Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

á (Csütörtök, 1979. december 20. 3 Társadalmi egyensúly Ezen a földön tudunk csak sok közül, hinni lehet, János portban nincs természetes elélni, és mindnyájan egyszer nem megy tovább. Az a lensége. A társadalmi rosszélünk. Amennyire tőlünk te- szemforgatus játék nem is nak ellentéte ugyan a társalik, szeretnénk úgy felrendez- jutott eszükbe, hogy „eldi- dalmi jó, de nem ellenfele, nl a magunk és az utánunk csórni" a legjobb valakit, Akár táplálója is lehet. A tajovok sorsát, hogy viszony- mert akkor lehet legelőbb nítónő nem ment el panaszlagos — a korulmenyektől megszabadulni tőle, es egy- ra, nem kereste az igazát, függve ugyan, de mindig na- szer úgyis kitöri a nyakát, mert azt hitte, akkor ugyangyobb — nyugalom vegyen Egyszerűen nem szóltak sem- olyan eszközökkel dolgozik ő mit. A tanítónő se szólt. is, mint Hatalmas János. körül bennünket. Egyesek el jutnak ahhoz a csöndes gondolathoz, ha mi nem háborgatunk senkit, minket se háborgatnak. Ha nem szólok, nem fáj a fejem, és nem is törik be akkor se, ha látom a disznóságot, hiszen nem mondom meg senkinek. [Ti zömbösek lennénk? Vegyük azt a példát ez sem kitalálás —, hogy egy másik Hatalmas Jánosnak ellenfele támad, Alacsonyabb János szefnélyében. Meglátja, amit meg nem látni lehetetlen, és szióvá is teszi, mert kötelességének érzi. Igaz, hogy a társadalmi igazságszolgáltatás teljes apparátusával mellette áll, emberek sokaságának igazságérzete helyesli a lépést, mégis elindulhat a tripla csavar. Alacsonyabb János nem fér össze a főnökével, tehát összeférhetetlen. Netán: törtető. Nem jönnek össze lakószövetkezeti közgyűlésre anynyian, hogy határozatot tudjanak hozni? Elhangzik a vád: közömbösek a tisztelt lakótársak. Nem hangzik el viszont, hányszor jártak bent. hogy javítsák meg a lépcsőházi kapcsolót, hogy söpörjék a lépcsőházat, hogy segítsenek a garanciális pörleható embernek, egyébként kedésben, hogy csináltassák nem. Az iskola tanítónője meg a csöngőt a kapuban, másfél éves kisfiának eltö- mert a postás visszaviszi a rött a karja. Akiben az anya- pénzt, ha nem csönget viszság érzésének a szikrája is sza a nyugdíjas, hogy ne adják ki a közösen használt Sokszor hallani, sorozatos T"dla' hoSV az 0 fejére állt jó szándékok buknak meg rf de nem razza le- mert közömbösségeink miatt. Kö- akkorát esne, hogy kitörné a Jobb lesz talán, ha példát mondok. Mindenki megrökönyödött az egyik tantestületben, amikor közülük az egyik — nevezzük Hatalmas Jánosnak — nagyobb polcra került. Érdemei ugyan vannak — senki nem ismeri jobban az ide és az oda vonatkozó jogszabályokat, mint ő, jelentés nála soha el nem késett, és „fegyelmezetlenség" az ő keze alatt egyszer se történt. A föntiek, akik tovább emelték, azt mondták, ez az ember tud vezetni, nagyobb föladatot is rá lehet bízni. Munkatársai viszont azt mondták, Hatalmas János csak a biológiai szervezettség tekintetében mondói, kapja a gyereket, és fut vele a kórházba. Elengedhetetlen következmény, amíg a kórházban jár saját gyermeke mentése, gyógyulása, kínjainak enyhítése céljából, nem tarthat sem írás, sem olvasás órát. Megszólalt tehát Hatalmas János, és kimondta a szentenciát: Kartársnő kedves, mint ember, nagyon megértem önt, de mint pedagógust nem engedhetem el. Az iskola érdeke a társadalom érdeke, az pedig nem szenvedhet