Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

At? / 81 í o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! S9. évfolyam 300. szám 1979. december 23., vasárnap Ara: 1,20 íorwi' A Z M SZ M P SZEGE D VÁRÓ S I BIZ OTT.S ÁGÁN AK L A P JA Ülést tartott a megyei pártbizottság Szombaton ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei bizottsága dr. Komócsin Mihálynak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével Újszegeden, az oktatási igazgatóság épületében tartott tanácskozáson részt vett Horváth Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa is. A megyei pártbizottság megtárgyalta és jóváhagyta « megye gazdaságának 1979. évi fejlődéséről szóló jelentést és az 1980. évi gazdaságpolitikai irányelveket. A jelentéshez Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ezt követően a vitában felszólaltak: .Horváth Árpád, a pártbizottság tagjai közül Papdi József, Török József, Bleier Katalin, Szániel Imre, Klimó Lász'lóné, Oszterlixzki Márton, dr. Perjési jesi László, Bakacsi Júlia, Vajda György, Dobsa Ferencné, Mukus István, Tóth Józsefné. Felszólalt Puskás László, a szentesi járási pártbizottság első titkára is. A pártbizottság az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján megállapította: megyénk gazdasága ez évben alapvetően a kitűzött céloknak megfelelően fejlődött. A termelés mérsékeltebb növelési üteme mellett jobban, érvényesültek a minőségi, a hatékonysági követelmények. Az elért eredmények alapját a párt-, az állami, a társadalmi szervek aktivitása, a dolgozók döntő többségének a munkában, a közéletben megnyilvánuló fejlődő helytállása adta. A pártbizottság szükségesnek tartja, hogy az 1980-as esztendőben megyénk gazdaságában dolgozók figyelme a pozitív tendenciák további kibontakoztatására, a negatív jelenségek elleni határozottabb fellépésre irányuljon. Törekedni kell a termelés gazdaságosságának, hatékonyságának, minőségének növelésére, az ésszerű takarékosság, a munkaerő-gazdálkodás továbbfejlesztésére. Gazdasági egységeink, intézményeink vezetői tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy jól tudjanak alkalmazkodni a közgazdasági . szabályozók megváltozott követelményeihez. A pártbizottság kifejezi azt a meggyőződését, hogy pártunk világos programja alapján a Központi Bizottság 1979. december 6-i határozata szellemében megyénk munkássága, parasztsága, értelmisége az ifjúság növekvő aktivitásával eredményesen teljesítjük az 1980. évi feladatokai A megyei pártbizottság á megye gazdaságának 1979. évi fejlődéséről szóló, illetve az 1980. évi gazdaságpolitikai irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalását rövidesen a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország hasábjain nyilvánosságra hozza. A megyei pártbizottság második napirendi pontként megtárgyalta és elfogadta, a pártfegyelem helyzetéről és a pártfegyelmi munlca tapasztalatairól szóló jelentést, amelyhez dr. Sándor János, a megyei .pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke mondott szóbeli kiegészítést. E napirend vitájában a pártbizottság tagjai és a meghívottak közül felszólalt Ginczinger István, dr. Szalontai József, Jáhni László. Horváth József és Joó Ferenc, a fegyelmi bizottság tagja. Ezt követően a pártbizottság megfelelő határozatot hozott. Felavatlak az Adria kőolajvezetéket n népgazdaság 1916. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a kormány értékelte a népgazdaság 1979. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1980. évi népgazdasági tervet. II népgazdaság 1979. évi fejlődése A Krk-szigeti Omisaljon rendezett ünnepség keretében szombaton felavatták a 750 kilométer hosszú Adria kőolajvezetéket. Az avatóünnepségen részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság társelnöke, és Halász József, hazánk belgrádi nagykövete. A vezeték teljes kapacitású üzemelésekor évente 34 millió tonna kőolajat szállít majd. Elektromos irányítóközpont mmim.-'1 « ' i Jlliifflfi -jj£SmaiA Magyar Villamosművek Tröszt Országos Villamos Teherelosztója. hazánk villamosenergia-rendszerének irányítóközpontja. A számítógépek a négyszázötven mérési helyről beérkező adatokat öt másodpercenként dolgozzák fel és értékelik. így a zavartalan energiaszolgáltatás „megtervezése" mellett többek között lehetővé válik, hogy az országos hálósat egy-egy részét a legmegfelelőbb időnontban tehermenteeitséi i karbantartási és egyéb munkák elvégzése céljából A Minisztertanács megállapított^, hogy bár az 1979. évi terv végrehajtása a vártnál nehezebb gazdasági helyzetben kezdődött meg, a fó gazdaságpolitikai célt sike-, rült elérni: megkezdődött a gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. A terv végrehajtását nehezítette, hogy az időjárás a mezőgazdaságban terméskiesést okozott, a külkereskedelmi cserearányok számítottnál nagyobb romlása pedig jelentős árveszteséggel járt. A népgazdaság fejlődése — figyelembe véve a nehéz külső és belső körülményeket — kedvezőnek ítélhető. Bár a gazdasági munka iránti hatékonysági