Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

(Csütörtök, 1979. december 20. 3 Megemlékezés az Akadémián Szerdán ünnepélyes külső- Szentágothai János akadégek között emlékeztek a ma- mikus elnöki megnyitója gyar tudományos élet szerve- után Aczél György, az zöje. a Magyar Tudományos MSZMP Politikai BizottsáAkadémia újjáalakulásának gának tagja, a Míniszterta30. évfordulójáról. nács elnökhelyettese köszönAz akadémiai tagok díszte- tötte a tudományos intéztemben megtartott együttes ményt. Tájékoztatót adott ülésének elnökségében a Időszerű nemzetközi és belmeghívott vendégek között politikai kérdésekről, majd ott volt Kornidesz Mihály, áttekintette a soron levő tuaz MSZMP KB osztályveze- dománypolitikai feladatokat, tője is. (MTI) Jogászok tanácskozása A magyar Jogásztársada- A Magyar Jogász Szövétlom nagy érdeklődéssel fo- ség ez évi tevékenységéről, gadta az MSZMP Központi jövő évi feladatairól, dr. JóBizottságának irányelveit, mert ezekből is kitűnik, hogy a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz szorosan kötődő értelmiség, köztük a jogászértelmiség magáénak érzi szocialista rendszerünket, szellemi erőforrássait erőteljesebben kamatoztathatja — mondotta megnyitó beszédében dr. Antalffy György egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség elnöke a szövetség választmányi ülésén szerdán. A kibővített választmányi Ülésen részt vett ős „Közélet, értelmiség, jogász" címmel az MSZMP kongresszusi irányelveiből adódó tennivalókról tartott előadást Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságáriak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. kai Loránd, az MJSZ főtitkára adott számot. (MTI) Kitüntetés A megyei tanácsházán dr. Perjést László, a megyei tanács elnöke, az egészségügyi miniszter megbízásából, ünnepélyesen átadta tegnap a Kiváló Munkáért kitüntetést dr. Bódis Lajos címzetes egyetemi tanárnak, megyei szakfőorvosnak, a szegedi tanács II. sz. kórháza szülészeti-nőgyógyászati osztályvezető főorvosának, aki huszonöt esztendeje, az osztály létrejötte óta eredményesen tevékenykedik. A kitüntetés átadásánál jelen volt dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára, illetőleg a szegedi tanács képviseletében dr. Várkonyi László egészségügyi osztályvezető. Sorok a tévések ügyében A kereskedelemben dolgozók feladatairól A várhatóan mérsékelt fo- árualapot kell megteremteni gyasztás ellenére feszített a hazai forrásokból. Ezért is kereskedelem jövő évi fel- fontos a kereskedelem ét az adata, Jiiszen nehezebb gaz- ipar kapcsolatának dasági feltételek mellett kell gondoskodni a lakosság folyamatos, kiegyensúlyozott, további javítása, amelyet a szakszervezeti szervek társadalmi együttműködéssel segíthet választékos áruellátásáról — nek. A jó ellátásban igen sok múlik a hálózati dolgozók, a pult mögött állók kulturált, állapította meg szerda délelőtt kezdődött ülésén a . Kereskedelmi, Pénzügyi és becsületes, fegyelmezett mun Vendéglátóipari Dolgozók kaján. Szakszervezetének központi Az ülésen részt vett és vezetősége. felszólalt Sághy Vilmos belAz ülésen hangsúlyozták, kereskedelmi miniszter és hogy mindenekelőtt a terve- Jakab Sándor, a SZOT főzett forgalomhoz szükséges titkárhelyettese. (MTI) A belső ellenőrzés helyzete A megyei NEB utóvizsgálata A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1975ben vizsgálat keretében tárta fel, miként hajtották végre a vállalatok, szövetkezetek a belső ellenőrzésre vonatkozó, akkor érvényben levő jogszabályokat. Megállapították: a belső ellenőri tevékenység az ipari és építőipari vállalatoknál fejlődött, az ipari és fogyasztási szövetkezeteknél az előrelépés üteme már lassúbb volt, a mezőgazdasági szövetkezetekben pedig nem vált még a vezetői tevékenység hatékony segítőjévé a belső ellenőri szervezet. Az 1975-ös alapvizsgálat óta új jogszabályok jelentek meg, s ezek szükségessé tették, hogy a megyei NEB utóvizsgálat keretében ismét számbavegye a jelenlegi helyzet jelemzőit A népi ellenőrök tapasztalatait összegző jelentést tegnap délután tárgyalták meg a