csorbát 1 Most jön a példázatnak az a fordulata, ami miatt ide állítottam. A tanítónő nem mondta neki, hogy süllyedjen el, csak gondolta, és pénzen fogadott maga helyett egy asszonyt, aki kisded fiát elvitte a kórházba. Az ember fejében annyira hirtelen áll meg a kerék, hogy napok múlva tud csak arra gondolni, az iskola nem nyert semmit, hiszen normálisan tanítani ilyen lelkiállapotban nem is lehet Arra is csak később csúszik a gondolata, hogy a paragrafusimádó ember előtt se ágaskodhat akkora törvény, amelyik az emberséget-embertelenséget eltakarja, mert ilyen paragrafus nincsen. Ha létezne, el kellene törölni. A bukfenc most következik. Érdeklődtek illetékes helyről Hatalmas János dolhelylséget garázsnak? Aki netán éppen közgyűlésen teszi mindezt szóvá — nem alázatosan, mert azt soha nem cselekedte, oka sincs rá, —, azt előbb gondolják megint összeférhetetlennek, handabandázónak, hő hörgőnek, mint rendes embernek. Közöm bősek lennénk ? Azért nem szólt a tanítónő, és a többi tanító-tanár, mert nem érdekli, mi történik azután? Tagadni se lehet, vannak emberek, akik valóban legyintenek akkor is, amikor nem szabadna legyinteniük. Szeretnék azonban fölvetni egy gondolatot: nem biztos, hogy ott keressük a hibát, ahol van. Vegyünk egy kis csoportot, mondjuk, egy hivatali osztály dolgozóit. Amennyire emberi tökéletességre törekedhet valaki, ők ezt teszik. Jók, egymást nem fúrják, munkájukat pontosan végzik, a másik feleségét vagy férjét nem szeretik el, észreveszik és tisztelik szomszédjukban az értéket Ha közibük pottyan egy másfajta ember, aki törtet, aki nem szívbajos, amikor a másik gairól, mielőtt följebb vitték nyakába kell másznia, hogy volna. Megkérdezték közvetlen munkatársait is. A tanítónőt is. Ha csak félig mondta volna el történetét, vagy csak egyet említett volna a magasabbnak látsszon, aki agyafúrt és rosszindulatú, könnyen megeshet, hogy ez a senkiházi jól érzi magát. Miért? Mert ebben a csoA rózsaszín madarak titka Lassanként a szubtrópusi éghajlatú Azerbajdzsán válik a rózsaszín flamingók második otthonává. Ezek a ritka madarak csak a teleket töltötték itt, s a Kaspi-tenger északkeleti partjain fészkeltek. Az idén körülbelül 200 madár maradt nyárra is a Kaspi-tenger túlsó partján, n Lerikorán melletti természetvédelmi területen. Az ornitológusok keresik a titok nyitját. Véleményük szerint az új fészkelőhely a flamingók gyors szaporodása következtében jött létre. A madarak elhagyják a megszokott vidékeket, hogy a rezervátum nehezen megközelíthető részein új fészkeket építsenek maguknak. (APN) nyakát, ö pedig senkinek nem akarja kárát. Elámulunk néha, amikor egy nagy sikkasztás fölszínre kerül, és megkérdezzük, nem tudtak róla a körülötte levők? Itt-ott kiskirályok tündökölnek? Miért hagyják, akik vele dolgoznak? Bocsánatot kérek a hasonlatért, az embert én tisztelem, és becsülni szeretem, de az embertelenségen rajtakapott embert a kolorádóbogárhoz tudom csak mérni, amitől minden hasznos madár úgy undorodik, hogy nem vágja bele a csőrét. Ettől érzi jól magát a kártékony bogár is, a hernyó is. A nagy társadalom ugyan hivatalból permetez az Ilyen emberek ellen, de — folytassuk az előző hasonlatot — kialakulhatnak ellenálló egyedek is. 3. Azt hiszem, a hiba mégiscsak bennünk van. A társadalom legkisebb csoportjának is tudnia kell védeni magát a kicsi bogarak ellen