásukat a munlzasosztályhoz. Bizonyságul — a múlt rendszerrel ízemben álló és harcoló — öregeket, sót holtakat tudnék itt leisorolni, akik előttem jártak a leglajárdás, nyílt csatornás, nagy esőben fél méteres vizeket meglógó utcakban. Az akkori 8—10 eves gyerekek viszont mára felnőttek és tul az öt X-en, lassan kiallnak a sorból, átadva helyüket a fiataloknak. Közülük való Oskó Lajosné, a Kabelművek szegedi gyára pártvezetőségének titkára is. Látszatra törékeny asszony, a valóságban viszont annyi energiával megáldott, hogy sok fiatal irigyelhetné érte. Hol is kezdte pedig? Olyan messzi, hogy addig vissza sem tud látni a mai nemzedék, sőt az előtte való is csak fanyalogva. Nekem nemzedéktársam Oskóné, akinek a felszabadulás után a kábelgyár a második munkahelye. Kislányként került az akkor még magántulajdonban levő Konzervgyárba gyümölcsválogatónak. Nem volt akkor pardon: akinek lassan járt a keze, vagy sokat járkált ki a munkateremből, azt végképp hazaküldték. Szinte a szeme láttára választottak a helyébe mást a gyárkapu előtt ácsorgó munkanélküliekből. Oskónénak. aki akkor még Fazekas Ibolya volt, nagyon kellett a pénz, hiszen a háború elvitte otthonról a kenyérkereső férfiakat, apját és bátyját. A gyár államosításával fordult az ő sorsa i6, amelynek tudatos alakítója volt attól kezdve, hogy 1945-ben a kommunisták sorába allt. Az űt szabaddá vált a tanuláshoz Oskóné számára is. A gyümölcsválogatást felváltotta (a bérelszámolás. majd a kepesített könyvelói ismeretek megszerzese. 1853-tól partalapszervezeti titkár, s az ellenforradalom alatt szinte napokon belül megőszült, pedig fiatalasszony volt, anya és feleség, aki mindvégig helytállt. A legnagyobb zűrzavarban is bejárt a gyárba helyére tenni a dolgokat a fejekben, a szívekben is. Az elsők között szervezte az MSZMP-t Oskóné tulajdonképpen két Életút két gyárban V + gyárat mondhat magáénak. Az egyik felnevelte, a másikat építette. A Kábelmúvek szegedi gyára építésében, formálásában az ő keze munkája ls benne van, mert a kezdet kezdetén; amikor odakerült a takarítás, a rendteremtés, az alapozás volt mindannyiunk első dolga, éspedig tartósan, amíg a termelés megindulhatott. Amikor ott harmincegynéhányan megalakították a pártalapszervezetet, annak egyetlen nőtagja ő volt. Meg is választották a vezetőségbe, s attól kezdve aktív pártmunkás. Később alapszervezeti titkár, majd a pártvezetőség titkára mindmáig. S nemcsak a gyárat építette, hanem a partot is. Amikor kezdtek, harmincegynéhányan voltak csak. Ma negy alapszervezetben 180-an vannak, s a feltételek megértek arra, hogy ebben a nagyüzemünkben is pártbizottságot hozzanak létre. A pártmunkában Oskóné erre a legbüszkébb, pedig sosem volt függetlenített A gyárban az értékesítési osztály vezetője. A politika és a gazdálkodás összefüggése talán innen a legkézzelfoghatóbb. Az értékesítési osztályé a forgalmazás, kezdve a készáru-raktártól a szállításig. A gyár lüktető szivére, pulzusára innen lehet a legkönnyebben rátapintani, s ez önmagában is jó érzés. Bizonyára gondolt már Oskóné a pihenésre, hiszen 35 évi munliát tud felmutatni törzsgárdatagságával, s közel ugyanannyit a pártmunkában. Ügy dolgozik ina is — tagja a városi pártbizottságnak —, mintha évtized választaná el a megérdemelt pihenéstől. Az idén kapta meg a nemzedéki törzsgárda vasjelvény fokozatát AssZónylánya ugyanitt dolgozik tíz esztendeje, az igazgatási osztály csoportvezetője. Anyja érdeme után egyből öt év előnyt írtak a javára, tehát aranyjelvényes törzsgárdatag. Hogy mi a legnehezebb a pártmunkában? Oskóné nem tett kivételt kicsi és nagy munka között. Két egyforma mozgalmas vagy csöndes napja talán nem volt még, mert mindegyikben van ilyen is, olyan is. Azt tartja, hogy naponta meg kell frissülnie annak, alti