Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

(Csütörtök, 1979. december 20. 3 nyomdatechnika A VIDEOTON és 3 Nyomdaipari Fényszedő üzem szakembereinek közös fejlesztésében elkészült az első magyar gyártmányú szedő-szerkesztő display. Ezzel megteremtették az alapjait a hazai számítástechnikai eszközökre épülő fényszedés továbbfejlesztésének. Az első két berendezés megkezdte a próbaüzemet a Nyomdaipari Fényszedő Üzemben. Segítségükkel meggyorsíthatják a kiadványok átfutási idejét Közlekedésről, szállításról December 19—2 l-e között i Budapesten tartja 31. üléI sét a Közlekedési és Szállítási Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének adminisztratív bizottsága, amely értékeli a szövetség munkáját. s kidolgozza a jövő évi munkatervét. Szerdán, a hivatalos értekezletet megelőzően. ünnepi ülésen emlékeztek meg a nemzetközi szövetség megalakulása óta eltelt 30 esztendő eredményeiről. a közlekedési dolgozók alapvető érdekeinek védelmében, baráti együttműködésük erősítésében kifejtett tevékenységéről. Er ről, s a további feladatokról szólt sajtótájékoztatóján Jean Brun. a szövetség elnöke és Debkumár Gangüli főtitkár. Beszámoltak arról, hogy a nemzetközi szövetség — amelynek székhelye egyébként néhány éve Budapes ten van — valamennyi föld részre kiterjedően 58 ország 123 szervezetének 17,5 millió dolgozóját foglalja magába. A szövetség három évtizedes fennállása óta számos sikeres szolidaritási akciót szervezett, nemcsak közvetlenül tagjai, a közlekedési és a szállítási dolgozók, hanem a béke megőrzése érdekében is. A papucstalp származása Melléküzemágak a téeszekben A melléküzemágak Ténykorában — a hatvanas, hetvenes évek fordulóján — gyakran szerepeltek a bírósági tudósításokban a téeszek tőkéjével saját szakálluM-a manipuláló szerencselovagok. Bár nem mindenütt váltak a melléküzemágak a téesz bélyegzőjével fedezett magánvállalkozássá, sok helyen mégis az alaptevékenység rovására fejlődtek, bérfeszültségek alakultak ki a melléküzemágban dolgozó alkalmazottak és a tagok közt. Végül — Csongrád 'megyében — még erőteljesebben, mint másutt — az az álláspont győzedelmeskedett, hogy a téeszek az alaptevékenységükben iparkodjanak gazdaságosan dolgozni. A kérdés nem egyszerű: voltak és vannak gyenge adottságú téeszek, ahol a mezőgazdasági munka nem hoz annyit a konyhára, amennyivel megakadályozhatnák a munkaerő elvándorlását. A jól megválasztott ipari tevékenység viszont ellensúlyozhatja a növénytermesztés eredményének ingadozását, munkaalkalmat teremt a tagok egy részének, a munkacsúcsok idején jól felhasználható munkaerő-tartalékot képez. A termékszerkezetváltozások idején jó néhány nagyobb vállalat igyekszik megszabadulni gazdaságtalan termékeitől, amelyek pár tucat dolgozóval működő téeszműhelyekben gazdaságosan előállíthatók, egyébként valószínűleg a hiánycikkek listájára kerülnek. Az űj szabályozó rend-szer is támogatja a melléküzemágak működését, ha azok a téesz tagjait foglalkoztatják és valamilyen módon a mezőgazdasági munkához kapcsolódnak. Az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz például kádárműhelyt tartott fenn korábban, amit bérfeszültségek miatt megszüntettek. Most újra beindult, fűrészüzem formájában. Mint Sári János, a téesz főkönyvelője elmondta, a kádárműhely jól dolgozott, csak sokat kellett fizetni a mestereknek. A tagok« 2500 forint körül kaptak havonta, a kádár meg elment volna, ha nem fizetnek neki 6— 7 ezer forintot. Emellett a kádárok még „úriemberek"' is voltak. „nyakkendőben jartak" dolgozni. Ha azt nézték, mekkora nyereséggel dolgozik a műhely, meg kellett tartani, hiszen az általuk termelt nyereség a tagok bérszínvonalát is emelte. Ha azt nézték, hogy az állatgondozó elégedetlenkedik, mer* ő karácsony napján is enni ad a disznóknak, szilveszter este is megfeji a teheneket, mosakodni sem győz, olyan büdös