dr. Kakuszi László elnökletével Szegeden megtartott megyei NEB-ülés résztvevői. A Horváth János vezette munkabizottság vizsgálata kilenc minisztériumi, két tanácsi vállalatra, nyolc ipari szövetkezetre, hat ÁFÉSZ-re, s nyolc termelőszövetkezetre terjedt ki. A népi ellenőrök megállapításai szerint a Minisztertanács időközben megjelent rendelete óta a belső ellenőri tevékenység minőségében, tartalmában kisebb mértékű a fejlődés. Előrelépés a szervezetek kialakításában, működésük szabályozásában és a formai elemek betartásiban tapasztalható. A belső ellenőrök szakmai gyakorlata erősödvén, a vizsgálatok egyre megalapozottabbakká válnak. Nem vált azonban általánossá, hogy a hibák megszüntetésére mindenütt tudatosan törekedjenek; ritkán alkalmazzák a komplex vizsgálati módszereket, s nem kellően következetesek a felelősségrevonásban. Az utóvizsgálat megállapításait, a népi ellenőrök észrevételeit a vizsgált intézmények, szervezetek elfogadták, a tapasztalatokat megbeszélték. Több helyen már a vizsgálat közben újabb intézkedésekkel segítették a belső ellenőrök munkáját. Tanácsülés Sándorfalván Tegnap délután Sándorfalván ülést tartott a nagyközségi közös tanács. A testület megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bizottság idei munkájáról, az 1980-ra előirányzott költségvetéséről és fejlesztési tervről, valamint a tanács és a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervéről szóló beszámolókat. A tanácsülés megállapította, hogy a végrehajtó bizottság az idén megfelelően ellenőrizte és segítette a szakigazgatási szerv munkáját. Határozatot hozott az állattenyésztés színvonalának javítása érdekében, szorgalmazta a kisipari szolgáltatások fejlesztését. Figyelemmel kísérte a nyugdijasokkal történő foglalkozást és a rászoruló idős emberek szociális gondozását. Segített továbbá megteremteni a homokpusztai tanvai klub működési feltételeit is. A beiskolázásra és a közművelődésre is figyelmet fordított 4 végrehajtó bizottság. örvendetes, hogy a sándorfalvi cigánycsaládok a hatévesnél idősebb gyermekeiket kivétel nélkül beíratták az általános iskolába. A lakosság rendelkezésére álló könyvtár 1979-ben több mint ezer kötettel gyarapodott. Csökkent viszont a könyvtár látogatottsága. Problémát jelent, hogy a Sándorfalvárói és Dócról Szegedre bejáró dolgozók közül csak kevesen tudják óvodában elhelyezni gyermekeiket. A tanácsnak eddig mindössze három szegedi üzemmel: a gumigyárral, a DÉLÉP-pel és a konzervgyárral sikerült eredményes kapcsolatot kialakítani. Jó lenne a többi üzemmel is együttműködni, a bejáró dolgozók életkörülményeinek javítása és közéleti aktivitásának fokozása érdekében. A jövő évi fejlesztés keretében Sándorfalván tíz célcsoportos lakás épül. Tervezik a csapadékvíz-elvezető csatorna és a dóci kút felújítását, 6 hozzájárulnak a dóci vízműtársulás létrehozásához is. Több mint valószínű, jövőre befejeződik az iskola tornatermének építése. Nyilvánvaló volt, hogy ez a film vitákat fog kiváltani. Sajnos, csak nagyon szűk körben — gondoltam akkor, a szegedi körzeti stúdió „Nekünk holnap dolgozni kell menni!" című, félórás dokumentumriportjának sajtóvetíI tésén. A filmet december 2-án, vasárnap délután sugározta a televízió, s magam — megszokott munkarendem szerint — másnap leirtani egy részét mindannak, ami eszembe jutott róla, ami elfért e hasábokon, az erré való helyen. Az újságírót gondolatainak hiányáért nem menti semmi, helyszűke legkevésbé. Ezúttal azonban tényleg Jutott eszembe egy s más az olvasótáborok ügyéről — mert erről szólt a tiszakécskei nyári tábor apropóján a műsor, s mert véletlenül voltak saját tapasztalataim is, a szegedi táborokról. Csakhogy: dolgom az volt, hogy a tévéműsorról beszéljek, s ne az olvasótábori mozgalom problémáiról. Melyekről való véleményemet kényszerültem „eltenni" — alkalomra. Kiderült azonban, hogy Váci Mihályné Juhász Máriának, a költő özvegyének is támadtak gondolatai miközben ezt a filmet nézte, s leírta — az Élet és Irodalom legutóbbi számának egy teljes oldalára „Vitairat Váci Mihály