Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

2 Szerda, 1979. november 28. Az ésszerűség Példát mutat a KSZV A megyei népi ellenőrzési ső vállalatoktól, akár a kül- vesebb költséggel ugyan­bizottság egy anyagában — dő gyárba, akár más válla- annyi pozdorját — kb. 8 amely a vállalati tehergép. kocsik kapacitásának kihasz­nálását fölmérő utóvizsgálat tapasztalatait összegezte — találkoztam egy meglepő adatul, amely a KSZV-re vonatkozott. Eszerint tavaly a KSZV tehergépkocsijainak kapacitáskihasználásában (figyelembe véve azt, hogy lathoz a küldő gyár körze- tonnát — visz el, mint kő­iében. A fogad? gyárak eb- rabban a 18 tonnás Skoda, béli érdekeltségét a költ- Ráadásul az utóbbi időben ségelszámolás módszerével járműparkjukat nem Slsö­biztosították. Vagyis, ha a sorban teherautókkal, hanem fogadó gyár nem szerez pótkocsikkal növelték. tgy visszfuvart. a gépkocsi oda- váltott pótkocsikkal (az vissza útjára óránként 150 egyik fölrakodik, a másik forint költséget köteles té- úton van a teherautóval, a ríteni. Ha belső visszfuvart harmadik éppen lerakodik), teherautók hány kilométert szerez, akkor nem fizet egy jelentősen meggyorsították a fillért sem a fuvarért. Ha forgási sebességet, s húsz külső fuvart szerez visszafe- százalékkal nagyobb üzem­lé. akkor annak a bevétele a anyag-fölhasználással két© küldő gyáré, a fogadó gvár szeres árumennyiséget ké­pedig óránként csak 70 fo- pesek továbbítani, rint költséget köteles téríte- S ez sem minden. Kísérle­nl a küldő gyárnak, s ezt is teket folytatnak egységrako­csak a kocsi fél útiára. Ez mányok kialakítására. Így pedig csak mintegy a ne- például amíg régebben laza megyei átlag ötven százalék gyedét teszi ki annak az csomagokkal szállították a körül van. s egyedül az el- össze"-tek. amit az üresen műanyag zsákokat, ezt most sősorban szállítással foglal- futó Kocsiért kellene fizet- préselve teszik, s így több kozó Volánnak sikerült meg- nie. ezer zsák fér el annyi he­haladnia a 60 százalékos tel- A módszer kétségkívül jó lyen a teherautón vagy a jesítményt. Am a három eredményeket hozott, hiszen esztendő adatait összefoglaló a gyárak gazdálkodásában táblázat más, fontos össze© egyre fontosabb a költsé­tettek meg megrakva, s azt is, hogy mennyire használ­ták ki teherbírásukat), szó­val e fontos, a szállítás gaz­daságosságát jelző mutató­ban 72,1 százalékot értek el. Ez az adat önmagában is figyelemre méltó, főként ha azt is hozzátesszük, hogy u vagonban, amennyit koráb­ban ötszáz zsák foglalt el. Mostanában kezdték meg a függésről is vall. Mégpedig gek alakulása. így aztán a kísérleteket, amelyek — ha arról, hogy amíg a legtöbb vezetők ls rendszeresen el- sikerek — lehetővé teszik, vizsgált szövetkezet és vál- lenőrzik — hiszen az ő zse- hogy a pozőorjából is pré­latát az egyik évben rosz- bükbe is vág —, hogy meny- selt egységcsomagokat ké­szabb, a másikban iobb. te- nyíre gondoskodnak visszfu- szítsenek, amely további ie­hút változó eredményeket varokról. S mindebben meg- lentös megtakarításokat hoz mutat fel. a KSZV esetében van a gépkocsivezetők érdé­it három év adatai egyérteL kéltsége ls. hiszen ők is miS fejlődéséről vallanak, többet kapnak a rakott, mint amely viszont csakis követ- nz üres utakért, fcezetej és céltudatos munka Amennyire szerencsések a eredménye lehet. íme a te- KSZV-nél abban, hogy több kintélyes javulás: l»66-ban gyáruk van, annyira peche© 44,7, 1977-ben 54, tavalv pe- sek abban, hogy — könnyű­dig már a 72,1 százalékos ipari vállalat lévén — fu­teljesítmény. Mivel az egész ügyben a következetességet éreztem a leginkább fontosnak és köz­érdekűnek, azzal az elképze­léssel kerestem meg Rózsa Vincét, a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat szállítási osztályának vezetőiét, hogy tapasztalataik és módszereik talán arra is alkalmasak, hogy szélesebb körben elter­jedjenek. Nos. a beszélgetés- ' bői aztán hamar kiderült, BzazaieKOS hogy helyzetük több szem­pontból — előnyükre és hát­rányukra is — sajátos. Így aztán, ha módszereik min- . den esetben és konkrétan majd. Elgondolkodtatóak és fi­gyelemre méltóak a KSZV módszerel, amelyek ielzik, hogy leleménnyel, ötletes­séggel. átgondolt és okos szervezéssel nagyon sokat lehet mindenült javítani a rutinba merevedett munkán. varjaikat az esetek többié- S hogy mindez egyelői-e mit gében a nagy térfogat és a hoz a KSZV konyháiéra? kis súly jellemzi. Ha pedig Gyors számítások szerint egy húsztonnás teherautó owk a közúti szállításaikban hét-nyolc tonna pozdoriával mintegy 20 százalékos költ­megtelik. az eleve lehetet- ségmegtakarítúst. értek el, lenné teszi az optimális ka- — tekintve. hogy pacitáskihasználást. S éppen Csongrád megyei gyáraiknál a pozdorjaszállítás okozta a évente 36—37 millió forintot számukra a legtöbb gondot, tes* ki a közúti szállítások amelyből Nagylakon bútor- költsége — évente mintegy lapot készítenek. Am végül hétmillió megtakarítást je­ltt is sikerült elérniük az 53 lent a megyében dolgozó kihasználtságot, gyáraiknál. Ez pedig még pedig ezek a kocsik — mű- a mai üzemanyagáraknál szaki okok miatt — a fél Bem kis dolog, s a lövőben utat többnyire üresen teszik nyilván még fontosabb lesz. doskodnak az elért eredmé­nyek megtartásáról. Szávay István Jól tudják ezt a KS7.V-nél A _ „„. is. ahol tovább kutatják az »setDen es konkrétan Az alapvető gondot az leu-tft-ée-.t s nem is vehetők át másutt. Akarta, hogy egy köbméter ésszerűsítések lenerosegeit. s másutt, , mindössze köri 11 he. folyamatos ellenőrzéssel gon­átgondolt és következetes Pozdorja mindére Kttruibe- a„ munkájuk tapasztalatait, 101 ™ k116' Korábban a alapelveit máshol is haszno- nagylaki gyár napi 800 má­sítani lehetne Pozdorjaigényét 18 ton­__ " nás Skoda szerelvénvekkel A KSZV abban a szeren- elégítették ki, s ezekre a esés helyzetben van. hogy nagy teherbírású kocsikra több gyara is van az ország- mindössze 7—8 tonnát tud­ban. Ezek a gyárak egymás- tak fölrakni. Azaz 20 száza­sai versenyben vannak, s a lék körüli kapacltáskihasz­verseny értékelésében az rtálóst értek csak el. ami te­egyik fontos kritérium, ho- temes többletköltségeket gyan alakulnak az egyes okozott. Első lépésként meg­gyárak költségei. Erre épí- változtatták hát a rakodók tette a vállalat azt a belső a gépkocsivezetők érde­szabályozást amely elősegí- keltségt rendszerét Nem a tette a gyárak egymás köz- menetrendszerűséget és az. ti szállításainak gazdaságo- abszolút üzemanvag-tákaré­sabbá. ésszerűbbé tételét, kosságot követelték meg el­Azt szerették volna ugyan- sősorban, hanem azt. hogy is elérni, hogy teherautóik minél gondosabban rakodva, lehetőleg ne fussanak üre- minél több pozdorját szállít­sen. Ennek érdekében úgy son egy fordulóban egy sze­döntöttek, hogyha egyik relvénv. Már ez is szép ered­gyárukból elindul rakottán ményeket hozott. Aztán fo­egy teherautó egy másik kozatosan lecserélték Skoda gyárukba, a fogadó gyár kö- teherautólkat kisebb teher­teles a gépkocsinak vissz- bfrásü. de nagy rakfelületű fuvart biztosítani, akar a járművekre, s most egy tíz­saját