Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

(Csütörtök, 1979. december 20. 3 nyomdatechnika A VIDEOTON és 3 Nyomdaipari Fényszedő üzem szakem­bereinek közös fejlesztésében elkészült az első magyar gyártmányú szedő-szerkesztő display. Ezzel megteremtették az alapjait a hazai számítástechnikai eszközökre épülő fényszedés továbbfejlesztésének. Az első két berendezés megkezdte a próbaüzemet a Nyomdaipari Fényszedő Üzem­ben. Segítségükkel meggyorsíthatják a kiadványok át­futási idejét Közlekedésről, szállításról December 19—2 l-e között i Budapesten tartja 31. ülé­I sét a Közlekedési és Szál­lítási Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetségének admi­nisztratív bizottsága, amely értékeli a szövetség mun­káját. s kidolgozza a jövő évi munkatervét. Szerdán, a hivatalos értekezletet meg­előzően. ünnepi ülésen em­lékeztek meg a nemzetközi szövetség megalakulása óta eltelt 30 esztendő eredmé­nyeiről. a közlekedési dol­gozók alapvető érdekeinek védelmében, baráti együtt­működésük erősítésében ki­fejtett tevékenységéről. Er ről, s a további feladatokról szólt sajtótájékoztatóján Jean Brun. a szövetség elnöke és Debkumár Gangüli főtit­kár. Beszámoltak arról, hogy a nemzetközi szövetség — amelynek székhelye egyéb­ként néhány éve Budapes ten van — valamennyi föld részre kiterjedően 58 ország 123 szervezetének 17,5 mil­lió dolgozóját foglalja ma­gába. A szövetség három év­tizedes fennállása óta szá­mos sikeres szolidaritási ak­ciót szervezett, nemcsak köz­vetlenül tagjai, a közlekedé­si és a szállítási dolgozók, hanem a béke megőrzése ér­dekében is. A papucstalp származása Melléküzemágak a téeszekben A melléküzemágak Tény­korában — a hatvanas, het­venes évek fordulóján — gyakran szerepeltek a bíró­sági tudósításokban a téeszek tőkéjével saját szakálluM-a manipuláló szerencselovagok. Bár nem mindenütt váltak a melléküzemágak a téesz bé­lyegzőjével fedezett magán­vállalkozássá, sok helyen mégis az alaptevékenység ro­vására fejlődtek, bérfeszült­ségek alakultak ki a mellék­üzemágban dolgozó alkalma­zottak és a tagok közt. Vé­gül — Csongrád 'megyében — még erőteljesebben, mint másutt — az az álláspont győzedelmeskedett, hogy a téeszek az alaptevékenysé­gükben iparkodjanak gazda­ságosan dolgozni. A kérdés nem egyszerű: voltak és vannak gyenge adottságú téeszek, ahol a me­zőgazdasági munka nem hoz annyit a konyhára, amennyi­vel megakadályozhatnák a munkaerő elvándorlását. A jól megválasztott ipari te­vékenység viszont ellensú­lyozhatja a növénytermesz­tés eredményének ingadozá­sát, munkaalkalmat teremt a tagok egy részének, a mun­kacsúcsok idején jól felhasz­nálható munkaerő-tartalékot képez. A termékszerkezet­változások idején jó néhány nagyobb vállalat igyekszik megszabadulni gazdaságta­lan termékeitől, amelyek pár tucat dolgozóval működő téeszműhelyekben gazdasá­gosan előállíthatók, egyéb­ként valószínűleg a hiány­cikkek listájára kerülnek. Az űj szabályozó rend-szer is tá­mogatja a melléküzemágak működését, ha azok a téesz tagjait foglalkoztatják és va­lamilyen módon a mezőgaz­dasági munkához kapcsolód­nak. Az ópusztaszeri Árpád ve­zér Tsz például kádármű­helyt tartott fenn korábban, amit bérfeszültségek miatt megszüntettek. Most újra be­indult, fűrészüzem formájá­ban. Mint Sári János, a téesz főkönyvelője elmondta, a kádárműhely jól dolgozott, csak sokat kellett fizetni a mestereknek. A tagok« 2500 forint körül kaptak havon­ta, a kádár meg elment vol­na, ha nem fizetnek neki 6— 7 ezer forintot. Emellett a kádárok még „úriemberek"' is voltak. „nyakkendőben jartak" dolgozni. Ha azt néz­ték, mekkora nyereséggel dolgozik a műhely, meg kel­lett tartani, hiszen az álta­luk termelt nyereség a tagok bérszínvonalát is emelte. Ha azt nézték, hogy az állatgon­dozó elégedetlenkedik, mer* ő karácsony napján is enni ad a disznóknak, szilveszter este is megfeji a teheneket, mosakodni sem győz, olyan büdös van az istállóban, mégis