is. Éppen azért, mert az egészséges ember, aki egészséges környezetet akar maga körül, undorodik tőlük. Azt hiszem, nem elég, ha megvetésünk jeléül elfordulunk tőlük. A társadalmi egyensúly állandó készenlétet kíván. Horváth Dezső A Kosovo megyei Prizrenben (Dél-Jugoszlávia) a Famipa fém- és műanyaggyár részeként új üzem épül. Itt a villamosiparban szükséges drótokat, ezüst forraszokat, finomított ezüstöt, ezüstport állítanak majd elő. Az alkohol mint üzemanyag Az Egyesült Államokban alacsony oktánszámú benzi-' egyre nagyobb népszerűség- né, de a keverék alkalmazánek örvend egy újfajta üzem- sával 5 százalékkal csökken anyag: alkohol és benzin ke- az üzemanyag-fogyasztás. Teveréke. A Pilot Petroleum Co kintettel a kőolajból készült cég már értékesíti benzin- termékek emelkedő árára, az kútjainál az új keveréket, alkoholos benzin felhasználáamelynek 90 százaléka nem sa gazdaságosabb. A keveetilezett (alacsony oktánszá- rék alkalmazása nem igényel mű) benzin, 10 százaléka pe- semmiféle változtatást a gépdig alkohol. A keverék ára kocsi motorjának konstrukvalamivel magasabb, mint az ciójában. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Maradjanak a nagyszülőknél? — Végrendelkezés szóban, betegágyban — Az apaság megállapítása Amikor a házastársak elváltak, két kiskorú gyermekük bírósági határozattal az anyai nagyszülőkhöz került. Az apa négy évvel később, arra hivatkozva, hogy újból megházasodott, rendes lakása, jövedelme van, a gyerekek gondozását felesége vállalja, nála történő elhelyezésükért pert. indított. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság, helyt adott a keresetnek. Törvényességi óvásra azonban a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és apa kérelmét elutasította. — A Családjogi Törvény úgy rendelkezik, hogy a gyermekek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok hivatkoztak, hogy az apa rendszertelenül, néha évekig sem látogatja a gyermekeket, Az apa ezt tagadta, s kijelentette: legalább évente kétszer fölkereste őket. A tárgyaláson azonban beismerte, hogy egy éve nem találkozott velük. Az is kiderült, hogy a nagyszülők unokáikat hosszabb időre, nyaralásra, szívesen átengedték volna apjuknak, az azonban ezzel a lehetőséggel nem élt. Viszont az apa sem vitatta, hogy a nagyszülők a kicsiaz nyékről minden tekintetben megfelelően gondoskodtak, az idős házaspár lakáskörülményei pedig az övénél jobbak. — Mindezekből nyilvánvaló, hogy megfelelő szülőgyermeki kapcsolat nemalaa körülmények, amelyekre a kult ki — hangzik tovább a bíróság döntését alapította, később lényegesen megváltoztak, a gyermekek testi, értelmi, erkölcsi fejlődése jehatározat. — A gyermekeknél az anyai és az apai szerepet a nagyszülők töltik be és biztosítják azt a családi lenlegi környezetükben már környezetet, amelyből kiemenincs biztosítva, és érdekük a másik szülőnél vagy más helyen történő elhelyezésüket teszi szi^kségessé — hangzik a határozat. — A nagyszülők ragaszkodtak unokáikhoz. Egyebek között arra is lésük a kicsinyek érdekéve] ellentétes volna. * Egy súlyosan beteg asszony a kórházban látogatóban nála tartózkodó férfit megkérte: hí.vjon tanúkat, mert végEmlék a Tápai rétről A folyószabályzásig a Tápairét teljes terjedelmét víz borította áradások idején. Természetes határa volt a Tisza, a Maros, a Porgányér, a Bogdányérés a Lebősziget. Ez a közel 