Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
15 Vasárnap, 1979. december Z. A párttitkár és munkatársai Bókkon Gábor Úgy megyek el... Ügy megyek el ahogy lőttem eléd lépve napok hullásából S marad; fénykép a többi közt „anyuka ki ez a bácsi?" félremozdított szék „régen láttuk talán beteg?" ÍZ a szájban bezárult ajtók kilincs amely másra vár Ügy megyek el ahogv jöttem visszalépve napok hullásába És hiába gyújtasz egvre több fényt éjszakáid mindig sötétebbek lesznek H add mondjam el én is, milyen környezetben dolgozom, • mi minden foglalkoztatja az embereket Kinek, kinek vannak elvárásai. Némelyik azt panaszolja, hogy keveset törődnek vele olyan értelemben, hogy beállítják egy szalagba, hogy dolgozzon, mint egy gép, de már tíz év is eltelt, s jóformán észre sem vették. Ahol így van, az öreg hiba, de lehet, hogy úgy i« viselkedik. nem úgy, mint a talpraesettebbek, akik rendes munkájukkal is magukra vonják a figyelmet, s tesznek arról, hogy tudjanak róluk. A másik azt hangoztatja, szerintem jogosan, hogy ha bejön, biztosítsák számára a folyamatos munkát Normára dolgozunk. A mi gárdánkra eléggé jellemző, hogy minden áron pénzt akar, az egészségét nem kíméli, néha öt órakor már ott van a helyén, pedig hat előtt tíz perccel kellene a munkát fölvenni. Én jómagamat is beleértem, hazulról fél ötkor megyek, de látom, már van aki csinálná, mert mondom, normára megyünk, nem úgy, mint az órabéresek, akik hat után tíz perccel szállingóznak be. A mieink odaraknak a késük ügyébe mindent sokszor még a másiknak a hátrányára is, aki bosszankodik, hogy nem ott kezdheti, ahol abbahagyta, hogy hát ezért jöttem ki, hogy ne tudjak haladni. De ha megtalálja a számítását ha úgy látja, volt érteima dolgozni, akkor nem számít semmi, az sem, hogy fáradt az egészsége rámehet Akkor nincs probléma. De mikor kevés, ml ugyanis a kereskedelemnek vagyunk kitéve, akkor hallatszik ám a zúgolódás. . Tíz brigád tartozik az én pártalapszervezetemhez. Bélelőkészltők vagyunk, s elég jól keresünk ezzel a hajtással, most én is 5 eeer 130 forintot kaptam, de van araikor 3 ezer 800-at 4 ezer SOO-at, mikor hogy. Nagyon csúnya munka, természetes beleket dolgosunk főt meg műbeleket, ami töltelékes áru létezik a húsiparnál, a szalámi kivételével. Mindegyikünk tudja, mi a dolga, de ha az egyik azt mondja, gyere, segíts egy cseppet akkor megy a másik és segít. Ez egy kollektíva, az asztaloknál töltenek az asszonyok, fölrakják a kocsira, s megy a füstölőbe. Ügy érzem, ha esután uj módszerrel kell felosztani a bért, nem sok változás lesz akkor sem, mert nagyjából egyforma képességűek vannak együtt A régi munkások egy része, hogy ügy mondjam, elégedett. Ha csak a tíz évvel ezelőttivel hasonlítjuk is össze, most sokkal jobb az életszínvonal, azt mondogatják. csak ennél rosszabb ne legyen, ennél rosszabbul soha ne keressek. Beszélnek ők is sokfélét hallanak a tévében ezt. azt. amit néha félreértenek, vagy esetleg magyaráznak, de végeredményben csak oda lyukadnak ki, hogy a munkásembernek kell helytállnia, neki kell termelni, akkor pedig mindig megkapja a neki járó összeget Szóval ilyen a legtöbb. De a másik rész az meg nem törődik semmivel, azt mondja, ha csak 2 ezer 500-at keres ls, akkor se bánja ő, hogy ki, mit csinál, hagyják őt békén. Ez körülbelül 25—30 százalékot tesz ki, és az ilyen közömbösségen alig tudunk változtatni. Némelyik emberről nem tudni, ebből a kevéske keresetéből él-e meg. vagy másból, de szerintem az ilyenek buták, kisebbek az igényeik, sokkal alacsonyabb szinten élnek, mint a többlek. Állandó téma a jutalom, úgy vélik, mindig ugyanazok részesülnek belőle. Kicsit tréfálkozva énrám is rámszálltak a minap, engem azonban nem kell félteni, helyre raktam a dolgot