Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

2 Hctfő, 1979. dcccmScr 21: Európa 1979 végén Lesznek majd generációk, rancia. Sok még áz érdek­amelyek visszatekintve ko- ellentét, osztályok, csopor­runkra, csodálkozni fog- tok és államok között, nak: miért kellett nekünk Nemcsak együttműködés ez, karácsonykor a béke meg- hanem verseny is. A hala­óvasának szükségességéről dás küzdelme az elavulttal, írni? Ma még igy van: a az .újé a régivel. Ne vár­szeretet ünnepén beszélni juk, hogy az egymással el­keli a veszélyekről is. Nem lentétes ideológiát valló, valami tehetetlen panasz- politikai szemléletükben el­kodás diktálja a szavakat, térő, más-más gazdasági hanem a meggyőződés, rendszerben élő, különböző hogy nemcsak szükséges, hagyományokat tisztelő ál­lehet is cselekedni. Ma még lamok márol-holnapra kéz rá kell mutatni mindarra, a kézben haladjanak, ami alááshatja az emberi- Együttműködések és fe­•ég nyugalmát. szültségek bonyolult szöve­Eurépában élünk, s bár vénye a világ. így van ez tudjuk, hogy valamenyi még a családokon, a ki­földrész sorsa összefügg a sebb közösségeken belül is, miénkkel, mégis az érint hát még a sokkal többfajta bennünket legközelebbről, ellentéttől szabdalt nemzet­ami itt történik. közi terepen. Csak arra kell Soha Európa életében ügyelni — ehhez szükségei­nem volt olyan hosszú. Bé- tetik a diplomácia művé­kés korszak, mint a mosta- szete, a politikai bölcsesség ni. Több mint három évti- és a higgadt erő —, hogy zed telt el a második világ- az egyensúly megmaradjon, háború óta, s ez az időszak az együttműködés elemei valami teljesen új jelenség- legyenek túlsúlyban, a né­re hívta fel a figyelmet, zeteltérésck soha ne lépjék nevezetesen arra, hogy túl a veszélyt jelző piros amíg a népek tartós barát- vonalat sága régen csak naiv ólmo- Éppen ez az egyensúly dozók, magányos próféták kerülhet veszélybe most. képzeletében élt most Nemcsak a gazdaság pró­valósággá vált A vllágmé- zai, hanem a fegyverkezés retű társadalmi változások, rideg tényeiről Is szólni a tudomány, a technika, a kell. Az egyensúly nélkü­gazdaság nagyon is kézzel- lözhetetlen része — és be­fogható tényezői teszik le- látható ideig még az isma­hetővé ezt Es szükségessé rad — a két társadalmi is. Nemcsak azért beszé- rendszer fegyveres erőinek lünk ma békés egymás kiegyenlítettsége, minde­mellett élésről, mert az nekelőtt földrészünkön. Az szívből óhajtott jó dolog, atlanti szövetség országai hanem azért is, — sőt el- viszont éppen most fogad­sősorban azért —, mert a tak el olyan határozatot, feltételei ennek már létre- amely ezt az egyensúlyt a Jöttek. felborulással fenyegeti. Ra­Különösen az utóbbi év- kétáik, amelyeket Nyugat­tized európai fejleményei Európában óhajtanak elhe­bizonyftják ezt. Nemcsak lyezni, a béke és az azért tekintünk vissza a együttműködés korszaka­hetvenes évekre, mert jól- nak beköszöntét veszélyez­esik az enyhülés tényeit tetik. Következésképpen, ha számbavenni. Ezeknek az a szocialista országok azt esztendőknek a tanulságai akarják, hogy az eddigi érvényesek a mára és a együttműködést és az eny­nyolcvanas évekre is. Mi hülést biztosító egyensúly történik? Kiderül, hogy a megmaradjon, nekik is kell fölfegyverzettség mai új rakétákat gyártaniuk, szintjén egy európai hábo- Ilyenformán folytatódik, ni a résztvevők pusztulásé- sőt erősödik a íegyverkezé­val járna. Ugyanakkor a si verseny, modern gazdasag szinte pa- Mi hát a megoldás, ha rancsolja, megköveteli az egyszer a fegyveres