Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

5 Vasárnap, 1979. december 16. MDM Krumplicsata Rúzsa, Forráskút, Sándorfalva szaglott a krumplitól. Válogatták a termest; piacra, a fölvásárlóhoz és a szemétbe « Forráskúton. az Egységes Zöldségés Burgonyatermesztési Társulás tanácskozásán arról is szólt a beszámoló, hogy ezen az őszön 150 vagon őszi burgonya megfagyott. Másfél millió, krumpliszerető család vasárnapi ebédjéhez elegendő lett volna. Tíz kilóval kevesebb jut fejenként a szegedieknek is. A fogyottról jót vogy semmit Vass Lajos, az EZBT vezetője: — Rendkívül váratlanul érte gazdaságainkat a szokatlan októberi fagy. Mint ismeretes, akkor mínusz 6—7—8 fokot mért a meteorológia. A krumpli javarésze megfagyott a földben. Hat gazdaságnak nagy a kára. — November elejére bármikor beüthet a rossz idő. — Az aszály késleltette az őszi burgonya kötését, emiatt elhúzódott a betakarítása is. — Már augusztusban kezdték ásni, három hónán nem elegendő? — Előbb a nyárit szedtük, csak aztán fogtunk az őszihez. Folyamatos volt az átvétel, de megállt. A beszélgetésbe bekapcsolódott Sándor Tibor, a forrás kúti Haladás Tsz elnöke: — Legyen szabad közbeszúrnom, akkoriban (szeptember elején) a ZÖLDÉRT leállította a szállítást, mondván, nem felel meg a szabványnak az áru. megy a krumpli héja. — Ehetetlen az ilven? — Nálunk a tárolóban szépen beérett. — Adták másnak a „visszatartott" árut? — Természetesen, a forrás kúti krumpli kiharcolta magának Pesten, hogy bármikor legyen keletje. — A Haladás Tsz-ben is megfagyott a termés. — Egy része. Szerencsére, mi idejében szedtük és tudtuk tárolni is. A sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Termelőszövetkezet főmezőgazdásza, Somodi János: — Mi a tavasszal 75 hektárra vetettünk burgonyát, ebből 30-at fagy után szedtünk föl. Szeptember elején két géppel kezdtük a munkát, aztán kölcsönkaptunk még egyet a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz-től. de mégis elkéstünk. — Mind belefagyott a földbe? — Olyan 25—30 százaléka nem való a piacra. — Azzal mi lesz? — Takarmánynak még jó. Sőt. az embernek se árt. csak tárolni nem lehet, megrothad tőle a többi. — Ráfizetéses a burgonya termesztése? — A ZÖLDÉRT-árakkal. sajnos, nem jövünk ki a nullára. Kilójáért nem kaptunk annyit, mint amennvit rááldoztunk. A munka, a vetőmag, a műtrágya, a vegyszer viszi a pénzt. Sőt. a jövőben sem lesz másként. Burgonvából — második kenyerünkből — egyre többet fogyasztunk. Fejenként csaknem 70 kilót eszünk meg évente. Hogyan számol a tanács, mennyi krumpli teremjen Csongrád megyében? Mennyi elegendő, mennyi a ráfizetés? A kérdésre dr. Tóth Mihály megyei főkertész válaszol: — Sokéves tapasztalat alapján, telente 700—1000 vagon burgonya fogy eL A szükséges krumnli bőven megterem a megyében. Az idén 4391 hektárt vetettünk. Ezv+án ceruzázzunk! Ha a leggyengébb atlagot vesszük, akkor is ad száz mázsát egy hektár. Mivel száz mázsa egy vagon, könnyű a dolgunk: annyi vagon, amennyi hektár. Jelen esetben —' szűken számolva — 4000. A megyének kell — bőven mérve — 1000 va- ( gonnal. A mezőgazdaság mindig reszkír. számolnak vele a gazdák. Selejttel kalkulálnak. Csakhogy mennyi az? — Az Örök igazság érvényes a krumplira is — segít a főkertész. — Akár a többi zöldségre. Ebből sohasem elég. Ha több terem, az a baj. mert nem tudnak mit tenni vele a gazdaságok, ha kevés, akkor meg fölmegy az ára. Nagyon hiányzik a feldolgozó. ami biztonsági szelep lenne. Addig ki vagyunk téve az ingadozásnak. — Csak az idő miatt? — Az átvétel is akadozik. A