Mondják, kitüntetés? Szűcsné kap. Prémium? Szücsné megint Reagálok rá, gyerekek, hiába eukkoltok, mert én még akárhol dolgoztam, a tóeszben, aztán a textilben, nem volt olyan jutalmazás, amelyikből ne részesültem volna ott is, de csak azért, mert képes vagyok minden munkát jól elvégezni, S megmutatom nektek, hogyan kell dolgozni. Ha ti is megcsinálnátok a magatokét nektek ii jutna elismerés. Azt mondják erre, velem nehezen lehet vitatkozni, mindenre válaszolni tudok, olyat például, hogy jutalmat, kitüntetést soha senki nem kérhet, azt csak ha adják, el kell fogadni, ez olyan dolog. Amiért dolgoztál azért megkaptad? Hát akkor tovább nincs. Mondták a fiatalasszonyok, olyan 26—30 évesek, majd leszünk még mi is 50 évesek, s akkor mind elhozzuk az összes jutalmat. Egészségetekre kívánom, válaszoltam erre, de én 20 éves koromban is elhoztam, ennyi a különbség. Nem haragból megy az ilyen beszéd, mert tudják ők azért, hogy a munkámat meg lehet nézni, csak éppen telik vele az idő. Nálunk tényleg nem kivételeznek a jutalommal, aki többet tesz az asztalra, az mindig részesül valamiben. Mondják. a marhavágóban már nem mindig ilyen a társaság, ott mindenféle ember megfordul. Volt úgy, hogy abbahagyták a munkát a művezetővel gorombán beszéltek, s elég nehéz volt köztük rendet csinálni. Még az a jó, hogy a mi vállalatvezetőségünk a munkásságból került ki. s többnyire mindjárt tudja, hol. mi a probléma, s hogyan kell hozzányúlni. A sokfajta vezető között van persze, akinél nincs példamutatás, rendezetlen a családi élet. aztán néha a kellő összhangot sem látom köztük, ami gátolja a tervteljesítést, s az ilyesmi elég fájó pont Egészében véve azonban csak úgy tudom megítélni, hogy nem olyan •ötét a helyzet Az igazgató csinált olyat, hogy a párttal megbeszélve. áthelyezett műhelyi vezetőket másik munkakörbe, mert az a törekvés, hogy ne külsőkkel. hanem belső emberekkel oldiuk meg a feladatot Lehet, hogy az a jó. ha ismerjük a házunk táját de azt hiszem, nem minden esetben. Mert néha elkelne egy kis frissítés. Nálunk legtöbb helyen teljesítmépybér megy, még az anyagmozgatásnál is. A? olyat, mint a tmk-í és az irodát, nehezen értik meg * munkások, mert nem elég. hegy megvan a szakképzettség, az érettségi, csak gépelni tud. ast az egy területet ismeri, ahová helyezték. Mi sokoldalúbbak vagyunk, bármelyikünk tud kötni. tölteni, csontozni, bélelőkészíteni, ma te ide mész, te meg oda, s nincs fennakadás még az adminis ztráláshan sem. Persze, akad olyan, akit nyolc éve ismerünk, de ha azt mondjuk neki, hogy menjen a raktárba, elfelejti. mit kell elhozni. A tmk-ban is az a hiba. hogy nincs teljesítménybér. valamiféle Dontrendszer van náluk, s megesik, hogy az jár jobban, aki gyengébben teljesített, vagy hanyagolta a dolgát Nehezen érthető, hogv aki tegnan jött be az utcáról, azt sem tudják, kiféle, miféle, mégis többet kan esetleg, mint egv régi munkás, mert hót ennyivel jött el a másik vállalattól. Mondhatom, hogv mint alapszervezeti titkár, többnyire ismerem a szalámigyártás, a hűtőház. a gépház, a villanyszerelőcsoport, a raktár, a hőközpont. a hentesüzem dolgozóit, mintegy 180 személyt. A legtöbbjének azon túl. hogy szépen keres, igencsak van kiskertje, vágással is foglalkozik, így összejön neki a pénz Nem tudnám megmondani, hogy hánynak, de java részüknek kocsiiz áll az üzem előtt. Szerintem er. jó. mert nő az igény, de nő a munka iránt is. belátiák. hogy enélkül nem lehet jobban boldogulni. Szépen járnak, mind elegáns, azt nem lehet ám, hogy belövök topisan, az ilyen könvnyen megkapja, nem szégvelled magad, van pénzed, s nem veszel magadnak egy rendes kabátot. Egymást ellenőrizzük ilyen formában is. Bátrak, nyíltak, őszinték az emberek. mindent szóvá tesznek, ami