ügyében" címmel. Már a cím sem hagy kétkedni; a vitairatban főként a Váci-életmű értékelésének, s nem az olvasótáboroknak a problémái szerepelnek. A tévéműsor a „kályha"; elhangzott benne egyetlen mondat, az egyik táborozó, egy világos fejű, őszinte szavú cipőfelsőrész-készítő fiatalember megütközve idézte föl Czakó Gábor író rossz véleményét Váci Mihály verseiről. Juhász Mária szellemi hitelrontásnak minősiti, hogy „másodkézből" hallhattunk Czakó személyes véleményéről (miszerint nem tetszenek neki a Váci-versek), s nehezményezi, „hogy erre a szellemi hitelrontásra olyan rendkívül hatékony tömegkommunikációs eszközt vesznek igénybe, mint amilyenné a televízió nőtte ki magát napjainkban", valamint felelőssé teszi a történtekért a Magyar Televíziót, de főkén I „az inkriminált műsor készítőit". Mindebből adódik, hogy megint nem lehet az olvasótáborok problémáiról beszélni, legalábbis, mielőtt nem beszélünk egy kicsit a tévések — szerkesztők, riporterek, rendezők — problémáiról. (A Váci-életmű értékelése is lehet témája az arra illetékeseknek, de ez nyilvánvalóan nem olyan terméfoglalkozásokat, érezhetően nem beszélték meg előzetesen sem a táborvezetökkel, sem a fiatalokkal, hogy mit mondjanak, talán a műsorkészítők sem tudtak előre többet, mint hogy: tudósítanak egy olvasótáborról. A dokumentarista stílushoz és módszerekhez való következetes ragaszkodásuk eredményeként szó sem volt mindarról, amitől a hasonló tábori riportok hemzsegnek. Hogy itt milyen szép, jó, hasznos; és nyugodjunk békén, mert mindent megteszünk, amit lehet a társadalmi igazságtalanságok mérséklésére, mert „kiműveljük" két hét alatt, akinek élete eddigi két évtizedében nem adatott művelődni. Mindezek helyett kaptunk egy esettanulmányt. A film egyértelműen arról szólt, hogy ebben az egyetlen olvasótáborban, melyben a tévések jártak, rossz, káros, nem nekünk való dolgok is történtek. Hogy a tábor — céljaival ellentétesen — elriasztotta a fiatalokat mindattól, amit művelődés címszóval foglalhatunk össze, hogy megerősítette bennük a fájó tudatot, miszerint a „magas művészetek" birodalmába csak a kiváltságosok juthatnak, nekik viszont „dolgozni kell menni". A műsor nem kommentált, nem következtetett, „csak" fölmutatta, ami arra érdemes. Ezért kavarhat vitát; mert a kommentárokat, következtetéseket rábízta azokra, akik a tévéseknél többet tehetnek, érdemben, gyakorlatiasan intézkedhetnek. A vetítésen lészt vettek eme „illetékesek" képviselői, és arról beszéltek, hogy nehéz lesz bár, sok munkájukba kerül, de megpróbálnak tenni azért, hogy a tiszakécskei tábor jó legyen. Sőt, annak érdekében is próbálnak valamit csinálni, hogy a többi táborban se fordulhassanak visszájukra az olvasótábori mozgalom jó szándékai. Mármost: vita van, lesz, mert a szegedi stúdió filmjében „érintettek" vannak; a készítői közvetve, filmes eszközeikkel elmarasztalnak, gondolkodásra késztetnek, dologra indítanak, hibák beismerésére és kijavítására ösztönöznek néhány embert. Reméljük, erről, vagyis az olvasótáborok ügyéről lesz a szélesebb körű eszmecsere, s a műsorkészítők felelőssége emelődik ki, nem pedig felelőtlenségük. Váci-ügyben is lehet vitatkozni mindazoknak, akiknek ez a tiszte. De azt az egyetlen inkriminált mondatot — úgy véljük — csak Juhász Maria értékelte hitelrontónak, hisz a film valódi mondanivalóját inkább hitelesítette. Kénytelenek vagyunk ugyanis legalább kételkedni olyan táborvezetői szemlélet igazában, amely megengedi magának, hogy legszemélyesebb véleményét erőszakolja azokra, akiknek a saját véleményalkotáshoz nincs megfelelő ismeretanyaguk és tájékozottságuk. A televízióban (a szegedi stúdió műsoraiban is) a kelleténél több semmitmondó, érdektelen, unalmas — mert problémamentes — riportot látunk. A riporterek és alanyaik nem győznek nyájaskodni egymással. Versengve kenik el a valóságos gondokat, kerülik meg a nekik kényes témákat. Túl sok a hivatásos kérdező és a hivatásos nyilatkozó, az arctalan, egyéniségevesztett, simamo. tlorú kendőzés-szakértő, aki:-; ízléstelen magabiztossággal rendre szellemileg