van az istállóban, mégis harmadát keresi, mint a „nyakkendős" kádár, nem tudtak jól dönteni. Végül megszüntették az egészet. Megszűnt a bérfeszültség, de elveszett a nyereség is. Fölmerül a kérdés: a fűrészüzem nem okoz majd bérfeszültséget? Sári János szerint egyelőre nem: olyan munkát végeznek, ami nem igényel nagy szakképzettséget. A Nivó Ipari Szóvetkezettel tartanak kapcsolatot. A Nivó biztosítja az alapanyag jó részét, szaktanácsokat ad, piacot szerez a termékeknek. Ezt a munkát valahol el kell kezdeni, a szövetkezet tagjait be kell tanítani. Ayt, ópusztaszeri téeszben nagy területen telepítenek erdőt, később saját alapanyagot dolgozhatnak majd fe! 1979-ben több mint másfél millió forint bruttó jövedelmet hozott a fűrészüzem. Ügy tervezik, 20—25 fővel 2,5—3 millió forint árbevételt érnek el jövőre, amit később évi 25—30 százalékkal növelnek. Folyamatos munkát biztosítanak ezzel. Sőt, idén őszszel átcsoportosították a fűrészüzem dolgozóit dohányszüretre, amikor ott volt szükség a munkáskezekre. Az épület készen állt, csekély beruházással működőképes műhelyt alakítottak ki. Arra is gondolnak, ha az ipari szövetkezet felszámolja csongrádi részlegét, megvásárolják az ottani gépeket. Idén közel 4 milliós kárt okozott az időjárás a növénytermesztésben, a fűrészüzembevétele részben ellensúlyozza ezt. Próbálkoznak bonyolultabb feladatokkal is: ott jártunkkor papucstalpnak való deszkát fűrészeltek méretre a műhelyben. Kisteleken. a Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben 40 —50 fős épitöbrigád dolgozik. A segédmunkások a tagok közül kerülnek ki. Nagyobb munkákat vállalnak: ők építették a szőregi takarékszövetkezet irodaházát, a faluban szolgálati lakást. 10—14 millió forint körül van az évi árbevételük, ebből tiszta nyereség 1,5—2 millió forint. Jövedelmező a szállítás is: 7 teherkocsival végeznek bérfuvarozást, amikor a gazdaságban nincs munkájuk a, szállító járműveknek. Éves szerződésük van a ZÖLDÉRT-tel, építőanyagot szállítanak a lakosságnak, tőzeget a csengelei Aranyhomok Tsz-nek. A járásban sok a kedvezőtlen adottságú gazdaság: a melléküzemágak jelentős árbevételt biztosítanak. A bor- \ dányi Előre Szakszövetkezet féregirtó csoportja például kétmillió forintot keres évente a szövetkezetnek. A bérfeszültségek nemcsak a téeszekben okoznak gondot, a munkaerőhelyzettel állnak közvetlen kapcsolatban. Körültekintő vezetéssel, rendszeres ellenőrzéssel megakadályozható, hogy a melléküzemágak rossz irányba fejlődjenek. Érdemek és jövedelmek S

okat meditálgatunk manapság a keresetekről. Erre hívják fel figyelmünket a párt kongresszusi irányelvei is. amelyben ígv fogalmaznak: ..A bér- és jövedelempolitika az eddiginél eredményesebben ösztönözzön a társadalom számára hasznos, jobb minőségű, fegyelmezett munkára. Mind a dolgozók, mind a népgazdaság érdekében a ielenleginél szélesebb körben kell alkalmazni a teljesítménybérezést. A keresetek a valóságas teljesítmények alapján differenciálódjanak. és segítsék elő a munka termelékenységének gyorsabb növekedését. Csökkenteni kell a végzett munkával nem arányos jövedelmeket, további intézkedéseket kell tenni a nem munkából származó jövedelmek visszaszorítására." / Visszatérő társalgási téma a gaz.dasági kérdések analizálása. Ebben mindenki otthonos. sőt szakértő is. Nem megrovóan említem ezt. hiszen valamiképpen mindenkiben benne lakozik az amatőr közgazdász. Élénk visszhangja volt a lapunk hasábjain megjelent „Kik azok a nagymenők?" című cikkünknek is. Vannak nagymenők, azt senki sem tagadhatja, de a nagymenőségnek igen erős korlátai is akadnak, s ezeket a korlátokat egyáltalán nem törvények, vagy miniszteri rendeletek állították föl. hanem a való élet. amelynek lépéseit paragrafusokkal nem mindig lehet megszabni. Miért ez a bevezető? Két vélemény is erre irritált az utóbbi napokban. A televízió legutóbbi. A