nem tetszik nekik. Én csak azokat sajnálom, akik nem figyelnek semmire, még a legértelmesebb beszéd is hidegen hagyja őket, Próbálunk foglalkozni az ilyennel. de mondhatunk neki bármit azt is, hogv nem kapsz kedvezményes ebédet mert nem vagy szakszervezeti tag. erre úgy tesz. mit bánom én. a műhelyben anélkül is jóllakok. A vidékről bejárók némelyike három óra helyett már fél háromkor szedelőcködik hazafelé, a szegediek pedig sokszor még négy órakor is hajtják a munkát, ígv mikor foglalkozzanak velük? Kiadta a vállalat vezetősége, hogv senki nem ülhet be a buszba idő előtt, hallgassák meg legalább a nártnapot de azt csinálják, hogv be se jönnek, kívül nekitámaszkodnak a falnak. Az Ilyenekkel mit kezdjen az ember. Közülük is többnek van gvönvörű lakása, kocsija, de a világról nem tud. vagy nem akar tudni semmit Engem az vigasztal, hogy ahol én dolgozom, akiknek a munkájáért. gondolkodásáért bizonyos mértékig én is felelős vagyok, ott pezseg az élet Majdnem mindegyik közvetlen munkatársam tájékozott tudia. hogvan áll országosan is a politika. Néha már korán elkezdik, hogy ügy mondjam a műsort, odacsaplak nekem az aznapi újságot, úgy hogv nekem is alaposan föl kell készülnöm, muszáj elolvasnom sok mindent, hogv szégyenbe ne maradiak előttük, mert nem a vezérigazgátóhoz mennek ám. ha nyomja őket valami, hanem hozzám, aki velük dolgozom. De azt hiszem, ez fgv van rendién, ebbe, mint a többi kommunistának, nekem se szabad belefáradnom. (Szűcs Mihálvné tapasztalatai a vágóhídon.) F. NAGY ISTVÁN Zsargon Szociológia. A deduktív kontingenciát mérő mutatók Vewey szerint inadekvát numerikus átlagok, s csak az adott felmérés céljára kitűzött szimbólumokkal szorozva hozhatják a demográfiai intervallumot Feldgeld nem ismeri el az anullálást a „nullifikálás" kifejezést használja, majd bizonyítja, hogy Updix magfeledkezik a funkcionalitásról iWebcomnál: Baldwin-baisse), Orwin és Sinclaire ugyanis kimutatták, ordinális méréseknél az alap: (qp/pq)+(pq qp)+ 408/990=0, amiből következik, hogy (qp/pq)+(pq/qp)+408/990+ (1—1)=0. Lipdix eljutott az (1—1)=0 tétel, illetve e tétel ée más együtthatórészek összefüggése elemzésének gondolatáig, halála miatt azonban az elemzést már nem tudta elvégezni. Stenton tagadja az (1—1)=0 tételt vagy csak korlátozottan látja alkalmazhatónak. Szerinte akkor kapunk hő képet az intergenerációg ós jntragenerációs mobilizációról, ha kiiktatjuk aa QrwiU— Sinclaire együtthatót, a a következő képletet veesjük fel: (4,61 prs)+(4,02 *y)»8,567 prsay. Parland a terület-trraeionalliás-keletkezée kapcsolatának kutatási eredményeit összegző irreverzihi, Utás-eivUiaádó elméletében arról szól, hogy a kérdés függ a területtől és a civilizáltság fokótól Nyilvánvaló, hogy noha Parland is sajátos utat választ a megoldásra, elméletileg FeldgeL det igazija. Biológia. Az apácalepke U.ymanthria monacha) óriási károkat okozhat az erdőkben, különösen a fenyőerdőkben. Életfejlődósi szakaszai: lepke-pete-hernyó. Külföldön úiabban egyre terjed a hernyó4epke-pete életszakaszok megkülönböztetésé. Egyes országokban az elnevezés apácalepke, más országokban apácahernyó. A petére nem fordítanak figyelmet, mint az életvonal kezdő életszakaszára, így mi is mellőzzük. Hazánkban általánosan elfogadott az a nézet, hogy a lepke rakja le a petéket, ezekből lesznek a hernyók. a lepke-pete-hernyó életfejlődési szakaszokat ismerjük el tehát. A lepkének két szárnya van. színo kékes-vöröses-szürkéa. Rendszerint éjjel repül A hernyók testének második gyűrűjén bársonyszerű fekete folt kezdődik, ezt megelőzi egy a test hosszanti tengelyére merőleges, erőteljesen narancaárga, vagy citromsárga szinű keskeny szalag. A test alapszíne feketés. Nem téveszthetjük össze pl barna