Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

MAGAZIN 6 Vasárnap, 1979. december Ifi. A kultúra pénze Ö

rökölt reflexünk fölszisszenni. ha a népgazdaság meghúzza a nadrágszíjat. Megint a kultúra Izzadja ki a túltáplálkozás verejtékcseppjeit? Izzad az egész ország. Mértéktelen fogyasztás, szemérmes toleranciába burkolt munkafegyelem, képességeket hajazó vágyak és igények, a szükségletek fedezet nélküli számlái, elkártyázott mun. kakedv. tollászkodó munkaerőgazdálkodás. trombitának nézett közvagyon. Messze lehetne sorolni, megannyi kóros tünet: súlyfürdőre beutaló. Sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett a miniszter, hogv a gazdasági hatékonyság követelményei erősebben hangzanak majd a kultúrában is. Ha nem mondja, sem fTtok. máris érzékelhetik a belülről érdekeltek. Különösen ez idő tájt. a naptári év lejártával, hogy a közművelődés őrhelyein alapos fejtörést okoz a jövő esztendő költségvetésének tervezése. miként fogják a különböző elképzeléseket a gazdasági lehetőségek hámjába, miként nyújtózzanak qdáig. ameddig a takaró ér. A fejlesztéshez rendelkezésre álló összegekel ugyanis nemcsak elemésztik a fönntartás, üzemelés megdrágult költségei, de sok esetben nem ia futja belőle. Alaposan meg kell rágniok. akiket illet, mire fordítsanak változatlanul gondot, mit támogassanak több pénzzel, vagy mit hagyjanak el a jövőben. Anynyt bizonyos, bármilyen feszített gazdasági követelmények sem sérthetik föl kulturális politikánk azon elveit, melyekről ha máshonnan nem, a pártnak még anno dacumál széles körökben ismertté vált közművelődési határozatából tájékozott jószerivel mindenki. aki csak szegről-végről ls érintett benne. • Ezért aztán cseppet sem árt hangsúlyozni lépten-nyomom ha a különböző gazdásági mutatókkal osztva-szórozva a takarékosság szempontja, a kalkulációk szükségszerűsége elbontaná a lényeget: a közművelődési határozat változatlanul érvényben van. mi több. első rendű kulturálist program (sarkalatos pontjait törvény is védi. szentesíti), ahogy a miniszter fogalmazott, a 70-es évek egyik legfontosabb társadalmi vállalkozása, mely visszavonhatatlan folyamattá vált Csupán találomra fölütve a már több mint fél évtizedes dokumentumot ..A szocialista közművelődésnek elő kell segítenie olyan társadalmi légkör kialakítását amelyben az értelmes élet igényeinek kielégítése, a közösségi célokért végzett munka jelenti a társadalmi értéket, és ez kapja meg a legtöbb megbecsülést ahol a fogyasztási javak megszerzése és használata ésszerűen történik. a tényleges szükségleteket követi... a munkásművelődés ügyét alapvető fontosságúnak kell tekinteni. Elsősorban a nagyüzemekben. a szocialista brigádokban már kialakult illetve alakuló, aktív művelődési igényekkel rendelkező közösségekre kell támaszkodni ... A munkahelvi élethez kapcsolódó közművelődési tevékenység színvonalát — elsősorban a nagyüzemekben — tovább kell javítani... El kell érni. hogy az emberek képesek legyenek önmaguk is választani a kulturális értékek között, dönteni arróL hogy a kultúrából a maguk számára mit miért tartanak fontosnak. Arra kell törekedni, hogy ezek a döntések a pozitív érté. kek javára történjenek... A fejlesztés során az eddiginél erőteljesebben kell érvényesíteni az üzemi, lakóhelyt illetve állami fejlesztési források egyeztetését koordinálását és szükség szerint a megfelelő szintekhez alkalmazkodó koncentrációját... Anyagi szempontok nem okozhatnak kulturális. politikai, tartalmi, színvonalbeli engedményeket... az állami közművelődési intézmények mellett mindazok a társadalmi szervezetek és gazdasági egységek, amelyeknek közművelődési feladatuk von. vállaljanak fokozottabb felelősséget tagjaik, dolgozóik művelődéséért." Passzusok, melyeket öt és fél esztendő távlatából sem igen pipálhatnánk ki: teljesítve. Legföljebb úgy: a folyamat megindult S ha igen. most lesz