lépést akar tartani a felgyorsult életritmussal. Ünnepek is jutottak persze neki. Ezek voltak az elismerések, amelyeket munkájáért kapott. Birtokosa a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek. Kitüntették a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatával, az MSZBT aranykoszorús jelvényével. Annak idején ugyanis, 1967-ben elsőként ebben a gyárban alakult meg az MSZBT tagcsoport. Ügy véli, ezek az elismerések azoknak is szólnak, akikkel vállvetve dolgozott. Meggyőződése, hogy ebben a gyárban is mindig lehetett számítani a kommunistákra nagy döntések előtt, és után, azok végrehajtásában. Szemelyes példamutatásukkal pedig meggyőzték a partonkívülieket a nemes célok elérese érdekében. Bizonyság erre: a Kábelművek szegedi gyárának ez évi várható termelési értéke 1 milliárd 940 millió forint és dolgozik már a kisteleki gyáregység is, amelynek szerepe ott — a nagyüzemi munkásság megteremtésén túl — a nagyközség mielőbbi várossá fejlesztése. L-ÖDI FERENC jávai — a jövőkutatás nemzetközi méretekben is ekkor kapott nagyobb lendületet Kiemelkedő szerepet kaptak a nagy távlatok, az ezredfordulóig terjedő időszak, májd egyre inkább a XXI. század kutatása. Ugyancsak a jövőkutatás hazai kibontakozását ösztönözte a hoszszútávú tervezés szerepének növekedése is. Bár a szocialista gazdaságokban korábban is volt hosszűtávú tervezés, a módszerek fejlődése, a prognózis eljárásainak finomodása új lehetőséget teremtett ezen a téren is. A gazdaságirányítás 1968-as reformja is ebbe az irányba hatott Ekkor jöttek létre az első jövőkutatással foglalkozó csoportok az egyetemeken — elsőként a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen — és a kutatóintézetekben. Az itt folyó kutatások kezdetben főként a jövőkutatás elméleti és módszertani kérdéseinek tisztázására irányultak, de hamarosan kapcsolódtak a Magyar Tudományos Akadémia olyan kutatási főirányaihoz, mint amilyen például a tudományos-technikai forradalom hatása Magyarországon. Az elméleti kutatások összekapcsolták a hazai jövőkép, az ezredforduló körüli Magyarország fejlettségi szintjének és struktúrájának körvonalazásávaL Az Országos Tervhivatal irányításával 1978-ban kezdték el kidolgozni az ezredfordulóra érvényes prognózisokat. Ebben négy fő témakört vizsgálnak. Elsőként azt, hogyan változnak a népgazdaság külső környezeti feltélelei a második csoportba a nép gaz. daság egészére vonatkozó alapprognózisok, a társadalmi-gazdasági fejlődés főbb tényezői tartoznak. Foglalkoznak a tanulmányok készítése során a kiemelt ágazatok fejlesztésével, illetve az ezredforduló körüli fejlettségi szintjének körvonalazásával valamint terület- és környezeti prognózisokkal. Természetesen az, hogy az előrejelzés milyen időtartamra vonatkozzon, függ a vizsgált folyamat jellegétől A divatcikkekre például néhány hónapos előrejelzések is elegendőek, a tartós fogyasztási cikkek mintegy 5 éves, az ásványés ércbányászat 20—30 éves előrelátást kíván. Fontos állomás volt a hazai jövőkutatásban az 1972-ben megrendezett első jövőkutatási konferencia, amely — az elméleti és gyakorlati tisztázás mellett — „seregszemle" is volt: a tanácskozáson mintegy ötszáz hazai kutató, tudós és érdeklődő vett részt A második jövőkutató konferencián — 1978-ban — hatvan előadás hangzott el, s az a tény, hogy van hatvan olyan téma, amelyből lehet tudományos szintű előadást készíteni, az új tudományág létjogosultságának elismerését is jelentette. Sokan megkérdőjelezték a jövő kutatásának fontosságát, de legalábbis időszerűségét „Van elég problémánk ma is. miért éppen most érdekeljen bennünket a jövő?" így foglalhatnánk össze ezeket a nézeteket. Korábban, az űrhajózással kapcsolatban is felvetődtek Ilyen aggályok, de azután bebizonyosodott, hogy a világűr felé való kitekintés az emberiségnek nem afféle költséges szórakozása, hobbija: az űrkutatásnak — amely egyre több, már ma is használható eredményt hozott. — célja a Föld. S ugyanígy elmondhatjuk, hogy a jövőkutatás célja a jelen. Gazdaságunknak ezekben az esztendőkben sok nehézséggel kell szembenéznie. A külső gazdasági feltételek szigorodasa is kedvezőtlenül érintett bennünket, s ez a tendencia a közeli jövőben nem fog kedvezőre fordulni. S itt is felvetődik a kérdés: ebben a helyzetben miért a jövőt kutatjuk, miért nem a ma problémáira keressük a választ? Az eddigiekből talán már kitűnik: nincs ellentmondás a kettő között, sőt kölcsönösen feltételezik egymást. FÖLD S. PÉTER A tornacipős orvos Dr. Kiss István körzeti orvos hozzánőtt Zsombóhoz. Falujával lélegzik, osztozik örömében, bánatában. Nemcsak mint Gilgames követője, hanem rftint közösségi ember is. Szerinte sokat segített, hogy faluról ment falura. A kisteleki gyógyszerész család gyermeke tősgyökeres zsombóinak vallja magát. Mások azt mondják, nem volt nehéz dolga, mert akarata és embersége segítette a beilleszkedést. Legkisebb családja — Andrea — már a faluban nőtt föl. Tizennegyedik éve élnek Zsombón. Megismerte az embereket — azok őt — és most ott tartanak, hogy már rövid az idő a vizsgálatokra. Sokan járnak hozzá, néha csak azért, hogy jól kibeszéljék a bajukai. Mondta is: ilyenkor a legboldogabb, ha gyógyszer nélkül is gyógyíthat. Igyekszik lebeszélni a falubelieket a gyógyszerekről — mert patikában volt gyerek, ősszel és télen elvesz a délutánból a délelőtthöz, mert járvány idején naponta 60—80 beteget vizsgál. Nemcsak kötelességből'— emberségből is teszi. Zsombón évente 10—12 ezer beteg fordul meg a rendelőben — anynyi mint más hasonló köz. ségben. Néha valóban csak receptíró a körzeti orvos. I A gyógyítás hivatás. Mégis, i ha valaki többet vállal belőle, mint a saját körzete, a lelke hajtja. Dr. Kiss István önkéntes tagja a sürgősségi betegellátó munkacsapatnak. Megkönnyíti klinikai kollegái munkáját. Tulajdonképpen mást nem csinál, mint ami a kötelessé, ge. Az elméleti tudást a tapasztalattal ötvözi. Sokat olvas, jó kapcsolatokat tart másokkal, és hívásra azonnal induL Baleseteknél, infarktusoknál, mérgezéseknél a gyors beavatkozás életet menthet Szerényen mondta: több meggondolatlan embert sikerült megóvni az életveszélytől s ez a segítők, az asszisztensek, az egészségügyi dolgozók érdeme. Neki nem kell kapkodnia — minden kéznél van. Azt már nem is tartja említésre érdemesnek, hogy többször elkísérte a mentőautót a szomszéd megyébe. Az ottani ismeretlen kollegának csak egy bólintásra futotta az idejéből — annyira sürgős volt az élet. Ilyenkor megkönynyebbülten autózik vi6sza a falujába. Mint közember (népfront. Vöröskereszt elnökségi, ifjúságvédelmi albizottsági tag) sok időt szakít a sportra. Országos hírnevet szerzett Zsomboriak az NB Les tollaslabdaszakosztály, amely a „doktor úrék mániájaként" indult. Most már harmincnál többen versenyeznek. A Kiss családban Lajos és Csaba ifjúsági válogatott, Andrea országos bajnok (párosban Gyuris Edittel), az apa és az anya edző. Rengeteget utaznak, sokfelé versenyeznek. Az összes szabadidő rámegy. Nem sajnálja a sportra „áldozott" időt, mert amit szívesen csinál, az nem lehet haszontalan. Ilyen irányba szeretné terelni a gyermekek érdeklődését is. A szíve legmélyén azért ott a vágj', hogy jó lenne, ha az övéi közül legalább a legkisebb követné az apját, és orvosnak tanulna. Az orvos Zsombón nemcsak edzéshez veszi föl a melegítőt és a tornacipőt, hanem a tarsadalmi munkához is. Már többször látták, hogy izzadtra lapátolta magát az iskofa környékén. Azt is mondják, szeret dolgozni, ezért megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatat. Így igaz. MAJOROS TIBOR