4,5 ezer holdnyi terület adta hosszú évszázadokon át Tápé népének az „életöt": a gyékényt, a nádat és a halat. Később, főként szárazabb időkben ugyanitt legeltették százszámra nagyjószágaikat. Az ekék az 1860-as évek táján jelennek meg. Fokozatosan termőre fordítják először a partos, majd az egyre szaporodó vízmentes dűlőket is. 1940 körül szinte teljesen eltűnik a vadvíz, a halászat és az állattartás helyébe lép a gazdálkodás. Ez időre már sok tanya és istálló áll a Rétben, amelyek nagyrésze a nagyárvíz idején épült — szükségképpen. Természetes, hogy ezek a tanyák a hátságokon épültek — Lebőn, Pajorban, Malajdokparton és a távolabbi Sírhögyben, de sor kan telepedtek a Porgányérpartra, a Súlymos ba, a Hoszszúéregyhátra és Vetyébe is. A téesztagosítás a Tápairéten 260 gazdatanyát és 44 különálló istállót talál. A népsűrűségre jellemző, hogy Pajorban, Lebőn, Kutasban és később a Szilveszter majorban iskolát építenek, sőt 1928-tól önálló búcsútartási joga van a Tápairétnek. Talaja kitűnő termőföld, amelyre sok vásárhelyi állattartó gazda, szegedi nagybérlők, makai hagymatermelők és egyre több tápai kisbérlő ls kitelepszik. Valamennyit a könnyű haszonszerzés vágya hajtotta ki, de mindez mára csupán emlék. A mai Tápairét olajmező. Megszűntek az iskolák, elpusztult ^ gazdag, színes tanyavilág. Az egyik legrégebbi tanyafundamentomon, Lebőn is összedőlt már a Farkas-tanya, amelyben sokat megfordult Móra Ferenc ls. Terhes Györgyék háza az Országútszélben van. Lakatlan. Roza nénit, a gazdaaszszonyt a faluban, egyik fiánál találom meg. Fiatalosan jön elém. Pedig ő igazán elmondhatja magáról, hogy nem szállt el fölötte az idő nyom nélkül, hiszen egy szakajtóra való gyereket szült, ma 92 esztendős. Amikor — a századforduló táján — öszszeházasodtak az urával, átmentek ők is a Tápairétre életet kezdeni. Épitettek egy csömpölyegtanyát, nádtetőt varrtak rá, aztán „gyújjön, aminek gyünni köll". A tanya körül két hold jussföld volt. Abban több volt a víz, mint a termőre fogható. Vettek egy tehenet. Ingyen legelt az útszélben, aztán borjadzott, nem is egyszer. Aztán, ahogy nekiindultak volna az életnek, jött a háború. Roza néni egyedül maradt az apró gyerekekkel. „Tizennégybe' vitték el az uramat, majd csak húsz novemberibe szabadult." Hat év nagy idő, nagyon nagy. De Roza néni nem adta föl. „Szántottam, vetöttem, arattam. Ügy kaszáltam én, mint a másik embör. Akkoriban nagyon sok réti asszony mögfogta az ekeszarvát, mög ám." Vett még egy tehenet, meg kismalacokat. Tavaszokon öthat tyúkalj nyi csibe, kacsa kelt, de volt ott gyöngyös, meg liba is sok „Mink ugyé, ezökbül pézöltünk. Vót, hogy egyszörre négy köcsög tejet is hátaltam Szögedébe a Klivinyihön, mög aztán a somogyi telepi tejlesőknek is sokat elattam. Télön mög hizlaltam a libákat, pulykákat, azt horttam a Hűtőházba, jó pézt fizettek érte." Mire a férje megszabadult a fogságból, Roza néni a faluban vett egy házat, amibe lakót rakott. De az ember nem szerette a vele való vesződséget. Eladták és az árából a régi tanya helyére egy új, nagyobb, piroscserepes tanyát építettek, amihez apránként még 15 hold földet „szőröztünk". A gyermekáldás megint csak látogatta a házat, s a sok gyerek munkájára is számíthatott a család. A saját földjükön túl olykor másét is művelték résziből vagy fizetésért. Egyszer csak megindultak a gyerekek, repültek ki az apai házból, házasodtak. Valamennyi a faluban épített új házat. 