mit óvni. fél. teni. Mert amikor a párt elérkezettnek látta az időt hogy terítékre tegye közművelődés-politikánk helyzetét, határozzon fejlesztésének feladatairól, még aligha lehetett megjósolni, mennyire lesz partner hozzá népgazdaságunk teherbíró-képessége. Pontosabban. hogy az évek múltával szüntelenül és tulajdonképpen természetszerűen fokozódó igényeket milyen mértékben lesz maid képes követni. Egyelőre ott tartunk, hogy azok a bizonyos igények sok szempontból messze az anyagi lehetőségeink előtt jár. nak. S ha nem akarjuk, hogy diszharmóniájuk fölösleges ingerpályákat keltsen. feszültségeket okozzon a kulturális életben, nem árt józanabb húrokat pengetni a taktikai célok kidolgozásánál. Azaz. közművelődés-politikánk stratégiáját föl nem adva. olyan konkrét elképzelésekkel tervezni, ami körültekintőbben veszi figyelembe a realitásokat. A kulturális miniszter észrevétele. hogy a gazdasági hatékonyság követelményei erősebben hangzanak. éppen a realitások megszívlelésére biztat. Racionális gazdálkodásra. ésszerű takarékosságra (ahonnan az ésszerűség legalább oly fontos faktor, mint a takarékosság), nehogy a tervezésben elévetett sulykok bumerángként üssenek vissza, s az oktatási-kulturális-művészeti intézmények működésének zavarai figyelmeztessenek majd rá. Magyarán: hasznos dolog mértékletesebb kényelemmel és programmal fölruházni mondjuk egy művelődési házat, mint később esetleg bezárni. Aszerint tervezni, mire fogékony igazén a törzsközönség. A nagy dilemma tehát a korábiaknál is hangsúlyosabban az. miként lehet a szocialista kultúrpolitika eszmeiségének megfelelő ..szolgáltatásokat" a minél szélesebb néprétegek spontán érdeklődéséhez alakítani, közelíteni, ezáltal is befolyásolva. ha tetszik, fejlesztve, azok érdeklődésének minőségtartalmát. igényszintjét Nem kell különösebb dörzsöltség persze a könnyű ellenállás felületeinek kipuhatolásához: az ügy roppant egyszerű volna, ha a szocialista eszmeiség fent idézett értéknormáit megkerülve, merőben kommersz alapokra helyeznék mondjuk egy városi vagy üzemi kultúrház, klub profilját Zenés-táncos rendezvények, nótaestek. divatbemutatók. disco. szabás-varrás tanfolyam, az üzemi vacsorákért inkasszált terembér önmagában hasznos bevételi forrásai egy kellően fölszerelkezett. esztétikus művelődési háznak. Ám ha csupám a primér szükségletek diktatúrájára rendezkednék be. s nem törekednék vonzáskörletében az emberek nemesebb kultúra iránti fogékonyságának felkeltésére, ápolására, kiszolgálására — aligha tölti be hivatását Ami nyilvánvalóan visszahat maid a központi támogatás csökkenő mértékében is. Hasonlóképpen a hivatásos művészeti intézményeknél éppúgy megengedhetetlen, hogy csupán az olcsó szórakoztatás közönségszintiére szálljanak alá. miként azt sem győznék pusztán dotációkkal. ha mégoly igényes, szocialista vagv haladó polgári eszmeiségű műveket játszanának szériában — üres házak előtt Zsombó zsombékon Eszmei tartás, művészi igényesség. érték és minőség hovatovább oly szinonimái színházak, mozik, képcsarnokok műsorpolitikájának, ahonnan mind következetesebben kéri számon kulturális politikánk a produktumok végső célját és értelmét, azok közönséghatását. Az árak és szubvenciók, a belépőjegyek és a megajánlott állami támogatások összegének szabályozott viszonya rá a garancia. A gazdasági hatékonyság követelményei aszerint is visszhangoznak közművelődésjaen. kultúrában, hogy az ésszerű takarékosság szemléleti ösvényeiről kigyomlálja közgondolkodásunk az emberek idejével, türelmével visszaélő silány minőséget az ócska szórakoztatások dudváit. A pazarlás tényleges melegágya a már fogyasztásra is éretlen giccs, az ízlésficam beltenyészete. mely iparművészet álnéven a jobb sorsra érdemes üzletek kirakataiból vagy felhőtlen kikapcsolódás címen a különböző haknibrigádok fércműsoraiból árad. Pazarlás, mert elmorzsolja rohanó