Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

Vasárnap, 1979. dcccmbcr 2$. A népgazdaság 1980. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) tsn növekedhet A termelés növekedésének döntő rész­ben a gazdaságos kivitel bő­vítését kell szolgálnia. Az energia- és anyagtakarékos­ság fokozása és a ráfordítási szerkezet ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél kevésbé emelkedjenek. AZ 1980. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI AZ 1979. ÉV SZÁZALÉKÁBAN: Nemzeti jövedelem 103,0—103.5% Belföldi felhasználás 99.0 % Ipari termelés 103,5—104,0 % Országos építési-szerelési teljesítmény .97,0— 97,5 % Mezőgazdasági termékek termelése 105,0—105,5% A szocialista szektor beruházásai 95,0— 96,0% Egy lakásra jutó reáljövedelem 100,0% Lakossági fogyasztás 101,0—101,5% száma mintegy 20 ezer fő­vel csökkenhet A termelés anyagráfordításainak alaku­lását, az eszközök hatéko­nyabb kihasználását, vala­mint a- munkatermelékeny­ség növekedését figyelembe véve az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a terme­lés növekedését meghala­dóan emelkedhet Ipar Az ipari termelésben erő­síteni kell a fejlődés minő­ségi jellegét A termelés és j értékesítés szerkezetét úgy kell alakítani, hogy elsősor­ban a nem rubelviszonylatú gazdaságos kivitel bővüljön dinamikusan; az államközi megállapodások szerint fej­lődjön a rubelviszonylatú ki­vitel és a belföldi keresletet jobban lehessen kielégíteni. Ennek megfelelően a terme-" lés növekedése differenciált lesz. A nehezedő feltételek között azok a vállalatok fej­lődhetnek dinamikusan, ame­lyek meggyorsítják a műsza­ki fejlesztést termékösszeté­telük, gyártmányaik és technológiai eljárásaik kor­szerűsítését. javítják termé­keik minőségét és munkájuk szervezettségét, fejlesztik kooperációs kapcsolataikat és kereskedelmi tevékenységü­ket; termelőkapacitásaikat és azok kihasználását rugalma­sabban hozzák összhangba a változó kereslettel és más gazdasági feltételekkel. A terv intézkedik arról, hogy az iparvállalatok — a változó szabályozó rendszert is tekintetbe véve — irá­nyozzák elő termelési szer­kezetük több évre szóló fej­lesztését. A tartósan rossz gazdasági helyzetben levő, alacsony hatékonyságú válla­latoknál program készül a tevékenység lényeges megja­vítását eredményező gazda­sági, szerkezeti, szükség ese­tén szervezeti változtatások­ra, ideértve a munkaerő át­csoportosítását. Az eddiginél aktívabb gazdaságszervező tevékenység és vállalatközi együttműködés segíti a hiányzó részegységek, alkat­részek, féltermékek és kész­termékek gazdaságos előál­lításának megszervezését, Il­letve bővítését, a kooperá­ciós kapcsolatok fejlesztését* a szerződéses fegyelem erő­sítését, a készletgazdálkodás ésszerűsítését. Az Ipari ágazatok közül a bányászat termelése az 1979. évi szinten marad, a szén­és a kőolajtermelés ugyan­csak az ideihez hasonló lesz. A kohászat termelése mérsé­kelten, ezen belül az alumí­niumkohászaté gyorsabban emelkedik. A gépipari ter­melés az ipari átlagot meg­haladóan nő; különösen a vegyipari és vákuumtechni­kai gépek és berendezések, az autóbuszok, a villamos forgógépek, a félvezető esz­közök. a fényforrások, elekt­roncsövek, az ügyvitel­technikai eszközök gyártása nő dinamikusan. Az építő­anyag-iparon belül a ce­ment, a csempe, háztartási finom öblösüveg és díszmű­porcelán termékek termelé­se fokozódik. Az ipar leg­dinamikusabban fejlődő ága továbbra is a vegyipar ma­rad; elsősorban a tehergép­kocsi- és traktorabroncskö­peny-, a pvc-, a gyógyszer­és a növényvédőszer-terme­lés bővül. A könnyűipar mérsékelt termelésbővülése elsősorban — a lakosság fo­gyasztásának kielégítése mel­lett — a gazdaságos kivitel növelését szolgálja. Az élel­miszeripar termelése az ipari átlagot meghaladóan emelkedik. ligyelembe véve az álló­eszköz-állomány emelkedé­sét és korszerűsödését, fel­tételezve a jobb munkaszer­vezést, az iparban a munka termelékenysége a termelés­nél gyorsabban emelkedik. Így a foglalkoztatottak lét­Építőipar Az építőiparnak — a be­ruházások tervezett színvo­nalával összhangban — a fi­zetőképes keresletet az ed­diginél jobban kell kielégí­tenie. Gyorsítani kell a fo­lyamatban levő termelőbe­ruházások befejező munkáit, javítani szükséges a kivitele­zés szervezettségét és minő­ségét. Az építés-szerelési fel­adatokon belül a beruházási építés aránya csökken, a fenntartási-karbantartási jel­legű építési feladatoké pedig nő. Az említett volumen- és szerkezeti változások miatt elő kell segíteni az építési kapacitások és a munkaerő megfelelő átcsoportosítását, illetve felszabadítását. A mezőgazdaságban a nö­vénytermeles jelentős növe­lése és az állattenyésztés el­ért termelési szintjének tar­tása a feladat. A terv — az idet kedvezőtlen N kalászos­gabona-termés után — a nö­vénytermesztés 10—11 száza­lékos növelését irányozza elő. Ennek érdekében 100 ezer hektárral emelkedik a gabonafélék vetésterülete Növelni szükséges a fehér­jékben gazdag hüvelyesek vetésterületét is. A magas hozamokat adó fajták bővü­lő körű felhasználásával nö­velni kell a terméshozamo­kat; javítani kell a rét- és legelőgazdálkodást, valamint a melléktermékek hasznosí­tását Az eszkőzök jobb, különö­sen pedig a műtrágyák, nö­vényvédő szerek, gépek, fe­hérjetakarmányok takaréko­sabb és gazdaságosabb fel­használásával javul a ter­melés hatékonysága, emelke­dik a mezőgazdaság hozzá­járulása a nemzeti jövede­lem termeléséhez. Az élelmiszer-termelés nö­vekedése főként a kivitel fo­kozását szolgálja. Ennek megfelelően kéli változtatni a termelés összetételét nö­velni kell a gazdaságosan exportálható feldolgozott ter­mékek arányát Szállítás és hírközlés Az áruszállítási teljesítmé­nyek 1980-ban — főként a mezőgazdasági termelés nö­vekedése következtében — az ez évinél gyorsabban emelkednek. A személyszál­lítási teljesítmény is nő. A vasúti közlekedés terve­zett fejlesztése eredménye­képpen a hálózat teljesitő­képessége és a forgalom biz­tonsága tovább javul. A kor­szerű vontatás aránya eléri a 95 százalékot. A közúti közlekedés számára 1900 au­tóbuszt és 19 ezer tehergép­kocsit szereznek be. A sze­mélygépkocsi-állomány több mint 100 ezerrel nő. Korsze­rűsödik a városi tömegköz­lekedés járműállománya. A fővárosban átadják a fel­újított Petőfi-hidat és az eezak—déli metróvonal Kő­bánya-Kispest vasútállomás —Nagyvárad tér közötti sza­kaszát. Megindulhat a for­galom az M3-as autópálya Gödöllő—'Hatvan közötti szakaszán. Bővül a távbeszé­lő-hálózat, javulnak a tele­vízió vételi lehetőségei. Beruházások, készletalakulás A beruházások volumené­nek csökkenése — a külgaz­dasági egyensúlyra való kedvező hatása mellett — elősegíti a beruházási javak kereslete és kínálata közöt­ti összhang javítását, a fo­lyamatban levő fejlesztések gyorsabb megvalósítását, és üzembe helyezését. A termelő ágazatokban a fejlesztési eszközöket első­sorban a befejezéshez közel­álló, a külgazdasági egyen­súly javítását szolgáló beru­házásokra kell összpontosí­tani. A többi beruházás a rendelkezésre álló pénzügyi és kivitelezési lehetőségek szerint folytatható; egyes, indokolt esetekben — a pia­ci feltételek vagy a finan­szírozási lehetőségek meg­változása miatt — sor ke­rülhet a fejlesztések átüte­mezésére vagy a beruházási tervek módosítására is. Állami' beruházásokra az ideinél kevesebb fordítható Kilenc nagyberuházás feje­ződik be. Ezek közül legje­lentősebb a bélapátfalvai ce­mentgyár beruházása, a recski bányászati kutatás, valamint a tiszai kőolaifino­mitó beruházása. Űj nagy­beruházás nem kezdhető. A vállalati beruházások állami támogatása az ez évinél ki­sebb lesz. és csökken a be­ruházási hitelkeret is Elő kell segíteni a konvertálhat ó( exportárualapot bővítő es importot megtakarító gazda­ságos fejlesztések tervszerű megvalósítását, az ilven célú űj beruházások alapos gaz­dasági és műszaki előkészí­tését a jól előkészített be­ruházások megkezdését. A nem termelő célcsopor­tos és egyéb állami beruhá­zások körében is elsősorban a megkezdett beruházások folytatására és befejezésére kell összpontosítani; ugyan­akkor reális ütemezéssel meg kell teremteni az 1980 utáni fejlesztési tevékenység megalapozásához szükséges feltételeket is. A készletgazdálkodás te­rületén a minőségi követel mények kerülnek előtérbe. A terv számol azzal, hogv a vállalatoknál gvorsul nz anyag- és készletgazdálko­dás rendszerének, szerveze­tének korszerűsítése, a fe­lesleges, elfekvő készletek értékesítése. Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelmei, fogyasztása, delemintézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3.7 száza­lékkal emelkedik. 1979 má­sodik. feléhez viszonvítva a reálbér, illetve a reálkereset országos átlagban — átme­neti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekedik. A nominálkeresetek növekedé­se 'jobban igazodik a gazda­sági eredményekhez. Fokozni kell a jövedel­meknek a végzett munka szerinti differenciálását. Az eddiginél rugalmasabb fo­gvasztói árváltozások előse­gítik az áraknak ráfordítá­sokhoz való közelítését, a kereslet és a kínálat iobb összhangjának megteremté­sét. A terv kiegyensúlyozott áruellátást irányoz elő. Bő­vül az állami és a szövetke­zeti kereskedelem, valamint a szolgáltatóhálózat. A lakósság infrastrukturá­lis ellátása, különösen pedig a gvógyintézeti és gyermek­intézmény-hálózat 1980-ban is tovább fejlődik. Mintegy 82 ezer lakás — ezen belül 25 ezer állami lakás — épül Javul az új lakónegyedek alapfokú intézményellátott­sága. Az egészségügyi ellátásban a gyógyintézeti ágyak szá­mának növelésével 1980 vé­gére a tízezer lakosra lutó kórházi ágvak száma 91 lesz. Az ellátást javftia a kere­pestarcsai kórház 580 ággyal történő bővítése. A járóbe­teg-ellátás is fejlődik. A bölcsődei helyek száma bő­vül. Jelentősen nő a szociá­lis otthoni helyek száma ls sHarawdásáEfcJ. SS dás korú gyermekek -86 szá­zalékának elhelyezése bizto­sítható. Az' általános Iskolai tantermek számának növelé­sével tovább csökken az egy osztályteremre jutó tanulók száma. A szakmunkásképzés körülményei 100 úi osztály­terem és 1600 diákotthoni hely átadásával tovább ia­vulnak. Az egyetemek és fő­iskolák nappali tagozatára 16 300 új elsőéves hallgató vehető fel. Befejeződik a budapesti Vörösmarty téri kulturális központ építése. Nemzetközi gazdasági kapcso'atok A rubelelszámolású vi­szonylatokban a behozatal legalább 5—6 százalékkal; a kiyitel hasonló ütemben bő­vül. A nem rubelelszámolá­sú viszonylatokban a cél az, hogy az áruforgalmi mérleg hiánya tovább csökkenjen. Ezért a kivitel dinamikusan, több mint 10 százalékkal nő. a behozatal volumene va­lamivel az 1979. évi szint alatt marad. A termelő és a külkeres­kedelmi vállalatok együtt­működésének javításával el kell érni a piaci lehetőségek és követelmények jobb meg­ismerését, az egyensúlyi té­loknak, valamint a termelő, illetve felhasználó vállalatok gazdasági érdekeinek követ­kezetesebb érvényesítését. Törekedni kell a piacok megtartására és bővítésére, a kiviteli árak maximálisan elérhető növelésére, az el­adások és vásárlások jó idő­zítésével a konjunkturális változásokból fakadó elő­nyök kihasználására. A termelő és külkereske­delmi vállalatok érdekeik összehangolásával törekedje­nek a kivitel jövedelmezősé­gébek javítására, és a kapa­citások gazdaságos exportra való átállítására. Az 1980.évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáié intézkedések A népgazdasági terv elő­írja, hogy a gazdaságirányí­tás központi és helyi szer­vei a terv céljainak megfe­lelő, az össztársadalmi érde­keket kifejezésre juttató, egységes irányító tevékeny­séget folytassanak. Következetesen hajtsák végre a tervben hozott köz­ponti döntéseket, folyamato­san kisérjék figyelemmel a gazdasági folyamatok alaku­lását, szükség esetén kezde­ményezzék és tegyék meg a célok elérését szolgáló to­vábbi Intézkedéseket Az 1980. évi népgazdasá­gi terv megvalósítását kor­mányzati intézkedések szé­les köre támasztja alá. A terv fő gazdaságpolitikai cél­jainak megvalósítását szol­gálja a gazdasági szabályozó rendszer módosítása. A vál­toztatások olyan gazdálkodá­si feltételekét hoznák 'létre, amelyéíf'-'a vállalatokat-'' ~-"a termelés szerkezetének erő­teljesebb. a nemzetközt ér­tékítélet szerinti