Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

3 Szombat, 1979. december 15. Pártbizottsági ülések Az MSZMP BM Csongrád megyei Rend­őr-főkapitányságának Pártbizottsága de­cember ll-én ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Gyárfás Mihály, a me­gyei pártbizottság titkára. A pártbizottság dr. Oskó Lajos titkárt — saját kérésére, érdemei elismerése mellett — nyugállo­mányba vonulása miatt felmentette a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság pártbizottság! titkári funkciójából. A párt­bizottság kooptálta tagjai sorába Johnt Lászlót, majd megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjának és a pártbizottság tit­kárának. Az MSZMP szegedi járási Bizottsága de­eember 12-én ülést tartott Az ülésen részt vett és felszólalt Gyárfás Mihály. A já­rási pártbizottság — érdemeinek elismeré­se mellett, más fontos beosztásba történt megválasztására tekintettel — felmentette első titkári funkcióiából és pártbizottsági tagságából Jáhni Lászlót, maid tagjai so­rába kooptálta dr. Somogyi Ferencet és megválasztotta a végrehajtó bizottság tag­jának és a pártbizottság első titkárának. Az MSZMP Csongrád városi Bizottsaga december 13-án Csongrádon ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Ko­mócsin Mihály, a megyei pártbizottság el­ső titkára. A városi pártbizottság — más fontos beosztásba történt megválasztására tekintettel, érdemei elismerése mellett — felmentette első titkári funkcióiából és pártbizottsági tagságából dr. Somogyi Fe­rencet. és egyidejűleg tagjai sorába koop­tálta dr. Szucsán Sándort majd megvá­lasztotta a végrehajtó bizottság tagjának és a pártbizottság első titkárának. Ugyanezen a napon tartott ülést Szente­sen az MSZMP szentesi járási Bizottsága is. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Komócsin Mihály. A járási pártbizottság — más fontos beosztásba történt megvá­lasztására tekintettel, érdemei elismerése mellett — felmentette első titkári funk­ciójából és pártbizottsági tagságából dr. Szucsán Sándort, és egyidejűleg a szentesi járási pártbizottság első titkárának meg­választotta Puskás Lászlót. A szebb kelendőbb Korszerűbb csomagolóanyagok a papárfeldoigozó szövetkezetből Kell-e bizonygatni a cso­magolás fontosságát? Hisz gondoljuk csak meg: ha va­golás technológiáján. Van olyan vállalat, amelyik most is ugyanolyan dobozokra tart lamilyen áru többféle doboz- igényt, mint tíz évvel ezelőtt! ban is kapható, akkor biz- Az nem szorul különösebb tos, hogy a szebben adjusz- bizonyításra, hogy tíz év táltat vásároljuk meg. Ese­tenként az is előfordul, egy közepes minőségű, ám tet­alatt nagyot változott a vá sárlók ízlése, s hogy a papír ipari vállalatok, ha nem is szetős megjelenésű termék- világszínvonalú, de nek nagyobb a sikere, mint szebb, jobb csomagolóanya­a kifogástalan minőségű, de gokkal rukkolnak ki. nem szepen felöltöztetettnek. Formatervezett dobozzal a csak éppen elég igény nincs rá. Valóban így van. s ha igen, akkor ez az igénytelenség szüleménye? Ha meghallgatjuk a meg­rendelőket, akkor azt ta­pasztaljuk, ők is szebben, egyre jobban szerelnék csomagolni áruikat. Csak éppen nincse­nek tisztában azzal, hogy a papírfeidolgozó üzemek­ben milyen korszerűsítések A szövetkezet szegedi do­késztermék minőségét nem ^dení^t történnek. Ebből következik, „. bozt tudnának készíteni, mint ti^-tóH^ amennyire jelenleg igény van. Elmondták, hogy — ez magától értetődik — ők csak olyan terméket gyártanai:, lehet befolyásolni, az elad­hatóságát azonban igen. Es hozzá kell tenni: a csomago­lás egyben reklám is, és egyetlen cégnek sem lehet közömbös, hogy termékei mennyire ismertek a piacon, s ott milyen fogadtatásra ta­lálnak. A Csongrád megyei Papír­zzal sincsenek tisztában, hogy az ódon