Hét műsorában a munkaügyi miniszter válaszolt a riporter kérdéseire. s a beszélgetés végén szóba kerültek a másodállások és a mellékfoglalkozások. Fölmutattak egy karikatúrát, amely azt ábrázolta, hogy a bal oldali gyárból lecsöngetés után siettek az emberek a jobb oldalon levő gyárba, s fordítva. A miniszter elfogadta a karikatúra mondandóját s megjegyezte: a jövőben alkalmat adnak arra. hogy ne kelljen átmenni a szomszédba azoknak, akik a nyolc órai tevékenység után szívesen dolgoznának még néhány órát azért, mert szükségük van többletjövedelemre. A főállásnak a tekintélyét szeretnék megerősíteni. Egy másik megjegyzést szegedi ismerősöm tette, amikor keresete felől érdeklődtem. Azt mondta, hogy ő az építőipar nélkülözhetetlen embere, de glig becsülik meg munkáját anyagilag. Tanult mestersége kitűző, szintező. Műszereket állít be. figyeli az épületek születését. Magam is sokáig figyelemmel kísértem a közelünkben fölépített tízemeletes lakóház munkálatait. Rakták a házgyári panelokat. s számomra elképesztőnek tűnt. hogy milyen gyorsan haladtak. Megfigyeltem azt is. hogy három műszakban dolgoztak az emberek, s ha szürkült, akkor kigyulladtak a reflektorok, és égtek reggelig. Jöttek soriában a panelokat szállító speciális génkocsik, a daru megfontoltan forgott, hajlongott, s a leendő lakóház növekvő fedélzetén mindössze öt-hat ember fogadta és illesztette helvére az előregvártott falakat, mennyezeteket, lépcsőket. Ott. a gyarapodó épület tetején, az ügyeletes felső szinten állították fel azt a három lábú alkalmatosságot is. amelynek hegvén egv műszer helyezkedett el. Abba kukucskált bele egy fiatalember és olykor integetett. magyarázgatott, jegyezgetett. Valószínű ő volt az a bemérő, vagv szintező szakember. Állítólag tevékenysége, szakértelme fontosabb egy tízemeletes épületnél. mint a kőművesé, a hegesztőé, vagv bármely más ott foglalatoskodó emberé. Nekem viszont egy ilyen mérőműszerrel dolgozó férfi panaszkodott a jövedelmére. Ellenőrzésképpen átböngésztem a megyei és az országas átlagkeresetek számait is. Az esztendő közepén kimutatott adatok tanúsága szerint a környezetünkben levő foglalkoztatottak havi átlagos keresete valamit javult ugvan. de sok területen nem haladta meg annak mértéke az áremelkedések arányát. Így is az iparban dolgozók havonta átlagosan 3 ezer 509 forintot kerestek, az építőiparban pedig 3 ezer 870 forintot. Természetesen ezek átlagok, az építőiparban is akadnak olyanok, kiknek havi fizetése alig haladia meg a kétezret, de sokan visznek haza a hónap végén öthat-. hétezret, vagv annál is többel szakmai ismeretek, teljesítmények, ledolgozott munkaidő, különféle pótlékok együttes eredményeként. Az említett protestáló viszont kifakadt, hogy neki négy esztendővel többet kellett tanulnia, mint a fedélzeten mellette levő kőművesnek, s ha nagyon rászorítanák, tudna falazni, illetve a panelokat helyére tudná illeszteni, de n szomszédja nem biztos, hogy a szintezőműszerrel tisztában volna. További megjegyzése arra irányult, hogy a szintezőt sohasem kérte meg egyetlen magánépítkező sem. hogv menjen el hozzá a családi ház megalkotásához műszeréve! s ezért kitűnően megfizeti. Viszont Józsi bácsit, akinek ő magvarázza e! hogy hová tegye és miként tegve azt az előregyártóit elemet, igenis hívogatják igen magas fizetéssel, falat rakni. Elmenne ő is. de róla senki sem állítja és híreszteli. hogv kőműves. Nosztalgikusán mondta még, hogy nem a vállalatnál lehet fölpumpálni a borítékot, hanem munka után, másoknál, a maszekolássa! de e téren a munkásoknak sem egyformák az esélyeik. Bizony hogy nem egyformák, s ez az egyenlőtlenség, vagvks pénzszerzési lehetőség már a pályaválasztásnál is mutatkozik. A péksegéd így panaszkodott: ki hív engem munka után a lakására, hogv süssek neki két cipót, vagy tíz perecet nekem meg kell elégednem azzal a jövedelemmel. amit a kenyérgyárban adnak. Viszont ha házat építenék, vagv elromlik a vízcsapom, a televízióm, a cipőm, vagv hajat nyíratok, tőlem a hivatalos áron fölül is legombolnak egy keveset. Mit tegyek? Menjek el kőművesnek. tévészerelőnek, vagy benzinkutasnak, ahol van borravaló vagy munka utáni maszekolás? Nem tehetem. legalábbis ebben a korban nem. Igaza van a péknek, de ugyanígy igaza van még tíz és száz más szakmabelinek is. Igaza lehet a gyógyítópályán dolgozó laboratóriumi vezetőnek, a röntgenorvosnak. a kutatónak, a főszakmákat kisegítő, támogató területen levőknek, hiszen nem lehet minden orvosegyetemet elvégzőből sebész, szülész, nőgyógyász vagy fogorvos. Természetesen kivételek mindenütt vannak. igen sok olyan orvast ismerek magam is. akitől idegen az anyagiasság és el sem fogadna parasolvenciát A

bérkategóriáknál sem lehet, nem ii volna célszerű megkülönböztetéseké tenni. Bár hallgatólagosan vannak ilyen megkülönböztetések: a pincéreknél. », benzinkutasoknál és néhánv más. erősen borravalós szakmákban, de úgv nincs, hogv melyik szakma alkalmas műszak utáni maszekolásra. s melyik nem alkalmas. Tudom. hogy senkit sem lehet megszólni azért, mert a hivatalosan előírt munkaideién túl még dolgozik, s erre őt kényszeríteni sem lehet. Aki ezt teszi — tegye. De mint mindénnek, ennek is vannak határai. Szakmai tevékenységet csak iparigazolvánnyal rendelkező mesterek végezhetnek. s az is igaz. hogv aki tisztességesen. teljes intenzitással végzi el munkáját a főállásban, annak az egészsége is megszenvedheti a többletet. Ezért érdemes jobban odafigyelni a főállásra, az ott elvégzett munkára a jövedelmek megállapításakor. Gazdagh István MTESZ-értekezlet A Műszak:- és Természettudományi ílgyesületek Szövetsége tagegyesületeinek és területi szervezeteinek főtitkárai és titkárai szerdán értekezleten vitatták meg a műszaki és természettudományos értelmiséget tömörítő társadalmi szervezet előtt álló legfontosabb feladatokat. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. (MTI) Termelőszövetkezetek értékelése A kedvezőtlen időjárás ellenére több mint 140 milliárd forint értéket termeltek 1979ben a mezőgazdasági szövetkezetek, amiben nagy része van a jobb munkaszervezésnek, a javuló munkafegyelemnek, és a nagyobb szakértelemnek — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szerdai ülésén. Az erőfeszítések ellenére — hangsúlyozta beszámolójában Czimbalmos Béla főlitkár — kevesebb búzát sikerült betakarítani. ami alapvetően meghatározta a növénytermesztés összesített teljesítményét A szövetkezetek — a lehetőségekhez képest a terméskiesést a másodvetésekke! a kukorica, a cukor. répa, a napraforgó és egyes takarmányok vetésterületérek növelésével ellensúlyozták. Az állattenyésztés jó evet zárt. így a növénytermesztés és állattenyésztés termelése együttesen várhatóan eléri vagy megközelíti az előző évit, de elmarad az 1979. évre tervezettől. Előzetes felmérések szerint az idén több, mint 200 termelőszövetkezet zárja az évet pénzügyi hiánnyal. A termelés folyamatosságát biztosító pénzügyi egyensúly feltételei mintegy száz termelőszövetkezetben csak költségvetési dotációval rendezhetők. Ezek .i gazdaságok elsősorban az ir- és belvízsújtotta me; gyékben — Bács-Kiskun, Békés. Borsod, Csongrád, Hajdú, Szabolcs-Szatmár és Szolnok — találhatók. A kisüzemek, a háztáji gazdaságok termelésének fejlődése elsősorban a sertéstartásban és a zöldségtermelésben számottevő. A szövetkezetek segítségéve! hathatós támogatásával termelő háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe változatlanul nagy a népgazdasági árualapok növelésében. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megvitatta a gazdasági szabályozórendszer várható következményeit, valamint az 1980. évi feladatokat. A vitában felszólalt Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. (MTI)