és minőségi követelmények szabta feladatok teljesítésében az előrehaladás még nem kielégítő, a népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a gazdasági folyamatok nagyobb részt a tervezetthez kögelállóan alakulnak. Mindez annak köszönhető, hogy a terv alapvetően helyesen határozta meg az ez évi gazdasági munka fő céljait, a végrehajtást szolgáló eszközöket és intézkedéseket, a gazdaságirányító szervek szemlélete és gyakorlati tevékenysége jelentősen fejlődött, a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók eredményes munkát végeztek a célok elérése érdekében. A terv az egyensúlyi helyzet javításának követelményéből kiindulva határozta meg, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dinamikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása,. a hatékonyság, a minőség és a munkatermelékenység javítása. Ennek megfelelően a terv i a belföldi felhasználásnak az I 1978. évihez hasonló színvonalát, ezen belül a fogyasztás szerény növekedését és a felhalmozás mérséklését; a kivitel gyors, a behozatal igen kis mértékű emelkedését irányozta elő. A népgazdasági terv irányvonalának megfelelően a gazdasági növekedés üteme kisebb az 1978. évinél. A fejlődés iránya és az elosztási arányok alapjában megfelelnek a tervezettnek. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb ütemben emelkedik, döntően a mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem csökkenése miatt I A nemzeti jövedelem bel' földi felhasználása elmarad az 1978. évi és a tervezett színvonaltól is. Ezen belül a lakosság fogyasztása mérsékelten emelkedik, a felhalmozás viszont lényegesen alacsonyabb az előző évinél. A terv előirányzatainak megfelelőim a kivitel dinamikusan nő, a behozatal csökken Az ipari termelés növekedése a belföldi felhasználás csökkenésének hatására a tervezettnél lassúbb A tava| lyihoz képest különösen a villamosenergia-iparban, a gépiparban és a vegyipar-" ban mérsékeltebb a fejlődés üteme. Az ipari termelés szerkezete a terv céljainak megfelelően változik. Az ipar belföldi értékesítése — a kereslet alakulásával összefüggésben — nem, vagy alig nő, néhány esetben azonban előfordult, hogy az igényeket nem elégítették ki. A rubelelszámolású kivitel a tervezettnek megfelelően, a nem rubelelszámolású kivitel azt meghaladóan emelkedik. A nem rubelelszámolású kivitelt dinamikusan növelő vállalatok termelése az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Több vállalat termelése viszont az 1978. évi szintet sem éri el. A belföldi kooperációs kapcsolatok fejlődése továbbra sem kielégítő, az anyagés alkatrész-ellátási nehézségek esetenként fennakadást okoztak a termelésben. Az anyag- és energiatakarékosság növelésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló intézkedések végrehajtása vontatottan halad. Nőtt az alaphiányos, veszteséges és fizetési nehézségek mellett gazdálkodó vállalatok száma, a gazdálkodás nem kielégítő javítása, a termelési szerkezet lassú változtatása és a nehezebb gazdasági feltételeket jobban közvetítő szabályozás következtében. E vállalatok fokozták erőfeszítéseiket helyzetük javítására, néhány vállalatnak azonban központi segítséget kellett nyújtani. Az építőipari termelés az év első felében gyors ütemben nőtt. A második félévben a növekedési ütem fokozatosan csökkent. Az év egészében a termelés a tervezettnek megfelelt. A viszszautasított építési rendelések száma csökkent A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés a tavalyi színvonal alatt marad, az állattenyésztés termelése emelkedik. A csapadékszegény ősz, a kemény tél és a belvizek miatt 220 ezer hektár őszi vetés pusztult ki. A tavasz végi—kora nyári aszály további terméskiesést okozott. Kenyérgabo nából, rizsből, burgonyából és a zöldség-gyümölcsfélékből a tervezettnél kevesebb termett. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — minden fajtánál meghaladja a tavalyi és a tervezett színvonalat. A vágómarhatermelés a tervezett körül alakul; a tejtermelés lehetővé teszi az igények kielégítését. A kedvezően fejlődő sertés- és kocaállomány több vágósertés termelését tette lehetővé és megalapoz? za a termelés további növelését is. ' Az áruszállítási teljesítmények — a mérsékeltebb ütemű termeléssel összefüggésben — az előző évinél lassabban nőnék. A vasúti áruszállítási teljesítmény mérsékelten, a közúti közlekedésé jelentősebben haladja meg a tavalyit. A személyszállítási teljesítmények növekedési üteme mérséklődött A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi-állomány több mini 100 ezer darabbal nő. Közel 220 km utat korszerűsítettek és több mint 1300 km-en végezték el az útburkolat megerősítését A munkaerőforrás — elsősorban demográfiai okok miatt — tovább csökken. Ennek ellenére az aktív keresők száma — a gyermekgondozási segélyen levők, valamint a háztartásbeliek számának mérséklődése miatt — gyakorlatilag nem változik. A vállalatok munkaerőkereslete mérséklődött. Az iparban. és az építőiparban' foglalkoztatottak száma csökken. A szolgáltató ágazatokban a létszám a tervezetthez közelálló mértékben nő. A lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának növekedése mérséklődött. Az árszínvonal a júliusi árintézkedések nyomán a korábbi évekénél jelentősebben emelkedett. A lakosság pénzbevételei — az áremeléshez kapcsolt jövedelemkiegészítéssel együtt — jelentősen növekednek. a fogyasztói árak növekedése miatt azonban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme nem, vagy alig nő, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére pedig valamelyest csökken. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően nő, mivel jövedelmeinek a korábbinál nagyobb hányadát fordítja áruvásárlásra. Élelmiszerekből az áruellátás megfelelő. Az iparcikkek értékesítése is bővült, de néhány termékből (néhány ruházati cikk, műszaki áruk, bútorok, építőanyagok) nem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakokban nagymértékben megnőtt keresletet. Az év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épül fel. Az egészségügyi ellátás. elsősorban a gyógyintézeti ágyak bővítésével, tovább javul. A bölcsődei helyek száma gyarapodik: az óvodai helyeké — elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervezettet meghaladóan nő. Az általános iskolai osztálytermek száma nö, így az egv osztályteremre jutó tanulók száma csökken. A beruházások volumene — a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körűi ala kul. Állami beruházásokra ai előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. A? ez évi befejezésre tervezet' nagyberuházások közül a Tiszai Hőerőmű I. üteme, a Magyar Optikai Művek számítástechnikai fejlesztése, á Phylaxia Oltóanyag- é6 Tápszertermelő Vállalat fejlesztése, a Borsodi Vegyi Kombinát polipropiléngyára, a Simontornyai Bőrgyár fejlesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházása befejeződik. A Hajdúsági Cukorgyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek kapacitásai terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980-ra húzódik át. Célcsoportos beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az egyéb állami beruházások a tervezettnek megfelelnek. A vállalatoknál a számítottnál némileg kevesebb fejlesztési alap képződött. A hitelfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A vállalati beruházások értéke valamelyest csökken. A vállalatok pénzeszközeiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére fordítják, ezért csak kevés új beruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kormányzati intézkedések hatására a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanák az ésszerű készletgazdálkodásra. tgy a készletfelhalmozás az igen magas 1978: évi szinthez képest jelentőseh mérséklődik**valamelyest kisebb a tervezettnél is.' 1 A külkereskedelmi áruforgalomban 1979-ben kedveziU folyamatok bontakoztak ki. A rubelelszámolású áruforgalom mérlege — a behozatalnak és a kivitelnek a számítottnál kisebb színvonala mellett — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubelelszámolású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyenleg javítása — megvalósul. A kivitel a tervezettet meghaladóan dinamikusan emelkedik. A behozatal színvonata az 1978. évihez képest csökken, de nagyobb az 1977 évinél. Bár a cserearányok a számítottnál nagyobb mértékben romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyinál lényegesen kisebb Hz 1980. évi lerv fő céljai és előirányzatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. decemberi határozatából kiindulva 1980ban is a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak kell tekinteni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül elsősorban a nem rubelelszámolású külkereskedelmi áruforgalom egyénlégének javítását és a továbbijavulás biztonságos megalapozását. E céllal összhang-' ban kell megoldani a termelés és az életszínvonal alakításával, valamint a gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatokat Az 1980. évi népgazdasági terv azzal számol, hogy a külgaz-dasági feltételek továbbra is kedvezőtlenek lesznek: a külkereskedelmi cserearányok várhatóan tovább romlanak. Ilyen körülmények között a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása a termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával. szerkezetének gyorsabb átalakításával, a gazdálkodási tartalékok fokozott feltárásával, messzemenő takarékossággal, a belföldi felhasználás további mérséklésével érhető el. Az 1980. évi népgazdasági terv a fő célból kiindulva irányozza elő a gazdasági növekedés ütemét,'a termelés és a felhasználás, fó arányait. A belföldi végső felhasználás valamelyest az 1979. évi színvonal atátt marad. Ezen belül a felhalmozás csökken. A behozatal mérsékelten, a kivitel dinamikusan nő. Ennek eredményekent — a külkereskedelmi cserearányok várható romlása mel lett is — tovább csökken a behozatali többlet A termelés — a minősééi és hatékonysági ténvezők előtérbe állítása mellett — mérsékelten és differenciál.. (Folytatás fi 3. ddalanj) 4