alapszínű, kék csfkozású, vagy sárga alapszínű, zöld csfkozású hernyókkal, holott azok ls veszélyesek. Aa apácahernyó feltételezhetően az emberre is ártalmai. A Bükkben egy erdei munkás ebéd közben lenyelt egy hernyót • néhány napig fájt a torka. A peték fél milliméter átmérőjűek, kezdetbsn szürkésfehérek, majd bronzszínűek, végül üvsg keménységű cjillájmló burkot vesznek fel. A kelés áltálában június közepétől július közepéig tart- Külföldi szakemberek megfigyeltek május 13—i és október S-i kelést is, ezek az adatok azonban nem ellenőrzöttek. A hernyók károkozásának mértéke szempontjából megkülönböztetünk megtámadott, mérsékelten rágott és alig rágott területeket, Az apácalepke (apáeahernyó) ma már alig fordul elő, de veszélyt jelenthet. Védekezhetünk ellene vegyszerekkel, hernyóenywel a legmegbízhatóbb mód azonban erdőségeink fokozatos visszafejlesztése. Nyelvtudomány. A magánhangzók története hosszú fejlő, dést mutat, eredetük alig lelhető fel A magyar hal magánhangzója a-ból való, finn párja * kala. A hal és ka la magánhangzói tehát közel esnek egymáshoz. Nálpnk már nem úikeletfl az «, vagy az o-ból fejlődött ki, vagy idegen nyelvből vettük át. Qlstein és Gassen a fejlődéstörténet alapján az o-ból átalakulást vallják. Roll ing és Zalányi viszont török nyelvi behatásra vezetik vissza az a kialakulását A hosszú í-k a rövid i-k, a hoszssú ú-k a rövid u-k. az ő-k az ó_k. az ű-k az ü-k megnyúlásai. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az ő ejtésénél kezdetben valamilyen v működhetett közre, illetve a távolabbi rokon nvelvek 0- j hangjával szemben a magyarban hosszú í-t talál mk. A t.óbbi bizonytalan, he'.vye' eredet. funkció szercTxn' Iából is. Ma már mind sűrűbben telentkesnek a tudományos Irodalomban olyan elképzelések, amelyek — a tisztázatlan kérdések végső lezárásaként — helyeselnék a mássalhangzók kutatását CSOHANY LASZLÓ Böröczkl Mihály Kezek ahogv szerszámok nyeléhez tapadsz ahogy ledobsz fölemelsz megragadsz az első érintésben ott dobog ahogy majd folytatod nvarak telek napfény és viharok tüzében formált inas karok gyűrt markok és erős . Oláh /ónos szikkadt-szép tenyerek kezek kezek kezek fürtökben lóg az ősz értő türelmetek szelíd-nyusatmú titkotok göcsörtös ág-bogán narancsotok nyomán duzzadnak az erek izmok rándulnak szótalan és lélegezni kezd «z üzenet kerek kezek kezek éve/rodes tapasztalat tíz ágú ivritjeiét faggatlak a szavak s a vallatásra csak egy évekkel tömött pillanat lena a mozdulat fölött Útközben mind-mind egy szakma roncsa lett hiába most látom nincs mit irigyelnem tőlük aki kettővel vesződve jutottam ennyire mindegyik a kedvtelésem s így pénzt se igen láthatok belőlük s ha látok zavarba ejt elfogadom könnyelműen lemondok a kénveimet választva inkább nem szerénység mozgat' a biztonságot te kölcsönződ hozzá ki támaszom vagy minden balsikerben miket hajszolni soha nem szűnök már bár őket kiket ellenségnek hittem látva néha jobb kedvre hangolódom hibáik mocska envém is lehetne az ember hűtlen és nemcsak a ióhoz a bűnhöz is hűtlen az intrikákhoz a féregnek mindegy hol rág a májon a tüdőn a gyomron vagy a vesén a szív az ideg se maradhat kivétel érzem engem is forgat kerget megtör ha nem volnál nem bírnám úgy sanyargat szégyellem hogy ennyire rád hagvódom a rokkant sötét mit kevertem ellep kilábalni belőle bár szeretnék nem sokkal biztat eddig amit láttam nyújtsd a kezed maradj velem elég lesz a beszédhez a tetthez ennvi jóság könnyebb talán a gyerekekbe bízni hogy ők majd másképp viselik a terhet ami ettől bizonv csak nehezebb lesz új tévedés az ú.i tapasztaláshoz új megvertség és új és Ú1 csalódás kell hogy a régi utat újra járjuk amit nem tudnak majd ahogy én ők se bárhogy járták szenvtelen odahagyni »