visszamaradottak gyülekezetének tekintik a milliós nézőtábort. Ne beszéljünk hát éppen akkor szerkesztő-riporteri, rendezői felelőtlenségről, amikor végre éppen a felelősségük nyilvánul. Félő ugyanis, hogy ilyenformán mi magunk, műsoraik nézői győzzük meg őket arról, hogy igenis okuk van rá, ha nem vesznek felnőttszámba bennünket. Ne rontsuk hát nézői (szellemi) hitelünket azzal, hogy a szóban forgó műsort személyes érintettségeink, érzékenységeink miatt nem tudjuk úgy fogadni, mint amely társadalmi érzékenységgel és közreműködőinek személyes felelősségvállalásával készült. Sulyok Erzsébet szetű, hogy máról holnapra érdemi mondatok szülessenek róla.) Azért gondolhattam ama bizonyos vetítésen, hogy a film vitákat kavar majd, mert nem a megszokott hangnemben „tudósított" az olvasótáborról. Nem rendeztek a kamerák előtt minta Brigádvetélkedő A MÁV vezérigazgatóság és a Vasutasok Szakszervezete hazánk felszaoadulásának 35. évfordulója tiszteletére szellemi vetélkedőt hirdetett meg szocialista brigádoknak. A munkahelyi vetélkedőket szeptemberben rendezték; a Szegedi Vasútigazgatóság területéről 367 szocialista brigád 1430 tagja versenyzett az igazgatósági döntőbe jutásért. A munkahelyi vetélkedők tíz legjobb brigádja került be a vasútigazgatósági döntőbe, amelyet tegnap, szerdán tartottak Szegeden, a MÁV Művelődési Házban. A közel háromórás versengés résztvevői igen komoly felkészülésről tettek tanúbizonyságot. A végig szoros versenyből a szentesi körzeti üzemfőnökség Szamuely Tibor szocialista brigádja — Valkal Csaba, Rózsavölgyi Ferenc, Horváth Sándor, Bíró László és Doszlop N. Ferenc — került ki győztesen és bejutott a vasutas szocialista brigádok II. országos vetélkedőjének a döntőjébe. Második lett a Békéscsaba körzeti üzemfőnökség Munkácsy, harmadik a Kiskunhalas állomás Komarov brigádja. és családvédelem Ülést tartott tegnap, szerdán a Vöröskereszt megyei vezetősége Szegeden. Dr. Böszörményi Lajos, az üzemi munkabizottság vezetője beszámolt arról, hogy a megye ipari szövetkezeteiben miként tartották be a Vöröskereszt Országos Titkársága és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége között létrejött megállapodást. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával kötött egyezség valóraváltásának csongrádi és makói tapasztalatairól pedig Gyuris Szilveszter, a mezőgazdasági munkabizottság vezetője tartott előadást. A megyei vezetőség Idei munkáját dr. Török Judit megyei titkár értékelte, majd javaslatot tett az 1980. évi tevékenyság irányelveire. A megyei vezetőség az idei munkatervben meghatározott feladatait teljesítette. Sajátos eszközeivel hozzájárult a szocialista életmód, a humanizmus, a szocialista hazafiság és internacionalizmus erősítéséhez, mozgósították szervezeteiket, tagságukat a munkaversenyben való részvételre. Az idei teendőket meghatározta az, hogy 1979. a gyermekek éve. Az egész ségvédelemben és a családvédelemben egyaránt fokozott figyelemmel törődtek a gyermekekkel, fejlődésükkel. védelmükkel. Üj eredmény, hogy Budapest után Szegeden is megalakult a fogyatékos gyermekek nevelését, munkába állítását segítő társadalmi tanácsadó iroda, amely Bács és Békés megyei gyermekeket is fogad. A véradómozgalom terveit túlteljesítette a megye: 138-an érdemelték ki az országos vezetőség emléklapját. Hatvanan 30 esztendeje, 78-an pedig 20 éve adnak térítésmentesen vért. Eredményes volt a megyei Vöröskeresztnek az elsősegélynyújtás, a polgári védelem és az ifjúsági munka területén végzett tevékenysége is. A jövő évben az egészségügy helyzetével foglalkozó párthatározatok alapján az eddigieknél hathatósabb erőfeszítéseket kíván tenni a Vöröskereszt megyei vezetősége a lakosság egészségügyi kulturáltságának emelésére, valamint az idős korúak egész ségügyi és szociális gondjainak enyhítésére. Figyelemmel kísérik az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljesítését, megtervezik és előkészítik a centenáriumi, megyei rendezvényeket, az 1980. évi világnap jelszavának: „A Vöröskereszt — mindenütt, mindenkiért" — jegyében.