termékeiből, akár kül- tonnás IFA-szerelvény ke­Hal­legelők A halipar Kuba gazdasá­gának egyik leggyorsabban fejlődő ágazata. Az. iparág 1978-ban több mint 200 ezer tonna termékjet adott, tíz­szer annyit, mint a forrada­lom előtti időben. Jelenleg különös figyel­met fordítanak az édesvízi haltenyésztésre. Kuba mes­terséges víztárolókban gaz­dag. Az utóbbi években ezeknek a száma Jelentősen növekedett. A mesterséges víztárolók minden évszak­ban melegek, moszatban gaz­dagok —, s így valóságos hallegelők. Tavaly 1.6 ezer tonna halat fostak ki ezek­ből. 1985-re pedig a hosszú távú vízgazdaság-fejlesztési terv már 20 ezer tonnás zsák­mányt irányoz elő. Szako­sított osztrlgatelepek létesí­tését, pontyok, tőponytok „betelepítését" tervezik. A tarka sügérfajta meghonosí­tását ls tervbe vették: ez a kicsiny, fürge hal ízre és tápértékre nézve nem ma­rad el a ponyt mögött, s könyen „megszokja" az új környezetet. (BUDAPRESS— APN). Bélyeggyűjtőknek Bizonyára kevesen tudják, hogy A na toll j Karpov sakk­Egyetemen rendezték világbajnok szenvedélyes bé­a IV Országos Pata- lyeggyűjtő, általános Iskolás MHM|kgm ótá November 16—25. között Gödöllőn, az Agrártudomú nyl meg filatéliai kiállítást. A látvá­nyos kiállításon színpompás Jelenleg vezetőségi tagja a elsőnapi borítékok, carte maximumok, levélzarók, be nyomott bélyegű • kek, okmány- és Szovjet Bélyeggyűjtők Szö­vetségének ls. A Munka cí­értékcik- mű szovjet szakszervezeti illetékbé- lapban arra a kérdésre, hogy Ivegek, gépi bélyegzések, ha- miért gyűjti a bélyegeket, a jé és helikopter postajératok sakk világbajnoka így vála­levelei, valamint ragjegvek szőtt: „A fllaléllában min­szerepeltek. Ezek mellett denekelőtt annak ismeret­mezőgazdasággal kapcsola­tos motívumgyűjtemenyek Is terjesztő oldalát értékelem. A bélyegekről sokszor tud bemutatásra kerültek. Az meg az ember újdonságokat országos fllátellsta eseményt valamilyen eseményről, dá­alkalml levelezőlap kiadásé- tumról, híres emberekről. A val köszöntötte a Magyar bélyeg megnyugtat. Egy-egy Posta. A levelezőlap 100 ezer példányban Jelent meg Wtderkomm Ervin alapján. * A szocialista országok ez evi bélyegkiállítását SOC­FILEX 79 néven Bukarest. nehéz Játszma után, amikor faradtan térek szállásomra, terve logom nz albumot, lapozga­tok benne s érzem, hogy a gondolataim rendeződnek." * A Magyar Posta decem­berben előreláthatólag két ben rendezték meg október blokkot és két sorozatot ad 28. és november 4. között. A kiállítás nagy közönségsikert aratott. Hazánkból 16 felnőtt és 6 ifjúsági gyűjtő mutatta te gyűjteményét. A nagy­szabású rendezvény alkal­mából sor került a bélyeg­gyűjtő szövetségek vezetői­nek, a filatelista szaklapok szerkesztőinek és a posták sa zarja. képviselőinek találkozójára. kl. Az 1980. évi téli olimpiát hat címletből álló 14 forint névértékű sor és 20 forint révértékű blokk köszönti. Az ez évi bélyegkiadását Kass János grafikáit reprodukáló mesesorozat és blokk kiadú­DeAk Endre csŐházban az újság feliratú fa] tövében néhány napilap, képes folyóirat árválkodik, néhány papírdoboz társasá­gában. Rongy sehol. — Tudja, gyűltek, gyűltek Metró Szibériában Szibéria legnagyobb váró- tik. A belső építészek fát, rában. a másfél milliós No- rozsdamentes acélt és színes voszibirszkben metrót épí- fémeket, is felhasználnak az tenek. A 18 kilométer hosz- állomások belsó. kiképzésé­szii szakasz a nagyváros öt hez. sűrűn lakott körzetét kap- A STOVjet szakemberek vé­csolja majd egybe. Az első ]eménye szerint a milliós vá­szakaszt az építők 1985-re rosok közlekedése elkép­adják ét zelhetetlen metró nélkül. Az eled szibériai metró Jelenleg az ország 19 tervezésénél a legújabb ered- nagyvárosának lakossága ör­ményeket is hasznosítják, te el az egymilliót. Ezek kö­Különleges rendszabályok zül hét városban már mű­btztosítják a környezet vé- ködik a metró. Minszk, Gor­delmét és a metró nyomvo- kij, Jereván és Novoszi­nalén fekvő lakónegyedek blrszk metróit most épí­biztonsagat. az erős zaj és tik. de a többi nagyváros rezgés ellen. Az egyes ál- metróvonalain is dolgoznak lomásokat — a szovjet ha- már a tervezők, gyomány olcnak megfelelően Alekszandr Oyedul színes márvánnyal díszí; APN—KS Jogi tanácsok A szülési szabadság kezdetéről Három hónappal a szü- utolsó huszonnyolc napját, lés előtt táppénzes állo- illetve az utolsó huszon­mAnyba került M. G.-né nyolc napon belül a szülésig szegedi olvasónk. Munka- nyúló betegállományban töl­helyén a napokban közöl- tött időt már szülési szabad­ták vele, hogy emiatt a Ságnak kell tekinteni. Anya­szülési szabadsága rövidebb gi hátrány az anyát ilyen­lesz. Olvasónk szeretné tud- kor sem érheti, mert az ni, hogy ez az eljárás sza- utolsó szülési szabadságnak bályos-e. Továbbiakban vá- vett időre pótlólag kl keli laszt kér arra. hogy mely fizetni a táppénz és a ter­idöszakban elért kereset hességi-gyermekágyi segély alapján kell a terhességi- közötti különbözetet, gyermekágyi segély össze- Másik kérdésére vála_ get megallapitam? szunk a következő: a terhes­, u .... ségi-gyermekágyi segélyt a A terhes, illetve a szülő szülés napját közvetlenül not 140 nap szülési szabad- megelőző naptári évben el­ség illeti meg. Ebből 28 na- .ért . kereset napi atlaga pot a szülés előtt, 112 napot alapján kell megállapítani, pedig a szülés után kell ki- Ha az anya a szülés előtt adni. A jogszabály azon- már betegállományban volt ban lehetővé teszi, hogy a — mint olvasónk is, úgy a szülési szabadságot az anya terhességi-gyermekágyi se­teljes egészében a szülés gély alapját a keresőképte­után vegye igénybe, félté- lenség első napját közvet­ve, hogy szakorvosi véle- lenül megelőző naptári év­mény szerint a további mun- ven elért kereset képezi, ka sem a saját, sem pedig a Vagyis, olvasónk esetében gyermek egészségét nem ve- — mivel a keresőképtelen ál­szélyezteti. Nem élhet ezzel lományba 1979-ben került — a kedvezménnyel az, aki a a terhességi-gyermekágyi se­szülés előtt « s/ülés napjá- gély alapját a fentlek alap­ig betegállományban volt. Ján az 1978. évben elért ke­Ilyenkor a betegállomány reset képezi, (táppénzes idő) szülés előtti Dr* V. M. Szemétbe vele? Hányszor, de hányszor gányasszonyok annak Idején, tettem egy sarkot, ott helyez­hallottam tarjáni szomszéd- amikor bekopogtak egy ke- tem el a papírzsákokat, ame­asszonyomtól: „Valósággal véske használt ruháért! De lyekbe ki-ki belerakhatja a kiszorít bennünket ebbői a ugyan kinek kell ma már papírt, illetve a rongyot, szűk lakásból a sok újság- más levetett cucca?" Ezek a helyiségek zárhatók, papír; járatunk két napila- A világért sem akarok így csak az ott lakók juthat­pot, Terike a Pajtás újság- reklámcikket írni de bizony nak lde be Nem kel1 tártá­hoz ragaszkodik, Peti n Fü- az évekkel ezelőtt föltett nunk a guberálóktól, leshez, vejem az Autó-Motor- kérdésre most igazán idő- —- Gyűlnek-e a hulládé­ról és az Ezermesterről nem szerű a válasz: a MÉII, és kok? hajlandó lemondani, a lá- általa egész népgazdaságunk nyom meg én hétvégén a igényli a szekrényben föl- T Jöjjön, nézze meg! ^ Nők