erők is együttműködést, akár az hozzátartoznak a két világ energiaellátást tekintjük, kapcsolatrendszeréhez? akár a közlekedést, akár a Tudjuk, egyelőre nem kép­környezet védelmét, akár a zelhető el, belátható időn nagy és mind terjedelme- belülbelül nem teremthető sebb piacokat követelókor- meg a fegyver nélküli vi­szerű tömegtermelést Az lág, de a katonai egyensúly országok egyre inkább egy- alacsonyabb szinten igenis másra vanak utalva. Ez az létrehozható. Természetesen egymásrautaltság a kor az élet zajlik tovább, az eny­egyik döntő jellemvonása, hülés marad az egyetlen ész­ezért alakultak ki a nagy szerű megoldás akkor is, ha gazdasági szövetségi rend- a Nyugat új fegyvereket szerek, ezért jönnek létre akar fölállítani. Változaila­államközi szerződések, nok ugyanis azok a ténye­ezért növekszik a kereske- zők, amelyek eddig is iehe­delmi csere, szaporodnak az tővé tették és parancsolták ipari kooperációk, jelen- a gazdasági, a politikai, az nek meg olyan árucikkek emberi együttműködést, egy-egy országban, ame- Csak éppen az egyik kor­lyek „szülőhelyéről" az era- szakban nehezebb e célért berek azelőtt jószerivel dolgozni, a másikban köny­nem is hallottak. nyebb. Egyszer több pénzt Lehet, kissé prózainak, fordíthatunk a jólét eme­túlságosan józannak, ide lésére, máskor a helyzet nem illőnek tűnik a szere- arra kényszerít, hogy a ver­tetteljes ajándékozások ün- senyt állva többet áldoz­nepén olyan száraz témák- zunk Marsnak, a háború is­ról szólni, mint tömeges tenének. Egyszer derültebb árutermelés, közlekedés, le- a politikai helyzet, és nö­vegőszennyeződés —, de vekszik a készség a másik hát a ' béke tekintélyes oldalon is, máskor az el­mértékben ilyesmiken mú- lentétes érdekek és a bo­lik. Ma már többet, jobbat nyolító tényezők nehezítik a népek csak közösen, egy- az életet. De a könnyebb más segítségével érhetnek vagy nehezebb terep nem el. változtat azon a szándé­De a béke és az együtt- kunkon, hogjh az enyhülést működés korszaka nem úgy szolgáljuk, nem változtat köszönt be — nem úgy fog azon a tényen, hogy az beköszönteni, hogy egyik nap emberiségnek nemcsak ál­bejelentik eljöttét, es más- talános érdeke a béke, ha­nap reggel itt lesz a töké- nem mind többen vannak letes. az általános, a min- egyszerű emberek és poli­denre és mindenkire érvé- tikusok a Föld minden ré­nyes harmónia. Folyamat szén, akik ennek tudatában ez, hosszú, olykor fajdal- vannak, gondolkoznak és más, csalódásokkal, vissza- kezet nyújtanak egymás­esésekkel, buktatókkal teli nak. út. Lehetőség, de nem ga- TATAB IMRE 1 , Számvetés és feladatok (Folytatás az 1. oldalról) nyen továbbfolytatható, de népgazda­ságilag nem előnyös szerkezetű ter­melés folytatására. A számítások sze­rint az átrendeződés folyamatosan le­hetővé teszi, hogy a későbbiekben a termelés, és általában a gazdaság nö­vekedési üteme újból gyorsuljon. Aggodalmas megjegyzéseket lehet hallani a belső felhasználás erőteljes visszafogásával kapcsolatban. Tarta­nak attól, hogy a beruházások mér­séklése, az átrendezéshez szükséges feltételek megteremtésétől foszt meg bennünket, és hogy olyan építőipari szervezetek kerülnek visszafejlesztés­re, amelyeket később — amikor a be­ruházások újból növekvő ütemben je­lentkezhetnek — nehéz lesz majd az igényeknek megfelelően felfejleszteni. Nem mindenben alaptalan ez az ag­godalom. A jelenlegi helyzet azonban erre a visszafogásra kényszerít ben­nünket. A beruházások csökkentése nélkül nem tudnánk az anyagi erőin­ket összpontosítani az egyensúlyi helyzet javítását legközvetlenebbül szolgáló fejlesztések gyorsítására. A felszabaduló építőipari kapacitásokat fel kell használni a legfontosabb fej­lesztéseink gyorsítására, valamint olyan feladatok, mint például felújí­tás, karbantartás stb. megvalósítására. Vannak bizonytalankodások a köz­gazdasági szabályozókban végrehajtott jelentős változások várható hatását il­letően is. Nyilvánvaló, hogy minden újtól, még ki nem próbáittói van ide­genkedés, esetenként félelem is. Az 1968-ban végrehajtott gazdasági re­form végrehajtásának tapasztalatai mutatják, hogy gazdasági egységeink minden jelentős — a közgazdasági szabályozókban végbement — válto­záshoz rövid idő alatt tudnak alkal­mazkodni. Nagyobb fennakadásokat a gazdálkodás menetében ez ideig a legjelentősebb szabályozóváltozások sem okoztak. A központi gazdaságirá­nyító szervek nem kezelik mereven a szabályozókat. Ha a gyakorlat tapasz­talatai alapján szükségessé válik, ru­galmas intézkedésekkel a szükséges módosításokat végrehajtják. Nyilván­való, hogy a gazdasági egységek ve­zetői (minél kisebb egységről van szó, annál inkább áll ez) még nem tudják kellően áttekinteni a változá­sok várható következményeit Tapasz­talataink szerint nagy a fogékonyság az új iránt, erőteljes alkalmazkodási készség és képesség mutatkozik meg. Minden reményünk megvan ahhoz, hogy a kezdeti bizonytalankodás után jól tudnak alkalmazkodni az új sza­bályozók által teremtett közgazdasági környezethez. Nem mindenki érti a veszteséges termelőtevékenység visszaszorításának indokoltságát. Egyesek féltik ettől a lakosság ellátását bizonyos megszo­kott árucikkekből, mások a megszo-' kott munkahelyüket látják veszélyez­tetve. A veszteséges tevékenységet folytató termelőegységek időt és segít­séget kapnak helyzetük megváltozta­tására. Ha kellő öntevékenységet és alkotókészséget mutatnak fel, a ve­szélyek rövid idő alatt elhárulnak fe­jük fölül. A gazdaságtalanul tevé­kenykedő termelőegységek meghatá­rozott átmeneti ideig — csökkenő mértékben — kapnak állami támoga­tást tevékenységük gazdaságossá té­telére. Ott, ahol a vezetői, illetve dolgozói kollektíva nem tudja meg­teremteni a feltételeket az eredmé­nyes gazdálkodáshoz, szervezeti intéz­kedéseket is foganatosítani kell. A termelőkapacitásokat, valamint a dol­gozókat olyan tevékenységre szüksé­ges átállítani, esetenként átképezni, amely népgazdaságilag hasznosabb. IV. Szűkebb hazánk, Csongrád megye vezető szervei is elkészítették szám­vetésüket az 1979-es évről, meghatá­rozták a tennivalókat az 1980-ás év­re. A Csongrád megyei pártbizottság december 22-én megtartott ülésén megtárgyalta területünk gazdaságának 1979. évi fejlődéséről szóló jelentést éi meghatározta a jövő évre a gaz­daságpolitikai irányelveket. A megyei, tanács december 19-i ülésén jóvá­hagyta az 1930. évi költségvetést és fejlesztési előirányzatokat. E tárgya­lások anyaga részben már nyilvános­ságra került, részben a közeli napok­ban fog megjelenni a sajtóban. Ezek alapján megyénk lakossága megfele­lően tájékozódhat szűkebb hazánk e^ évi gyarapodásáról és a továbbfejlő­dés irányáról. A kép itt is hasonlót mutat, mint országosan. Bár a termelés növekedé­sének üteme mérséklődött, de előre­láthatólag mind az ipar, mind a me­zőgazdaság, valamint az építőipar na­gyobb teljesítményt produkál, mint az előző években. Figyelemre méltó, hogy megyénk gazdaságában is meg­kezdődött az átállás az új követelmé­nyekhez. Javult a termelőtevékeny­ség hatékonysága. Az anyagi terme­lés mindhárom fő ágazatában a ter­melés növekedésének forrása teljes egészében a munka termelékenységé­nek emelkedése. Kevesebb dolgozó­val valósították meg a termelőegysé­gek növekvő feladataikat. A népgaz­dasági követelményeknek megfelelően jelentősen növekedett azoknak a ter­mékeknek a mennyisége, amelyek minden piacon egyformán jól értéke­sülnek. Ennek is tulajdonítható, hogy a termelés növekedésének ütemét jóval meghaladta a külföldi piacokon értékesülő termékek szaporodása. Di­csérendő, hogy kibontakozott az ész­szerű takarékosság az anyaggal és energiával. A nyersanyagellátás aka­dozása ellenére tudták tervcélkitűzé­seiket teljesíteni a vállalatok. A ter­melés növekedését a villamos és a gázenergia fajlagos felhasználásának csökkenésével érték el. Mezőgazdaságunkat ebben az esz­tendőben a szokásosnál jóval több negatív természeti hatás érte. Ennek ellenére — várhatóan — összeredmé­nye nem fog csökkenni az előző évek­hez képest, sőt, talán valami kicsi­vel még növekedni is fog. Az őszi be-' takarítású növények termelésének je­lentős fokozásával, valamint az állattenyésztés erőteljes fejlesztésével a kalászos gabonák és egyes más nö­vényféleségek nagymértékű visszaesé­sét döntő /észben pótolták. Kukoricá­ból rekordtermést értek el gazdasá­gaink. Sertésből soha nem tapasztalt nagy létszámmal rendelkezik me­gyénk. Elismerésre méltó, hogy vi­szonylag rövid idő alatt a tejterme­lést felfuttatták. A néhány év előtti 2600 literről ebben az évben össz­megyei átlagban már 3400 literre emelkedett az egy tehénre eső tejter­melés. Az eredmények sorában a legjelen­tősebbek közé tartozik, hogy telepü­léseink jelentős létesítményekkel gaz­dagodtak ez év során is. Külön újság­oldalt lehetne megtölteni az év során üzembe helyezett új létesítmények is­mertetésével. Gyarapodott megyénk lakossága Is. Bár a jövedelmek növekedése az or­szágoshoz hasonlóan, nálunk is mér­séklődött, mégis előreláthatóan a ke­reskedelmi forgalom meg fogja ha­ladni az előző évit. A lakosság va­gyonának gyarapodását bizonyítja, hogy előreláthatólag 500 millió forint­tal növekszik a takarékbetét-állo­mány. Az életkörülmények javulását jelentősen segítette a több mint négy­ezer új lakás építése. A lakosság kul­türálódását segítette a szentesi tévé­adó kettes műsort sugárzó berende­zésének üzembe helyezése, a szegedi és csongrádi ifjúsági ház, és számos más egyéb létesítmény megvalósítása. Az eredmények mellett gazdasági építőmunkánkban helyileg is mutat­koztak hibák, fogyatékosságok. Nem halad kellő ütemben a gyümölcste­lepítési program végrehajtása. Elma­radás mutatkozik a komplex vízren­dezési tervek teljesítésénél. Számos, pénzforrással is lefedezett létesítmény befejezése húzódik át a következő évre részben az építőipari kapacitás elégtelensége, részben beruházási te­vékenységünk hibái miatt A következő esztendő — mint or­szágosan általában — tőlünk is fe­szítettebb munkatempót követel. Gyorsítani szükséges a folyamatban levő beruházásokat. Erőteljesebben kibontakoztatni a termékszerkezet át­alakításáért folyó tevékenységet. Na­gyobb arányban növelni minden terü­leten a munka hatékonyságát és az ésszerű takarékosságot. A termelési átállások miatt több erőfeszítést kell tenni a lakosság folyamatos ellátá­sának biztosítására. Minden területen vannak olyan konkrét célkitűzések, amelyek nagyobb figyelmet, erőfeszí­téstszívósabb munkát követelnek. Az ez évi és a korábbi évek, vala­mint évtizedek vívmányaira