1960-ban, majd 1970ben nagyon sok család — főleg fiatal — fordított hátat a kinti életnek. Csak néhány idősebb pár maradt a Rétben, de amikor egyedül maradt, az is behúzódott a faluba, legtöbb valamelyik gyerekéhez. Roza nénit hat évvel ezelőtt hozták be. Áll még a tanya, mint a többi még meglevő — romosán. „Aszongyák a gyerökök, hogy mögérött mán az agyonütésre". Amíg ezt mondja, könynyes lett a szeme. Nagyon jó helye van. semmiben sincsen hiánya. Mégis azt vallja, hogy „szebb volt, sokkalta jobb volt odaát, mert akkor még fiatalabb vótam mög erős. Mögattán segíthettem a gyerököket is". Hát igen De mit tehetünk, az idő már eljárt. Búcsúzáskor kezet szorítunk, úgy embörösen Mert a réti asszonyok kezét az ekeszarv, meg a kaszanyél edzette. Tán még most is nekilendülne, de a 92 év már figyelmezteti. Iij. Lele József rendelkezni akar. A tanúk megjelenése után pedig kijelentette: minden vagyonát a szóban forgó férfira hagyja. Másnap meghalt A szóbeli végrendelkezés érvénytelenségének kimondásáért az elhunyt testvére pert indított A beperelt férfi viszontkeresettel élt, amelyben örökösi minőségének megállapítását kérte. Az alsófokú bíróság a keresetnek helyt adott és a viszontkeresetet elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a férfi gondoskodott a tanúkról, és a végrendelkezésnél a nagybeteg ágyánál is jelen volt. Ezért közreműködőnek minősül,- ami a javára történt szóbeli végrendeletet érvénytelenné teszi. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett és a végrendeletet érvényesnek mondta ki. — Közreműködő az. akinek a végrendelet tartalma kialakításában meghatározó szerepe volt — hangzik a határozat. — Ez esetben az örökösül Jrijelölt férfi mindössze küldönc szerepet töltött be, amikor a beteg kérésére végrendeleti tanúkat hívott. Hogy az aktusnál jelen volt, csupán passzív magatartás, ami a végrendelet megalkotására nem hatott ki. A szóbeli végrendelet tartalma kialakításában az illetőnek semmi szerepe sem volt, ezért őt nem lehet közreműködőnek minősíteni. Az apaság megállapítása iránt inditott perben, ahogy az rendszerint történni szokott, a fiatalember mindent tagadott. A csecsemő kilenchónapos volt, amikor reá, az anyára, valamint a férfira vércsoportvizsgáiatot rendeltek el. Az eredmény: a beperelt fiatalember apasága kizárt. Ezek után a járásbíróság a keresetet elutasította. A döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az ügyben új eljárást rendelt el. A megállapítás szerint 9 vizsgálatot a férfinál egy hónappal később végezték el, mint az anyánál és a gyereknél. Ilyen esetben az anyát értesíteni kellett volna, hogy a vérvételnél személye, sen vagy képviselője útján részt vehet. Ez azonban nem történt meg, ami eljárási szabálysértést jelent. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság iránymutatóul kimondta: tekintve, hogy a vérvétel alkalmával a csecsemő csak kilenchónapos volt, egyéves kora betöltése után a vizsgálatot meg kellett volna ismételni. Az Országos Igazságügyi Intézet álláspontja szerint ugyanis egy éven aluli gyermekek vér'ulajdonság jellegei megálla. pításánál bizonytalan eredménnyel is számolni kell, ezért ajánlatos azt az egyéves kor betöltése után újból elvégeztetni. Szükség esetén antropológiai vizsgálatot is el kell rendelni. Hajdú Endre