Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

/d^/tflbO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 6?. évfolyam 301. szám 1979. december 24., hétfő Ára: 1,60 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA irta: dr. BiomőGsm Mihály A jelen és a közeljövő időszaka bővelkedik olyan eseményekben, amelyek lehetőséget adnak életünk minden területén a számvetésre. Akár rövidebb vagy hosszabb távlatot is tekintünk át, bőven van mit számba venni: eredményeket és gondokat, sikerek és kudarcok tapasztalatait, leküzdendő nehézségeket és az előrehaladást szolgáló megoldandó feladatokat. Az elmúlt hónapokban emlékeztünk meg községeink, városaink felszabadulásának 35. évfordulójáról. Jövő év április 4-én ünnepeljük népünk nagy sorsfordulójának 35. születésnapját. Az ünnepi évfordulón, akár egy kis közösség, akár az ország lakossága tekint vissza a megtett három és fél évtizedes útra, megelégedéssel készíthet számvetést. A 35 év alatt, bár bőven voltak gondjaink, követtünk el hibákat, akadtak balsikereink is, de egészében nagyot láptünk előre a fejlődés útján. Egy több évtizedes idő távlata már történelmi mércével mérhető. Népünk korábbi történelmének bármely 35 évével tesszük is az öszszehasonlítást, nincs szégyenkezésre okunk. Egy rövidebb időszak áttekintésénél tűnhet úgy, hogy többségben vannak a gondok, a nehézségek. A nagyobb távlat összesített eredményei mellett viszont már eltörpülnek a korábbi — a maguk idejében szinte megoldhatatlannak tűnt — problémák. Az elmúlt évtizedekben elért nagy történelmi fejlődést jelzik: a munkáshatalom megteremtése, majd 1950 után megszilárdítása; a szocialista alapok lerakása és e bázison a gazdaság gyors ütemű fejlődése; népünk anyagi, egészségügyi, szociális és kulturális körülményeinek gyökeres megváltozása; a szocialista törvényesség és demokratizmus megszilárdítása; a munkás-paraszt szövetség és a szocialista tartalmú népi-nemzeti egység, és még hosszan sorolhatnánk. Ezeket f a vívmányokat — melyeket pártunk helyes marxista—leninista politikájának. megvalósításával értünk el — jogos büszkeséggel tekinti népünk sajátjának, és vigyázza féltő gonddal. Ha a 35. évforduló kapcsán az elért eredményekre támaszkodva a feladatokat kívánjuk számba venni, ehhez biztos alapul szolgál a pártunk XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat, a fejlett szocialista társadalom építésének programja. A számvetésre alkalmat adó események közt nagy jelentőségűek azok is, melyek rövidebb távlatot tekintenek át Most folynak pártunkban a beszámoló és a vezető szerveket újjáválasztó taggyűlések, készülünk a pártértekezletekre, és a XII. kongresszusra. Ezek a rendezvények látszólag a párt belső ügyét jelentik. A valóságban azonban ma már a pártonkívüliek is nemcsak tudják, de vallják is, hogy a párt ügyei és célkitűzései az övék is, az egész lakosságé. A kommunisták kisebb vagy nagyobb kollektívája a pártmunkát, annak hatásosságát abból a szempontból vizsgálja, hogyan segítette elő az adott terület fejlődését, az ott élők, dolgozók gondjainak megoldását, életkörülményeinek javítását A pártrendezvényeken felszólalók nemcsak a maguk, hanem a környezetükben élő, dolgozó partonkívüliek véleményét is tolmácsolják. Amikor egy-egy cél kitűzésére javaslatot tesznek, azok megvalósításához számításba veszik — teljes joggal — a pártonkívüliek tettrekészségét is. A januári taggyűléseken a felszólalók bizonyára szólni fognak arról JS, hogyan fogadta a lakosság a kongresszusi irányelveket, milyen észrevételei, javaslatai vannak. A taggyűlések — majd a pártértekezletek — állásfoglalásaiban az adott terület egész dolgozó kollektívájának véleménye, javaslatai összesítődnek. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága felkérte a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, a nők, a szövetkezetek és a tudósok országos vezető testületeit, hogy az általuk képviseltek véleményének ismerete alapján foglaljanak állást a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban. A kongresszusnak nemcsak a párttagság, de az ország lakosságának véleménye is rendelkezésére fog állni. A párt politikai vonalában, a kongresszus határozataiban népünk egészének véleménye ötvöződik majd. Ez nem véletlen, hiszen a párt célkitűzéseit, a fejlett szocialista társadalom építését egész népünk magáénak vallja. Az előző ötéves időszak tapasztalatait és a következő öt évre szóló feladatokat — a párt irányelveit figyelembe véve — számos egyéb fórum is számba veszi. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megbízatása jövő év közepén lejár. Esedékessé válik tehát az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások kiírása. A választás politikai életünknek mindig nagy eseménye. A jelölő és választási gyűléseken a lakóterületek kisebb és nagyobb egységeinek fejlődését és gondjait, a tervek és célok áttekintését összekapcsolják az ország fejlődésének és az ezt szolgáló célkitűzéseknek a számbavételével. A választópolgárok a jelölő gyűléseken, majd az urháknál szavazatukkal nemcsak személyekről döntenek, hanem politikáról is. A személyekről is abból a meggondolásból döntenek, hogy alkalmasnak tártják-e őket a magukénak vallott politikai célok szolgálatára, képviseletére. A maguk sajátos területén ugyancsak számvetést fognak végezni a következő időszakban a — politikai életünkben jelentős szerepet játszó — tömegszervezetek és -mozgalmak. Tanácskozásaikon a képviselt társadalmi kör szemszögéből vizsgálva ők is áttekintik a középtávú időszak helyi és országos fejlődésének kérdéseit, öszszegezik azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájuk során szereztek, és a belőlük adódó tanulságok hasznosításával hozzájárulnak országos gondjaink megoldásához, fejlesztési terveink megvalósításához. Bármilyen fórumon is kerüljön sor az elmúlt öt év összesített értékelésére, kétségkívül az eredmények dominálnak. Ugyanakkor azt sem hagyjuk figyelmen kívül, hogy az elmúlt időszak bővelkedett gondokban, feszültségekben is. Mint ismeretes, a megváltozott világgazdasági feltételek érzékenyen érintették népgazdaságunkat. Az új feltételekhez még nem találtuk meg mindenben az alkalmazkodás módszereit. így bőven voltak és vannak nehézségeink. A nagyobb követelmények hatására jobban kiütköznek gazdálkodásunk hibái és gyengéi. Mindezek ellenére az V. ötéves terv időszakában is sokat gazdagodott az ország, gyarapodtak lakói. Az első négy év átlagában lényegesen több minden épült, mint az előző ötéves tervek egy-egy .éve alatt. Példaképpen nézzük meg a lakásépítést. A II. ötéves terv egy-egy évében átlagban 56 és fél ezer, a III-ban 65 és fél ezer, a IV-ben 87 és fél ezer, az elmúlt négy év átlagában 91 ezer lakás épült. Hasonló számsorokat kapnánk, ha külön-külön számba vennénk a lakosság életkörülményeit leginkább befolyásoló egyéb létesítmények fejlesztését. összességében tehát az utóbbi „nehéz évekre" is az ország fejlődése a jellemző. Az V. ötéves terv még hátralevő évében, és majd a tfl. ötéves tervben is a legfontosabb feladatunk az egyensúlyi helyzet javítása és az életszínvonal továbbfejlesztésének, az ország további gyarapításának megalapozása. A kongresszusi irányelvek, s ennek alapján majd a kongresszusi határozat, valamint a jövő évben kimunkálásra kerülő VI. ötéves terv világos útmutatást fog adni a gondok megoldására. A számvetések sorában most kétségkívül a legfontosabb a jelen időszak helyzetének áttekintése és feladatainak meghatározása. Pártunk Központi Bizottsága december fi-i ülésén foglalkozott a népgazdaság helyzetével, cs meghatározta