Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

4 Szombat, 1979. december 15. Terhek a magasban Életet ment a pacemaker Az áruszállítás mennyisége az egész világon gyorsan nő, ezért egyre több a rakodási munka. Mind ennek, mind az ipari és egyéb létesítmények gépesített szerelésének legfontosabb segítőeszköze a daru. Vannak munkaterületek, amelyek nem is tudnának meglenni a daruk segítsége nélkül. A hatalmas tartályhajókat például képtelenség lenne az óriás méretű daruk nélkül megépíteni. A vízépítési munkák, a kikötői manipulációk sem nélkülözhetik a jókora toronydarukat, illetve a portáldarukat és úszódarukat. Ez utóbblak a helyüket változtatni képes ímemmmmm ,:,, ,»f f mm«mm • A szív a világ legcsodálatosabb motorja. Évtizedeken át pillanatnyi megállás nélkül dolgozik, s teljesítméryével felülmúlja a legtökéletesebb, leszívósabb gépet is. Ha megáll, vége az életnek. Ha percenként 72-nél jóval kevesebbet, vagy sokkal többet üt, akkor súlyos a betegség. Ma azonban már szabályozni lehet a szívverést. Ez idő szerint több ezer ember él az országban (a világon pedig talán több millió), akiknek a szívritmusát egy kis méretű elektronikus szerkezet, a korszerű orvostechnika remeke, az angol nevű pacemaker (pészméker) szabályozza. A szívidegek természetes munkája a szivkamrát egyenletes ütemű összehúzódásra, elernyedésre készteti. A pacemaker olyan kl elektromos generátor, ami egy, a szívbe felvezetett elektródán át mesterséges impulzusokkal, áramlökésekkel éri el ugyanezt a hatást. Először 1932-ben A terikában sikerült egy nagy gépbe befektetett állat szívműködését külső elektromos lökésekkel fenntartani. 1952-ben már voltak nagy „dobogtató" gépek, amelyeket a beteg ágya mellett helyeztek el, s elektródájukat bevezették a testbe. A miniatürizálás gyors fejlődése, a parányi és nagyon megbízható alkatrészek sokasodása azután forradalmat hozott: mintegy másfél évtizede sorozatban készülnek már a kicsiny, bőr alá beültethető automata szívverés-szabályozók. A pacemakerek három típusa közül az egyik állandó ritmusban biztosítja a szívműködést. A másik fajtát azok a betegek kapják, akiknek szívműködése csak Időnként rendellenes. A harmadik készüléktípus ritmusa kívülről, távvezérléssel állítható be, amint azt a beteg állapota megkívánja. daruk családjának a legnagyobbjai. A vízen mozgó darukat sokat csodálhattuk a második világháborúban összerombolt hídjaink újjáépítésekor. A technika az elmúlt evtizedek alatt sokat fejlődött és a mi akkor 100 tonnás „óriásainkat" túlszárnyalták a kecses kialakítású, zárt Ierrezborítású úszódaruk, amelyeK akár 200 tonnányi terhet is emelhetnek. Ilyen terheléssel a gém oldalirányban 15—20 méterre nyúlhat ki, ha pedig 40 méter távolságban' kell dolgoznia, még akkor is elbír csaknem 100 tonnát. De — kivételesen — * 4 ' í>5p? ....'.. ... ''y/t 2W készülnek ennél nagyobb, 350—400 tonnás típusok is; e>ek a vízen önerejükből trbb mint 1000 lóerős motorjuk segítségével haladnak, manővereznek. Kevesen tudják, hogy Magyarországon van a világ legnagyobb úszódarugyára. Az egész világpiacon nem adnak el annyi úszódarut, mint amer.nyit mi gyártunk egy év alatt. Legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió, amely egyébként maga is gyárt úszódarukat, ha nem is sokat és nem is olyan nagy Itljesítményűeket, mint a Magyar Hajó- és'Darugyár. Ú; szer radioaktív szennyezés ellen „Összecsukott" helyzetben a szovjet úszód arugyártás egyik legújabb típusa, a 170 tonnás „Vityaz". (MTI Külföldi Képszolgálat - KS) Üj szert dolgoztak ki Nyugat-Németországban a radioaktív szennyezések tárgyakról, vizes oldatokról és az emberi bőrről történő eltávolítására. Az új anyag olyan — vízben és a szokásos szerves oldószerekben teljeser oldhatatlan — műanyag por, amely a radioaktív anyagokat megköti. Ha e port vízben vagy vizes oldatban egyenletesen elosztják, gyorsan magába veszi a radioaktív anyagokat, és velük együtt könnyen leizűrhetők. Alkalmazása egyszerű. Radioaktív anyaggal szennyezett bőrt például úgy tisztítanak meg, hogy e porból egy keveset vízzel tésztává gyúrnak és a masszát a bőrön szétdörzsölik. Majd, miután a műanyag por — három perc alatt — felvette a radioaktív anyagokat, vízzel leöblítik. Hasonlóan tisztítják a tárgyakat is. A folyadékokba pedig egyszerűen belekeverik a port, és mintegy 5 perc múlva leszűrik. Pörög a kerék Felkészülés a veszélyre Képűnkön: a nyugatnémet Siemens-cég által gyártott ritmusszabályozók három változata: a legkisebbet kisgyermekekbe. a másik kettőt felnőttek mellkasába „építhetik be" az orvosok. E szívütemátadók áramfogyasztása kicsi, ami a bosszú élettartamuk feltélele: lítiumjodidtelcpiikkel tiz évig ls kifogástalanul működnek. (KS) Jeges úton, latyakos hóban, mély sárban előfordulhat, hogy a járművet nem tudjuk elindítani, mivel kapaszkodás helyett egyhelyben pörög a kerék, s egyre mélyebbre süllyed, szinte elássa magát. Mindenekelőtt tudnunk kell azt, hogy a jármű azért nem indúl el, mert nincs elegendő súrlódás a gumiabroncsok és a talaj között. Először meg kell próbálni úgy mozgásba hozni az autót, hogy egészen kis gázt adva nagyon lassan engedjük fel a tengelykapcsoló pedálját. Ha nincs túl mélyre sülylyedve a jármű, rendszerint elegencfő a kocsi megindításához. Persze, ha van rá mód, egy kis emberi segítséggel — az autó megtolásával — is kimozdítható tétlen helyzetéből a jármű. Jó szolgálatot tesz az ilyen segítség akkor is, ha a már jól megsüllyedt kocsit kell „hlntáztatással" — előre-hátra való mozgatással — úgy lendületbe hozni, hogy kerekei kimászhassanak a gödörből. Ezt a „hintáztatást" egyébként a vezető maga motorikusán is végrehajthatja, ha ügyesen és gyorsan tud bánni a sebes/ Fogászati lézer? Amerikai ötlet alapján a Münsteri Egyetemen azzal kísérleteznek, hogyan lehetne a lézert a fogkezelésben alkalmazni. Azt már megállapították, hogy lézersugár hatására eltűnnek azok a finom csatornák, amelyek a fogzománcot kívülről befelé átszövik és tctőcserépszerű kristályos szerkezet jön létre. E változásnak az a kedvező következménye. hogy a fogszuvasodást okozó anyagok és mikroorganizmusok ezen át nem tudnak a fog belsejébe hatolni. Ezenkívül feltételezik, hogy a fogzománc felmelegedése következtében meg. dul a fogban a szerves anyagok bornkka, és ez-. zel eltűnik a baktériumok táptalaja Ma azonban még nem áll rendelkezésre olyan lézerrendszer, amely alkalmas lenne a fogkezelésre. A széndioxidlézer egészen bizonyosan nem jó erre a célra. Az általa keltett sugár ugyan csupán néhány ezred milliméternyire hatol be a fogba, a lézerimpulzusok teljesítménye és időtartama azonban nem ellenőrizhető megfelelő módon. Attól ls tartanak, hogy a tartós lézerbesugárzás a fogat túlságos felhevíti, az 1000 C-fok körüli hőmérséklet elpusztítja a fogbelet és a környező fogtartó szöveteket, A kutatók szerint kevésbé látszik utópisztikusnak az a kísérlet, amely arra Irányul, hogy a lézersugár segítségével jobban összehegesszék egymással a fogat és a tömést. Még aranytömés esetén is képződnek az idők folyamán rések a tömés és a fogzománc között, mivel az anyagok a hő hatására különböző mértékben tágulnak. Az étetmaradékok megakadnak, a fogszuvasodás terjedhet. Ez okból új tömésanyagok után kutatnak, amelyek az 1000 C-íok lézerhőm érséklcten valóban egyesülnek a fog anyagával. Valószínű, hogy belátható időn belül egyszerűbbé válik a hidak hegesztése is lézerrel. ségváltóval, illetve a tengelykapcsolóval. A pörgő kerekű jármű elindításának, kiszabadításának az a „klasszikus" módszere, hogy faágakból egyfajta „szőnyeget" rakunk a kissé körülásott kerekek alá, ami rendszerint elegendő súrlódást ad. Jeges úton is jó szolgalatot tesz a rőzseköteg (vagy akár az autó szőnyege, lábtörlője is), de még jobb, ha kéznél van egy kevés homok vagy salak. Célszerű, ha ősztől tavaszig a hölapát mellett néhány kilónyi homokot is tartunk a csomagtartóban. Jó tudni, hogy mit kell tennie az elakadás ellen a vezetőnek, ha sártól, jégtől, hótól síkos emelkedőn akar felfelé haladni. Óvatosan vezetve két dologra kell ügyelnie: hogy ki ne pörögjön a kerék, és hogy bármilyen lassan haladva is, de állandó, folyamatos mozgásban tartsa az autót. A síkos lejtón a kényszerű megállás ugyanis egyenlő az elakadással. A leleményesség mellett ma már néhány ötletes technikai újdonság is segít az elakadt autósokon. Ezek egyike az az erős acélkapocs, amely oldalról bármikor felhelyezhető az elakadt gépkocsi hajtott kerekeire. A másik megoldás az önmentő szerkezet. Az elakadt kocsi két meghajtott — tehát vagy hátsó, vagy első — kerékpárjának mindegyikére egyegy orsót kell erősíteni (az orsókhoz megfelelő adapterek tartoznak, amelyekkel azok különféle autók kerékt nyálhoz erősíthetők). A felszereléshez még körülbelül 40 méternyi, erős poliészterből, készült kötél tartozik, amelyet a kocsi 20 méteres körzetében levő bármilyen tereptárgyon, például fatörzsön, villanyoszlopon, kilorrtéterkövön. áthurkolva kell a két orsóra erősíteni. Ezután már valóban magától megy a mentés: az orsóra feltekeredő kötél biztosan vontatja ki a megrekedt kocsit. B. L A tudósok, mérnökök egyre több olyan gépet, berendezést szerkesztenek, amelylyel veszélyes folyamatok veszélytelen körülmények között tanulmányozhatók. Így született meg az utóbbi évtizedekben egy merőben új tudományág: a szimuláció. Alkalmazási területei elsősorban az aviatikában, az űrkutatásban és az atomtechnikában találhatók, de az. ipari folyamatok szimulálása is egyre gyakoribbá válik, hiszen az üzemek növekvő bonyolultságával az üzemelési, üzemeltetési hibák következményei is egyre komolyabbá válnak. Alapszabály, hogy a szimulátorok alkalmazása akkor kifizetődő, ha kevesebb költséggel jár a használatuk, mint az eredeti berendezésekkel folytatandó kísérletek. Ez a szabály azonban nem érvényes akkor, ha a szimulátor nélkül a kísérlet veszélyes, vagy ha bizonyos problémák megoldása kizárólag a szimulátorral lehetséges. Ma már fontos szerepet töltenek be a szimulátorok az oktatás szolgálatában is. főként olyankor, ha váratlanul bekövetkező veszélyes folyamatok, súlyos következményekkel járó események elhárítására kell felkészíteni. kioktatni bizonyos személyeket. A szimulátorok ilyen irányú alkalmazására az atomerőművek szolgáltatják a legjobb példát. Merész egy veszélyes dolog lenne direkt üzemzavart előidézni egy atomerőműben csak azért, hogy a majdani irányítókkal gyakoroltassák az elhárítás módját. e tennivalókat. A szimulátor legtöbbször egy analóg számítógép, amellyel könnyűszerrel imitálhatók veszélyes folyamatok vagy ugrásszerű hatásváltozások. Képünkön: Egy angol tan-atomerőmű irányítóterme, ahol a gyakornokok éppen riadóra készülnek. A „hibát" az oktafct (balra) idézi elő a szimulátor reaktormodell irányitópultján a megfelelő kapcsolók lenyomásával. (KS) t