életünk más tartozékaival együtt dráguló értékét, a szabad időt. mert — a tévéreklám közkeletű csatakiáltásával szólva — „kinek van erre energiája". Pazarlás mindaz, ami méltánytalanul sajátítja ki a befogadó elvárásait; annak önművelésre, nemes szórakozásra szánt óráit, forintjait nem tartalmas, esztétikus módon emészti föl ami az embereket becsapja, kihasználja. Ha valamikor, napjainkban igazán tág tere, szüksége van az önművelésnek. Oktatáspolitikánk (bár különböző frontjain módszertani csaták dúlnak) iskolák, tanfolyamok. tovább- és átképzések bonyolult rendszerével siet kiszolgálni a legváltozatosabb állami. vállalati és egyéni igényeket. A kultúra pénze tehát jórészt erre megy el érthetően, egy-egy gyár. nagyüzem, vállalat háztartásából hiszen a gazdasági hatékonyság küszöbén elengedhetetlen a minőségi káderek, szakemberek permanens képzése. A tanulás, olvasás. önművelés szigorúan betört a mindennapi foglalatosságaink közé. akár tetszik, akár nem. idő kell rá. Innen a fáma: a munkanap huszonnégy órából áll. meg az éjszakábóL Ezért sem mindegy. milyen tartalom töltik ki azokat a délutánokat, estéket, ünnepnapokat. amikor szórakozásra adjuk fejünket, moziba megyünk, színházba, koncertre, múzeumba vagy képtárba. Mert az olvasásra, önművelésre szánt időt aligha spórolhatjuk meg az egyszeri körzeti fogorvos fondorlatos receptjével. aki úgy fúrta páciensének odvas fogazatát, hogy jajveszékelésétől kiürült a váróterem, s ott maradt doktorunk munkaideje, munka nélkül, kedvenc hobbijára — az olvasásra. NIKOLÉNYI ISTVÁN Zsombó erős falu, peckesen halad a maga útján. Kétezernél többen lakják a Ménesjárás, a Dózsa, a Mártás és a Lápostó dűlő övezte községet. Dr. Faragó Mészáros Vilmos nemrég került haza tanácselnöknek. A faluról mondja: — A dolgozók tanfolyamán 38-an Indultak, ötvenhét önkéntes tűzoltónk van, országosan ismertek, akár a tollaslabdázóink. Két kertbarátkör működik, most fejezzük be az MHSZ-lőteret, a KISZesek festik a kellékeket. Ezenkívül a zsombói ember jól tájékozott, sok mindenhez ért, és amit elhatároz, véghez is viszi. Többsége követel, de tesz is az asztalra. A Móra Ferenc utcában például járdát raktak magánerőből. Turzó László és testvére, Ferenc közös portára épít, a többi testvér mellé. Négyen szomszédok. A Felszabadulás utca darabkája most csupa beton. A félig kész ikerház tetejére hatalmas villanykörtét erősítettek. Magasra emelték, hogy bevilágítsa az egész udvart. — Éjszaka is dolgoznak? — Ha úgy jön ki a lépés. Mindent magunk csinálunk, ötezer nagyméretű lyukacsos téglát, 20 ezer apróbbat és 1600 fehér burkolót használtak a falakhoz. Csaknem ötszáz köbméter sódert lapátoltak a kondérba, és onnan az alapba, a koszorúba. Az épületen látszik a rengeteg pénz, a tömérdek munka. Nemrég épült az első ilyen „iker", ez már az ötödik. Hat társasházban 24 család él Az utóbbi tíz évben Zsombón 112 lakást épftettek. Központi fűtést eddig 69 épületbe szereltek, garázs nélkül már alig készül terv. Egy évtized alatt majdnem háromszorosával emelkedett az autók száma, jelenleg 265 személygépkocsi, 19 utánfutó és 66 motorkerékpár van Zsombón. Minden harmadik családnak van autója. Pesti János, a Gyümölcsös Szakszövetkezet brigádvezetője, amikor a jövő évi munkáról, az almáskert fáinak sűrítéséről beszél, egy mondattal eltér attól: — Nem becsülik a fiatalok a falut, elvágyódnak innen. A miértre a buszmegállóban az eljáró tizenéves is csak megvonja a vállát: — Nincs itt semmi. — Máshol van? — Ott jobb. — Mivel jársz bulizni? — Kocsival Bejárja a környező községeket, városokat, esetleg külföldet, aztán megnyugszik és családot alapít. Az óra körbejár — a szokás változik. Kanyarodjunk vissza a múlthoz. Kálmán Ferenc iskolaigazgató segít eligazodni a valamikor dorozsmai tanyavilágban: — A Jászkun Főkapitány azt írta a dorozsmai bírónak, hogy „kurta kocsma fenntartásáért (nem törvényes) 25 pálca a büntetés ..." Arra is van dokumentum, hogy a zsombói lápos világ kunyhóiba, tanyáiba kirajzottak az emberek. És innen is gyűjtöttek a megyei árvízkárosultak segélyezésére. Másik iratban a tanfelügyelőség arról számol be, hogy az első osztályt 59 leány és 56 fiú végezte el, 468-an kimaradtak. A felszabadulás után körzeti bírói státust és hatósági feladatokat (terménybeszedő) kapott Zsombó központ. 1949-ben önálló lett. Az ötvenes években nagyközséget akartak belőle. Ha odáig még nem is jutott, a mostani Zsombó nem panaszkodhat. Mindene van, ami szükséges. Hírét Rózsa Sándor után a nagy mesemondó, Tombácz János röpítette szét az országban. Tízéves a szaktantermi oktatás, amellyel megelőzték a környék fejlettebb településeit is. • A tanácsházán Dr. Aradi Mária sorolja; mit hozzon az „amerikai nagybácsi": új orvosi rendelőt, új postát, háromcsoportos, főzőkonyhás óvodát, tornatermet, és még két termet, fedett uszodát a gyerekeknek. — Mondjon még valamit a faluról. — A mi boltjainkba biztos nem járnak Szegedről a vásárlók. Az egyik postás lemérte: naponta 12 és fél kilométert biciklizik, mire bejárja a falut. Általában délre végez, néha szombaton a hentesbolt előtt szétosztja a postát. Amikor a nyugdíjasoknak hordja a pénzt — lassabban halad. A másik 27 éve járja „a földutakat", sok idős várja huszadika táján. Tanyán 130 — hetven éven felüli öreg lakik. A tanács komoly gondja, hogyan gondoskodjanak róluk tisztességesen. Az orvos és a gondozó kijár az elesett öregekhez. önkiszolgáló bolt is épül a Lápostó dűlőben. Talán ez segít valamit. Dr. Kiss István körzeti orvos tizennegyedik éve gyógyít Zsombón: — Mozgásszervi panaszokkal sokkal több ember jelentkezik, mint ezelőtt tíz évvel — mondja. Dr. Bárdos József főorvos — aki fölülvizsgálni volt — hozzáteszi: máshol is így van. Bordányban, Ullésen, Pusztamérgesen — kimutathatóan több az ilyen panaszos. Bizonyára a sok munkától. — Mire büszke a körzeti orvos a falujában? — Értelmes, jószándékú emberekkel dolgozom együtt. — A falu gazdagsága előny vagy hátrány? — A zsombói ember pénzzel a zsebében is tud viselkedni. — És a gyerekek? — Keveset mozognak, nagyon kellene nekik a tornaterem. A zsombói művelődési házat sok falu megirigyelte már külsejéért. Nagy és látszatra tetszetős épület A népművelő növendék ilyet álmodhat magának. Fenákel Judit ezt írja a Zsombón így csinálják című népfrontkiadványban: „Eleinte minden rendezvényre tódult a nép. Jöttek filmvetítésre, színházi előadásra, örültek, hogy már nem a régi kocsma épülete szolgálja a kultúrát. De ez a csoda is három napig tartott" Most a tollaslabdásoké és a táncszakkörösöké a nagyterem. Itt gyülekeznek a kertbarálkör tagjai, és a kisebb szobában trécselnek a kézimunkázó asszonyok. Van büfé és könyvtár is. Horváth Jánosné, könyvtáros, ül az asztalnál és kézilabdáról tárgyal Pesti Istvánnal. Amikor végez, készséges. Beszélgetünk a fiatalokról, a szórakozásról, ö is ide járt bálba, mielőtt elkerült Forráskútra. Volt KISZ-titkár' és szerinte a községi, a szakszövetkezeti és a pedagógus KISZ-alapszervezet idővel KISZ-bizottsággá alakul. Csikós Sándor harmadik osztályos tanulót beküldték a faluba, hozzon kenyeret és karácsonyra borítékot. Egyúttal elintézi saját dolgát is. — Melyik könyvet szereted? — A kutyásat, mert abban az állatokat meg lehet nagyobbítani. Fejkendős, gumicsizmás, dolgos kezű sietős asszony lép be, és már mondja is, miért jött. A lánya küldte, nézze meg a cetlire írt könyveket, megvannak-e? Megkérem, álljon szóba velem is. Elmondom, ml járatban „ülök itt". — Rólunk egy szót se, mert nem érdemeljük meg. — Miért ugyan? — Csak 28 év után tudtunk építeni. Annyi baj legyen. Bálint Sándor szegedi szótára több meghatározást is ad a zsombó szóra. Az egyik: zsombék, kiemelkedő földrész vizenyős területen, főleg tanyai homokon. M. T.