külsejű dobo­zokat mikor és milyennel le­het felváltani. Ez viszont mér a papírfel dolgozó cégek Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kot'sis Iván nyu­galmazott egyetemi tanár­nak, több évtizedes eredmé­nyes munkássága elismeré­seként, 90. születésnapja al­kalmából a Magyar Népköz­társaság Zászlórendje kitün­tetést adományozta. A kitün­tetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke adta át A kitüntetés átadásánál jelent volt Ábra­hám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. * Az Elnöki Tanács Illyés Gyulánénak, a Gyógypeda­gógiai Tanárképző Főiskola főigazgatójának — több év­tizedes oktató-nevelő mun­kája, a gyógypedagógiai ta­nárképzés továbbfejlesztése és tudományos munkássága elismeréseként — nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést pénte­ken Polinszky Károly okta­tási miniszter adta át * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bori Rudolfnak, a Pest megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnökének, nyug­díjba vonulása alkalmából, egész élete munkásságáért a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke pénteken, a Pest megyei tanács székhá­zában adta át amiivet kernele tőlük Petii- ceges. amilyet kérnek toluK. Peai6 írható. Mindig arra is vállalkoznának, hoev t ... ,,, ti., . kettőn áll vagy bukik a vár­sár. arra is vállalkoznának, hogy a dobozok formáját, színét ők maguk tervezzék meg. Ez többféle előnnyel járna. Az üzem szakemberei nyilván­feldolgozó Ipari Szövetkezet ló jobban íudják, hogy szegedi dobozuzemeben el­mondták, ebben az évben so­A szövetkezet dcbcczüzemé­ben azon varrnak, hogy mi­attuk ne bukjon a vásár. A kat tettek azért, hogy a jö­vőben változatosabb küllemű dobozokat gyárthassanak, al­kalmazkodva a megrendelők kívánságaihoz. Ezért az idén w munkába állítottak két, az NDK-ból származó berende­zést a régi, fél évszázados gépek helyett. Az már más kérdés, hogy az adott technológián belül k4t új gép mur,Icába állítása milyen variációk tehetsége- arra törekednek, hogy sek. így a megrendelőket 3 velük kapcsolatban álló sem érr.é olyan bosszúság, vállalatok is tudomást sze­hogy az általuk elképzelt rezzenek arról:'az eddi ölek­szövetkezet nem szélesebb termékskálával tudja elkészíteni. Igaz, az állnak partnereik rendolke­utöbbi években erre nem- zásére. igen volt példa. Főleg azért, mert több vállalat nem na- | gyon törődik azzal, hogy ter­H. I. Modern rakodópálya a gyárban Korszerű nagy teljesítmé­nyű rakodópályát építettek a Debreceni Ruhagyár berety­tyóújfalui telepén. A 160 méter hosszú rakodópályán görgők segítségévéi — ne­héz fizikai munka nélkül — tudják eljuttatni a készárut a vasalótól a raktárig, majd onnan a kamionokba, illetve konténerekbe. Az új eljárás bevezetése előtt 10 ezer készruhát 4—5 ember 5—6 óra alatt rakott be a kamio­nokba, most ezt a munkát 2—3 ember végzi el alig egy óra alatt. A kedvező berety­tyóújíalui tapasztalatok alap­ján a ruhagyár debreceni üzemében is hasonló rakodó­pálya felszerelését tervezik. .,,,., ,, =f mékei milyen csomagolasban üzletfeleik mennyire élnek ,.„„,•.,, a lehetőséggel. Lesz-e igé­nyük a formában és színben szebb dobozokra? Az eddi­gi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy sok cég nem szívesen változtat a csoma­kerülnek az üzletek polcai­ra .., így aztán előáll az a fur­csa helyzet, hogy a jelenle­ginél szebb csomagolóanyag gyártására lehetőség van, L&kés­és óvodaépítés Tanácsülés Hérahalmon Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyár gyáregysé­gében új, korszerű eljárásokat vezettek be. melyek eredménye­ként korszerűsödött és nőtt a termelés. A díszített porcelán edények nagy része exportra készül Murahalom nagyközség ta­nácsa tegnap, pénteken a mó­rahalmi művelődési házban Murányi György tanácselnök vezetésével ülésezett. A tes­tület előbb meghallgatta a vb munkájáról szóló beszá­molót, majd jóváhagyta a jö­vő évi tanácsi költségvetés és fejlesztési alap irányzatát, a tanács és a vb 1980. évi munkatervét. Végül előter­jesztésekre. interpellációra került sor. Mórahalom tanácsa 1930­j ban közel 20 millió forintból | gazdálkodhat. A testület 11,8 millió forintot hagyott jóvá költségvetésre, és a fejleszté­si alap összege pedig 8.2 mil­lió forint. A tanácsi költség­vetésnél elsőrendű cél. hogy az alapellátást biztosítsák, az egészségügy területén, bölcső déknél, óvodáknál, iskolák­nál némi javulást érjenek el. A nagyközség vonzáskörzete egyre jelentősebb, sok fiatal akar letelepedni a gyorsan fejlődő Mórahalmon. Ez in­dokolja, hogy a magánépít­kezések mellett az állami la­kásépítéssel is kell foglalkoz­ni. A tanács a célcsoportos lakásberuházásra is jelentős összeget fordít. A testület ha­tározata szerint 21 lakás épí­téséhez kezdhet jövőre a ki­vitelező, a CSOMIÉP. Ekkor készül el egy új GELKA­szerviz & Patyolat-felvevő­hely is (A célcsoportos la­kásberuházás összege több mint 5 millió forint.) A tegnapi ülésen szó volt az óvodaépítésről is. Sok szü­lő már régóta várja, hogy az eddigi szűkös helyzet mielőbb megváltozzon. Jelenleg több mint 70 gyereket szükség­óvodában helyeztek el, mert az új intézmény építésének befejezése késik. Többen fel­vetették, hogy a 75 férőhe Íves óvodát jövő őszre Öt kell adni. Remélhetőleg a kivitelező, a mórahalmi költ­ségvetési üzem mindent meg­tesz, hogy a szeptemberi kez­désre kulcsátadásra készen álljon az óvoda. Egyébként a tanács 1980. évi gazdálkodá sónak felvételei megegyez­nek az V. ötéves terv erede­ti előirányzatával. Újítómunka O ly sokszor bizonygatjuk a magunk számára, hogy talán már utána sem gondolunk, hogyan és miként , változik körülöttünk a világ, s követelményeinek rendszere. Pedig nagyon is hasznosnak tűnik ismételten utánagondolni annak, amit például legutóbb dr. Szilvássy Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese fogalmazott meg Szegeden, a konzervgyárban tartott újítási ankéton. Vagyis: az extenzív fejlesztés időszaka egyszer s mindenkorra lezárult Beruházási lehetőségeink alaposan csökkentek, a piaci követelmények viszont megnőttek. Eb­ben a helyzetben csakis az emberi agyakban fölhalmozott lehetőségekhez fordulhatunk. Igen. mivel a termékek iránt a piacokon támasztott nagyobb követelményeknek csak fej­lettebb technológiával iehet eleget tennünk, viszont e fej­lettebb — és együttal nagyon drága — teennolögiák meg­vásárlására nincsen pénzünk. De valóban mindent csak vásárlással lehet megoldani? Hát nincs ebben az országban elég képzett „agyvelő", hogy a magunk lehetőségeire az eddiginél sokkal inkább tá­maszkodhassunk? Hiszen olykor-olykor már túlképzésről is beszélünk csöppnyi országunkban, mondván: mi szüksé­günk van nekünk annyi mérnökre, technikusra, s oly túl­zott elméleti igényeket is támasztó szakmunkásképzésre? Valóban sok mérnökünk, technikusunk lenne, s valóban sok fölöslegeset igyekszünk mi leendő szakmunkásaink fe­jébe verni? Vagy inkább nem a megfelelő módon foglal­koztatjuk képzett embereink jó részét, s ezért tűnik néha „fölöslegesnek" megszerzett tudásuk? Szerintem inkább az utóbbi a valószínű. S talán nem is a foglalkoztatás mód­jával, hanem inkább körülményeivel, a felfedező könnyed­ségei nélkülöző, formálisan komoly munkafelfogással van nekünk bajunk. A felfedezés, a rugalmas kombinációs készség ... Alig­hanem nagy szükség lenne minderre. Hiszen tavaly mind­össze 214 ezer újítási javaslatot regisztráltak az országban — s egy-egy embertől olykor több újitás is befutott. Mind­ez. azt jelenti, hogy az országban legföljebb minden huszon­öt-harmincadik ember talált valami megújítani-, javítani­valót környezetében, munkahelyén és munkájában. Kicsi ez a szám. s most már csak az kérdés, az emberekben, vagy inkább a környezetükben van-e a több hiba. Föltehetően inkább az utóbbiban, az iaspirációk. a fogadtatás és az elismerés köreiben. Pedig sokat, nagyon sokat köszönhetett tavaly ls, mint minden évben, újítóinak a népgazdaság. Íme, néhány példa a konzervgyárból, az ankét házigazdájától. Az idén. három­negyed év alatt közel száz (a tavalyinak másfélszerese) újítóit adtak be a gyárban, s a tavalyi másfél milliós ha­szonnal szemben az idén, háromnegyed év alatt, már négy­milliós eredményt hoztak az újítások. Hogy milyenek? A vállalatnak nincs pénze beruházásokra. így hát zöldség­töltő vagy halfeldolgozó gépsort a gyár műszaki dolgozói konst­ruáltak újításként, a 4—5 millió forintos piaci árral szem­ben 500—600 ezer forintért. S ami szintén nem közömbös, ezzel jelentős importot is megtakarítottak a népgazdaság­'ftakí Vagy a dobozüzem. A piacon százmillió farint körüli összegért lehet olyan dobozgyártó gépsort kapni, amely már úgy-ahogy megfelel a zajvédelmi előírásoknak, s nem veszélyezteti a dolgozók egészségét. A vállalat viszont csak a 12 milliós, óriási zajjal dolgozó, legolcsóbb gépsort volt képes beszerezni. Ám az üzem dolgozói évek folyamatos munkájával fokozatosan kialakítottak egy olyan hangszige­telési eljárást, amellyel a zajszintet a megengedhető mér­tékűre csökkentették, s az már csak egv-két gépnél ma­rad kifogásolható. S ebben az esetben talán nem is a meg­spórolt 90 milliós összeg a legfontosabb. Hiszen a vállalat előtt nem az a kérdés állott, milyen gépet, s mennyiért vegyünk hanem az. hogy telik-e egyáltalán a legol­csóbbra is. S zóval, bőséges a tere minálunk az emberi alkotókedv­nek és energiának, ha hagyják is azt kibontakozni, ha segítik, támogatják, inspirálják, s meg is be­csülik. Mondják: túlképzett ország vagyunk. Ezt sehogy sem tudom hinni. Inkább talán a formalitások, az álkomollyá tett munka országa is vagyunk, így a kelleténél többször vetünk gátat az alkotókedvnek és -készségnek. Mert sajnos, még mindig kevés olyan ismerősöm van. aki egy-egy si­keres tárgyalás, a vállalatának megkötött jobb üzlet után olv elégedetten dörzsölné kezeit, mint egy szenvedélyes pó­kerjátékos a jó játszma után. Szerencsére — ha lassan is — azért egyre több ilyen emberrel találkozom, aki egy kissé alkotó játéknak fogja föl munkáját, a játék legszebb, az önmegvalósítást, a megismerést szolgáló, és sikerélmé­nyeket adó szempontjai szerint. Azt remélem, nem szegjük ezeknek az embereknek kedvéi álkomolyságainkkal, amely szerint a munkának még mindig legalább a véres-verejtékes látszatot fönt kell tartania. Jó lenne, ha ideálunk — országos ösztönzés ez — egyre inkább az újító, játékos szellemű munka lenne, ahol lehet, bogy ez a szemlélet és magatartás igazi vonzerővé válhasson. Ám ehhez is gazdálkodnunk kellene, méghozzá okosan gazdálkodnunk az emberi lehetőségekkel, a fejek­ben található tekintélyes tartalékainkkal. Szávay István Fiimfesztiváldíj Fábri Zoltánnak Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete pénteken átadta Fábri Zoltán három­szoros Kossuth-díjas. Kiváló művész filmrendezőnek a XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál jubileumi díját, amellyel a Szovjetunió film­gyártása államosításának 60. évfordulója alkalmából idén augusztusában jutalmazták munkásságát. A budapesti szovjet nagykövetségen ren­dezett ünnepségen V. J. Pav­lov emlékeztetett arra, hogy a fesztivál szervező bizottsá­ga a magyar filmművészet fejlesztésében betöltött ki­emelkedő szerepéért szavaz­ta meg Fábri Zoltánnak a díjat l *

Next

/
Thumbnails
Contents