harmadát keresi, mint a „nyakkendős" kádár, nem tudtak jól dönteni. Végül megszüntették az egészet. Megszűnt a bérfeszültség, de elveszett a nyereség is. Fölmerül a kérdés: a fű­részüzem nem okoz majd bérfeszültséget? Sári János szerint egyelőre nem: olyan munkát végeznek, ami nem igényel nagy szakképzettsé­get. A Nivó Ipari Szóvetke­zettel tartanak kapcsolatot. A Nivó biztosítja az alap­anyag jó részét, szaktanácso­kat ad, piacot szerez a ter­mékeknek. Ezt a munkát va­lahol el kell kezdeni, a szö­vetkezet tagjait be kell ta­nítani. Ayt, ópusztaszeri téesz­ben nagy területen telepí­tenek erdőt, később saját alapanyagot dolgozhatnak majd fe! 1979-ben több mint másfél millió forint bruttó jövedelmet hozott a fűrész­üzem. Ügy tervezik, 20—25 fővel 2,5—3 millió forint ár­bevételt érnek el jövőre, amit később évi 25—30 szá­zalékkal növelnek. Folyamatos munkát bizto­sítanak ezzel. Sőt, idén ősz­szel átcsoportosították a fű­részüzem dolgozóit dohány­szüretre, amikor ott volt szükség a munkáskezekre. Az épület készen állt, csekély beruházással működőképes műhelyt alakítottak ki. Arra is gondolnak, ha az ipari szö­vetkezet felszámolja csong­rádi részlegét, megvásárol­ják az ottani gépeket. Idén közel 4 milliós kárt okozott az időjárás a növényter­mesztésben, a fűrészüzembe­vétele részben ellensúlyozza ezt. Próbálkoznak bonyolul­tabb feladatokkal is: ott jár­tunkkor papucstalpnak való deszkát fűrészeltek méretre a műhelyben. Kisteleken. a Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben 40 —50 fős épitöbrigád dolgozik. A segédmunkások a tagok közül kerülnek ki. Nagyobb munkákat vállalnak: ők épí­tették a szőregi takarékszö­vetkezet irodaházát, a falu­ban szolgálati lakást. 10—14 millió forint körül van az évi árbevételük, ebből tiszta nyereség 1,5—2 millió forint. Jövedelmező a szállítás is: 7 teherkocsival végeznek bér­fuvarozást, amikor a gazda­ságban nincs munkájuk a, szállító járműveknek. Éves szerződésük van a ZÖL­DÉRT-tel, építőanyagot szál­lítanak a lakosságnak, tőze­get a csengelei Aranyhomok Tsz-nek. A járásban sok a kedve­zőtlen adottságú gazdaság: a melléküzemágak jelentős ár­bevételt biztosítanak. A bor- \ dányi Előre Szakszövetkezet féregirtó csoportja például kétmillió forintot keres éven­te a szövetkezetnek. A bér­feszültségek nemcsak a téeszekben okoznak gondot, a munkaerőhelyzettel állnak közvetlen kapcsolatban. Kö­rültekintő vezetéssel, rend­szeres ellenőrzéssel megaka­dályozható, hogy a mellék­üzemágak rossz irányba fej­lődjenek. Érdemek és jövedelmek S okat meditálgatunk manapság a ke­resetekről. Erre hívják fel figyel­münket a párt kongresszusi irány­elvei is. amelyben ígv fogalmaznak: ..A bér- és jövedelempolitika az eddiginél eredményesebben ösztönözzön a társada­lom számára hasznos, jobb minőségű, fe­gyelmezett munkára. Mind a dolgozók, mind a népgazdaság érdekében a ielenle­ginél szélesebb körben kell alkalmazni a teljesítménybérezést. A keresetek a való­ságas teljesítmények alapján differenciá­lódjanak. és segítsék elő a munka termelé­kenységének gyorsabb növekedését. Csök­kenteni kell a végzett munkával nem ará­nyos jövedelmeket, további intézkedéseket kell tenni a nem munkából származó jö­vedelmek visszaszorítására." / Visszatérő társalgási téma a gaz.dasági kérdések analizálása. Ebben mindenki ott­honos. sőt szakértő is. Nem megrovóan említem ezt. hiszen valamiképpen min­denkiben benne lakozik az amatőr köz­gazdász. Élénk visszhangja volt a lapunk hasábjain megjelent „Kik azok a nagy­menők?" című cikkünknek is. Vannak nagymenők, azt senki sem tagadhatja, de a nagymenőségnek igen erős korlátai is akadnak, s ezeket a korlátokat egyáltalán nem törvények, vagy miniszteri rendeletek állították föl. hanem a való élet. amelynek lépéseit paragrafusokkal nem mindig lehet megszabni. Miért ez a bevezető? Két vélemény is erre irritált az utóbbi napokban. A tele­vízió legutóbbi. A Hét műsorában a mun­kaügyi