azokat a gazdaságpolitikai irányelveket, amelyekre a jövő évi népgazdaság-fejlesztési terv és költségvetés alapozódik. Az országgyűlés ennek figyelembevételével határozta meg december 20—21-i ülésszakán a jövő évi pénzügyi tervet, áttekintve egyben az ez évi munka tapasztalatait is. Melyek a fő jellemzői az 1979-es év gazdálkodásának ? Először: A népgazdaság fejlődése, hazánk, népünk gyarapodása ez évben is tovább folytatódott. Az 1979-es év eredményeit annál is inkább nagyra kell értékelni, mert a külgazdaságban további, számunkra kedvezőtlen változások következtek be. Ismeretes, mezőgazdasági termelésünket (főleg a kalászos gabonákat) ért természeti károk méretei a szokásosnál lényegesen nagyobbak voltak. Másodszor: Figyelemre méltó eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül külgazdaságunk — egyensúlyi helyzetének javításában. Ez különösen fontos, mert az egyensúlyi helyzet romlása több év óta tart Bár közben is tettünk már erőfeszítéseket ennek megállítására, de az előző években nem tudtunk a helyzeten lényegesen javítani. 1979-ben elkezdődött egy kedvező folyamat, melynek továbbfolytatása, sőt erősítése a következő év, sőt évek feladata. Harmadszor: Az előzőekben említett eredményekben szerepet játszott, hogy javult a termelés hatékonysága és némileg módosult a termékszerkezet. Azonban itt is még csak kezdeti eredményekről számolhatunk be, és ezek még koránt sincsenek arányban a megkívánttal és a lehetségessel. Negyedszer: A gazdaságunkat sújtó nyomasztó külgazdasági feltételek hatására — de gazdálkodási-termelési tevékenységünk hibái és fogyatékosságai miatt' is — kénytelenek voltunk jelentősen mérsékelni a belső (beruházás, készletképzés, közösségi és személyi fogyasztás formájában jelentkező) felhasználás növekedési ütemét. Ennek ellenére tudtuk biztosítani az életszínvonal emelésében elért jelentős eredményeink megszilárdítását. Népünk különösen nagyra értékeli, hogy amikor a nálunk gazdagabb és iparilag fejlettebb nyugati országokban az emberek létbiztonságát aláássa a növekvő munkanélküliség, mi a nehezebb körülmények között is változatlanul tudtuk biztosítani a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottságát. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy ha mérsékelten is, de ez év folyamán is növekedett a reáljövedelem és a fogyasztás. Az sem jelentéktelen, hogy ha kisebb is a lakosság jövedelmének növekedése, de pénzéért tud vásárolni, lényegében igényeinek megfelelően. Az áruellátás — az egyes áruknál tapasztalható átmeneti hiányok ellenére — alapvetően kiegyensúlyozott volt az év folyamán. Az eddig kifejtettekből világosan adódnak a kővetkező évi fő célok: — A népgazdaság — főleg a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének további javítása; — az elért életszínvonal megőrzése; — az 1979-ben kibontakozott kedvező irányzatok erőteljesebb továbbvitele (hatékonyság növelése, az észszerű takarékosság fokozása stb.). A helyzetértékelés és a határozott intézkedések hatására tapasztalható aggodalom gazdasági életünk néhány új jelenségével kapcsolatban. Többen kérdezik: vajon a termelés, a gazdaság növekedési ütemének mérséklődése nem okoz-e nehézségeket a lakoság ellátásában, egyensúlyi helyzetünk javításában? A növekedési ütem mérséklését nem tekintjük hoszszú távú módszernek. A termékszerkezet gazdaságos átalakítása érdekében azonban átmenetileg erre szükség van. így lehetőség adódik az átrendeződésre, a gazdaságtalan termékek gyártásának folyamatos felszámolására, a minden piacon jól értékesíthető termékek termelésének növelésére. Mindez úgy. hogy a vállalatok a feszített mennyiségi előirányzatuk miatt ne kényszerüljenek a megszokott, begyakorolt, és így köny(Foly tatás a 2. oldalon.) | A szegedi olajipar kivilágított „karácsonyfája"