építve — mint országosan, így nálunk is — minden feltétel megvan ahhoz, hogy a mutatkozó átmeneti nehézségeket legyűrjük, biztosítsuk az életszínvonal stabilitását, szolgáljuk a népgazdasági egyensúly javítását, megteremtsük a feltételeket a fejlett szocialista tár­sadalom gyorsabb ütemű építéséhez Az iráni nép nem ellensége az amerikai népnek Elutazott a Szovjetunióból az angolai delegáció % New York, Teherán (AP, Reuter) Kurt Waldheim ENSZ-fő­titkár ötoldalas jelentést kül­dött a Biztonsági Tanács ti­zenöt tagjának, s ebben be­számol az amerikai—iráni válság megoldása érdekében tett erőfeszítéseiről. A főtit­kár véleménye szerint nincs remény az amerikai túszok gyors szabadon bocsátására. Az ennek érdekében tett föl­hívásai, köztük a Khomeini ajatollahnak küldött szemé­lyes karácsonyi üzenete, a je­lek szerint nem jártak ered­ménnyel, A jelentés megállapítja, hogy a világszervezet főtit­kára a túszügy kezdete óta állandó kapcsolatban áll Do­nald Mchenry amerikai ENSZ-nagykövettel és Cyrus Vance külügyminiszterrel. „A bíróság elé állítják azo­kat az amerikai túszokat, akikről bebizonyosodik, hogy kémtevékenységet folytattak — közölte szombaton Kho­meini ajatollah három. Qum­ba látogató francia parla­menti képviselővel. Hozzá­tette, hogy az iráni nép nem ellensége az amerikai nép­nek, de a vádlottakpadjára fogják ültetni a kémnek bi­zonyuló túszokat, valamint Amerikát, a Cl A-t és a SA­VAK-ot is. Khomeini szavaiban tehe­ráni megfigyelők annak meg­erősítését látják, hogy csak egyes túszokat állítanak bí­rósag# elé, a többieket még esetleg szabadon engedik. Az iráni rádió szerint Szadegh Ghodbzadeh iráni külügymi­niszter ezzel kapcsolatban közölte, hogy nemzetközi nagyesküdtszék segíti majd a bírok munkáját. Három amerilcai pap in­dult vásárnap este New Yorkból Iránba, hogy kará­csony este a teheráni nagy­követségen'misét mondjon az amerikai túszoknak. • Tokió (MTI) Japán elfogadta az Egye­sült Államok által javasolt Irán elleni gazdasági szank­ciókat. amennyiben a Bizton­sági Tanács megszavazza azokat — jelentette a Kyodo hírügynökség tokiói külügy­minisztériumi forrásokra hi­vatkozva. • # Moszkva (MTI) Hazautazott tegnap, vasár­nap Leningrádból az angolai párt- és állami delegáció, amely Jose Eduardo dos San­tosnak, az MPLA-Munkapárt elnökének az Angolai Népi Köztársaság elnökének veze­tésevei' az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének meghí­vására hivatalos baráti láto­gatást tett a Szovjetunióban. A vendégeket Leningrád pulkovói repülőterén Grigo­rij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a leningrádi területi pártbi. zottság első titkára, Mihail Georgadze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének titkára, Lev Zajkov, r leningrádi városi tanács el­nöke és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. Szovjet katonai küldöttség Hanoiban * Hanoi (TASZSZ) Pham Van Dong, a Vietna­mi Kommunista Párt KB Po­lHikai bizottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke vasár­nap Hanoiba n fogadta azt a szovjet, katonai küldöttséget, amely a Vietnami Néphadse­reg megalakulásának 35. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségsorozat vendéi geként tartózkodik Vietnam, ban. A szovjet katonai kül. döltséget Szergej Gorskov tengernagy, honvédelmi mi. nlszterhélyettes. a szovjet ha. di tengerészet főparancsnoka vezeti. Pham Van Dong fo­gadia a kubai, a laoszi és a kambodzsai fegyveres erők küldöttségeit is.

Next

/
Thumbnails
Contents