téeszeknek kellene jobban élniük a többcsatornás értékesítés előnyeivel. — A szabvány másutt is szabvány... — A jövő n gépesített burgonyatermesztésé. Ehhez kellene igazítani átvételkor a mércét. Az a világ megszűnt. hogy a téeszek leöntsék a semlyék közepére, és ott az emberek kézzel szétválogassák a burgonyát. Maradjunk a magunk bajánál Csongrád megye az idén 7 ezer tonnás „keretet" kapott. A ZÖLDÉRT Vállalatot, az AFÉSZ-eket és a forráskúti Haladás Tsz-t bízták meg az ellátással. A ZÖLDÉRT-nek 5550. a Haladás Tsz-nek 1 ezer. az ÁFÉSZ-eknek 450 tonnát kell tárolniuk. Szerződést is kötöttek. Ezer vagon krumpli — ha jó az esztendő — az Egységes Zöldség- és Burgonyatermesztés! Társulásnál is terem. Rájuk számít a megye is. Csakhogy tavaly rengeteg vita volt az átvételnél. A nagvmágocsiak emiatt a nagyra, idomtalanra nőtt krumplit föletették, a jószágokkal. A többieknek is maradt a nyakukon krumpli. Ha sok van belőle, a kutyának sem kell a szabványtól eltérő, vagy a többlet, a szerződésen kívüli burgonya. Az idén augusztusban azt mutatták a táblák — megint baj lesz a burgonyával. A forráskúti tanácskozáson Vass Lajos mondta a ZÖLDÉRT Vállalat képviselőjének. Ábrahám Sándornak:* — Azon az egri országos értekezleten te is hallottad, lesz bőven burgonya az idén. Akkor ti lecsaptátok az árakat. — Az árakról itt ne beszéliünk, rnert azt mi is Pestről kapjuk. A többiek — a kiszomboriak. a nagymágocsiak. a bordányiak. a sándorfalvaiak, a kistelekiek — fölhorkantak: mivel a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat is alapító tag. a társulásnál elmondhatták véleményüket. 4 — Miért kellett más megyéből krumplit hozatni? * — Több mint ezer vagon burgonyára kötöttünk szerződést. A társulás krumplija nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Mindenki morgolódik. Bainóczi Ferenc. a kiszombori Üj Élet Tsz elnökhelyettese észrevétele: — A kibicnek semmi se drága, mert jövőre már nem ültetünk egy bokor burgonyát sem. Az, hogy a megye nem tudja megtermelni a krumpliját, nagy szégyen. Miért volt szükség a nyírségi és a somogyi krumplira, most. amikor minden energia érték. Jobb az, ha más megyéből szállítanak ide krumplit, innen meg elviszik. Mi — megmondom őszintén — adtuk annak, aki vitte. Nagyon jöttek érte — ömlesztve elment 3 forintért kilója, itt helyben, amiért a ZÖLDÉRT 2 forint 10 fillért kínált. Sőt. azt is három forintért vitték, amiért 70 fillért ajánlottak. A többiek helyesellek: — Nem lett volna szabad idáig jutnunk, ma már 50 ezer forint egy hektár termelési költsége. A kukorica többet ér, fele ennyi munkával — átvételi gond nélkül —, majdnem egyforma a haszon. Föntről kellene ezt nézni, vagy akarok termeltetni, vagy nem. Természetesen tisztességes árért. Mert az én krumplim — ami itt van helyben — biztosan ér annyit, mint a más megyéből hozatott összetört, öszszerázatott. A vásárlót csaptuk be, amikor elengedtük a téeszből a burgonyát. De ráfizetéssel nem dolgozhatunk tovább. Még egy gondolat idetartozik a tanácskozásról. Az egyik téeszelnök mondta: — Nevetséges, hogy a kistermelő, aki idejében jó pénzért eladja a krumpliját Pesten, most harmadért megkapja a léesztől, amire szüksége van. És még én örülhetek, mert többért adtam, mint a ZÖLDÉRT-nek. A jó partneri kapcsolat... Fagy után, Rúzsán. Kirj Mihály, a Napsugár Tsz párttitkára szomorú: — Időben elkezdtük mi a krumplit ásni. csak elpusztult a gépünk. és emiatt kicsúsztunk az időből. — Nem kértek kölcsön? — Mirujenki a sajátját szedte. — Volt piaca a burgonyának? — De mennyire — ezt már Tanács István áruértékesítő válaszolja. — Mi a ZÖLDÉRT-tel voltunk szerződve. Visszaküldték előbb a krumplit, aztán rosszul minősítettek. Egyszer bevittünk 103 mázsát úgy, ahogy a gép fölásta. Ebből 87 mázsa 3 forintos, 7 mázsa 70 filléres volt. A többit — 8 mázsát engedményként levontak, és még 1 mázsa földet. Azért nem járt pénz. A pestiek szó nélkül elvitték három forintért azt, amit Szegedről viszszahoztunk. Juhász Vince főkönyvelő hozzáteszi: — A SOLANUM-rendszer nagyon jó nekünk, átvesz mindent, árában. A kívülállónak kötelessége, hogy menjen a dolgok után. A következő állomás a ZÖLDÉRT Vállalat áruforíalmi főosztálya. A válaszadók Marsi Mihály főosztályvezető és Széli Lajos osztályvezető. — Azt mondják a gazdaságok, azért fagyott meg a krumpli, mert nem. vétsék át idejében! \ — Azért fagyott meg, mert váratlan hideg volt. — Tökéletesen igaz, de akkor másként kérdezem: szeptember elején miért állították le az átvételt? — Ez nem felel meg a valóságnak, a vállalat minden szabványos krumplira vevő volt. — A minőséggel volt a baj? — Olyan is akadt, de a téeszek az árak miatt nem hozták. Azokat pedig nem mi szabtuk, sőt, a vállalat saját szakállára elengedte a 30 fillér válogatási díjat az ömlesztett, kevert burgonyára. — Nagy huzavona után. — Nekünk nem volt fölhatalmazásunk. Csak a ZÖLDKER-központ vezérigazgatója utasítása után. — Önök szerint 2 forint 70 fillért ér. a boltban négynegyvenes krumpli. — Oda a három forintos kerül, szabályos árréssel. — Mennyit ér például a kiszombori vagy a forráskúti szép. beérett, gusztusos krumpli? — Szívünk szerint az idei termésért többet adnánk, de nem lehet, köti a kezünket az árhivatal. — A nyírségiből olcsóbb a krumpli, mint a szomszédból? — Ráfizetés nekünk Is. — A nyírségi krumplit leckének szánták a gazdaságoknak? — A vásárlók érdekelt néztük. Csak akkor vettük, amikor meggyőződtüpk, hogy a téeszek nem adják a szerződött árut. Kártya lett a vesztes Régi gyerekszokás, hogy karácsony iáján asztalhoz ülnek és kártyáznak a hosszú téli estéken. Az egyik ilyen játék a küldözgetés, a kisborjúzás. Amikor pároztatják a lapokat, alsót az alsóval, fölsőt a fölsővel, és tesznek hozzá egy kísérőt is. Így szabályos. A másik megfelelő színnel fölülüti, és a végén az lesz a borjú, akinek marad a kezében lap. Néha előfordul az is. hogy a kártya vesztes, mert senkinek sem maradt fölösleges lapja. Semmi köze a burgonya ügyének a kártyához — mégis, a sok utánjárással olyan érzése támad a kívülállónak: csak a krumpli a hibás, mert vagy sok terem, vagy kevés. Magyarázat mindenre akad. A krumolicsatában senki sem lehet kibic. Amiért a termelők évről évre harcolnak, amiért a felvásárló évről évre hadakozik — mindnyájunk érdeke. Ügy is fogalmazhatnánk. közös ügyünk. Senki sem akarja a felelősséget a fölvásárló vállalat nyakába varrni, mert a téeszekben megfagyott a krumpli. De a mentőszándék sem helyénvaló, ha a haszonból csak az egyik részel, és a szerződések betartása csak kevés áru ese'.én kötelező. A zöldséggel járó kockázat miatt a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat nincs könnyű helyzetben, de ludas korábbi magatartásáért. Elijesztette magától a tisztességes partnereket. Most már odáig jutott a téeszek—ZÖLDÉRT-vita. hogy a rólvásárló a megyei pártbizottságot kérte, szerezzen érvényt a szerződésekoen foglaltaknak. (Mert. most meg a gazdaságok nem tartják be ígéretüket.). Papdi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője egyik felszólalásában elmondta, a hatalmi szóra nincs szükség. A szerződéseket a felek kötik, tehát maguknak kell elintézni a teljesítést is. Az öszehangolt munkára viszont igen. Mert még továbbra sincs minden rendben. A szép krumpli nem jutott el a vásárlókhoz. Vasárnap reggel a Marx téri ZÖLDÉRT-pavllonokban. idomtalan, csicsókás, összevagdalt, sérült. rothadt krumpli kérette magát a ládákban. Hiába ajánlotta Kiss Ferenc boltvezető, bármennyit válogathat a vevő — nem kapkodtak érte. Ebben a játszmában a felvásárló lapjába alaposan beleláttak. MAJOROS TIBOR Kódextöredékek kutatása Hazánkban a mohácsi vész előtt virágzott a könyvkultúra. A királyi udvar, a humanista főpapok, a pálos, jezsuita, domonkos kolostorok könyvtáraiban szorgalmasan másolták és sokat olvasták a kézzel írt. díszesebb, vagy egyszerűbb kivitelű könyveket, kódexeket. Mezey László professzor megpróbálta számszerűen meghatározni, hogy hozzávetőlegesen hány kódex lehetett a középkori Magyarországon. Számításai elég bonyolultak, hosszadalmasak, ezért csak a végeredményt ismertetem: egyházi tulajdonban, a különféle kolostorok, apátságok, prépostságok, nagyobb plébáinák birtokában legalább 35 ezer. Mátyás király, a humanista főpapok és világi nagyurak könyvtárában pedig további 10 ezer, összesen tehát legkevesebb 45 ezer kódexet őriztek. Ennek még egy százaléka sem maradt korunkra, ha a külföldön őrzött példányokat is hozzászámítjuk. számuk akkor is 400 alatt marad. A« elégett, megsemmisült kódexeket természetesen nem lehet a semmiből visszahívni, de nem minden régi kéziratos könyv.tűnt el egészen. Egyes részeik a későbbi korszakban nyomtatott könyvek kötéstábláiban. ' kötéstömítő anyagában, ezenkívül iratborítókban korunkra maradtak. Ezeknek a kódextöredékeknek rendszeres számbavételét és feldolgozását kezdte meg 1974. januárjában egy munkaközösség Mezey László vezetésével, a Kulturális Minisztérium ^anyagi támogatásával és az Eötvös Loránd Tudományegyetem régi magyar irodalomtörténeti tanszékének segítségével. A munkaközösség tagjai először átnézik a kijelölt könyvtárak régi anyagát: melyikben találhatók kódextöredékek, fragmenták. Ezek a kötetek a restaurátorokhoz kerülnek. Eddig mintegy 800 töredéket vettek számiba. Ennek kétharmada liturgikus tárgyú, misekönyv, breviárium, graduále. Sok bennük a hangjegyes anyag, akad köztük egy XIII. századi kétszólamú himnusztöredék is. A harmadik harmad tartalma nagyon változatos, szentfceszedgyűjtemények mellett az egyetemeken tanított tárgyakról szólnak, egyházi és világi jogról, filozófiáról. orvoslásról. Korábban az 1200 előtti időkből csak 8 hazai származású kódexet ismertünk, ennek alapján még könyvírásunk történetét sem lehetett megírni. Most viszont körülbelül hatvan XII. századi vagy még korábbi eredetű töredék vált ismertté. A feltárás azonban nemcsak a könyvtörténet kutatói számára szolgáltat értékes adatokat, hanem alapvető fontosságú a középkor eszmetörténetére. A feltárt anyagból megtudjuk, hogy az egyes századokban mit olvastak Magyarországon, mit tanítottak az iskolákban, milyen dallamökat énekeltek a templomokban. A hangjegyes anyagból már tartottak zenei bemutatót. ahol az érdeklődők megismerkedhettek középkori énekkultúránkkal. Az egész fragmentakutatás részletes tartalmi vizsgálatát és értékelését tanulmánykötetek fogják tartalmazni. Megírásuk folyamatban* van. VÉRTESY MIKLÓS EDZETT IFJÚSÁGÉRT W OGSZÁG^ LEGNÉPSZERŰBB NEMZET! SPORTUNK A -SÜLYEMELE3 MPtESuLY OLOMSULY Kor-iaaoNÁio EDZÉS '•••••I.'.v... CSODAGYEREK MUNKAHELY/ TORNA -IGENIS FONOKj ERTEJTÜK FONOK !!'. A TANULASES A SPORT ELVÁLASZTHATATLAN