Lapjából csemegézünk, halmozódott. használhatót- Átmegyünk a másik épü­És képzelheti, mindenki tán ruhaneműket, az utólag ^ agyik k«rékpár. gyűjti a maga súlyos bolon- senki által nem lapozott, po- tártában érintetlenek az dériáit. Na. meg az a sok rosodó újsághegyeket. (Egy összehajtogatva odakesz tett használhatatlanná vált ruha- tonna papír feldolgozásával papírzsakok. A szomszéd lép­nemű 1" „Hátha Jó lesz vala- négy-öt köbméter fát takarít­mlre!" jelszóval mindenfélét hatunk meg!) Előbb-utóbb tiepréselünk a szekrénybe, minden háztartásban döntés­mígnem azon vesszük észre re kerül a sor: vagy az em­magunkat, hogy betelepedtek bernek vagy a fölösleges a molyok és az új holmik- holmiknak távozniuk kell a nak már nem is marad hely. l^tfvül a^llTn^n.m ŰJ£ffk' ,6gyik _ , ,„ , , kerul kívtu az ajtón, nem isten tudja, hogy, eltűnt egv Csak Jót tettek velünk a ci- kétséges. Eddig pazarlók vol. része. Talán valamelyik gye­tunk a hulladékokkal is: va- rek gondolt egyet, és zseh­támennylre azt mondtuk, pénzt csinált belőle. Nem „szemétbe vele". bánom, ha így történt, ha A hónap elején nagy fába célba ért legalább az a pa­vágta a fejszéjét az IKV, és pír. Furcsák az emberek, a népfront városi bizottsága. Valaki megkérdezte tőlem, Nem kisebb feladatra vállal- mikor veszem át a hulladé­koztak, mint arra, hogy a kot, arplt 6 odahaza össze© föltételek megteremtésével gyűjtött. Mondom, nem va­„ránevelik" a lakosságot, sze- gyok én MÉH-átvevő, raikja lektálja kidobandó holmijait, csak le a kijelölt helyre. Először a tarjániak vizsgáz- Tudja, mit válaszolt? Bolond nak. Hogy miként, azt korai lenne ő csak úgy ingyen lenne megjósolni. Egyelőre még az első lépéseket tanul­ják, tanítómestereik, a ház­felügyelők irányításával. Kö­zülük kerestem föl egyet, hogy a lakók eddigi „előme­neteléről" érdeklődjek. Pintér Jánoshoz, a 217. házfelügyelői mondják, hogy csöngettem ^Tp^TpT- ^T^ " ^ henésre szentelt perceket zett mór ebbdl a gyűjtésből, zavartam meg. Megesett, hogy a tele papír© — Négy ház; nyolc lépcső- zsákot lehajították a szemét, ház, száztizenkét bérlemény, ledobóba, az meg félúton öt-hatszáz ember tartozik rnevakarii hozzám. Naponta le kell sö- megaKddt--« pörnftm mind az öt szlhtet, . — ön szerint sikerül majd hetente egyszer fölmosni, takarékosságra nevelni a lakberszedés, hibabejelentés, jakókat? apróbb szívességek.,. Szóval ' • , . . van itt tennivaló bőven ~ NeZZe' 31 É8zakl varos" Hogy nevelhetök-e a lakók! rehzben kontenert raktak a Itt van mögöttünk az óvoda, ház elé. Más színűre festet© Panaszkodnak a gondozónők, ték, mint a többit, ráírták hogy az ablakokból olykor na„ be(űkkel h pApm üvee- éte marnHék rnrkil „ ueluKKel' no8y uAflK. odarakni. Bár vinné el maga a MÉH-hez, csak ne dobja a szemétbe! — A kollégákkal nem tar© tanak tapasztalatcserét? — A tízemeletesek vezető üveg-, ételmaradék röpül a . . .. gyerekek közé. Előfordul, A kontener üres maradt. 'Sze­hogy a szemetet szétszórják rlntem szóval, szép szóval, a lépcsőházban a legfölső sok szép szóval a legtöbb ilyTn^lbereC .^ktatható a taka­tenni? rékossagra ls. Aki jneg nem? — Elkezdődött Önöknél a kell venni, ilye­hulladéksyűjtés? nek is vannak. Bízom benne. — Tájékoztató lapokat hogy egyre többen jönnek dobtam be minden lakásba, r(i -_.if _ „„©--swt amelyben kértük a lakókat, * ^ 3 gubera!ók válasszák külön a hasznos gen tudnak: az értékek nem anyagokat a szeméttől. A ke- a kukába valók, rékpártárolókban szabaddá Cbikán Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents