Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

4 Szombat, 1979. december 15. Terhek a magasban Életet ment a pacemaker Az áruszállítás mennyisége az egész világon gyorsan nő, ezért egyre több a rakodási munka. Mind ennek, mind az ipari és egyéb létesítmények gépesített szerelésének leg­fontosabb segítőeszköze a daru. Vannak munkaterüle­tek, amelyek nem is tudná­nak meglenni a daruk segít­sége nélkül. A hatalmas tar­tályhajókat például képtelen­ség lenne az óriás méretű daruk nélkül megépíteni. A vízépítési munkák, a kikötői manipulációk sem nélkülöz­hetik a jókora toronydaru­kat, illetve a portáldarukat és úszódarukat. Ez utóbblak a helyüket változtatni képes ímemmmmm ,:,, ,»f f mm«mm • A szív a világ legcsodála­tosabb motorja. Évtizedeken át pillanatnyi megállás nél­kül dolgozik, s teljesítmé­ryével felülmúlja a legtöké­letesebb, leszívósabb gépet is. Ha megáll, vége az életnek. Ha percenként 72-nél jóval kevesebbet, vagy sokkal töb­bet üt, akkor súlyos a be­tegség. Ma azonban már sza­bályozni lehet a szívverést. Ez idő szerint több ezer em­ber él az országban (a vilá­gon pedig talán több millió), akiknek a szívritmusát egy kis méretű elektronikus szer­kezet, a korszerű orvostech­nika remeke, az angol nevű pacemaker (pészméker) sza­bályozza. A szívidegek természetes munkája a szivkamrát egyen­letes ütemű összehúzódásra, elernyedésre készteti. A pace­maker olyan kl elektromos generátor, ami egy, a szívbe felvezetett elektródán át mesterséges impulzusokkal, áramlökésekkel éri el ugyan­ezt a hatást. Először 1932-ben A teriká­ban sikerült egy nagy gépbe befektetett állat szívműkö­dését külső elektromos löké­sekkel fenntartani. 1952-ben már voltak nagy „dobogtató" gépek, amelyeket a beteg ágya mellett helyeztek el, s elektródájukat bevezették a testbe. A miniatürizálás gyors fejlődése, a parányi és na­gyon megbízható alkatrészek sokasodása azután forradal­mat hozott: mintegy másfél évtizede sorozatban készül­nek már a kicsiny, bőr alá beültethető automata szív­verés-szabályozók. A pace­makerek három típusa közül az egyik állandó ritmusban biztosítja a szívműködést. A másik fajtát azok a betegek kapják, akiknek szívműkö­dése csak Időnként rendelle­nes. A harmadik készüléktí­pus ritmusa kívülről, távve­zérléssel állítható be, amint azt a beteg állapota megkí­vánja. daruk családjának a legna­gyobbjai. A vízen mozgó darukat sokat csodálhattuk a máso­dik világháborúban össze­rombolt hídjaink újjáépítése­kor. A technika az elmúlt evtizedek alatt sokat fejlő­dött és a mi akkor 100 ton­nás „óriásainkat" túlszár­nyalták a kecses kialakítású, zárt Ierrezborítású úszódaruk, amelyeK akár 200 tonnányi terhet is emelhetnek. Ilyen terheléssel a gém oldalirány­ban 15—20 méterre nyúlhat ki, ha pedig 40 méter távol­ságban' kell dolgoznia, még akkor is elbír csaknem 100 tonnát. De — kivételesen — * 4 ' í>5p? ....'.. ... ''y/t 2W készülnek ennél nagyobb, 350—400 tonnás típusok is; e>ek a vízen önerejükből trbb mint 1000 lóerős motor­juk segítségével haladnak, manővereznek. Kevesen tudják, hogy Ma­gyarországon van a világ legnagyobb úszódarugyára. Az egész világpiacon nem adnak el annyi úszódarut, mint amer.nyit mi gyártunk egy év alatt. Legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió, amely egyébként maga is gyárt úszódarukat, ha nem is sokat és nem is olyan nagy Itljesítményűeket, mint a Magyar Hajó- és'Darugyár. Ú; szer radioaktív szennyezés ellen „Összecsukott" helyzetben a szovjet úszód arugyártás egyik legújabb típusa, a 170 tonnás „Vityaz". (MTI Külföldi Képszolgálat - KS) Üj szert dolgoztak ki Nyu­gat-Németországban a ra­dioaktív szennyezések tár­gyakról, vizes oldatokról és az emberi bőrről történő eltávolítására. Az új anyag olyan — vízben és a szoká­sos szerves oldószerekben teljeser oldhatatlan — mű­anyag por, amely a radioak­tív anyagokat megköti. Ha e port vízben vagy vizes oldatban egyenletesen eloszt­ják, gyorsan magába veszi a radioaktív anyagokat, és velük együtt könnyen le­izűrhetők. Alkalmazása egyszerű. Ra­dioaktív anyaggal szennye­zett bőrt például úgy tisztí­tanak meg, hogy e porból egy keveset vízzel tésztává gyúrnak és a masszát a bőrön szétdörzsölik. Majd, miután a műanyag por — három perc alatt — felvette a radioaktív anyagokat, víz­zel leöblítik. Hasonlóan tisz­títják a tárgyakat is. A fo­lyadékokba pedig egyszerű­en belekeverik a port, és mintegy 5 perc múlva leszű­rik. Pörög a kerék Felkészülés a veszélyre Képűnkön: a nyugatnémet Siemens-cég által gyártott rit­musszabályozók három változata: a legkisebbet kisgyerme­kekbe. a másik kettőt felnőttek mellkasába „építhetik be" az orvosok. E szívütemátadók áramfogyasztása kicsi, ami a bosszú élettartamuk feltélele: lítiumjodidtelcpiikkel tiz évig ls kifogástalanul működnek. (KS) Jeges úton, latyakos hó­ban, mély sárban előfordul­hat, hogy a járművet nem tudjuk elindítani, mivel ka­paszkodás helyett egyhelyben pörög a kerék, s egyre mé­lyebbre süllyed, szinte elássa magát. Mindenekelőtt tudnunk kell azt, hogy a jármű azért nem indúl el, mert nincs elegendő súrlódás a gumi­abroncsok és a talaj között. Először meg kell próbálni úgy mozgásba hozni az autót, hogy egészen kis gázt adva nagyon lassan engedjük fel a tengelykapcsoló pedálját. Ha nincs túl mélyre süly­lyedve a jármű, rendszerint elegencfő a kocsi megindítá­sához. Persze, ha van rá mód, egy kis emberi segítséggel — az autó megtolásával — is kimozdítható tétlen helyzeté­ből a jármű. Jó szolgálatot tesz az ilyen segítség akkor is, ha a már jól megsüllyedt kocsit kell „hlntáztatással" — előre-hátra való mozgatás­sal — úgy lendületbe hozni, hogy kerekei kimászhassanak a gödörből. Ezt a „hintáz­tatást" egyébként a vezető maga motorikusán is végre­hajthatja, ha ügyesen és gyorsan tud bánni a sebes­/ Fogászati lézer? Amerikai ötlet alapján a Münsteri Egyetemen azzal kísérleteznek, hogyan lehetne a lézert a fogkezelésben al­kalmazni. Azt már megállapították, hogy lézersugár hatására el­tűnnek azok a finom csator­nák, amelyek a fogzománcot kívülről befelé átszövik és tctőcserépszerű kristályos szerkezet jön létre. E vál­tozásnak az a kedvező követ­kezménye. hogy a fogszuva­sodást okozó anyagok és mikroorganizmusok ezen át nem tudnak a fog belsejébe hatolni. Ezenkívül feltétele­zik, hogy a fogzománc fel­melegedése következtében meg. dul a fogban a szer­ves anyagok bornkka, és ez-. zel eltűnik a baktériumok táptalaja Ma azonban még nem áll rendelkezésre olyan lézer­rendszer, amely alkalmas lenne a fogkezelésre. A szén­dioxidlézer egészen bizonyo­san nem jó erre a célra. Az általa keltett sugár ugyan csupán néhány ezred milli­méternyire hatol be a fogba, a lézerimpulzusok teljesít­ménye és időtartama azon­ban nem ellenőrizhető meg­felelő módon. Attól ls tarta­nak, hogy a tartós lézerbesu­gárzás a fogat túlságos fel­hevíti, az 1000 C-fok körüli hőmérséklet elpusztítja a fog­belet és a környező fogtartó szöveteket, A kutatók szerint kevésbé látszik utópisztikusnak az a kísérlet, amely arra Irányul, hogy a lézersugár segítségé­vel jobban összehegesszék egymással a fogat és a tö­mést. Még aranytömés esetén is képződnek az idők folya­mán rések a tömés és a fog­zománc között, mivel az anyagok a hő hatására kü­lönböző mértékben tágulnak. Az étetmaradékok megakad­nak, a fogszuvasodás terjed­het. Ez okból új tömésanya­gok után kutatnak, amelyek az 1000 C-íok lézerhőm érsék­lcten valóban egyesülnek a fog anyagával. Valószínű, hogy belátható időn belül egyszerűbbé válik a hidak hegesztése is lézerrel. ségváltóval, illetve a tengely­kapcsolóval. A pörgő kerekű jármű el­indításának, kiszabadításá­nak az a „klasszikus" mód­szere, hogy faágakból egy­fajta „szőnyeget" rakunk a kissé körülásott kerekek alá, ami rendszerint elegendő súrlódást ad. Jeges úton is jó szolgalatot tesz a rőzse­köteg (vagy akár az autó szőnyege, lábtörlője is), de még jobb, ha kéznél van egy kevés homok vagy sa­lak. Célszerű, ha ősztől tava­szig a hölapát mellett né­hány kilónyi homokot is tar­tunk a csomagtartóban. Jó tudni, hogy mit kell tennie az elakadás ellen a vezetőnek, ha sártól, jégtől, hótól síkos emelkedőn akar felfelé haladni. Óvatosan ve­zetve két dologra kell ügyel­nie: hogy ki ne pörögjön a kerék, és hogy bármilyen lassan haladva is, de állan­dó, folyamatos mozgásban tartsa az autót. A síkos lej­tón a kényszerű megállás ugyanis egyenlő az elakadás­sal. A leleményesség mellett ma már néhány ötletes technikai újdonság is segít az elakadt autósokon. Ezek egyike az az erős acélkapocs, amely oldalról bármikor fel­helyezhető az elakadt gépko­csi hajtott kerekeire. A má­sik megoldás az önmentő szerkezet. Az elakadt kocsi két meghajtott — tehát vagy hátsó, vagy első — kerék­párjának mindegyikére egy­egy orsót kell erősíteni (az orsókhoz megfelelő adapte­rek tartoznak, amelyekkel azok különféle autók kerék­t nyálhoz erősíthetők). A fel­szereléshez még körülbelül 40 méternyi, erős poliészter­ből, készült kötél tartozik, amelyet a kocsi 20 méteres körzetében levő bármilyen tereptárgyon, például fatör­zsön, villanyoszlopon, kilo­rrtéterkövön. áthurkolva kell a két orsóra erősíteni. Ezután már valóban magától megy a mentés: az orsóra felteke­redő kötél biztosan vontatja ki a megrekedt kocsit. B. L A tudósok, mérnökök egy­re több olyan gépet, beren­dezést szerkesztenek, amely­lyel veszélyes folyamatok veszélytelen körülmények kö­zött tanulmányozhatók. Így született meg az utóbbi év­tizedekben egy merőben új tudományág: a szimuláció. Alkalmazási területei első­sorban az aviatikában, az űrkutatásban és az atom­technikában találhatók, de az. ipari folyamatok szimu­lálása is egyre gyakoribbá válik, hiszen az üzemek nö­vekvő bonyolultságával az üzemelési, üzemeltetési hi­bák következményei is egy­re komolyabbá válnak. Alapszabály, hogy a szi­mulátorok alkalmazása ak­kor kifizetődő, ha kevesebb költséggel jár a használatuk, mint az eredeti berendezé­sekkel folytatandó kísérle­tek. Ez a szabály azonban nem érvényes akkor, ha a szimulátor nélkül a kísérlet veszélyes, vagy ha bizonyos problémák megoldása kizá­rólag a szimulátorral lehet­séges. Ma már fontos sze­repet töltenek be a szimulá­torok az oktatás szolgála­tában is. főként olyankor, ha váratlanul bekövetkező ve­szélyes folyamatok, súlyos következményekkel járó ese­mények elhárítására kell fel­készíteni. kioktatni bizonyos személyeket. A szimuláto­rok ilyen irányú alkalma­zására az atomerőművek szolgáltatják a legjobb pél­dát. Merész egy veszélyes dolog lenne direkt üzemza­vart előidézni egy atomerő­műben csak azért, hogy a majdani irányítókkal gyako­roltassák az elhárítás mód­ját. e tennivalókat. A szi­mulátor legtöbbször egy analóg számítógép, amellyel könnyűszerrel imitálhatók veszélyes folyamatok vagy ugrásszerű hatásváltozások. Képünkön: Egy angol tan-atomerőmű irányítóterme, ahol a gyakornokok éppen riadóra készülnek. A „hibát" az oktafct (balra) idézi elő a szimulátor reaktormodell irányitópultján a megfelelő kapcsolók lenyomásával. (KS) t

Next

/
Thumbnails
Contents