miniszter válaszolt a riporter kér­déseire. s a beszélgetés végén szóba kerül­tek a másodállások és a mellékfoglalkozá­sok. Fölmutattak egy karikatúrát, amely azt ábrázolta, hogy a bal oldali gyárból lecsöngetés után siettek az emberek a jobb oldalon levő gyárba, s fordítva. A minisz­ter elfogadta a karikatúra mondandóját s megjegyezte: a jövőben alkalmat adnak arra. hogy ne kelljen átmenni a szomszéd­ba azoknak, akik a nyolc órai tevékenység után szívesen dolgoznának még néhány órát azért, mert szükségük van többletjö­vedelemre. A főállásnak a tekintélyét sze­retnék megerősíteni. Egy másik megjegy­zést szegedi ismerősöm tette, amikor kere­sete felől érdeklődtem. Azt mondta, hogy ő az építőipar nélkülözhetetlen embere, de glig becsülik meg munkáját anyagilag. Tanult mestersége kitűző, szintező. Műsze­reket állít be. figyeli az épületek születését. Magam is sokáig figyelemmel kísértem a közelünkben fölépített tízemeletes lakó­ház munkálatait. Rakták a házgyári pane­lokat. s számomra elképesztőnek tűnt. hogy milyen gyorsan haladtak. Megfigyel­tem azt is. hogy három műszakban dol­goztak az emberek, s ha szürkült, akkor kigyulladtak a reflektorok, és égtek reg­gelig. Jöttek soriában a panelokat szállí­tó speciális génkocsik, a daru megfontoltan forgott, hajlongott, s a leendő lakóház nö­vekvő fedélzetén mindössze öt-hat ember fogadta és illesztette helvére az előregvár­tott falakat, mennyezeteket, lépcsőket. Ott. a gyarapodó épület tetején, az ügyeletes felső szinten állították fel azt a három lábú alkalmatosságot is. amelynek hegvén egv műszer helyezkedett el. Abba kukucs­kált bele egy fiatalember és olykor inte­getett. magyarázgatott, jegyezgetett. Való­színű ő volt az a bemérő, vagv szintező szakember. Állítólag tevékenysége, szak­értelme fontosabb egy tízemeletes épület­nél. mint a kőművesé, a hegesztőé, vagv bármely más ott foglalatoskodó emberé. Nekem viszont egy ilyen mérőműszerrel dolgozó férfi panaszkodott a jövedelmére. Ellenőrzésképpen átböngésztem a megyei és az országas átlagkeresetek számait is. Az esztendő közepén kimutatott adatok ta­núsága szerint a környezetünkben levő foglalkoztatottak havi átlagos keresete va­lamit javult ugvan. de sok területen nem haladta meg annak mértéke az áremel­kedések arányát. Így is az iparban dolgo­zók havonta átlagosan 3 ezer 509 forintot kerestek, az építőiparban pedig 3 ezer 870 forintot. Természetesen ezek átlagok, az építőiparban is akadnak olyanok, kiknek havi fizetése alig haladia meg a kétezret, de sokan visznek haza a hónap végén öt­hat-. hétezret, vagv annál is többel szak­mai ismeretek, teljesítmények, ledolgozott munkaidő, különféle pótlékok együttes eredményeként. Az említett protestáló viszont kifakadt, hogy neki négy esztendővel többet kellett tanulnia, mint a fedélzeten mellette levő kőművesnek, s ha nagyon rászorítanák, tudna falazni, illetve a panelokat helyére tudná illeszteni, de n szomszédja nem biztos, hogy a szintezőműszerrel tisztában volna. További megjegyzése arra irányult, hogy a szintezőt sohasem kérte meg egyet­len magánépítkező sem. hogv menjen el hozzá a családi ház megalkotásához mű­szeréve! s ezért kitűnően megfizeti. Vi­szont Józsi bácsit, akinek ő magvarázza e! hogy hová tegye és miként tegve azt az előregyártóit elemet, igenis hívogatják igen magas fizetéssel, falat rakni. Elmen­ne ő is. de róla senki sem állítja és hí­reszteli. hogv kőműves. Nosztalgikusán mondta még, hogy nem a vállalatnál lehet fölpumpálni a borítékot, hanem munka után, másoknál, a maszekolássa! de e té­ren a munkásoknak sem egyformák az esélyeik. Bizony hogy nem egyformák, s ez az egyenlőtlenség, vagvks pénzszerzési lehető­ség már a pályaválasztásnál is mutatko­zik. A péksegéd így panaszkodott: ki hív engem munka után a lakására, hogv süs­sek neki két cipót, vagy tíz perecet ne­kem meg kell elégednem azzal a jövede­lemmel. amit a kenyérgyárban adnak. Vi­szont ha házat