hatékony fejlesztésére, a gazdaságos kivitel bővítésére, az éssze­rűbb és takarékosabb gaz­dálkodásra és a minőség kö­vetelményének fokozottabb érvényesítésére késztetik. A módosítások elősegítik a gazdaságirányítási rendszer alapelveinek teljesebb és következetesebb érvényre juttatását: erőteljesebben ösztönöznek a gazdasági ha­tékonyság növelésére, és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására. az eddiginél jobban teret en­gednek a vállalati és szemé­lyi jövedelmek — teliesít­ményektől függő — diffe­renciálódásának. Az 1980. január 1-én be­vezetésre kerülő új termelői árrendszer alapelveit folya­matosan érvényesítik. Amennyiben egyes területe­ken a termelői árak az ár­rendezés alapelveitől lénye­gesen eltérően alakulnak, módosító intézkedésekre ke­rül sor; a termelői árak az eddiginél rugalmasabban kö­vetik a' világpiaci árarányok változását. Az árhatóságok az árel­lenőrzés megszigorításával, a jogszabályok által lehetővé tett szankciók következetes alkalmazásával — többek között gazdasági bírság ki­szabásának kezdeményezésé­vel is — érvényt szereznek az árképzési előírások kö­vetkezetes betartásának. Az 1980. évi népgazdasági tervben foglalt célok teljesí­tése sokrétű, összetett tevé­kenységet igényel a gazdál­kodás minden szintién. Az előirányzott és esetleges ké­sőbbi intézkedések eredmé­nyes végrehajtásával, az ál­lami gazdaságiránvftó szer­vek, a vállalatok és sgöveV kezetebv• h atékény .gazdasági munkájával lok elérhetők, p . A" 'Minisztertanács — tt Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — fontosnak tartja, hogy a népgazdasági terv megvaló­sítását a munkaverseny­mozgalom is előmozdítsa. A tervcélokat a vállalati kol­lektívák. a szocialista brigá­dok murikaverseny-felajánlá­sal akkor szolgálják a leg­hatékonyabban. ha a válla­lások elsősorban a termelés hatékonyságának. gazdasá­gosságának javítására. az ésszerű anyag- és energia­takarékosságra, a hazai és a külföldi piacon gazdaságo­san értékesíthető cikkek termelésének növelésére, a kooperációs és szerződéses fegyelem erősítésére irá­nyulnak. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hogy a terv céljait megért­ve, aktívan vegyen részt az azok eléréséért folyó mun­kában. (MTI) menyei A munkaerő teljes foglal­koztatása mellett a termelé­si szerkezet gyorsabb és ha­tékonyabb változása fokozza a munkaerő szakmai rugal­massága és mobilizálása iránti igényt. A termelő ágazatokban a munkaerő­kereslet — a termelés mér­sékelt ütemű növekedésének és a . változó szabályozó, rendszernek a hatására — mérséklődik. Az iparban és az építőiparban foglalkozta­tottak száma csökken. A mezőgazdaságban dolgozók száma — az ipari tevékeny­ség bővülését is tekintetbe véve — várhatóan nem vál­tozik. A nem termelő ága­zatokban a létszám mérsé­kelten nő. Ezek a változások együttesen jelentősen enyhí­tik — kedvező esetben sok helyep megszüntetik — a munkaerőhiányt Az egy főre jutó reáljöve­delem 1980-ban az 1979. évi­vel azonos szinten marad Az 1979. júliusi ár- és jöve­A szegedi Felszabadulás Tsz tápkocitás palántanevelésre megrendelést vállal Érdeklődni: * káposztafélékre — Üiszegeden. a Bérkert a 129. sz. alatti telepen. Telefon: 12-273. Paradicsom- és paprikafélékre — az Algyői úti kertészeti telepen. Szeged. Külterület 39. Telefon: 14-218. 500-1000 négyzetméter közötti, száraz raktár­helyiséget bérelnénk vagy bértárolási lehetőséget keresünk. ..Kereskedelmi Vállalat 14 759" Jeligére a Hirdetőbe. • A Gépjárművezetői Vizsga­bizottság Csongrád megyei Szervezete értesíti ügyfe. leit. hogy 1978. december 29. és 1980. január 2. ég 3-án az ügyfélfogadás szünetel Pályázatot hirdetünk anyagbeszerzői munkakör betöltésére, melyhez középiskolai végzettség és 1—2 éves gyakor­lat szükséges, biztonságtechnikai megbízotti munka­körre. ehhez középfokú gépipari végzettség szükséges, ezenkívül felveszünk műszaki ügyintézőnek munkavédelmi gyakorlattal rendelkező nyugdíjast. Jelentkezéseket önéletrajzzal együtt kérjük leadni. „Ipari vállalat 14 790" jeligére a Hirdetőbe. X f k

Next

/
Thumbnails
Contents