építenék, vagv elromlik a vízcsapom, a televízióm, a cipőm, vagv ha­jat nyíratok, tőlem a hivatalos áron fölül is legombolnak egy keveset. Mit tegyek? Menjek el kőművesnek. tévészerelőnek, vagy benzinkutasnak, ahol van borravaló vagy munka utáni maszekolás? Nem tehe­tem. legalábbis ebben a korban nem. Igaza van a péknek, de ugyanígy igaza van még tíz és száz más szakmabelinek is. Igaza lehet a gyógyítópályán dolgozó laboratóriumi vezetőnek, a röntgenorvos­nak. a kutatónak, a főszakmákat kisegítő, támogató területen levőknek, hiszen nem lehet minden orvosegyetemet elvégzőből sebész, szülész, nőgyógyász vagy fogorvos. Természetesen kivételek mindenütt van­nak. igen sok olyan orvast ismerek ma­gam is. akitől idegen az anyagiasság és el sem fogadna parasolvenciát A bérkategóriáknál sem lehet, nem ii volna célszerű megkülönböztetéseké tenni. Bár hallgatólagosan vannak ilyen megkülönböztetések: a pincéreknél. », benzinkutasoknál és néhánv más. erősen borravalós szakmákban, de úgv nincs, hogv melyik szakma alkalmas műszak utáni ma­szekolásra. s melyik nem alkalmas. Tu­dom. hogy senkit sem lehet megszólni azért, mert a hivatalosan előírt munka­ideién túl még dolgozik, s erre őt kény­szeríteni sem lehet. Aki ezt teszi — tegye. De mint mindénnek, ennek is vannak ha­tárai. Szakmai tevékenységet csak ipar­igazolvánnyal rendelkező mesterek végez­hetnek. s az is igaz. hogv aki tisztessége­sen. teljes intenzitással végzi el munkáját a főállásban, annak az egészsége is meg­szenvedheti a többletet. Ezért érdemes job­ban odafigyelni a főállásra, az ott elvég­zett munkára a jövedelmek megállapítá­sakor. Gazdagh István MTESZ-értekezlet A Műszak:- és Természet­tudományi ílgyesületek Szö­vetsége tagegyesületeinek és területi szervezeteinek főtit­kárai és titkárai szerdán ér­tekezleten vitatták meg a műszaki és természettudomá­nyos értelmiséget tömörítő társadalmi szervezet előtt álló legfontosabb feladato­kat. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja is. (MTI) Termelőszövetkezetek értékelése A kedvezőtlen időjárás el­lenére több mint 140 milliárd forint értéket termeltek 1979­ben a mezőgazdasági szövet­kezetek, amiben nagy része van a jobb munkaszervezés­nek, a javuló munkafegye­lemnek, és a nagyobb szak­értelemnek — állapította meg a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa szerdai ülé­sén. Az erőfeszítések ellenére — hangsúlyozta beszámolójában Czimbalmos Béla főlitkár — kevesebb búzát sikerült be­takarítani. ami alapvetően meghatározta a növényter­mesztés összesített teljesít­ményét A szövetkezetek — a lehetőségekhez képest a terméskiesést a másodveté­sekke! a kukorica, a cukor. répa, a napraforgó és egyes takarmányok vetésterületé­rek növelésével ellensúlyoz­ták. Az állattenyésztés jó evet zárt. így a növényter­mesztés és állattenyésztés termelése együttesen várha­tóan eléri vagy megközelíti az előző évit, de elmarad az 1979. évre tervezettől. Előzetes felmérések szerint az idén több, mint 200 ter­melőszövetkezet zárja az évet pénzügyi hiánnyal. A terme­lés folyamatosságát biztosító pénzügyi egyensúly feltételei mintegy száz termelőszövet­kezetben csak költségvetési dotációval rendezhetők. Ezek .i gazdaságok elsősorban az ir- és belvízsújtotta me; gyékben — Bács-Kiskun, Bé­kés. Borsod, Csongrád, Haj­dú, Szabolcs-Szatmár és Szolnok — találhatók. A kisüzemek, a háztáji gazdaságok termelésének fej­lődése elsősorban a sertés­tartásban és a zöldségterme­lésben számottevő. A szövet­kezetek segítségéve! hatha­tós támogatásával termelő háztáji és kisegítő gazdasá­gok szerepe változatlanul nagy a népgazdasági áruala­pok növelésében. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megvitatta a gazdasági szabályozórend­szer várható következmé­nyeit, valamint az 1980. évi feladatokat. A vitában fel­szólalt Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, és Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents